Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
5.21 MB
2007-07-05 10:23:33
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
553
3540
Rövid leírás | Teljes leírás (461.22 KB)

Az újságot digitalizálási gyakorlat alkalmával beszkennelte: Ferencz-Füge Róbert

Kanizsa 1990. 036-039 szám - szeptember

Cím: Kanizsa
Alcím: Dél-Zalai Hetilap
Megjelenés: Hetenként: 1989-től
ISSN: 0865-3879

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:


Kocsmád 0
Halas
évadról
A német fordulat
A hivatal szegyeim

W-"Idaü
(8. oldal) (12 oldal) (13. oldal)



II. évfolyam. 36. szám 1990 szeptember 7. Ára 9.60 Ft

KANIZSA
VÁROSI HETILAP
Megjelenik minden pénteken

Landlerből Batthyány Lajos Gimnázium

Középiskolásaink, így gimnazistáink számára is idén szeptember 2-ajelentette a tanévkezdés .végzetes" dátumát. A volt Landler Oimnáziumban
ezúttal azonban a vártnál nagyobb érdeklődés előzte meg az ünnepséget. Megváltozott ugyanis a 225 éves tanintézet elnevezése. Az alulról
szerveződő kezdeményezés elérte célját: a gimnázium ezentúl egykori alapitója, gróf Batthyány Lajos nevét viseli. A névadó alkalmából Zsoldos
Ferenc tanácselnök átadta az új Iskolazászlót, majc Szcbcnyl Mária, az intézmény igazgatója beszélt (képünkön) a tanév feladatairól. Az
ünnepség a Szózattal fejeződött be, immáron a Batthyány Gimnáziumban. ■ Magyar Tamás
Svéd tőkével ^
— fagylaltgyár
Nagykanizsán, az Italgyártó Kft. Vár út 5. sz. alatti telepén augusztus 30-án — mutatkozott be ügyfeleinek és a sajtónak a svéd tökével megalakult fagylaltgyár, a Finomságok Kft.
A mintegy 30 millió forint beruházási költséggel létesített Üzemben egyelőre 11 féle fagylaltot készítenek, kitűnő minőségben. A napi maximális termelési kapacitás 1,5 tonna. A gyár nemcsak a helyszínen szolgálja ki a vásárlókat, hanem a hűtőtartályokkal felszerelt különleges gépjárművel az állami és magán kereskedelem-vendéglátás megrendelésére is szállít fagylaltot, ömlesztett, valamint műanyag tölcsérbe fagyasztott kiszerelésben. (A kft. bemutatására egy következő számunkban visszatérünk.)
(tihanyi)
* Á Városi Könyvtár VeihívásaV"
ÚJ és szokatlan is a helyhatósági választások mostani formája. Emiatt a választópolgárok sokszor lehetnek tanácstalanok. Szívesen összegyűjtenénk a jelöltek hozzánk eljuttatott ismertetőit, anyagait és azt látogatóink számára hozzáférhetővé is tennénk. A jelölő szervezeteket, a Jelölteket tehát arra kérjük, hogy adataikat és anyagaikat juttassák el hozzánk. A város polgárait pedig arra, vegyék igénybe ezt a lehetőséget és tájékozódjanak nálunk a jelöltekről és a választás egyéb kérdéseiről. (Cím: Ady E. u. 14, az Alsó templom mellett Tel.: 11-163.)
Új tanév — úi iskola Zalakaroson

Az egyre nagyobb hírnévvel bíró gyógyfürdöhelyen az utóbbi években jelentősen nőtt az állandó lakosok száma, ezzel együtt a gyerekek száma is. A felnőttek többsége az idegenforgalom jóvoltából helyben talált munkát, a gyerekek viszont a környező falvak iskoláiba jártak, hisz Karoson mindössze egy három tantermes; tagiskola volt. A most elkészült négy tanterem, az aula és a 300 adagos konyha alapvetően változtat a korábbi helyzeten. Ráadásul az öt évvel ezelőtt elhatározott fejlesztésnek most még csak a felével készültek el. A következő hónapokban még négy újabb tantermet és egy tornatermet építenek fel, így lesz teljessé a karosi Iskola.
Kihasználják majd az új intézmény tetőterét is. Ott négy, pedagógusoknak szánt szolgálati lakást alakítanak ki.
Szeptembertől tehát hét osztály — három a régi és négy az új tanteremben — kezdi helyben a tanévet. A nyolcadikosok, részben kényszerből, részben hogy ne kelljen őket kiszakítani az utolsó évben a megszokott környezetből, a környék településeinek iskoláiban fejezik be tanulmányaikat. Jövőre viszont már valamennyi karosi általános iskolás korú gyermeket — közel másfélszázán vannak — helyben tanítják.
A változás ellenére sem marad azonban üresen a régi, három termes Iskola. Már folynak a tárgyalások arról, hogy miként tudná régi tu-Ha augusztus, akkor bevonulás. — A GAbor Áron Laktanya újoncai — lajdonosa, a katolikus egyház hasznosítani az épületet
alapos orvosi vizsgalat után — egy évre «rtgy«ibőrbe bújnak. M. L.

KANIZSA

1Ö9Ö. szeptember 7*




Emlékezés
a \'68-as Prágára
Zdena és Károly itt élnek Nagykanizsán. Zdena prágai cseh, kedves szlávos akcentussal beszél magyarul. Károly magyar: Prágában tanult 1966-tól, egy műszaki főiskolán. Ott ismerkedtek meg, később összeházasodtak. 1973-ban költöztek Magyarországra.
1968. augusztus 21., a szégyenletes évforduló kapcsán beszélgettünk velük.
Károly: 1956-ban én nyolcéves voltam — gyerek. Ehhez foghatót, amit augusztus 2l-e előtt, ott Prágában, én odáig nem éltem át. Hogy végre egyet akar a vezetés és a népi Ez az embert naponta meghatotta az egyetemen, a kocsmában, a moziban. A legjellemzőbb a kocsma volt. A söröző ott ugye kicsit más, mint nálunk a kocsma, az a társadalmi érintkezés színhelye. Az ott megforduló, mindenféle réteghez tartozó vendégek mondhatnám egy emberként álltak Dubcek mögött. És ez őszinte volt, mert akkor ott nem félt senki attól, hogy elviszik,, ha ellentmond. Semmi nem zajlott Csehszlovákiában, ami igazolhatta volna ezt a katonai beavatkozást. Nem volt ellenforradalmi veszély, semmi nem veszélyeztette • az ország rendjét. Még a szocializmust sem. Nem volt oki
— Nem is számított erre a
bevonulásra senki?
Zdena: Teljesen váratlanul ért bennünket. Valahol a háttérben természetesen volt ilyen félelem, de nem akartuk elhinni, hogy ilyen létezhet. Mert ilyen egységesnek éreztük magunkat.
Károly: Az emberek 99 százaléka nem számolt ezzel. Nem valami idealizmusból, hanem egyrészt, mert nem akartak mást, mint emberarcúvá változtatni ezt a rendszert, másrészt mert az akkori szovjet vezetés, maga Brezsnyev, néhány héttel korábban biztosította Dubceket — ez szállóigévé vált — .Eta vasé gyelol" — Ez az Önök dolga. Ez elhangzott a rádióban. Mindenki azt hitte, hogy "56 után 12 évvel ez nem ismétlődhet meg.
— Zdena, te Prágában nőttél
Jel. Volt-e oroszeUenesség a cseh
közvéleményben, ahogy nálunk?
Zdena: Annyira, amennyire egy osztályban nem szeretik azt a jó gyerekek, akit mindig pél-

daképül állítnak. De "68 után ez már másképp volt.
Károly: Én úgy vettem észre, hogy a csehek nem utáltak senkit. Csak a németeket, a protektorátus miatt. Ott semmi egyéb nemzeti előítélet nem volt, a bevonulásig, *68-ig. Akkor az oroszok eljátszották. Örökre. A bevonulás után az emberek még vizet sem adtak a szovjet kis-katonáknak. Vizet se, kenyeret se. Pedig éhesek és szomjasak voltak.
Zdena: Az emberek megpróbáltak beszélni a katonákkal. Azok azt sem tudták, hova kerültek. A polgárok — kicsit nai-vul — próbálták meggyőzni őket.
Szörnyű élmény volt. 20 éves voltam, a háborút csak filmen láttam. Mi Karcsival augusztus 21-én az NDK-ban voltunk, a tengerparton. Ott tudtuk meg, hogy mi történt, és azonnal indultunk vissza. Autóval voltunk. A német hatóságok 40-es karavánokat csináltak a hazatérő csehszlovák kocsikból, és rendőri kísérettel irányítottak haza. Drezdától 10 km-es hosszú sorban mentek a szovjet tankok Csehszlovákia felé. Sírtam. Egy ilyen kicsi országra ennyien? Miért? Ez már 23-án történt, harmadik napja folyt a megszállás. És ez a rengeteg tank csak egyetlen úton volt a sok közül. Éz elözönlése volt ennek az országnak!
— Úgy beszélünk, mintha csak oroszok lettek volna. Pedig a magyar néphadsereg is ott volt
Károly: Prágában csak oroszok voltak, mi magyar katonát nem láttunk.
Zdena: Mindenki úgy tekintette, hogy ez a szovjetek ügye. Soha a magyarokat nem hallottam emlegetni.
Károly: Szemrehányást csak a kollégium konyhavezetőjétől kaptam, aki addig kitüntető adagokat adott nekem. Megkérdezte, mikor ősszel visszamentem, hogy a magyaroknak minek kellett ebben részt venniük. Augusztus 24-én értem a

kollégiumba, viszontagságos út után, és tank állt a kollégium előtt is. A kapu szigorúan zárva volt, ami különben egyáltalán nem volt szokás. Mikor bejutottam, és érdeklődtem az irodában, megmondták, hogy a magyarokat és az összes külföldit hazaküldtek. Felhívtam a követséget: másnap egy cseh rendszámmal fölszerelt, lefüggönyözött magyar busz indult, ezzel a követség engem is hazaküldött. Prágában otthagy-tamZdenáékat, csak reménykedtem, hogy hamar visszamehetek. Vagy hat hét múlva mehettem, később kezdődött az iskolaév. Közben volt egy csúnya közjáték. Behívtak a Művelődési Minisztériumba, s ott egy névtelenségben maradó elegáns elvtárs nyomatékosan figyelmeztetett: .Önök elvtársak ott voltak Csehszlovákiában. Mindenkinek, a szüleiknek is legyenek szívesek azt mondani, amit a Népszabadságban mi írunk!" —Talán ez az epizód határozta meg a további meggyőződésemet.
— Volt-e az egyetemen valami
változás, mikor visszamentek?
Zdena: Sokan disszidáltak. A reformidőszakban könnyebb lett az utazás, és a megszállás után még egy darabig lehetett. Leforrázott volt a légkör, de a barátainkkal nyíltan beszéltünk.
Károly: Igazi félelem és kus-solás ott nem volt, soha. Ott az emberekben benne élt a demokrácia utáni vágy, ott soha nem fagyott meg úgy minden, mint nálunk.
— Rokonszenv kísérte a szé
lesebb közvéleményben az ell
enállást — mar ami volt —, a
Charta \'77-et?
Zdena: Alig-alig ismerték. Havel például itt Magyarországon sokkal ismertebb ember volt, mint nálunk. Itt interjút közöltek vele a televízióban, megírták, hogy bebörtönözték, hogy alig-alig hallottak róla az emberek.
— Reménykedtek-e Cseh
szlovákiában, hogy ennek az
egésznek egyszer vége lesz?
Károly: Szerintem mindig, de Gorbacsov látogatása nagy lökést adott. Egész másképp viselkedett,

mint a vezetők általában. Beszélgetett emberekkel, meg lehetett fogni. Azok is lelkesen beszéltek Gorbacsovról, akik igazán nem voltak szovjetbarátok. De azért arra nem számítottak, hogy ilyen hamar megy.
Zdena: Mindig, mindenhol érezhető volt a borzasztó feszültség. Boltban, villamoson. Mindig, \'68 óta. Egyre inkább. Mégis valamennyire utaztak, például Magyarországra. Látták, hogy mennyire más, hogy megengedték a kisvállalkozásokat. Mint turisták úgy érzékelték, hogy Magyarország virágzik. Az emberek egyre ingerültebbek voltak. Be voltak zárva. Nem mondhatták, amit szívük szerint mondtak volna. És látták, hogy a szomszédban már kinyithatjuk a szánkat, és ha van pénzünk, megvásárolhatjuk, amit szeretnénk. Novemberben azért következhetett az áttörés, mert az emberek úgy érezték, hogy mostl Megint! Újra! Húsz évmúlval Újra egységesek vagyunk! És tulajdonképpen a tömegek döntötték meg ezt az egész dolgot.
A szilvesztert Prágában töltöttük. Csodálatos volt. Azt hiszem, életemben nem voltam olyan boldog, mint Szilveszterkor a Vencel téren. Ez egy eufórikus Prága volt.
— És azóta?
Zdena: Két hónapja is voltam otthon egy keveset. Nagyon figyelnek Magyarországra, úgy gondolják, hogy itt előbbre tartunk, közelebb vagyunk Európához, és félnek, hogy ez náluk még messze van.
ÍCároIy:Ott nem érzik magukat az emberek olyan bizonytalanságban, mint itt már négy éve. Nem félnek attól, hogy elvesztik az állásukat, nem érzik reménytelennek, hogy visszafizessék az adósságukat — ott is van azért 7 milliárd —, nagy gazdasági potenciájuk van, sokkal könnyebben néznekajővő elé. Csak tartanak attól, hogy a vállalkozás szellemét, azt kiirtotta a szocializmus. Még ezt az élelmiszer-áremelést, ami egyébként nem volt nagyon nagy, ezt sem tudták elképzelni. Most kezd a nép csipkerózsika-álmából ébredezni, hogy ez a paternalista állam leveszi rólunk a kezét. Mi ezt már évek óta átéljük.
—lt—

KANIZSA

3




Tudjuk, hogy kiábrándultak a politikából. Negyven évig vártak arra, hogy a ránk kényszerített kommunista rendszer összeomoljon és az igazságtalanságok megszűnjenek. Reményeik csak félig teljesültek: az állampárt ugyan szétesett, de a békés átmenet leple alatt a vagyon és hatalom átmentése ma is folyik. Csak egy példa a sok közül: az 1956-os népfelkelést ma már törvényesen is forradalomnak, az áldozatokat mártíroknak nevezzük. Akik kötélre, börtönbe juttatták őket és ezért kitüntetést kaptak: ma is nyugdíjpótlékot kapnak eme .érdemeikért". Egysoros törvénnyel megszüntethető lenne ez, de nincs, aki a tervezetet a parlament elé terjessze. A tisztelt nemkommunista választók azonban ne szidjanak senkit a jelenlegi körülményekért, mert saját maguk a hibásak. A választások demokratikusak voltak. A kommunisták két párttal is indultak (MSZMP, MSZP), és meg is kapták együttesen a volt kommunista párttagok több, mint 700 ezer szavazatát. Az ellenpólus a Szabadságpárt volt, amely kijelentette, hogy tagjai közé kommunistákat nem vesz
SZOCIALISTÁK, nem csak tudjuk, hanem, m e r j ü k is vállalni a változásokat és t e n n i is fogunk értük. Hisszük, hogy a tehetség, a munka és a humanizmus társadalmi szolidaritással párosulva, virágzó megyei jogú várossá teheti Nagykanizsát. Jó ivóvizet, egészséges természetbarát környezetet és teljes közbiztonságot akarunk a város miinden körzetében. Nem kívánunk egy elszegényedett város szegény polgárai lennil Mi, SZOCIALISTÁK, nem ígértünk, ez nem a mi gyakorlatunk. A volt vezetők, a karieristák nem a mi pártunkba iratkoztak be. Ezért kívánjuk új alapokra helyezni az önkormányzatot, s küzdeni önállóságunkért, a város autonómiájáért, egy, a mindent központosítani akaró, pártérdekű irányzattal szemben.
Kérjük, támogassák Jelöltjeinket, akiknek személye garancia arra, hogy felül tudnak emelkedni egy lakókörzet vagy egy párt érdekein, Nagykanizsáért. M O S T ne a szavak lejáratott demokratáira szavazzanak)
Bizalmukat előre is köszönjük.
SZOCIALISTÁK (MSZP)
Tisztelt
nemkommunista választók!
fel. Érthető, hogy emiatt a kommunisták támadták, de érthetetlen, hogy nemkommunista tömegek nem támogatták. Helyette olyan pártokra szavaztak, amelyek — a választási siker érdekében — a volt kommunistákat is felvették soraikba, sőt a parlamentbe is juttattak. Most ismét fontos választások előtt állunk, mert az önkormányzatnak széles jogköre lesz, tevékenysége erősen kihat mindennapi életünkre. Létérdekünk tehát, hogy ne a volt kommunisták a népfrontos szekértolóik kerüljenek a képviselői helyekre. Ennekelőfeltétele, hogy legyen tiszta múltú, tisztességes jelöltek. F\'elszólítjuk ezért a nemkommunista választókat: vállalkozzanak egyéni jelöltségre, jegyeztessék be magukat a tanácsnál és küzdjenek megválasztásukért.\' Mi támogatni fogjuk őket. Ha a Szabadságpárt tagjaként kívánnak indulni, akkor hozzánk küldjék be jelentkezésüket. (Levélcím: Postafiók 260, vagy: Goór Tibor, Csányi L. u. 26.)
Szabadságpárt Nagykanizsa
Tisztelt választópolgárok!
Hazánk gazdasági felemelkedése az önkormányzatok sikeres működésétől fügq.
A szeptentlx.\'ril\\ctyhatósági választások lehetŐségetbiztosítanak arra, hogy ay. egyszerű kiscmbcK\'k, a bérből és fizetésből élők, a kisvállalkozók és a nyugdíjasok kinyilváníthassák véleményüket és bejuttassák szabadon iKilasztott képviselőiket az önkormányzati szentekbe.
Éljenek tel iát a lehetőséggel és kérjük, jöjjenek el és szavazzanak jelöltjeinkre mindazok, akik úgy érzik, hogy a tavaszi parlamenti választások kézzelfogható eredményt nem háziak számukra, akik a parlamenti döntésekből arra következtetnek, hogy az egyszerű dolgozók érdekeit ma sem veszik Jígyclcmbe, — akik a fokozódó létbizonytalanságból kivezető utat keresnek és azt akarják, hogy a kiskeresetű, bérből és fizetésből élők érdekeit képviselők is be-Jussanak legalább az önkormányzatokba.
Pártunk a magyar baloldal leghitelesebb pártja, sohasem volt az erőszak oldalán, és egyik nagyhatalomnak sem volt a vazallusa.
A parlamentben, ahol most túlnyomórészt értelmiségi képviselők ülnek — a régi üelücjyrniniszlérium által kitalált választási törvény jóvoltából —, nincsenek képviselőink!
Hízunk abban, ivtgy az önkormányzati választásokon a dolgozó nép a mi jelöltjeinket támogatja, és úgy, mint a háború utárú időkben, az egyéni kerületekben, és a listás szavazólapokon a kisemlx-rek érdekeit képviselőjelöltjeink kapják majd a legtöbb szavazatot!
Erre kérjük Nagykanizsa választópolgárait!

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Nagykanizsai Városi Szervezete

Tisztelt
nagykanizsai
választópolgárok!
Fél évvel ezelőtt az országgyűlési képviselőválasztások előtt fordultunk Önökhöz felhívással, és kértük baloldali erők támogatását. Ezt tesszük most is, amikora helyhatósági választásokra készülünk.
Az MSZMP Koordinációs Bizottságafontos céljának tekinti az olyan helyi önkormányzat létrejöttének elősegítését, amelyben a baloldali erők is képviselethez jutnak. Tudjuk, hogy nem a helyhatósági választásokon dől el az ország sorsa — az már megtörtént — de igen is a helyi önkormányzatokon múlik, hogy
— képes-e minden munkaképes polgárát tisztességes megélhetést
biztosító munkahelyre Juttatni,
— tagjai akarják-e, és képesek-e az egyéni, párt- és csoportérdekek
fölé emelni a város érdekét,
—vállalkozásbará t-e, és ha igen, mennyire tudja azzá tennia város lakosságát is,
— képes-e megoldani uz idős korúak, és más rászorulók meg
segítését, meg tudja-e oldani a pályakezdők foglalkoztatását,
— tudja-e biztosítani a város rendjét és nyugalmát? Meg tudja-e
óvni az állampolgárok személyét és vagyonát?
Életviszonyaink alakulásában meghatározó szerepe tesz a helyi önkormányzatnak, ezért nem lehet senki számára közömbös, hogy kik lesznek a képviselőink.
Az MSZMP jelszava most is MUNKA, MEGÉLHETÉS. SZABADSÁG, BIZTONSÁG! Ennek biztosítását joggal várjuk el az új helyhatóságtól, és nemcsak igéretét, de biztosítását is követeljük. Az MSZMP is állít képviselőjelölteket és pártlistát is. Képviselőjelöltjeink választókerületenként: 2. sz.Lőrincz László technikus, 3.sz. dr. Kerekes József jogtanácsos, 4. sz. dr. Vass József orvos, 8. sz. Juhász károly technikus, 9. sz. Trencséni Gyuláné mérnök, 11. sz. Orosz László nyugdíjas. Jelöltjeink megnyitották ajánlóiveiket, amelyre tisztelettel kérjük és előre is köszönjük ajánlásaik megtételét.
MSZMP Koordinációs Bizottság
V •>
Az igazi rendszerváltásért!
Immáron 100 napja van új parlamentje és kormánya az országnak. A .JÓ ISTEN" mentsen meg bennünket attól, hogy a helyi önkormányzat olyan legyen, mint a parlament. Mert akkor városunk az ígéret földje lesz, a be nem váltott ígéreteké. Ha közös gondjaink megoldása helyett, a „mindenkit leváltunk, mindent átszervezünk, mindenkit elszámoltatunk" módszerével mással foglalkozunk, akkor nem találunk megoldást városunk alapvető problémáira; a munkanélküliség veszélyére, az ellátás elégtelenségére, a nyugdíjasok romló helyzetére, a közbiztonsághiányára. Arra, hogy jó legyen Nagykanizsán élni.
Tisztelt választópolgárok!
Felelősségünk teljes tudatában jelölünk olyan embereket az önkormányzatba, akik túl tudnak lépni a szűk pártérdekeken és tenni akarnak városunkért, az itt élő állampolgárokért. Mert Nagykanizsán pillanatok alatt kialakulhat több ezer Í5s munkanélküliség. Mi, SZOCIALISTÁK, olyan vállalkozásbarát várospolitikát akarunk, amely munkahelyeket teremt nekünk és gyermekeinknek. Ehhez a jobb piac mellett, fejlettebb oktatási és képzési feltételek kellenek. Mi

4

KANIZSA





Felújítás az Ady út 4—6. sz, alatt
Ülésezett az Építési Bizottmány
Tanárok

Becsengettek. A diákok nem lelkesednek különösebben, a pedagógusok sem. Vajon miért?
— Orosz szakos vagyok. Az elmúlt éven magánúton jutottam a középfokú nyelvvizsga elő-készítőre. Ennek a költségét az Iskola fizette, tízezer forintot — kezdi Horváthné Slmola Erika, szepetneki pedagógus. — Már kétszer próbálkoztam a nyelvvizsgával, de nem sikerült. Száz óra után nem is sikerülheti Rajtam pedig az iskola — érthető módon — „be fogja vasalni" azt a vizsgát.
—Mostalegrosszabb tanítani. Változtatni akarják az iskolát, de hogy mit akarnak változtatni, még nem kristályosodott ki — mondja Fábián András, aki Hahóton tanít. — Az általános Iskolai tanár munkáját sokan aszerint minősítik, hogy a középiskolából milyen érdemjegyet hoz a gyerek. Ez hamis nézet, mert tapasztalataim alapján sok függ attól, hova megy a gyerek, de attól Is, hogy ott milyen tanárt kap. A mostani tantervek és tankönyvek , mellett nem lehet követelménnyé tenni, hogy mindenütt minden tanár ugyanazt tartsa szükségesnek. Az alapkövetelmény megvan, de a középiskolák jelentős része ezt nem veszi figyelembe.


— Az iskolákban is érződik a
rendszerváltás?
—Kétkedemabban, hogy lesz-e tényleges váltás". Úgy érzem, hogy a községekben tíz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a váltás tartalmi oldalról is bekövetkezzék. Ha most szavazni kell, sokan nem mernek majd nemet mondani.
— Új iskolánk, új igazgatónk,
teljesen új .csapatunk" van ■—
veszi át a szót a Gelsén tanító
Lukács Judit.
— A munkánkat a
rendszerváltás nem befolyásolja,
mert nem tudnak hozzánk nyúl
ni. A tanácsnak minimális a be
leszólási Joga az Iskola dolgaiba.
Mi ténylegesen önállóak vagyunk.
Az olyan helyeken, ahol el
fogadták az igazgatót — mint
nálunk —, ott nem lesz gond a
megerősítés. Beszélgettünk erről
a kollégákkal, s arra a meg
állapodásrajutottunk, hogy job
bat úgy sem kapnánk.
— Mit gondol arról, hogy a
hitoktatók a tantestületek tagjai
lesznek?
— ...Ez attól függ, hogy ki az
az ember, aki hozzánk fog tar
tozni. Ha a hitoktatás nem lesz
olyan kényszer, mint a korábbi
évtizedek Ideológiája volt,, akkor
azt gondolom, hogy Jó dolog lesz.
M. Oy.

Augusztus 30-án a Városháza alagsori klubjában tartotta soros ülését a város Önkormányzati Építési Bizottmánya.
Varga Béla, a kivitelező Nagykanizsai Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat megbízott Igazgatója elmondta, hogy az épületek rendkívül leromlottak, élet-
veszélyessé váltak. Már 1980-ban és 1985-ben is szerepeltek a város felújítási terveiben, azonban a földszinti három üzlet áthelyezési nehézsége miatt a felújításról csak 1988-ban született végleges döntés.
Mivel Időközben sikerült megoldani a bútorbolt és a méterárubolt áthelyezését, s mivel megszüntették a húsboltot és az

emeleti öt lakás lakóit sikerült véglegesen elhelyezni, néhány héttel ezelőtt megkezdődtek a bontási munkák.
A felújítás tervezett összköltsége 21 millió forint, amelyből idén 9 millió forint felhasználásával a födémeket és a tetőt készítik el. Az Ady út fel-
szabadítását, a palánkok eltávolítását 1991. májusára ütemezték, és a teljes felújítás 1991. szeptember végére fejeződik be. A felújított épület alagsorában — az üzletek helyén megoldják a Vasemberház Ady úti részének teljes árkádositását, az emeleti részben ped ig öt tanácsi bérlakást alakítanak ki.
(tlh-i)



A nyáron első ízben jött létre fafaragó tábor az Ifjúsági Házban. Az ott alkotó nyolc amatőr művész játékokat, szobrokat készített a gyerekeknek (erről már hírt adtunk). A tábor munkája indította Rohrböck Jenőt arra, hogy ez év őszén életre hívja a Kanizsán élő és alkotó művészek közösségét.
— Régóta dédelgetett tervem, hogy a városban élő összes művészt összehozzam. Azokat, akik eddig csak a maguk gyönyörűségére vettek ecsetet, vésőt, tollat a kezükbe. Erre remek lehetőséget kínál az Ifjúsági Ház.


— Milyen művészeti ágakra
gondolt?
— Nemcsak a fafaragókat,
hanem mindenkit hívunk és
várunk, aki valamilyen módon
alkotással foglalkozik. Én már
nagyon sok tehetséges művésszel
ismerkedtem meg a városban, s
képtelenségnek tartom, hogy
Nagykanizsa polgársága nem
ismeri őket. Nyugodtan áll
íthatom, hogy alkotásaik sok
esetben vetekszenek azokkal a
müvekkel, melyeket al
kalmanként a HSMK-ban kiál
lítanak. Ezeknek a tehetségeknek
eddig nem volt arra lehetőségük,

hogy valahol összejöjjenek. Nem elhanyagolható az sem, hogy az Ifjúsági Ház keretében működve mennyi mindent át tudnának adni a jövő nemzedékének.
— Van erre igény a kanizsai
amatőr alkotók között?
— Azt tapasztalom, hogy igen.
Amióta híre ment, hogy az alkotó
közösséget szervezem, nagyon
sokan megkeresnek, a csat
lakozás lehetősége felől ér
deklődnek.
. — Ennek a közösségnek csak amatőrök lehetnek a tagjai?
— Szó nincs erről. Szívesen
látjuk a hivatásos művészeket Is,

hiszen szakértelmük, segítségük sokat jelenthet nekünk. Bár a kapcsolatot velük nehéz kialakítani. Szeretném, ha ebben szemléletváltozás következne a részükről. Jó lenne, ha felismernék a város érdekét, hanem lenne közömbös, hogy a felnövekvő nemzedéket milyen makrokörnyezet veszi körül.
Szeptember elején nyílik egy kiállítás az Ifjúsági Házban, melyen a fafaragók mellett festők Is részt vesznek. Az egy hónapig nyitva tartó tárlat lehetőség arra, hogy az alkotóközösséget szervezzük — mondta befejezésül Rohrböck Jenő.
— emgyé —

KANIZSA
,,Az egyik kutya, a másik..."
Ősrégi barátok



Német juhász — flgyelőállásban.
Támadás elhárítása. A képen Farkas Csaba és Papi Tibor kiképzők.
A csöngetésre kutyaugatás felel. A házigazda, Gulyás Karoly nyit ajtót, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete nagykanizsai szervezetének az elnöke.
— Nem kell félni tőle — simogatja
meg a kis bozontos pulit —, 5 csak jelzi
ha Jön valaki.
Az asztalon rengeteg folyóirat és papír.
Anyakönyvi kivonat
— Ez példától egy kutyának a
törzskönyve — mutat az egyik nyo
mtatványra. A törzskönyv körülbelül
olyan, mint az emberek anyakönyvi
kivonata. Magyarországon egyébként
kereken száz év óta vezetik a kutyák
törzskönyveit. A kanizsai szervezet 25
évvel ezelőtt alakult, akkor mintegy
negyven tagja volt, jelenleg már száz
ötven. Nekik természetesen fajtatiszta,
törzskönyvezett kutyáik vannak.
— Melyek a .legdivatosabbak"?
— A német Juhász, a boxer, de az
utóbbi időben egyre többen keresik, és
ezért tenyésztik is a skót juhász fajtát.
Az előző kettő kimondottan mun
kakutya. Az utóbbi, ami lakásban és
szabadban is egyaránt tartható, na
gyon mutatós, szinte státuszszimbó-

lumnak számit.
— A tenyésztőknek ezek szerint
megéri.
—Aki komolyan és megfelelő szakértelemmel foglalkozik vele, annak föltétlenül. Az embereknek csak kis hányada vesz hobbyból kutyát, a legtöbb helyen őrző-védő feladatot látnak el. A BM például nagyon sok kiképzett, és nem kiképzett kutyát is megvesz. Ezenkívül Magyarországon ma már több vállalat, és vállalkozás van, amely a kölyökkutyákat fölvásárolja, és külföldön adja el.
A gazdinak is tanulni kell
— Ha egy nem szakember vásárol
vagy kap egy kiskutyát, akkor mit kell
tennie? Hogyan .szelídítheti" meg,
hogyan tudja magához szoktatni?
— A tíz hónap körüli kiskutyákat
be lehet „Íratni" engedelmesség! tan
folyamra, itt a kutyafajta nem számít
— veszi át a szót Pápai Tibor. — Vé
leményük szerint ugyanis a sikeres,
.engedelmes vizsga" nélkülözhetetlen
a kulturált kutyatartáshoz. Ennek a
tanfolyamnak ezért nem a kutyák
speciális kiképzése a célja, inkább a
gazdikat tanítjuk arra, hogy kell ked
venceikkel bánni.

Kiképzés
—Szeretnék egy félreértést Is eloszlatni — folytat] a Pápai Tibor. — Sokan ugyanis azt hiszik, hogy ml a kutyát .idomítjuk". Ez óriási tévedés! Az ldo-mítás a kutya fájdalomérzetének felhasználásával történik. Olyan dolgokra tanítják meg az állatot, amire természetes hajlama nincs. Például az orrán labdát forgatnak, vagy két lábon Járatják, ahogy a cirkuszban látni. Ezeket a kutya szabad életében soha nem csinálná meg!
— Ezzel szemben a kiképzés olyan
folyamat, amely a kutya természetes
hajlamait, természetes viselkedését
fölhasználva állítja az ember szolgá
latába. Csupán példaképpen: ha egy
kutya az erdőben fut, akkor biztosan
átugorja az előtte fekvő fatörzset. Éh
arra tanítom, hogy vezényszavamra a
mesterséges akadályt Is átugorja.
Amikor ezt megteszi, természetesen
megdicsérem! Vagy: a kutya is — ter
mészeténél fogva — leül, lefekszik.
Nekem azt kell elérnem, hogy ezeket
az én utasításomra is megtegye.
Kinek a puli. kinek a... Károly bácsi már nyugdíjas, de a kutyákhoz régóta vonzódik.
— Melyik fajta a kedvence?

—A puli. Ez magyar fajta, általában terelésre használják. Állattenyésztő voltam, és amíg dolgoztam, nagyon J6 szolgálatokat tettek ezek a kutyák.
Pápai Tibor viszont az őrző-védő kutyákat szereti.
— Talán legjobban a dobermannt
szeretem. Tanulékony, könnyen ki
képezhető, Jó az Idegrendszere, bátor
és kitűnő örzfi-védfifajta.
— Legközelebb mikor Indítanak új
tanfolyamot?
— A legnagyobb érdeklődés az
.engedelmesség!" tanfolyam Iránt van,
reméljük, hogy szeptemberben ismét
megkezdhetjük. Amennyiben lesz rá
Igény, indítunk egy K-l-es munka
tanfolyamot, Illetve vállaljuk a már
engcdelmességl vizsgával rendelkező
kutyák őrző-védő kiképzését.
— Hol lehet Jelentkezni?
— Az engedelmességl tanfolyam
szeptember közepén kezdődik, Jelent
kezni Nagykanizsán, a Latlnka Sán
dor utca 9. alatt, Illetve a 14-749-es
telefonon lehet. Az őrző-védő tan
folyamra viszont á Téglagyári utca 39.
alatt várjuk az érdeklődőket, szep
tember közepéig.
Zimbó Árpád




Privatizációs: igen — nem?
A kormány gazdasági programjának része, hogy még az idén több tízezer vendéglátóhelyet magánkézbe ad. Ezzel az elképzeléssel sokan egyetértenek, de jócskán akadnak ellenzői is — elsősorban nem a vendéglátósok köréből. A zalakarosl Pince Sörözőben Friskó Jenő üzletvezetővel beszélgettünk a várható privatizációról.
— Én úgy gondolom, hogy ez na
gyon Jó dolog lenne — vélekedik. — A
sikernek egyetlen kritériuma van, a
pénz. Az, hogy legyen több tízezer
ember, aki fizetőképes keresletet Je
lenthet a felajánlott üzletekre.
— Amennyiben felajánlanák,
megvenné azt a sörözőt?
—Meggondolnám. Több olyan gond van—például az esedékes felújítás — , mely meggondolásra késztetne, de elbizonytalanít az is, amit mindennap tapasztalok: az embereknek egyre kevesebb pénzük van arra, hogy rend-

szeresen, vagy akár csak alkalmanként is vendéglátó helyeket látogassanak.
— Ön mióta szerződéses üz
letvezető?
— Már ötödik éve. Ta
pasztalatszerzésre ez az idő bőven elég.
Ez idő alatt én az üzletet magaménak
éreztem, annak ellenére, hogy a bér
leményért a zalakomári ÁFÉSZ-nek
fizetnem kellett. Úgy gondolom, hogy
szerencsés vagyok, mert reális árat
fizettem. De nemrégiben azt hallottam,
hogy az ÁFÉSZ nem adja el az üzleteit,
a kormány ezirányú kezdeményezése
csak az állami vállalatokra vonatkozik.
— Mégis, csinálna-e valamit más
képp, ha tulajdonos lenne?
—Először is felújítanám az egészet. Kívülről is vonzóvá, vendégcsalogatóvá tenném. Aztán megoldanám az üzlettér szellőztetését. A vendégek megtartása érdekében az árakat kellene úgy levinni, hogy a vendéglátás a többség

számára is megfizethetővé váljon, s nekem is megérje. Karosban általános gyakorlat, hogy szezonális munkára embereket kell felvennünk. Az ő bérüket is elő kell teremteni.
Visszatérve a szerződéses jellegre. Ez az üzlet korábban nem volt .befutott", s hogy Itt tartunk, abban \' komoly munka van, rengeteg energia.
— Úgy tűnik, hogy az elmúlt öt év
mégis megérte önnek. Ha szer
ződésbontásra kerülne sor, mit tenne?
— Nehéz kérdés..., mert nem tu
dom, hogy anyagilag meddig bírnám.
Valószínű, hogy újabb üzletet bé
relnék, s azzal is az önállósulás alap
jait teremteném meg, mert kölcsönt a
mai bank-feltételek mellett nagyon
nehéz felvenni. Azért vannak el
képzeléseim... A szakmám szerint
szakács vagyok. Szeretnék egy olyan
éttermet, ahol egy valóban tágas, jól
felszerel t konyha van, hogy a vendégek
igényeit minél Jobban ki tudjuk elé
gíteni.
— Milyennek látja a vendégeket?
— ...hát, az éjszaka az .nagyon
elment". Kevés a vendég. A havi fizetés

és az árak nincsenek összhangban, pedig mi, a II. osztályhoz viszonyítva, aránylag olcsók vagyunk. A kalkulációt magunk alakítjuk, bár igaz, hogy a nyári hónapokban kell megkeresni azt a pénzt, amit a bérleményre, az alkalmazottaknak ki kell fizetni.
— Általában hogy látja a vál
lalkozások szerepét?
— A kormány Ilyen irányú tö
rekvéseivel egyetértek. De úgy látom,
hogy akik időben—a "80-as évek elején
—elindultak, azok már behozhatatlan
előnyben vannak. Akik ezután kezdik,
nehéz helyzetbe kerülnek, mert lehet,
hogy tehetségesek, de nem minden
esetben rendelkeznek a megfelelő
tőkével. A magam részéről bánom,
hogy nem az elsők között vállalkoztam.
— Milyen színvonalon él ma egy
szerződéses üzlet vezetője?
—A családban négyen vagyunk, a feleségem Is itt dolgozik. Nem élünk rosszul. Ha banánt, divatos holmit akarunk venni, meg tudjuk venni. Nincsenek napi anyagi gondjaink, de ennek ára van. Rengeteget dolgozunk, napi 10—14órát,sezblzonyacsalád, a gyerekek rovására megy.
—Marton—

KANIZSA

ír?.





Öreg fa gyökere
Uj helyen a bútorbolt
Amikor néhány hónappal ezelőtt az Ady— Zrínyi ut rák sarkán lévő sportboltot végleg átköltözteüéka Lenin útra, s a kiürített üzletben jelentős felújítási munkálatokat Indított az üzemeltető Zala Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat, a lakosság körében kevesen tudták, hogy hamarosan ide költözik az 50. sz. bútorbolt.
— Mivel a veszélyessé vált Ady Endre út 4. sz alatti épület bontásra került, több évtized után költözésre kényszerültünk — mondja Borosán I^ászló boltvezető. — Nem bánjuk, mert a közel 180 négyzetméter alapterületű keziraktárt, kis irodát és öltözőt is magában foglaló, és kirakatcserével újjávarázsolt, világos bolt nem csaka négy fős személyzetet, hanem a vásárlóközönség igényeit is messzemenően kielégíti majd.
Borosán Lászlótól megtudtuk, hogy a bolt korábbi kizárólagos bútor-profilja kiegészítő lakberendezési tárgyakkal — különböző lámpákkal és szőnyegekkel, fali díszítőelemekkel — bővült. Tervbe vették csillárok értékesítését is.
Az Ady Endre út 123. sz. alatti „új" bútorbolt az ország szinte összes bútorgyárával, de a Domus helyi kirendeltségével Is közvetlen kereskedelmi kapcsolatban áll, s igy áruválasztéka bőséges.
A bolthoz szorosan tartozó Szabadság tér 3. sz. alatti
bemutatótermében, a Rozgonyi utca 5. sz. alatti kony
habútor szaküzletben, valamint az Űrhajós utcai rak
tárban is korszerű komplett szoba- és konyhabútorokkal,
szóló ülőgarnitúrákkal és szekrénysorokkal, étkező gar
nitúrákkal, s újabban elemes bútorokkal várjákavásárlók
őszi—téli rohamát.
(tihanyi)
Zetkln utca 3.: Időskorúak Szociális Otthona. Az épület 1939-ben készült, a helyi izraelita szervezet szeretetotthona volt, 1951-ben államosították. Le-itmann Jánosné kalauzol. Ő az otthon vezetője.
— Bentlakásos intézmény
vagyunk, gondozottjainknak díj
ellenében teljes ellátást, ápolást,
orvosi felügyeletet biztosítunk.
Szabadidejüketis kitöltjük, rádió,
televízió és könyvtár áll a ren
delkezésünkre. Jelenleg har
minchat lakónk van, huszonhét
nő, kilenc férfi. Gondozásukat hét
ápolónő, három takarítónő, és egy
mosónő látja el.
— Kik kerülhetnek az ott
honba?
— Kérelem alapján, a rá
szorultak. A kérelmeket a tanács
illetékesei kivizsgálják, ta
nulmányozzák a családi, egész
ségügyi, vagyoni helyzetet és
döntenek a kérelem jogosságáról,
illetve a felvételről.
—Jogos kérelem esetén azonnal be lehet költözni?
—Sajnos nem, várakozni kell, korábban két évet, jelenleg néhány hónapot. Ám minden jogos kérelmező előbb, utóbb bekerül.
Mariska néni
Az ebédlőben, az ablaknál üldögél, tűnődve nézeget kifelé. Nyolcvanhárom éves, hét éve lakik az otthonban.
— Segesdi vagyok — mondja.
— Ott házunk, birtokunk volt.
Aztán elvették, eladtuk... nehéz
is lett volna már a munka. A
lányomékhoz költöztem Ka
nizsára, de nem tudtam meg
maradni. Kérvényeztem az
otthoni elhelyezést.
— Mi volt a baj, Mariska néni?
Szerette a lánya, szereti?
— Szeret a lányom. Még most
is sír, amiért bejöttem. Nagyon
kicsi volt a lakásuk, meg aztán
dolgoztak! én meg reggeltől estig
egyedül voltam. Nem volt udvar,

kert, nem tudtam mit csinálni. Jobban van ez így. Szeretek itt lenni. A főnöknő és a gondozónők kedvesek, a szobatársaimmal is megértjük egymást. A lányom gyakran látogat, elvisz magához, nyaralni is voltunk a Balatonon.
— Hogyan telnek a napjai?
— Szeretek varrni, össze
gyűjtők minden szakadt ruhát, és
foltozgatok, varrogatok. Most
éppen ezt — mutat egy millió
lyukkal szabdalt ruhára.
— Ezt talán, kár megvarrnl —
kockáztatom meg.
— Dehogyis! Addig varrom,
amíg minden lyuk el nem tűnik
— mondja mosolyogva. — Telik
az időmből.
Pista bácsi
Morózusan, félig háttal ül, mintha nem érdekelné, hogy miről beszélünk. Pedig tudom, hogy figyel. Nincs jó napja. A főnöknő szerint nagyon nehezen szánta rá magát a bejövetelre, még ma sem szokott meg. Sokat viaskodnak egymással.
— Hogy van, Pista bácsi? —
kérdi Leitmanné.
— Úgyis elmegyekl —böki oda,
botját szorongatva. — Van hová
mennem, majd meglátja, úgyis
elmegyek.
— Persze! Ha elengedjük! —
hurrogják le a többiek. — Nem
megy maga sehová! Itt a helye,
nahát!
Erzsi néni
Vasdiplomás tanítónő. Alig lát már, gyenge a szeme, mégis könyvvel a kezében találjuk.
— A barátnőm küldte — mu
tatja a könyvet. — Nagy betűkkel
nyomtatták, ezt el tudom olvasni.
Kérésemre leteszi, mesélni kezd:
— Harmincöt évig tanítottam.
Huszonnégy évig alsó ta
gozatosokat, aztán felsőben
magyart, történelmet. Körülbelül
kétezerötszáz tanítványom volt.
Ötvenkilencben mentem nyug-

díjba, akkor beköltöztünk Kanizsára. Férjem meghalt, gyerekem nem volt, így egyedül maradtam. Két éve agyvérzéssel kórházba kerültem, onnan ide vezetett az út.
Jól megvagyok itt. Levelezek régi barátaimmal, néha volt tanítványaim is megkeresnek. Olyankor boldog vagyok. Éppen rlemrégen járt itt az egyik, ma már nyugdíjas állatorvos. Pici kora óta ismerem, bizalmasabb volt mindig velem, mint az anyjával. Ma is tőlem kér tanácsot.
Régen az iskolának abszolút tekintélye volt. Tanítványaink és a szülők megbecsültek bennünket. A baj akkor kezdődött, amikor egyszer egy körlevelet kaptunk, hogy másképpen kell viselkednünk, mint eddig. A tanítók ne tartsanak túlzott tekintélyt, tanító úr helyett tanító bácsit, tanító pajtást kellett mondani, nem szabadott buktatni, az állam nem engedte. Hát itt kezdődött az iskola tekintélyének vonulása. Aztán lazult a fegyelem, anélkül pedig nem lehet jól tanítani. A másik baj az érzelem hiánya. Nevelni csak érzelmeken keresztül lehet. Én a kicsiknek mindig meséltem. A mesék tele vannak érzelemmel.
Rudi
A folyosó sarkában üldögél, kötszerei, gyógyszerei mellett. Egyik kezében bot, másikkal

érszűkület miatt elveszített lábának csonkját simogatja. Több otthon lakója volt már, de sehol nem volt maradása. Itt na-gynehezen beilleszkedett.
— Nem dolgozik, Rudi? —
kérdi a főnökasszony.
— Nincs munka. Amióta az
Izzót eladták, nem kapunk
munkát a Foglalkoztatóban.
Pedig kellene a pénz... Igaz, annyi
van, amennyi a temetésemre kell.
— Csak ne gondoljon megint
a halálra!
— Nem, nem akarok meghalni
— néz maga elé. — Fiatal vagyok,
negyven éves. De azért ha meg
halok, nehogy elégettessenek! —
szögezi tekintetét a fő
nökasszonyra.
Azt mondják, öreg fát nem lehet átültetni. Belepusztul. Az otthon dolgozói megkísérlik, hogy a sorsüldözött vagy önszántukból beköltözött embereknek testi, lelki segítségét nyújtsanak, hogy a kényszer szülte késői .átültetés" mégis sikerüljön. Úgy tűnik, missziójuk nem hiábavaló. A lakók többsége hajlik az együttműködésre, az ész tanácsolja ezt. Hogy szívük, lelkűk mélyén ml lakik, gondolatuk merre jár, amikor némán maguk elé nézve merengenek, legyen az ő titkuk.
H. M.

szeptember 7,

Z

KANIZSA

Á

Főid —falu — ember
Kocsmai szimpózion



téeszeket Is kikezdik — mondja, s mindezt egyszuszra.
— Miért kezdenék ki? — há
borodik fel F. János.
— Az előbb jól mondták, hogy
nem olvasol újságot. Miből lesz a
falunak pénze? Adóbóll A té-
eszben lévőknek is ugyanúgy kell
adózni, mint másoknak. Itt az a
pont, amikor a nyolc-tíz falut
bekebelező szövetkezet széthullik
majd, ugyanennyi apró egységre.
Minden falu igyekszik önellátó
lenni. Alegjobb termőföldek a falu
határában voltak Ittls. Haezigaz,
akkor eleve több is jár nekünk.
—Nincs igazadl Te visszasírod akulákvilágot, amikoraztlehetett mondani, én vagyok a gazda.
— Bolond beszéd! Egy falu
nemcsak abból áll, hogy van
benne ötszáz-ezer paraszt. Nem
lovakban kell gondolkodni, mint
negyven éve. Gépekben! Itt a
másik lényeges pont, a fog
lalkoztatottság. Az a közösség,
amely Igazán jól akar működni,
iparost tart: szerelőt, lakatost,
asztalost, kőművest. Gondolj
csak bele, hány ember jár a vá
rosba dolgozni, hajnali fél ötkor.
Pedig ez a falu eltartott valamikor
susztert, lakatost, bognárt, asz
talost, péket, szabót. Most kit tart
el? Egyedül a papot, de azt se
sokáig, mert lassan mindenkit
kikísér a temetőbe.
— Na, jól van, hagyjátok abba!
— szól közbe a tulaj. — Kész
szeminárium! Mindjárt ha
rangoznak, menjetek már enni!
Megyek hát Lajossal a húsleveshez, s bár a koma hallgat, tudom, hogy forr benne a szó. De, tudom, kint a hegyen majd szavára talál.
Cserny József
Folytatás a következő számban: Pinceszer
Új harang szól Galambokon
A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint a harangláb .kisebb, torony nélküli templom mellett felállított, vagy egymagában álló, rendszerint gerendákból összerótt állvány, amelyre a harangot felfüggesztik." Manapság kevesen tudják már, hogy a rajta megszólaló harangnak sokféle jelentősége volt. Jelezte az esti ima kezdetét, félreverve riasztotta az embereket az ellenség közeledtére vagy tűzvészre, árvízkor menekülésre.
A huszadik század végén, erre már nincs szükség. Néhol még látni a megroggyant haranglábak maradványait, de a helybeliek sem tudják megmondani, hogy a.harang kiért, miért szólt. Zlmonyi Ferenc azonban nemcsak eltervezett, el is készített egy művészi kivitelezésű haranglábat. A harangot is ő öntötte barátaival, és együtt állították föl 1988. augusztus 20-án. Csöndben... Az ünnepélyes avatásra viszont csak, most Szent István ünnepén kerülhetett sor.
Galambokon a horgászok tórendszere mellett, a domboldalon húzódik meg az ország legújabb, és talán legszebb haranglába.
A tópart melletti úton délután négy órakor már kocsisor állt, még a .pecások" is elhagyták boltjaikat.
Pózca Attila megnyitója után, cserkészek díszőrsége előtt Kpczfán ferenc, a Kereszténydemokrata Néppárt kanizsai képviselője mondott ünnepi beszédet. A haranglábat és harangot Schuster Lajos, galamboki esperes áldotta meg.
Zámbó Fotó: Tóth Ferenc
Az FKgP agrárpolitikájának kihirdetése óta az embereket élénken foglalkoztatja a földkérdés. Ki-ki vérmérséklete szerint foglal állást, de erősödik a nyugtalanság. Vajon hogyan vélekednek a .kisemmizettek"? Erre, Illetve a magyar falu múltjára, jelenére kerestem a választ. A jövő kérdőjeles maradt.
Szokványos kép: a templom, a kocsma, az iskola, tanácsháza (most orvosi rendelő) és a bolt a falu közepén van. A házak kétoldalt sorjáznak. Az utca szemetes, az épületek elhanyagoltak. A „kultúrba a falu legszebb lánya megy férjhez. A mozi havonta egyszer üzemel, de a gyerekáldáson ez sem változtat. A falu haldoklik.
Vasárnap kilenc óra. Gyermekkorom emléke ébred, amikor megszólták azt a fehérnépet, aki futva igyekezett a templomba. Lusta, mihaszna cselédnek tartották. A férfiember azonban nem változott; ma is pontosan érkezik a kocsmába. Amíg az asszonyok a templom társaságában vitatják a világ dolgait. De mintha kevesebben, és csak az öregebbek ülnének az asztalnál. Hová tűntek a fiatalok, a nótáskedvű

utódok, akik jókedvvel vonultak haza ebédre?
A falu haldoklik, keserves tort ül minden zsalugáteres ablak mögött. Indulok hát — a régi hagyományokat betartva — a kocsmába, hogy találkozzam L. Lajossal, gyermek- és férfikorom legjobb barátjával. Lajos a tsz-ben asztalos, mindenhol megfordul, sokat lát, hall, tőle talán megtudok valamit...
Már az udvarban hallani, hogy nagy a hangzavar, mintha mindenki a másikat győzködné.\' Ügyet sem vetnek rám. Egymással vannak elfoglalva.
—Te olyan lökött vagy, hogy a Bodri is csak prémiumért enne meg! — szól a leghangosabbnak Sz. Jóska, s már folytatja is. — Olvasol te újságot?
— Nem is tud olvasnil — szól
nak rá. — Csak amit a foximaxln
tanult, azt szajkózza.
— Félsz, hogy elveszik a hú
sosfazekat, és neked is meg kell
fogni a kapát? Mindig ott ültek a
tanácson, aztán ml lett a faluból?
AM csak tehette, elment. Ez a
legnagyobb baj, mert a földet
holnap Is meg kell művelni, ott
nem lehet kiírni, hogy -ügy
félfogadás: minden pénteken

nyolctól tízig"—mondjaA. Árpád, és méltóságteljesen otthagy mindenkit.
F. János csak áll, és nem érti ml történik körülötte. Kitört a demokrácia. Nincs hozzászokva, hogy más embereknek is van véleménye. Az elmúlt évtizedekben, ha valaki mást gondolt, mintő, első alkalommal csak fegyelmit kapott, másodszor már mehetett a tsz-ből.
— Ébresztői — szól L. Lajos, aki nem veszi észre, hogy én is ott vagyok. — Először azt kell eldönteni, kié a falu. Szerintem azé, aki a község földjét megműveli. Mindjárt nem lesz gond, hogy ki, mikor, mennyi állatot tart, s mennyi trágya van az udvarán. Ja, komám, akinek ez büdös, menjen a városba. (Végre észrevett, de csak bólint.) Mert nekem ez természetes. A földkérdésben pedig lépni kell, ha azt akarod, hogy holnap is szabadon élj. Kinek jó az, ha olyan ember kéri számon a munkádat, aki csak városi házának ablakában látott földet? Annak nem érdeke, hogy itt változzon valami. Itt nekünk kell valamit tenni, de a szakramentumát, nehéz lesz. TI azt hirdetitek Jani, hogy a 47-es viszonyokkal a fejlődés megáll. Ezt nem gondoljátok komolyan, de azt sem, hogy a főnökök meg vannak felemlítve. Ki fenyegette őket? Megint mellékúton jártok. Mert olyan egyszerű ez, mint a pofon: aki magángazda akar lenni, hagyni kell, csinálja. Vagy sikerül neki, vagy belepusztul. Attól tartotok, hogy nem lesz kinek parancsolni? Van egy olyan érzésem, hogy előbb-utóbb a

KANIZSA )

1990. szeptember ?♦]





Nemrégiben tartotta évadnyitó társulati ülését a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház. Ezt követően kerestük meg Halasi Imrét, a színház igazgatóját, és kérdeztük a színházi élet Jelenlegi helyzetéről, gondjairól.
— Milyen a hangulata évad
kezdetén?
— Ugyanolyan, mint minden
újrakezdéskor. Várakozással,
szorongásokkal, reményekkel
teli. Ebben benne van a nyug
talanság, és benne van az öröm,
hogy minden bizonytalanság el
lenére folytatjuk a dolgunkat. A
várakozást motiválják az új fe
ladatok. Az év szándékaink sze
rint nem lesz nivóüanabb, mint a
korábbi, művészi kivitelben és a
technikai megvalósítások terén
sem. Ebből eredően nincsenek
engedményeink a műsortervet
illetően.
— Romlanak a gazdasági
körülmények, szűkösebbek az
anyagi lehetőségek. Könnyü-e a
színház is?Könnyebbeneladható
darabok Jönnek-e?
—Azt kell mondanom, is-is. A könnyedség tulajdonképpen nem hátrány. De nem volna szerencsés egész évadban súlyos, nehéz problémákat állító színműveket, rendkívüli szellemi igényeket támasztó színdarabokat sorolni egymás mellé. Ebben az évadban is egészséges arányt szeretnénk felállítani, ami lehetővé teszi például a Liliomfl és a Macbeth eljátszását is. Mindkettőre szeretnénk hangsúlyt helyezni. Nekünk széles skálán kell terveznünk, hiszen százharminc kilométeres körzetben nincs színház rajtunk kívül. Nem úgy van, mint a fővárosban, ahol több színház kínálatából lehet válogatni.
Tervezünk mesejátékot, Csukás István—Darvas Ferenc: Ágacska című darabját, beavató színházi előadást, Szigligeti Ede: Liliomfl című vígjátékát, komédiát, Neil Simon: Furcsa pár című játékát, több drámát, például Shakespeare: Macbeth-jét, Péter Shaffer: Equus-át. Színházi csemegének ígérkezik Artúr Miller: Alku című színjátéka.
— Mi a véleménye a színház
és a politika kapcsolatáról? Vál
laljon-e a színház politikai el-

kötelezettséget?
— Egyértelmű elkötelezettséget azt hiszem, nem. Sokkal inkább etikai, morális elkötelezettséget, ami mindenekelőtt humánus, életet segítő, utat mutató Ideológia legyen. Ehhez nem a pártokhoz tartozás kell, hanem egy bizonyos erkölcsi tartás, ami független a pártok pillanatnyi érdekeitől. Én nemcsak most, a többpártrendszerben vallom ezt, kezdettől fogva így képzeltem művészi munkámat.
—Változóban van a színházak anyagi támogatásának rendszere. Az állami támogatás feltehetően csökkenni Jog, Jövőbeni rendszerét nehéz volna megjósolni Hogyan pótolják a hiányt?
■*- Tavaly egy nagyon szerencsétlen rendelkezést hoztak, nevezetesen a nézőszám szerinti" anyagi támogatás bevezetését. Bízom benne, hogy az új kulturális kormányzat, amint egy kis ideje lesz a színházi életre figyelni, ezt a lehetetlen intézkedést megszünteti. Ez ugyanis hátrányos helyzetbe hozza a színházakat. Nem művészi szempontokat követel, hanem piaci szempontokat, ami ugyan nem lebecsülendő, de ha rangsorolni kell, mégsem szerepelhet első helyen.
Ügy gondolom, a jelenlegi helyzetben nemcsak lehetőségünk, hanem kötelességünk is keresni azokat az újabb formációkat, amelyekben egy színház működhet, amelyekben — ha nem is a színház teljes működésének, de a működés egy részének a feltételeit önmaga meg tudja oldani. Mi e tekintetben szerencsések vagyunk, mert a színházban működik egy ma már országos hírű, sőt, határainkon túl is ismert díszletkészítő műhely, amellyel bérmunkákat is vállalunk. Ebből nemcsak anyagi, erkölcsi hasznunk is van. Szeretnénk tovább fejleszteni, gazdagítani ezt, hogy megbízható anyagi forrásunk legyen. Ez természetesen nem pótolja az állami támogatást, de a nagy lukak betömködésére jó.
—A korábbiévekbenaszínház vállalatoktól is kapott anyagi

támogatást
— A vállalatoktól nem a szín
ház működéséhez, hanem a szí
nészi-művészi munka ho
norálásához, elismeréséhez kap
tunk pénzösszegeket. Ezt hivatott
segíteni a megalakult Színpártoló
Egylet, melynek tagjai — akik
lehetnek magánszemélyek, vál
lalatok, intézmények — be
fizetnek tetszés szerinti össze
geket egy egyszámlára, a mű
vészet pártolására. Évad végén az
Egy letvezetőségevalaminta szín
ház vezetősége összeül, és díjakat
ítél oda az összegyűlt pénzből.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ez
nem a színház hétköznapi mű
ködését segíti.
— Az új évadra változott-e a
társulat összetétele? Kik mentek
el kik az új tagok?
— Sajnálatunkra és vesz
teségünkre Fekete Gizi és Rácz
Tibor visszement szülővárosába,
Szegedre. Sajnálom őket, de
remélem, megtalálják szá
mításukat.
Hozzánk öt új színész szerződött. Benczédi Sándor, Körösi Csaba és Oravecz Edit Veszprémből, Várhelyi Dénes Egerből, Tarkó Éva Sepsiszentgyörgyről. Új rendezőnk Vándorfi László, dramaturgunk Faragó Zsuzsa, Budapestről.
— Úgy tűnik, kisebb volt a
mozgás, mint az előző években.
— Igen, kisebb mozgás volt. A
szűkebb anyagi kondíciók be
folyásolják az emberek moz
gáskedvét.
—A színház a színészekkel egy éves szerződést köt Nemjelent ez egyfajta bizonytalanságot?
— De, igen. Okoz bi
zonytalanságot. Lehetővé teszi
viszont, hogy lüktessen a szak
ma. A szerződéskötés igen nagy
felelősség, nekem is az egyik leg
nagyobb keresztem. Felelősen
kell dönteni emberekről. Úgy
gondolom, az együttes magja
tudja, hogy az éves szerződés
ellenére biztos helye van a szí
nháznál. Tudják, hogy a színház
vezetése számít rájuk, és az éves
szerződés nem egyéves kap
csolatot jelent.
— A színház több alkalommal
szerepelt már külföldön, és siker
rel
— Az elmúlt esztendőben

komoly figyelem fordult felénk. Részt vettünk Ljubjanában egy hármas találkozón, rövidesen menni fogunk Ausztriába, Grazba, és Nyugat-Németországból is van meghívásunk. Azon kívül Lendvával és az újvidéki színházzal is jó kapcsolatunk van. Ezek pezsdülést hoznak a színháznak és a közönségnek is.
— Az évadnyitó társulati ülé
sen azt mondta, hogy kétségei
vannak a 201. évadot illetően.
Mire gondolt?
— Ez nem a zalaegerszegi
színházra vonatkpzott. Tu
lajdonképpen aggodalmamat fe
jeztem ki az egyetemes magyar
színházi életre vonatkozóan. A
magyar nyelvű színjátszás két-
századik évfordulóját ün
nepeljük, ugyanakkor ahogy a
kultúrával és a színházzal kap
csolatos elfogult véleményeket
hallom, aggódom is. Ezek nyil
vánvalóan megalapozatlan vé
lemények, hiszen hallottamolyan
kijelentést, hogy néhány évre be
kellene zárni az összes magyar
színházat. Aki mondta, talán riem
egészen komolyan gondolta, de
elkeserítő, hogy ilyen meg
nyilatkozások elhangozhatnak.
Törvényszerű, hogy amikor egy
országban rosszul mennek a
dolgok, akkor megpróbálnak
egymásra mutogatni, egymás
ellen hergelni magukat az em
berek ahelyett, hogy össze
fognának.
Magunk úgy véljük, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház idei műsorterve és törekvései azt bizonyítják, hogy a mindennapok keservei, nehézségei ellenére a színház vezetői, művészei tenni akarják dolgukat, tanítani, szórakoztatni közönségüket. Az 1990/91 -es színházi évadra ezért több bemutatót terveztek, mint az elmúlt évben. Munkájukhoz sok sikert kívánunk.
Horváth Mária
Képeink az elmúlt évad egy-egy emlékezetes zalaegerszegi (1) és kaposvári előadását (2)
idézik. (SlákdlvAttlUfelTttelH)
.molnnu aomaq C8 ■jjmP- umo



Olvasta?
f KANIZSA
Benedek Marcell
A Délsziget először 1928-ban jelent meg az akkor már kényszerűen nyugalmazott középiskolai igazgató Benedek Marcell legkedvesebb Írásaként. Soha nem volt .hivatalosan támogatott" irodalomtörténet, hiszem pártatlansága, a szigorúan csak igényes alkotást elismerő látásmódja ellenérzést váltott ki a Horthy-korszakban csakúgy, mint később a Rákos- és Kádár-időszakban. Másodszor 1948-ban adta ki az Új Idők Irodalmi Intézet és csak példányainak gyors elkelése mentett meg a zúzdába kerüléstől.
Mitől .rendhagyó" irodalomtörténet a Délsziget? Elsősorban műfaja miatt Nem száraz elemzések vagy méltatások sorolása, hanem regényes kerettörténetbe ágyazott sziporkázó dialógusok szövevénye. A beszélgetés szereplői, Érdy professzor — akiknek alakja egy kicsit Benedek Marcell, egy kicsit Riedl Frigyes személyiségén alapul —, a fiatal és művelt Marianne és a vulgáris materialista Pongrácz mérnök. Tengeri hajótörés után, a roncsokat nézve indul a beszélgetés vulkánokról, túlélésről és — elsősorban — a magyar irodalom kiemelkedő időszakairól. Az Ómagyar Mária-siralomtól kiindulva évszázados irodalomtörténeti korszakokat beszélgetnek át a kényszerű száműzetésben, háborúk ós vulkánkitörések közepette, majd legvégül a budai Pongrácz-villa 1945-ös romjain. Benedek Marcell ugyanis az 1948-as kiadást kiegészítette az 1928-tól eltelt idők irodalmának megvitatásával, még egyszer összehozva hőseit egy korszak lezárulásának pillanatában. Szereplői nem szentenciákatmondanakki;Benedekhiszi, hogy vannak igazságok, amelyekcsakagondolkodás .örök drámájában" válhatnak tapintható valósággá, és ennek egyetlen adekvát formája van: a dialógus. Könyvében a magyar irodalom lüktető, állandóan alakuló története formálódik, ahogyan sokat olvasó szereplői megélték, illetve élik. Az alkotók kortársi összefüggésben, világ-és magyar irodalmi kontextusban szerepelnek a párbeszédekben, az irodalomtórténetlras, a forditásirodalom és a műfajokfogalmának folytonos tisztázása közepette.
Az irodalomtörténeti .beszélgetés" — amit a ma olvasója néhol talán patetikusnak ítél majd — 1948 tavaszán lezárult. Negyven éves hallgatás után a szereplők ismét vitázhatnak: az idősebbeknek emlékeztetőül, a fiatalok számára a felfedezés örömét hozva. Közérthetősége, biztos tényanyaga és szellemes elbeszélő stílusa miatt a könyv harmadik kiadása is várhatóan széles érdeklődésre tarthat számot.
Délsziget


pilmjegyzet 1
Toborzó
Bízzál bennem!
x^^
mmm
Hogyan lesz Playboy-fotókból autópálya?
Lehet-e egy árva cent nélkül pénzt keresni?
Rendbehozható egy házasság nagyratörő (sötét) üzleti tervekkel?
Ezeket a költői kérdéseket teszi fel nekünk Róbert Benton 1987-es filmjében.
Nadine, a szépséges és kissé butácska (ml más lehetne egy szöszke bombanő?), éppen válófélben lévő fiatalasszony egy fényképésszel aktfotókat készíttet magáról, hátha a Playboy felfigyel rá. Hamar rájön, hogy a sikert nem éppen a pitiáner vidéki fotós segítségével fogja elérni. A zugügyletekkel foglalkozó „mü-vész"-től akkor akarja visszaszerezni a képeket, amikor valaki éppen megöli a fényképészt. Ráadásul a Playboynak szánt fotók eltűnnek, a borítékben egy autópálya tervei találhatók. A férj bezzeg ráharap a csalira, nagy pénzt lát a tervek értékesítésében, mellesleg a családi béke helyreállítására is alkalom adódik — no, meg a fotók visszaszerzésére.
A film írója és rendezője az a Róbert Benton, aki 1978-ban elkészítette a Superman filmváltozatát, egy évvel később pedig több Oscar-díjat Is elhozott a Kramer kontra Kramer című alkotásáért. Azóta nem sikerült Igazán kitörnie. 1987-es Nadine című filmje 83 perces unalom.

Gyéren csordogáló történet, lassan és — az Agatha Christie krimiken nevelkedettek számára — túlságosan primitíven kibontakozó szálak halmaza. Nincs min gondolkodni, nézni kell.
Kim Basinger két évvel a 9 és fél hét után mintha .visszafejlődött" volna. A butácska szőke szexbomba szerepet már régen rászabták, s ezt a ruhát, ha akarná, sem tudná levetni. Lehet, hogy a kissé ijedős, de félelmét akaraterejével legyőzni tudó fiatalasszonyban több is van, de vagy a rendezés vagy a színészi játék hiánya miatt csak kevésre tellett.
A Nadine férjét alakító Jeff Bridges-t sem lehet túl komolyan venni. A King Kong és a TRÓN — avagy a számítógép lázadása volt a csúcs (igaz, csak középhegységi) , de azóta ő is inkább lefelé csúszik a ranglétrán.
A Nadine valószínűleg egy szánkó utasainak segítségével készülhetett, mert az alkotók és a színészek csak a lejtő alját látták. Ám mindenki csak a képességeihez méretezett csúcsot képes megmászni, tudom, hogy a legkisebbről Is lefelé visz az út.
Mert ez egy szánkázós film. Ki tudja, s talán egyszer újra felfelé tolják azt a fránya szánkót, amit sikernek neveznek.
(end)



Havonta egy alkalommal meghívjuk azokat az állampolgárokat, akik kérdeznek és válaszra várnak, akik városuk gondjairól és terveiről többet akar-
| nak tudni, akik a
j- magyar verset
j jobban szeretnék
; | megismerni, akik
i ia városuk mű-
■ ívészeivel — Fes-
\\ \'tők, Építészek, ! Színészek,
Előadók, Költők — találkoznának, akik
izeretik Dinnyés József dalait.
A város újságja a sajtószabadság nevében meghívja a Tinódi Lantos Sebestyén Olvasóegyletbe azokat a közéleti fembereket, városatyákat, képviselőket, akik választ tudnak adni azokra a kérdésekre, amelyekre kíváncsi az adófizető állampolgár.
A helyi művészek bemutatják és elmondják hogyan s miként |átják településük kulturális felemelkedését.
Dinnyés József zeneszerző, előadóművész, mint házigazda, az | utóbbi 25 évben írt énekeivel, az egyetemes magyar költészet megzenésített verseivel, népdalokkal és saját szerzeményeivel vesz j-észt a Nyitott Esteken. Minden előadáson más-más 28 dali
Jegyek kaphatók a helyszínen, a szerkesztőségben és a könyvtárakban! Először 1990. szeptember 13-án, csütörtökön, 19 órakor \'árjuk az érdeklődőket.
Dinnyés József daltulajdonos
KANIZSA városihetilap szerkesztősége


10
KANIZSA
Pf. 74
Képzelt riport
a kanizsai MDF
irodából
Lapjuk 1990. április 13-i számában Tollár Józseffel folytatott beszélgetést közöltek. A volt országgyűlési képviselő egy kérdésre így válaszolt: „Én az MSZP-re szavaztam a listán is, meg a képviselőjelöltnél is. Meg is indokolom, hogy miért: egyetlen más képviselőt sem tartok alkalmasnak. Sem az MDF, sem az SZDSZ, sem a KDNP képviselőjét. A pártjuknak esetleg segíthetnek, de személy szerint egyik sem alkalmas."
Azóta is figyelemmel kísérem a lapot (egyik számát a könyvtárban kellett elolvasnom, mert a megjelenés napján 9 órakor már mindenütt elfogyott), de semmiféle ellenvélemény, cáfolat nem
Az elmúlt hetek egyikén megjelent irodánkban Vizvári József. Arról érdeklődött, hogy az MDF kanizsai szervezetének van-e rendezői gárdája.
Miután megtudta, hogy:
— nincs, hanem köztéri ren
dezvényeinken alkalomszerűen
vállalkozó tagjaink végzik ezeket
a teendőket;
— minden ilyen programhoz
rendőrségi engedélyt kell kérni
(ennyi a szoros rendőrségi kap
csolat — Vizvári úr sanda gya
núsítása —, amit maga adott a
nyilatkozó szájába);
— engedélyt kapni csak úgy
lehet, ha a szervezők garantálják
a rend fenntartását és megadják
az ezért felelősek nevét;
—minden utcai rendezvényen hasonló módon történik a rendbontás megakadályozása, beleértve az összes párt és bármilyen szervezet saját vagy együttes rendezvényeit, lehangoltan azzal távozott, hogy ezekből az adatokból nem tud cikket írni.
Letörtsége—úgy tűnik—nem tartott sokáig és gyorsan segített magán: ha a tények egyszerűek és unalmasak, még mindig kitalálható a szenzáció, csak saját gondolatait kell nyilatkozatként találni.
így aztán született egy cikk, amely szerint az MDF-nek Kanizsán R gárdája van, ennek feladata a rendfenntartás (úgy általában), ez egy létező és folyamatosan működő szervezet, a művelődési házak hasonlóan védik rendezvényeiket (ettől legalább ostobának is tűnik a nyilatkozó), az egész egy, az MDF-re speciálisan jellemző tény.
Véleményem szerint Vizvári úr az adott esetben sikertelenül egyensúlyozott az élénk képzeletet a valóság meghamisításától elválasztó keskeny mesgyén, miközben újságírói kötelességei közül fittyet hányt annak, hogy az elkészült írást megjelentetés előtt be kell mutatni a nyilatkozónak, főleg akkor, hogyha úgy távozik az interjú után, hogy nem fogja megírni a cikket. Mulasztásának oka lehet egyszerű tájékozatlanság is, bár ennyi nyilvánvaló ferdítés után nem sok jóval kecsegtetett volna a nyilatkozók elé állni az írásművei.
A történtekért a szerkesztőséget is terheli felelősség, ha kezdő munkatársait nem világosítja fel a szakma alapvető etikai követelményeiről és nem győződik meg azok betartásáról.
Tarnóczky Attila

Az R-gárda az MDF és az igazság
Tarnóczky Attila reagálása az R-gárdáról szóló cikkre érthetetlen, de a tisztázás érdekében válaszolnom kell.
A képviselő úr szerint az R-gárda nem létezik. Miért kellett akkor azt a bizonyos körlevelet vagy 15 percig keresni az íróasztalokon, és felforgatni az egész irodát? Talán azért, mert — mint közölték velem — azaz irat rögzíti az alapszabályt, a feladatokat és a kötelességeket. Mivel azonban sehogy sem akar előkerülni, kénytelen voltam a hallottakat leírni.
Érdekes volt még egy papírdobozban a nemzetiszínü karszalagokat látni, volt vagy ötven darab. Ezekre mutatva mondták, hogy most készültek, a rendezvényeken használják őket.
A jelek szerint tehát van R-gárda, van rá vonatkozó körlevél, vannak karszalagok. Nem értem, hogy miért vitatkozunk?
Úgy gondolom ha nem is szó szerint, pontosan idézem a nyilatkozók szavait, többek között a képviselő úr sokakat megnyugtató válaszát.
A gárdáról pedig mindenképpen írni akartam, az írás viszont olyanra sikeredett, amilyen válaszokat a nyilatkozók adtak.
Ám az MDF és a rendőrség közötti kapcsolat ilyetén felvetését nem értem. A belügyminiszter is MDF-tag, így Tarnóczky Attila kifejezése, a .sanda gyanúsítás", enyhén szólva különös. A mai rendőrség, különbözni kíván a régitől, kapcsolatba lépni vele nem lehet megbélyegző.
Nem szenzációnak szántam a cikket. A száraz tényeket közöltem, de a kérdezettek talán nem készültek fel igazán a válaszra, s másnap szívük szerint mintha mást mond tak volna. Nem tudom. Viszont a tény ettől még tény marad. Biztos vagyok abban, hogy amit jószándékkalírtam, azt az olvasók nem értették félre.
S hogy kezdő újságíró vagyok? Igén, lassan 10 hónapja, de mintha a képvielö úr is kezdő lenne — 4 hónapjai Nem kellene egymás iránt több méltányosságot tanúsítani?
Vizvári József

1090. &%epttmbzt 7, j
Mégis Jizet a fogyasztó \\
Tisztelt Szerkesztőség!
A „Kanizsa" Városi Hetilap 1990. augusztus 17-én megjelent számában „Gáz van!" címmel közölt írással kapcsolatosan az alábbiakról kívánunk tájékoztatást adni.
A megjelent írásból azt a következtetést vontuk le, hogy az érintett fogyasztók nagy része tájékozatlan, illetve tévedésben van a tényleges helyzetet és az ebből adódó vállalati igényt illetően.
Belátjuk, hogy részletesebben és egyértelműbben, szélesebb körű tájékoztatással kellett volna igényünket megfogalmazni. Ezért az írásban foglaltakra is figyelemmel a csatoltan megküldött részletes tájékoztatást eljuttatjuk az érintett fogyasztókhoz. A hivatkozott tájékoztatást — terjedelmi okokból — nem tudjuk közölni. (A szerk.) Követelésünket azonban továbbra is jogosnak tartjuk és a beszedéstől nem tudunk eltekinteni.
Figyelemmel arra, hogy az érintett fogyasztók egy része szerény anyagi körülmények között él, az eddig felajánlott 10 havi részletfizetési kedvezményen túlmenően az egyedi indokolt igényeknek megfelelően további részletfizetési kedvezményhez is hozzájárulunk.
Üdvözlettel: \'
György Pál vezérigazgató
Tisztelt Szerkesztőség!
jelent meg. A pártok nem
védtékmegjelöltjeiket: szó
nélkül lenyelték a békát.
Pedig nem kis béka volt,
hiszen azt jelentette, hogy
ezek a pártok nem a meg
felelő személyt jelölték,
vagy nem is rendelkeztek
alkalmas jelölttel; más
részt a választók nem a
legalkalmasabb, csupán a
legkevésbé alkalmatlan
jelöltet juttathatták a par
lamentbe . A hosszú és mély
hallgatásnak két okát
tudom elképzelni: az
említett pártszervezetek
nem olvassák saját vá
rosuk lapját, vagy nincs
mit hozzáfűzniük a volt
képviselő meg-
állapításához. Mind a kettő nagy hiba lenne.
Goör Tibar

J.99Ö* szeptember 7,

KANIZSA

Családi összefogássál
Régi és új az Eötvös téren



...valamint a vadász- és horgászbolt üzletteréből.
Pillanatkép a díszállatkereskedés egyik akváriumáról.,
Az épülő-szépülő kanizsai Eötvös teret régi és új kereskedelmi egységek sora színesíti. Ezek közül mutatunk be olvasóinknak két -^- családi összefogással működő — üzletet.
A tér északi részén 1984. augusztusa óta üzemel Kiss Gyuláné
díszállat kereskedése.
A középkorú asszony otthonosan mozog „birodalmában", és készséggel tájékoztat:
— Bár Becsehelyen lakunk,
Kanizsán .vágtunk" bele fér
jemmel a vállalkozásba. Férjem
— aki tűzoltó tiszthelyettesként
a városban teljesít szolgálatot, az
üzletben pedig segítő csa
ládtagként működik — kezdte.
Ijfú korában díszhaltenyésztéssé
nőtt. 1979-ben egy Petőfi utcai
magánházban nyitottuk meg első
boltunkat. A kezdeti lépések
nehezek voltak, s idő kellett, míg
a rokonszenves kanizsaiak meg
tudták, megszokták ke
reskedésünket. Akkoriban
rendszeres volt vasárnapi nyit-
vatartásunk. Mivel az épületet
később romossá nyilvánították,
helyváltoztatásra kény-
szerültünk. 1984-ben építettük ezt a pavilont, új boltunkat — mondotta Kissné, miközben szabadnapos férje árurendezéssel foglalatoskodott.
A bolt csupa élet, mozgás. Az egyik kalitkában sárga színű

papagály hintázik, a másikban zebrapintyek fütyörésznek, a harmadikban kanárik csipognak. A másik oldalon dobozban hörcsögök, fehér egerek lapulnak. A szomszédos falat szinte teljesen betöltő akvárium-komplexumban trópusi díszhalak — piros és fekete színű eleven-szülők, vitorlások, szumátrai díszmárnák, zebradániók, különböző barhaus-fajok — úszkálnak. Mind-mind szemet nyugtató, gyönyörködtető látvány.
— A díszállatokon és
díszhalakon kívül különböző méretű komplett akváriumokat, kalitkákat is árulunk, s kaphatók nálunk a szükséges eleségek, vitaminok, fertőtlenítő-szerek is. Kiegészítésként árulunk kutyafelszereléseket, eledeleket és tisztítószereket, s van nálunk kutyabolhairtó is.
A kirakatban — egymástól elkülönített zárt .házban" — két ékszerteknőst és egy szi-várványos boa kígyót pillantunk meg.
— Ők a családhoz tartoznak, nem eladókl Reklámcélból tartjuk őket. Gyakoriak a magánlátogatók. Nagymamák, GYED-en lévő kismamák térnek be csemetéikkel egy kis szemlélődésre, akik közül később többeket is vásárlóként fedezünk fel. Boltunkat — biológiai ismeretek bővítése céljából —

gyakran keresik fel általános iskolák tanulói, sőt óvodások is — mondja a .tulaj".
Persze a bolt körül sok a tennivaló: az árubeszerzés fáradtságos napjai, az etetés, itatás, vízcsere, takarítás, az ügyvitel mind-mind feladatokat ró Kiss Gyulánéra, a Becsehely— Nagykanizsa közötti napi .ingázás" mellett.
De mindezt szívesen, oda-adóan végzi. Ez biztosítja a megélhetését...
A tér déli oldalán lévő új háztömb üzletsorában, a 23. szám alatt kapott magánkereskedői engedélyt ez év tavaszán Szántó Miklósné
NIMRÓD vadász- és horgászboltja.
— Érdekes története van ennek az üzletnek. Férjemmel — aki egyébként gépészeti hőszigetelő kisiparos, itt a boltnál pedig segítő családtag — bar-kácsbolt nyitását terveztük. A múlt év őszén Pécsett egy ismerősünknél voltunk látogatóban, és városi sétánk során felfedeztünk egy vadász- és horgászboltot. Nagyon megtetszett, és a zalaegerszegi üzlet megtekintése után feladtuk bar-kácsbolti elképzelésünket. Egyébként örökségből, családi megtakarításból és OTP hitelből .hoztuk" össze a bolthelyiség megvásárlásához és az induló árukészlethez szükséges tőkét. A fő cél két leányunk, a 15 éves Zsuzsanna és a 13 esztendős Anita jövőjének biztosítása — mondta a boltvezető, miközben a vásárlókat a pultnál egyetlen alkalmazottja szolgálja ki.
Szántó Miklósné egyébként 19 évi folyamatos munkaviszonyát, első munkahelyét, a helyi vízmüvet adta fel a családi vállalkozásért. A vegyésztechnikusi

munkakört cserélte kereskedőre.
— A tanácsi működési en
gedély megszerzése nem ment
simán, mert a lőszerek árusítása
miatt külön rendőrhatósági en
gedélyre volt szükség. De sikerült,
s április 2-án nyitottunk — em
lékezik a nehéz időszakra.
Az ízlésesen berendezett bolt három árucsoportot forgalmaz.
A vadász-cikkek körébe lőszerek, vadászati felszerelések— cél- és kereső távcsövek, száraz akkumulátorok, vadászlámpák, fegyvertisztítók, töltény táskák, fegyvertokok, fegyverszekrények, vadászati ruházatok és lábbelik, állatbőrök, ajándéktárgyak, kutyafelszerelések, katalógusok tartoznak.
A horgászfelszerelések közé botok, orsók, hálók, szakok, úszók, horgok, szerszámosládák, halászcsizmák, gumicsizmák, vízhatlan ruhák, esőkabátok, CUKK halcsalik és egyéb haleledelek.
Kiegészítésként árusítanak sport- és szabadidőruhákat, valamint agancsos állólámpákat és csillárokat.
— A forgalom hónapról-hó-
napra emelkedik, és már fel
készültünk a közelgő va
dászszezonra is. A magyarokon
kívül várjuk az igényes német és
osztrák vadászokat. Egyébként a
zalai vadászok és horgászok
mellett egyre többen keresnek
bennünket a szomszédos Somogy
megyéből is. Sokan szeretnének
vadászfegyvereket vásárolni, ez
azonban egyelőre állami mo
nopólium. Reméljük, hogy az új
vadásztörvény majd lehetővé teszi
a légpuskák és egyéb va
dászfegyverek magánszektorban
történő árusítását — mondja
végezetül Szántó Miklósné.
Tihanyi István Fotó: Szakony Attila

. szeptember t»
BRDDR, avagy mi történik a németekkel?



100 éve olvasható a felirat a Reichstag homlokzatán: A német
népnek. Ax épület 1945-ben rombadőlt. Azóta újjáépítették, •
ma új történelmi döntésekre vár: az egyesült német
törvényhozás otthona lesz.
Második kör
Amit most olvas a Kedves Olvasó, az már a második gondolat. Az első az volt, hogy az augusztus 23-i, elmaradt tanácsülés miatt jól beolvasok a távolmaradó tanácstagoknak.
Aztán eltöprengtem azon, hogy vajon mi lehet a nagyszámú hiányzás hátterében. A nyár? A szabadságolás? Ez is. Meg még sokminden más. Mert ki szeret olyan helyre járni, ahol jószerivel csak a pofozógép szerepére van kárhoztatva? Márpedig a kanizsai testület több mint másfél éve — a Mózes ügy kirobbanása óta — egyfolytában össztűz alatt áll. Hogy jogosan, vagy jogtalanul, ezt most ne firtassuk. Tudniillik a jogosság nem mérlegelési szempont amikor a tanácstag — akire esetleg ez a titulus úgy maradt, mint szamárra fül—otthon eldönti, hogy kiteszi-e magát újabb támadásoknak, vagy sem. Arra már régóta nem lehet hivatkozni, hogy az általa vállalt szereppel egyfajta felelősségtudat is jár. Már csak azért sem, mert jól tudja, hogy a döntések meghozatalakor az ő felelősségét már senki nem kéri számon.
Június eleje óta nem a tanácstcstületek, a végrehajtó bizottságok irányítják ebben az országban a települések életét, hanem a pártok. Ha a pártok valamivel egyetértenek, akkor rendben van, ha nem, nincs olyan hatalom, mely ellenükre tehetne. Akkor meg miért menjenek el a városatyák a tanácsülésre? Csak azért, hogy előre lefuttatott dolgokra emelgessék a kezUket?
Ráadásul az elmaradt tanácsülés témája is meglehetősen kényes ügy. A kollégiumok átszervezése kapcsán egy évvel ezelőtt született már egy döntés, mint utólag kiderült jogtalanul. Ráadásul napvilágra került, hogy itt nem csak szakmai koncepciók ütköznek, hanem emberi indulatok is. A tanácstagok többsége pedig a szakmai részhez nem ért, az emberi indulatokból meg elege van. így hát távolmarad. S titokban talán már várja azt a pillanatot, amikor az új önkormányzati testület először összeül a TV kameráinak kereszttüzében, és megteszi első botladozó, suta lépéseit, melyeket a lakosság legalább olyan kritikus szemmel fog figyelni, mint tette az elmúlt másfél évben az S szereplésükkel.
— molnár —
Aki manapság Németország
felé Veszi útját, s netán előtte is
Járt a Szövetségi Köztársaságban,
vagy az NDK-ban, ugyancsak
kapkodhatja a fejét, hiszen a
gyökeres változások
következményeként gyakran érik
váratlan meglepetések. Nagy
változások elsősorban az egykori
NDK területén tapasztalhatók, de
éppen ezek hatásaként az NSZK- .
ban is észlelhetők bizonyos jelek,
amelyek egyértelmű
összefüggésben állnak az újraegyesítés (utó) rezgéseivel. Hogy mi történik ezekben az országokban a hétköznapok szintjén, ehhez próbál útmutatót nyújtani ez a cikksorozat, melynek írásakor, a személyes élményeken túl, különböző korú és pártállású német állampolgárok véleményére is támaszkodtam.
Németország az
újraegyesítéssel legújabbkori történelmének kétségkívül legreményteljesebb korszaka elé nézhet, hiszen egyes feltételezések szerint most vér és erőszak nélkül válhat Európa és a Világ vezető hatalmává. Hogy ez így történik-e, erre ma senki nem tud biztos választ adni, az viszont tény, hogy a gyakorlatilag ez év július végén életre hívott újraegyesülési folyamat kezdete óta hatalmas fejlődésnek indult az NDK, amely — ha minden szerencsésen alakul—az egykori Keleti Tömb államai közül elsőként ugorhat a nyugateurópaiak tejjel-vajjal teli kádjába, s válhat a jómódú emberek hazájává.
A dolog persze még az NSZK segítségével sem egyszerű, hiszen Walter Ulbrich rémuralma s Erich Honecker nem éppen emberarcú kommunizmusa idején nemcsak a gazdaság, a. bankélet, ( a kereskedelem stb. ment tönkre, de a 40 év alatt — akárcsak nálunk—likvidáltatott szép csendben, az emberi individuum is, ennek hiányát pedig még az NDK-ban sem lehet pénzzel pótolni. (Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy az agyak átállíthatóságának problémáján kívül a vártnál sokkal könnyebben veszítik el az egykori NDK polgárai a nemzeti identitás tudatát, hiszen a többség mindig is egy Németországban gondolkodott, s titkon — a

kommunista ideológiát
ellensúlyozandó — a családi ünnepeken is ezt sulykolta gyermekei tudatába.)
\' A fájdalmas lelki sebeken kívül azonban, úgy látszik, minden mást lehet pénzzel is gyógyítani. Legalábbis ezt gondolja az ember, látván a hihetetlen gyorsaságú fejlesztést, amit természetesen a nyugatnémetek szponzorálnak,

javarészt végeznek is. Az egykori határvidékeken például közel egy hónap alatt épült újjá az 1949 óta elsorvasztott úthálózat, a településeken pedig soha nem látott mértékű építkezési munkálatok kezdődtek, s hetek alatt változott Kánaánná az addig ijesztően sivár, most nyugati áruktól roskadozó üzletek sora, bizonyítva azt a roppant erős

gazdasági hatalmat, amivel az NSZK rendelkezik, s képes, az otthoni színvonal romlása nélkül is, ellátni az NDK-t.
A nagy liberalizáció, úgy tűnik, az NDK-ban állomásozó szovjet hadseregre Is hatott, hiszen amíg egy éve orosz tiszteket Is alig lehetett látni az utcákon, most a klskatonák Is szabadon vásárolhatnak, sétálhatnak, s az orosz katonai gépjármüvek sem az éj leple alatt közlekednek, ahogyan ezt eddig szigorú titokban tették, hanem reklámot csinálva a .cégnek", nappal vonulnak. (Népszerűségük ettől ugyan nem lesz nagyobb, viszont Igaz, hogy a helyiek amerikaiakkal sem szeretnék felváltani őket.)
A sétálóutcák érdekes színfoltjait azok a még Erich Honecker által szerződtetett vietnami vendégmunkások jelentik, akik a megváltozott helyzetben alkalmi árusként próbálják megélhetésüket biztosítani a hirtelen Nyugattá lett Keleten. Hazamenni nincs kedvük, ahogy a konkurenciának a Cseh és Szlovák Köztársaságból egyre nagyobb számban Berlinbe áramló cigányoknak sem. Ők gazdasági menekültként érkeznek, ehhez képest azonban viselkedésük gátlástalan, hiszen a vasúton érkező gyanútlanul alvók fülkéit fosztogatják, autós társaik pedig a parkolókat, visszataszító piszkot és szemetet hagyva maguk után. Rajtuk kívül természetesen fel-felbukkannak a világutazó lengyelek, bár számuk a valutaunió létrehozása után jelentősen csökkent, akárcsak a magyar turistáké, akiknek távolmaradása szintén nem szorul magyarázatra.
A helyiek arcáról
mindenesetre eltűnt az
elkeseredettség, a.
reményvesztettség, az emberek bíznak a gyors fellendülésben, jóllehet ez a bizalom Inkább szól a nyugati üzletembereknek, mint az új NDK kormánynak, hiszen az úgyis átmeneti jelleggel funkcionál. A többség azonban az áldozathozatal árával is tisztában van, és sokakat visszafogottá tesz a bizonytalanság. Hogy hogyan alakul ennek függvényében az NDK társadalmának képe, egyáltalán milyen társadalom létezik az egyedülálló változások mögött, ezt kutatom a következő részben.
Magyar Tamás

KANIZSA






Halló, itt a 007.../
Lopás, csalás
A szolgálatot teljesítő járőr 25-én éjfél körül a piacon tartott ellenőrzést. Ennek során észlelték, hogy akkor még ismeretlen tettesek betörtek a Zöldért boltjába. Ahelyszíni szemle során megállapították, hogy a kiszolgáló pult feletti ablak nem volt megfelelően rögzítve, s az elkövető(k) ezt felnyomva hatoltak be a helységbe, ahonnét egy karton Marlboro cigarettával és több doboz konzervvel távoztak. Az ellopott áruk értéke mintegy harmincezer forint volt. Nem sokkal ezt kővetően a piac közvetlen közelében igazoltatták Bogdán József és Bogdán Tamás nagykanizsai lakosokat, akiknél a bűncselekményből

származó tárgyak egy részét megtalálták. A tetteseket a rendőrség előállította.
Nem először van dolga a törvénnyel Végh Ferenc. Nagykanizsa, Somogyi Béla út 37. szám alatti lakosnak, mivel csalásért már többször volt büntetve. Úgy látszik azonban, hogy az eddigi büntetések nem voltak elég hatásosak. Nemrégiben az utcán egy idős emberrel ismerkedett meg, akinek Horváth László néven mutatkozott be. Közölte, hogy ő a KIOSZ

új onnan megválasztott titkára, s azzal az ürüggyel, hogy beszélgessenek kicsit, a lakására csalta a sértettet. Ott aziránt érdeklődött, hogy mennyi az idős férfi nyugdíja, majd ígéretet tett, hogy összeköttetéseit igénybevéve, legalább ötszáz forint nyugdíjemelést elintéz. Úgymond „előlegként" néhány papírpénzt a zsebébe is dugott. (Mint utóbb kiderült a pénz nem az ágyon ülő nyugdíjas zsebébe, hanem a párna alá került.) Ezt követően arról

panaszkodott, hogy autó
ja Balatonszentgyörgy
közelében elromlott, snem
tudja megjavítani, mivel a
szükséges összeg nem áll
rendelkezésére. A beígért
nyugdíjemelés re-
ményében a sérett készséggel kölcsönadta az „autójavításhoz" hiányzó pénzt. Természetesen Véghnek nem volt j avításra váró autója, s nem állt szándékában a kölcsön kapott pénzt sem visszaadni. Pechjéra azonban a sértett jól használható személyleírása, valamint az elkövetés módszere alapján a rendőrség hamarosan megtalálta Végh Ferencet.
Z. T. I.



Tud Ön ultizni?


A hivatal szégyene



Az ultisok és az elmaradhatatlan kibicek tudják, mit jelent, ha nem mozog a pénz. Nincs értelme a Játéknak. Vagy mégis?
Mást nem lehet hallani, olvasni: Az országgyűléstől a társadalmi szervekig bezárólag mindenki a kisvállalkozóktól várja a megváltást, és SZAVAK-ban támogatja Is a felvirágoztatást.
Szinte naponta jelennek meg Információk arról, hogy a külföldi látogatások milyen eredményesek voltak, hiszen a vendéglátók a kisvállalkozások számára ennyi meg ennyi dollár milliót ajánlottak fel. Szépséghibája a dolognak, hogy az állami mamutvállalatok nem részesülhetnek a megváltó dollárokból, csak a magántulajdon profitálhat belőlük. Számukra meleg fogadtatás, díszvacsora, pohárköszöntő, ígéret és aláírás van, dollár nincs. Mert a milliárdok az istennek sem akarnak átjönni a határon, pedig akadály nincs, a kerítést lebontottuk, a sorompót felnyitottuk. Lehetséges, hogy Dollár Papának ez kevés? Rossz emlékei vannak az elmúlt évtizedekről? Már csak azért Izgulok, hogy a betévedő milliomos a nyári hőségben hőgutát ne kapjon Hegyeshalomnál, a leálló-sávban, várakozás közben.
Állítólag azonban valamiféle bennfentesek tudnak a pályázati lehetőségről, mely alapján hozzá lehetne Jutni a dollár milliókhoz. A többség tájékozatlan.
A pénz sorsáról pedig valószínűleg a nyilvánosság kizárásával döntenek. Nem emlékeztet ez régmúlt Idők akcióira? Vagy jobb, ha nem mozog a pénz? Egyáltalán: tudnak mifelénk ultizni?
—Cs. J.—
A palini ó-temető sorsa
A palini városrészben az emelőgépgyár északi kerítése mellett ott a régi temető. Ma már benőtte a több méteres gaz és akác. Látszólag gazdátlan. Pedig minden nemzet erkölcsi tartásának megmérettetője, hogyan tiszteli halottait. A síremlékek azonban itt
eltűntek, a sírokat,\' kriptákat kirabolták.
Ám őseink sírkertjeinek ilyen semmibevétele után mit várhatunk mi sírjaink jövendő látogatóitól. Alkalmatlan őrzői voltunk amúltnak, jövendőnk sem lehet teljesebb.
—--■■-"- v. J.

. Egy nagykanizsai olvasónk keresett meg, hogy segítsekneki, mert idegei felmondják a szolgálatot az érthetetlen ügyintézés miatt, amit a nagykanizsai Alkotmány MGTSZ éppen művel.
Olvasónk ugyanis a tsz-től néhány éve fizetési felszólítást kapott, hogy bérelt földjének gépi megmunkálása címén bizonyos összeget fizessen be a tsz pénztárába. Természetcsen elment az irodába, ahol elmondta, hogy nem bérel földet, így tévedés az egész. Elnézést kértek tőle és egy évig ment minden a rendes kerékvágásban. De jött az új felszólítás, ugyanúgy a gépi megmunkálás elmaradt díjának befizetéséről.
Olvasónk újra besétált az irodába, és közölte: a felszólítás téves. Bocsánatot kér-

tek, és úgy tűnik, minden rendben lesz.
Idén aztán ismét megkereste a postás: a felszó-litás mellé már bírósági végzést is ígértek, hanem fizet, természetesen évekre visszamenőleg.
Barátunk most már nem ment. be a tsz irodába, gondolta, úgyis felesleges — várja a bírósági idézést. Ő tudja, hogy nem kért és nem kapott bérföldet. Reménykedik tehát, hogy ez még a bírósági tárgyalás előtt kiderül, és nem kell fizetnie.
Én pedig töprengek: Mi ez? A föld erőszakos átruházása, vagy a polgár elriasztása?
Mégis inkább a hivatal szégyene, módszer, mellyel nem először találkozunk az utóbbi években.
Packázás, mely lassan az ország szégyene lesz.
—Vizvárl—

14

KANIZSA

19Ö0.







Hétvégi ajánlat
A pacsai tő.


Pürdőzök Kistolmácsnál.
Fotó: Tóth Ferenc
Akik a meleg hétvégi napokat napozással, fürdéssel, csónakázással kívánják eltölteni, azoknak ajánlunk kellemes időtöltést a Nagykanizsától kb. azonos távolságra, 30—30 km-re található pacsai, illetve kistolmács! tónál. A tisztavizű tavaknál a horgászok is szerencsével járhatnak. Ajánlott útvonal: Nagykanizsa—Újudvar— Gelse—Pacsa, illetve Nagykanizsa—Letenye—Kistolmács.
T. F.



Kevés az idő!
címmel szórólap-kampányt indított az SZDSZ nagykanizsai szervezete a város vállalatainál, üzemeinél — a vállalati tanácsok újraválasztása alkalmából.
Az első ilyen akcióra
augusztus 27-én a Kanizsa
Bútorgyár portája előtt
került sor, amikor három
mozgékony aktivista osz
togatta délutáni műszakba
tartó és a délelőtti mű
szakból távozó dolgozóknak
a narancssárga lapokat. A
röplap szövege találkozott a
megkérdezettek vé-
leményével:
Valódi rendszerváltás a munkahelyekeni Valódi képviselőket a vállalati tanácsbal Választási bizottságokat a tiszta választásokérti
A munkából távozók — várakozva a Szemere utcai autóbusz megállóknál — érdeklődve olvasták a szórólap szövegét, benne azt, hogy a választásra nagyon rövid időt hagy: szeptember 15-ig kell dönteni. Ráadásul a régi módon, a régi összetételben alakulhat meg a tanács: a vezetők tagjai lesznek a vt-nek, a tagok felét pedig nem a dolgozók választják. Ahhoz, hogy a munkások igazi képviselői helyet kapjanak a vállalati tanácsban, az SZDSZ választási bizottságok felállítását tartja szükségesnek!
(tih-i)


OMÉK-kiállítás
A Zala megyei Agrár
kamara lehetőséget kínál a
mezőgazdaság fel-
karolására. Az OMÉK „D" pavilonjában tárgyalásra várja a vállalkozókat, ahol szaktanácsadókkal próbál segíteni minden érdeklődőnek. Szeptember 1-jétől 9-ig mindennap más programokban adnak felvilágosítást a keres-kínál piaci rendszerről.
Fontosabb témák: A világbanki hitelfelvétel lehetőségei; a Vállalkozási Alapítvány igénybevételének módja; nemzetközi Agrárkamarai hírek, beszámolók, szőlő- és bornap, gyümölcsnap, találkozó nyugati kamarák vezetőivel. Beszélgetés sikeremberekkel: hogyan csinálunk nagybani piacot, ml az a terméktőzsde?
Szakmai kerek-
asztalfórum a földrendezés kérdéseiről.
Gondolkodjunk közösen! Cselekedjünk együtt!
Találkozzunk az OMÉK-on!

Műsorajánlat
Hevesi Sándor Művelődési Központ:

Szeptember 7—13-ig: H. Gerencséry Mária festőművész kiállítása. Megtekinthető naponta 10—13 és 14—18 óráig.
Szeptember 8-án: „Műv-házi-buli rock and roll-party, 18—23 óráig.
Apolló Filmcentrum:

Apolló Filmszínház: Előadások kezdete: 16, 18, 20 óra. Szeptember 7—12: Segítség, felnőttem! (amerikai). Szeptember 13: ölve vagy halva (amerikai). Matiné, szeptember 8—9-én 14 órától: Az istenek a fejükre estek II. (amerikai). Stúdiómozi:
Előadások kezdete: 17 és 19 óra. 21 órától: erotikus filmek, 18 éven felülieknek!
Szeptember 7—9: Kérnék, mint,mi (videó, amerikai). Szeptember 10—12: Pornósztár volt őnagysága (videó, magyar, 18 éven felülieknek!). Szeptember 13: Vérrel és kötéllel (magyar). Kertmozi:
Előadások kezdete 20,30 óra. Szeptember 7: Papa, én nő vagyok (amerikai). Szeptember 8—9: Az országút fantomja (amerikai). Szeptember 10—11: Halálpart (amerikai, 16 éven f.). Szeptember 12 (utolsó előadási nap): Tengeralattjáró (NSZK-beli).

1990*

r

KANIZSA

15



Visszapillantó
/ *

Az MHSZ megszűnése után
Töretlen lendülettel tovább!?





Asztalitenisz
A hazai támadások egyikét mentik a Dunaferr védői. Fotó: Szakony Attila
N. Olajbányász—Dunaferr 3-3 (2-0)
NB Il-es labdarúgó mérkőzés.
Második hazai mérkőzésükön az Olajbányász labdarúgói úgy kezdtek, hogy biztos hazai győzelem születik majd. A mérkőzés első felében a csapat teljesítménye minden dicséretet megérdemelt, hisz a kétgólos előnyön kívül lendület, frissesség és jó játék jellemezte a csapat produkcióját.
Ezt látszott igazolni két személy félidei véleménye is:
Szálai Géza szurkoló:
— Az első félidőben mutatott teljesítmény minden
dicséretet megérdemel. Ha a második félidőben is ott folytatják
a fiúk ahol az elsőben abbahagyták, akkor biztos lesz a siker.
Bócz Lajos játékos, aki jelenleg sérült és operációra vár:
— Nagyon nehéz kintről figyelni a játékot, idegileg teljesen
kikészül az ember. Amit az első félidőben láttam, az alapján
azt mondhatom, hogy a helyzeteink szerint akár több góllal
is vezethetnénk.
Sajnos a félidőben megkérdezettek optimizmusa a második játékrészben nem igazolódott. A szünetben hiába intette óvatosságra, nyugalomra fiait Vlaszák Géza vezető edző, a csapat első 20 percben mutatott játékára rá sem lehetett ismerni. Különösen a védelem vált lyukassá, mondhatni könnyedén sikerült az ellenfélnek egyenlíteni. Ezt követően ismét a piros-kékek percei következtek, a vezetést is sikerült újra megszerezni, amit az ellenfél ismét kiegyenlített.
Vlaszák Géza vezető edző a mérkőzés után:
— Egy olyan mérkőzésen nem sikerült nyernünk, amelyen
már voltak biztató jelek a játékunkat illetően. ADunaferr végig
jó csapat benyomását keltette, így összességében az egy pont
nem rossz eredmény. Ha a döntetlen körülményeit vizsgáljuk,
akkor viszont szomorú vagyok, mert ezt a mérkőzést —
védelmünk jobb összpontosításával — könnyen nyerhettük
volna.
—kázé—

Mint ismert, a Magyar Honvédelmi Szövetségmégfebruárban felszámolta magát és a tevékenységi körét részben megtartva új szervezetté alakult át.
AMagyarTechnikai és Tömegsport Klubok Szövetsége — melynek hatóköréből a honvédség teljesen kivonult — mint tömegszervezet, a helyi egyesületeket átfogó, koordináló szervezetként működik tovább.
Nagykanizsán és környékén a szervezeti változások szintén végbementek és a volt MHSZ klubok zöme csatlakozott az új szervezethez.
Az átalakulás folyamatáról, a változásokról és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás lehetőségeiről kérdeztük Zóka Tibort, az új városi szervezet ügyvezető elnökét.
— Az országos szövetség
megszűnését követően az új szer
vezethez való csatlakozás alulról
építkezve történt. Klubjaink három
alternatíva közül választhattak:
csatlakozás, önállóság ésamegszünés.
Legnagyobb örömünkre az 50 klub
közül az utóbbit mindössze 5
választotta, míg a többi a csatlakozás
melett döntött — mondta Zóka Tibor.
— Az új helyzet milyen szervezeti
változást hozott?
— A városi küldöttértekezleten 7
tagú elnökség került megválasztásra,
egyedül a mindenkori ügyvezető elnök
a fizetett alkalmazott. Nagykanizsáról
a megyei választmányba nyolc
személyt delegáltunk.

— Változott-e a szervezet te
vékenységi kőre?
— Tulajdonképpen a gépkocsi
oktatás —amely önálló kft.-vé alakult
— kivételével valamennyi
tevékenységünk megmaradt, így a
Szeptember 5-én, meglehetősen
furcsa időpontban rajtolt az 1990/91.
évi bajnokság az asztalitenisz NB I-ben.
Ugyanis szerdán kora délután (?l) volt
az évadnyitó a Béke úti csarnokban,
ahol kevés szurkoló lehetett részese a
kanizsai lányok hazai
bemutatkozásának. Hátígy kezdődött az .új" bajnoksági
Az őszi idényben a bútorosok
.menetrendje" alakult:
2. foiduló,
(szombaton):
Bútorgyár.
3. forduló,
(vasárnap): K.
a következőként
szeptember 22-én Statisztika—K.
szeptember 23-án Bútorgyár—31. sz. Építők (10 óra).
4. forduló, szeptember 29-én
(szombaton): Hejőcsabai
Cementművek—K. Bútorgyár.
5. forduló, október 6-án
(szombaton): K. Bútorgyár—
Kaposplast (10 óra).
6. forduló, november 3-án
(szombaton) Győri1 MÁV DAC—K.
Bútorgyár.
7. forduló, november 10-én
(szombaton): K. Bútorgyár—Fővárosi
Vízművek (10.00 óra).

szervezet funkciója alapjában nem változott.
— Köztudott, hogy a múlt
szervezeteinek működését az állam,
illetve a bázisvállalatok finanszírozták.
Változott-e ez a támogatási forma?
— A klubjaink közül csak néhány
képes saját bevételekre szert tenni, így
a támogatások esetleges megvonása a
puszta létüket veszélyeztetné. Ezért
továbbra is számítunk a helyi tanácsok
és vállalatok minimálisnak mondható
támogatására.
—Városunkban szép hagyományai
és jó eredményei vannak a
sárkányrepülésnek, a
hőlégballonozásnak és a lövészetnek. Ők is tagjai az új szervezetnek?
— A hőlégballonosok a KŐGÁZ
Honvédelmi Klubjának egyik
szakosztálya. Az alakuló félben lévő
repülősök az országos és városi
szervezethez is csatlakoztak, míg a
sárkányrepülök — várakozó
álláspontra helyezkedve — csak az
országos szervezethez jelentették be
magukat. A Bútorgyár lövészklubja
szintén csatlakozott hozzánk.
—Mint ügyvezető elnök, hogy látja a szervezet jövőjét?
— Nagyon nehéz időszak
következik. Számítunk a községi
szervezeteink tanácsi támogatására és
arra a lelkes munkára, ami eddig is
jellemezte a klubok tevékenységét.
Összejöveteleinken azt tapasztaltam,
hogy az aggodalom, a féltés volt
Jellemző aktivistáink körében, akik
további támogatásról, a szakmai
munka továbbviteléről biztosítottak
bennünket. Ezért természetesen
bizakodó vagyok a jövőt illetően —
fejezte be Zóka Tibor.
—kápolna*—
8. forduló, november 17-én
(szombaton): BSE—K. Bútorgyár.
9. forduló, december 6-án
(csütörtökön): K. Bútorgyár—Bp.
Postás SE (17 óra).
Az NB 11-ben a kanizsai színeket a Tungsram férfi gárdája képviseli, amely a játékos-edző Zborai Gyula vezetésével a további NB Il-es szereplésért küzd. A csapat holnap Zalaegerszegen, megyei rangadóval kezd, amely után a következő időpontban mérkőznek hazai környezetben:
Szeptember 23-án: Tungsram— Győri Elektromos II. Október 6-án: Tungsram—Komló. November 3-án: Tungsram—Pécsi Kinizsi. November 10-én: Tungsram—Tatabánya. (Valamennyi kanizsai mérkőzés 10 órakor kezdődik a Hevesi iskolában).
Az NB III-ban is a hétvégén rajtol a bajnokság. Az Üveggyár férfi együttese új csoportban, a Kchrling-csoportba került. A Baj József vezette csapat idegenben rajtol, amely hazai találkozóit a Kun Béla úti Iskolában rendezi meg.
M

16

KANIZSA

Visszapillantó
Soltvadkert—Tungsram 27:32 (10:18)



NB I B-s férfi kézilabdamérkőzés. A kanizsaiak legjobb dobói: Tiba 9. Krischenbaum 7, Rodek 5.
A bajnokság 2. fordulójában az újoncvendége voltalámpagyári együttes, amely Javuló játékkal aratta első idegenbeli győzelmét. Végig a kanizsaiak kezében volt a mérkőzés, ám figyelmeztető, hogy a védekezés ezúttal nem volt erőssége az izzósoknak.
A találkozóról így vélekedett Pintér István szakágvezető:
— A balszerencsés hazai be
mutatkozás után kíváncsian vártuk,
hogy a csapat miként szedi össze
magát. No, az első 10 percben még
akadozott a gépezet, de aztán 6:6 után
rákapcsoltak a fiúk. Elhúztunk 18:8-
ra, majd all. félidő elején felváltva estek
a gólok. A II. félidő közepén újabb
ritmusváltás történt s 10 góllal .el
mentünk". A befejező 4-5 percben, a
biztos győzelem tudatában már
könnyelműen vették a Játékosok a
mérkőzést, Elfelejtették a védekezést,
mindenki a támadásra, a gólra
összpontosított, miközben a hazalak
a hátrányt valamelyest csökkenteni
tudták—hangoztatta a szakágvezetfi,
majd Így szólt a holnapi kanizsai ran
gadóról:
— A bajnokságra esélyes III. ker.
TTVE ellen szerepelünk ami igen nehéz
csatának Ígérkezik. Az N3 l-es ta
lálkozót követően lépünk pályára az
óbudaiak ellen. Győznünk kell, ehhez
viszont .keményednünk" kell véde
kezésben s a lehetőségeket ki kell
használnuk, no és várjuk a közönség
támogatását.
Küzdelem, látványosság, remek futamok a motorcross viadalon
A nagykanizsai motorcross-élet immár évek óta otthont ad nemzetközi versenyeknek és hazai bajnoki fordulóknak, ahol népes aktívasereg sorakozott fel a technikai sportág további népszerűsítése, térhódítása s a közönség kiszolgálása érdekében.
A kanizsalak ezúttal Is fáradhatatlanul dolgoztak, igen Jól készítették elő a nemzetközi Junior csapat Európa Kupa küzdelmeit és az OB II. osztály utolsó előtti fordulóját. A nemzetközi mezőny 125, míg abajnokl 125 és 250 kem-es géposztályban mérte össze tudását, amely összességében elmaradt a várakozástól.
A közönség elpártolt e szép szakágtól, alig ezren tekintették meg a kettős viadalt. A nemzetközi mezőny is alaposan megcsappant, hiszen a meghívott 10 ország helyett csak 3+1 vett részt az EK futamain: teljes csapattal szerepelt a magyar, olasz és a szlovén válogatott, míg a lettek félcsapattal szálltak .nyeregbe".
— Rajtunk és a kanizsai bará
tainkon nem múlt az EK sikere. A
külföldiek viszont sajnos elmaradtak,
habár jelezték részvételüket, ám az
utolsó pillanatban lemondták. Azt

viszont kárpótlásnak tartom, ami t a ml versenyzőink és az olaszok igazi bemutatót tartottak. A futamokat látványosság, remek csaták jellemezték
Holnap (szombaton) aporttörténeti esemény Bzinhelye lesz az Olajbányász munkacsarnoka, ahol bemutatkozik azNB I-ben újonc kanizsai olajosoknői együttese: megkezdik élvonalbeli szereplésüket, elsőként a zalai sportág történetében!
— Érthetően örülünk annak, hogy
mi is bekapcsolódhatunk az országos
élvonalba. Ezt még akkor is nagyra
értékelem, hogy tisztában vagyunk
azzal, hogy a mi csapatunknak még
sokat kell fejlődni, sokkal többet kell
tenni a sikerért, mint azoknak, akik
hosszú idő óta .törzsgárdisták" a leg
jobbak mezőnyében—kezdte Baranyai
István, az olajsok ügyvezető elnöke.
A kanizsaiak fiatal csapata új szakvezető irányításával és kellő optimizmussal látott munkához Július hónap derekán, Közben a szakosztályvezetés is ügyködött, hiszen nyilvánvaló, hogy az újoncok erősítésre szorulnak. Eddig az olajosoké lett Krichenbaumné és Szántó, ám Jó mederben folynak a tárgyalások két külföldi Játékos megszerzésében is, de kanizsai bemutatkozásukra még várni kell.
— A sportágat kedvelők népes
táborától mindenképpen realitást
várunk. Azt tudjuk, hogy NB l^ben
rajtolunk, de hogy mikor leszünk já
tékban, hozzáállásban, fel
tételrendszerben is élvonalbeliek, azt
a jövő dönti el. Mi mindenesetre nívós
szakmai munkát végzünk, a ren
delkezésre álló kerettel ténylegmlndent
megteszünk annak érdekében, hogyjó
NB l-es találkozókat láthassanak a
kedves szurkolók. Tény, hogy ennek a
csapatnak bátorítást, türelmet, meg-

s nagy örömünkre a párviadalból ml kerültünk ki győztesként. Ebben a három futamgyőzelmet aratott bajnokunk, Kamrás Károly, valamint Nagy

értést kérünk. Sokat dolgozunk, mindenki beállt a sorba s azt várom a kerettagoktól, hogy a pozitív erényeket megtartva folytassuk azt a hatékony munkát, amelyet eddig is végeztünk— magyarázta Deregl László, az olajosok új szakvezetője.
Az újoncok terve a bentmaxadás kiharcolása, ami igen nehéznek Ígérkezik a 14 csapatos mezőnyben. Ugyanis a bajnokság átszervezése, a minőség .erősítése" miatt a két utolsó {13-14. helyezett) búcsúzik az NB I-től, de a 11-12. helyen végzendő csapatra is újabb erőpróba vár, amelyek osz-tályozón biztosithatják be további élvonalbeli szereplésüket.
Az olajosok NB l-es keretében Jelenleg 3 kapus (Skrach, Kris-hembaumné, Böjti) és 12 mezőnyjátékos (Gombor. Siti B., Szántó, Pető, Horváthné—Juhász, Mátyás, Jóniné—Búza, Szőkéné, dr. Károsinl. Vass, Ivanics, Kötő I.) áll készenlétben, akikhez csatlakoznak majd az átigazolásra váró szovjet játékosok és a Tungsram-tói visszaigazolt sa-Játnevelésü fiatalok.
A kanizsaiak az NB I-ben holnap kezdenek. Hazai környezetben fogadják a Győri Sportközpont SE csapatát, amely az elmúlt bajnokság második felében végzett. A találkozó 14,30 órakor kezdődik az Olajbányász munkacsarnokban, amelyen jó lenne egy sikeres rajt, egy bravúros bemutatkozás.
Az újonc olajosok további őszi sorsolása a következő.
2. forduló, szeptember 15-én (szombaton): Alföldi Porcelán (Hód-

Feri Jeleskedett, de a többiek Is kivették részüket abban, hogy a magyar himnusz csendülhetett fel — vélekedett Kökényessy György, a magyar csapatvezető.
A bajnoki fordulót nagyon várta ifj. Vaska Kálmán, aki a 125 kem-es kategóriában a dobogóra is esélyes volt. Am a szombati edzésen megsérült, akinek felépülése hosszú Időt vesz Igénybe. így aztán csak Horváth Györgynek szurkolhattak akantzsaiak, aki végül is a 25 fős mezőnyben a 12. helyen végzett.
A 250 kem-es mezőnyben a Jelzett versenyzők fele startolt, s a 13 fős mezőnyben a kanizsai színeket Weisz Ferenc képviselte, aki a két futam befejezése után a 8. helyet szerezte meg, újabb 13 bajnoki ponttal erősítette meg helyét a középmezőnyben.
l-ogh)

mezővásárhely)—Olajbányász.
3. forduló, szeptember 22-én
(szombaton) 14.00 óra: Olajbányász-
Borsodi Bányász.
4. forduló, szeptember 29-én
(szombaton): Szegedi Textllmüvek
.Budaprint"—Olajbányász.
5. forduló, október 6-án (szerdán)
14.30 óra: Olajbányász—Herz-FTC.
6. forduló, október 12-én (pén
teken): BHG SE—Olajbányász.
7. forduló, október 20-án (szom
baton) 14.30 óra: Olajbányász—Vasas
SC.
8. forduló, november 16-án (pén
teken): Dunaújvárosi Kohász—Olaj
bányász.
9. forduló, november 24-én (szom
baton) 14.30 óra: Olajbányász—
Bp.Építők-HungalH.

10. forduló, november 28-án (szer
dán): Veszprémi SE—Olajbányász.
11. forduló, december 1 -Jén (szom
baton) 14.30 óra: Olajbányász—Bp.
Spartacus.
12. forduló, december 8-án (szom
baton) : Debreceni VSC—Olajbányász.
13. forduló, december 15-én (szom
baton) 14.30 óra: Olajbányász—Bé
késcsabai Előre Spartacus.
(-ha)
KDNP választási nagyyyülés lessz szeptember 8.-án szombaton, 11 órai kezdettel a HSMK előtti téren.Rossz időjárás esetén a HSMK színháztermében. A szónok Dr Surján László a KDNP országos választmányának elnöke.

Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervező szerkesztő: László Károly.
Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. Aszerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária, Kápolna* Zoltán. MartonGyörgyl. Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél.



^^^^^W^^



II. évfolyam. 37. szám 1990. szeptember 14. Ára 9.60 Ft

KANIZSA
VÁROSI HETILAP
Megjelenik minden pénteken
Konyec!
Píae művek, 1990
Megkopott, de még használható proletár— öntudat—alkatrészek féláron kaphatók.
Alig használt (száz napos) kormány kiegészítő alkatrészeinek javítása és működőképes helyi kormányművek beépítése szeptember 30-i dátummal (garancia nélkül). (Szakony Attila felvétele)
Már csak azok jöttek el a Zrínyi utcai térre, akik nem tudtak mit kezdeni a borús vasárnapi délutánnal. Ők lehettek utolsó szemtanúi a sok rendkívüli eseményt, vitás kérdést, újságcikket, sok-sok levelet, tanácsi vitákat megért „KGST" piac végső óráinak.
Még egy utolsó kör, csak úgy nosztalgiából — mondta rámköszönő ismerősöm.
Volt még kínálat, de nem az igazi, voltak vevők, de nem komolyak. A japán rádiósmagnó bolti féláron is nehezen kelt el. Holnap eladnád olcsóbban is — vetette oda egy asszonyság. Két fiatalember — talán heccböl — a sátras utánfutóra alkudozott, de hát az „minyimum harminc" és viszontlátás! Jól járt még néhány gyerek, kisunoka, mert a maradék játék szépen elkelt. Néni járt jól a magyar viszonteladó, akinek ez a délután már egy fillért sem hozott.
Kevés eladó, kevés vevő, nincs tolongás, eltűnt a pirosozó a zsebtolvaj, a valutás — nem sok dolga akadt ajárőröző rendőrödnek.
Papa, vécser konyec! — mondja az orosz, a metszőollóra alkudozó bácsinak. Ez már a végkiárusítás. S adélutáni csúcs: egy orosz rendszámú ötajtós Lada-Szamara volt, 300 ezerért. Nyista proble! —mondogatta sűrűn a gazda, s a csodálkozó arrajárók csak legyintettek. Az elmúlás különös hangulatát már csak a bányász-meccs szurkolói zavarták.
Hétfőn, azaz szeptember 3-án reggel üres volt a tér csak rendőrt, vámost, újságírót, tévést látott a kíváncsiskodó.

Tóth Ferenc
Intelem
Nemrégiben véletlen szemtanúja voltam egy templomi esküvőnek. Az istentiszteletre összegyűlt hívek — az atya kérésére — csendes áhítattal váltak résztvevőivé a misébe ágazott esküvői szertartásnak. Nem így a násznéphez tartozó fiatal hölgyek, akik szemmel láthatóan kellemesen érezték magukat. Bájosán cseverésztek, csacsogtak, szórakoztatták egymást, teljesen elfeledkezve arról, hova és miért jöttek. Időnként meg is mosolyogtak néhány hívőt, aki bekapcsolódott a szertartásba.
Nem firtatom, kik, és milyen mértékben felelősek a fiatalok tudatlanságáért, csak felhívom szíves figyelmüket, olvassák el azt a jószándékú intelmet, amely a templom bejáratánál látható. így szól:
Nyár után tavasz
Még le sem hullatta termését, de ismét virágzik a Vár úti vadgesztenye. Vajon önmagát akarta becsapni?
Fotó: Tóth Ferenc
„Ha hiszel, imádkozz!
Ha nem hiszel, csodálkozz!
Ha művelt vagy, viselkedj tisztelettel!"

KANIZSA
Árva vállalkozók?

Amikor legutóbb találkoztam dr. Árva László közgazdásszal még a képviselőválasztások előtt voltunk. Akkor félig komolyan, félig tréfásan sorolta azokat az intézkedéseket, melyeket bevezetne, ha ö lenne a gazdasági miniszter. Ilyen előzmények után magától értedődően kezdődött így a beszélgetés:
— Megvalósulnak-e korábbi
elképzelései a kormány mostani
politikájában?
— A privataizációban tör
téntek lépések, ez szép lassan
halad, de a vállalkozásbarát
környezet kialakítása érdekében
nagyon kevés történt. Ajelenlegi
minisztériumi struktúra a nagy
vállalati érdekeket képviseli, nem
érdekelt a vállalkozások se
gítésében. Ezért is próbáljuk
rábeszélni a kormányt arra, hogy
hozzák létre a kisvállalkozásokat
segítő ügynökséget. A minisztéri
umi középvezető réteg viszont
mindent megtesz annak érdeké
ben, hogy ez ne történjen meg.
— A rádióban, televízióban
már elhangzott, hogy megalakult
a Kisvállalkozói Hivatal, melynek
Ön a vezetője.


— Minden nyilatkozatban azt
mondtuk, hogy megalakul. Ab
ban reménykedtünk, hogy a
kormányzat augusztusban rá
kényszerül a Hivatal létrehozá
sára, de ez eddig nem sikerült.
Pedig minden elkészült, ami kell.
A kormányzat nem tudja rászán
ni magát, hogy megcsinálja. Mi
azonban végezzük a dolgunkat.
Kialakítjuk a vállalkozások ta
nácsadó testületeinek országos
hálózatát. Ennek a hálózatnak a
működését a SEED alapítvány
támogatja — mivel ők rendelkez
nek ehhez megfelelő anyagi hát
térrel. A kormányzat eddig ez
ügyben annyit tett, hogy Bod
Péter Ákos minisztertől kaptam
egy szobát... Pedig úgy néz ki,
hogy a Miniszterelnöki Hivatal is
támogatja a kisvállalkozási ügy
nökség létrehozását, de a hagyo
mányos nagy minisztériumok
nem örülnek annak, hogy bár
miféle vállalkozás-támogatás
történjen. Ezt velük szemben még
„át kell verni"!
— Van erre reális esély?
— A minisztertanáccsal kell
elfogadtatni ennek szükségessé-

gét... Bár egyszerűbb valami t nem megcsinálni, mint csinálni.
— Pedig rengeteg lehetőség
lenne a Kisvállalkozási Hivatal
ban.
— Én inkább ügynökségről
beszélnék. A Hivatal a kormányt
kötelezné arra, hogy kisvállalko
zás-barát politikát folytasson. A
kisvállalkozók számára viszont
ügynökség lenne, amely különféle
tanácsadásokkal, szolgáltatások
kal segítené a vállalkozókat.
Ennek a beindításához minimá
lis pénzre — 5 millió forintra —
lenne szükség, de ezt is sajnálják
erre a célra...
— Úgy tűnik, a kormányzat
nak nincs semmiféle koncepció
ja a vállalkozások élénkítésére.
— Ezt nem gondolom. Ilyen
koncepciókat már kidolgoztak. A
kérdés megítélésében el kell vá
lasztani a kormány MDF-es ve
zetését és az apparátust. Az
apparátusnak tényleg semmi
érdekeltsége nincs abban, hogy
ebben az ügyben lépjen. A szűk
MDF-es réteg próbálja
keresztülvinni az akaratát, na
gyon nehéz körülmények között.

— Az MDF nem talál támoga
tókra?
— Kevésre. Az SZDSZ örül
minden kudarcnak, mégakkoris,
ha ez egy „országba kerül"! Örül
nek, mert az MDF kudarcaként
értékelik. Sajnos nem hiszem,
hogy az SZDSZ a vállalkozókat
támogatná. Ezek ellenére hiszek
abban, hogy az MDF vállalkozá
sokat segítő programja érvénye
sül. Már csak azért is, mert négy
évig nem tud megbukni az MDF
kormány, s ha ezt az apparátus
átlátja, akkor majd elkezd dol
gozni... Én januártól várok jelen
tős változásokat.
— Közelednek a helyhatósági
választások. Mit vár tőlük?
—Abban reménykedem, hogy odavaló emberek kerülnek az önkormányzatokba. De azt előre megmondani nem lehet, hogy milyen pártok képviselői kapják a legtöbb voksot. Ez már nem nagypolitika, ez helyi politika.
M. Gy.


Egy újszerű kezdeményezés nyomában



Őszi meglepetéssel fogadta a szabadságról visszatérőket a kanizsai Almanach Kft. Kedvezményes könyvvásárt szerveztek a Vasember-ház árkád-jai alatti pultokon, de még a földön is. Az érdeklődés óriási, a napi forgalom egyórás átlaga a 15 ezer forintot is eléri. Újsikerű kezdeményezés tanúi vagyunk. Az árusítást maguk a „főnökök" végzik, méghozzá a magyar boltokban eddig ritkán tapasztalható kedvességgel.
Az egész akció fő szenzációját azonban az a tény jelenti, hogy az itt nagy kedvezménnyel (30-50 százalékos kedvezménynyel) kínált könyvek nem a raktárakban évek óta porosodó készletekből kerülnek ki, nem végkiárusításról van szó. Ellenkezőleg újdonsággal találkozhat az ember, s a készlet sem állandó, hiszen a kereskedők napról-napra új könyveket hoznak a piacra.

Böngészők az alkalmi vásáron.

De vajon megéri-e vadonatúj könyveket féláron értékesíteni? Természetesen nem, kapom a meglepően őszinte választ. Az akció reklámcélokat szolgál. Ennyi veszteséget még kibír a cég, ha pedig nagy a forgalom, az csak jó.
— Mi így próbáljuk népszerűsíteni magunkat — mondják. — A legfőbb tanulságot pedig máris levonhatjuk: az embereknek van igénye a szépirodalomra is, ha annak ára elfogadható közelségbe kerül az átlagpénztárcákhoz. Éppen ma fordult meg itt egy anyuka, aki 1000 forintot meghaladó értékben vásárolt. Reményeink szerint nem egyszeri alkalomról van szó. A mostani akció ugyan próba volt, de sikere láttán tervezünk még hasonlókat a városban, legközelebb talán Karácsonykor.
M. T.
Fotó: Srakony Attila

KANIZSA

1




Nagykanizsán ma az önkormányzaté a holnap
...ellenfele vagyok a kommunistáknak "
Már csak néhány nap választ el bennünket a helyhatósági válasz tásoktóll
Utoljára üzenünk tehát Önöknek ezen újság hasábjain keresztül.
Ahogy a fejlett Európa nem
képzelhető el Szociáldemokrata
Pártok nélkül, úgy Nagykanizsa
váró s he ly ható sági választmánya
sem nélkülözheti a
szociáldemokrata érzelmű képviselők jelenlététi
Városunk polgárainak érdekében hozandó döntéseknél nem elég a puszta szakmai hozzáértés, biztosítani kell az igazságosságot, a tisztességes élethez való esélyegyenlőséget, a szociális felelősséget isi
Ezek pedig a szociáldemokrácia fő célkitűzései között szerepelnekl
KANIZSA-ból NAGY-ot csinálni
Van önkormányzati (örvényünk. Van okunk a reménykedésre, hogy az országgyűlési választások csúnya jelenetei, rágalmazásai nem ismétlődnek meg. Van okunk találkozni végre, és nem a magasztos nagy politikai íirmamenlumán valahol, hanem olt, ahol leginkább otthon vagyunk. Van fegyverünka felülről irányít ott bürokráciával szemben. Csak élnünk kell vele!
Hogyne lenne íontos az önkormányzat! A helyi hatalom a forrása az emberek életkörülményeit meghatározó jónak és rossznak egyaránt. A városi önkormányzat mindent elronthat és tehet „csuda dolgokat". Jó önkormányzat kell! Erős önkormányzat. Független önkormányzat. Okos önkormányzat. Ez a hatalom olyan fontos, hogy nem adható raas kézbe, csak a helyben lakó polgárok gyülekezete kezébe.
Jogos és érthető apátia, közönyösség lelt úrrá a magyar társadalmon. Nem valószínű, hogy a helyhalósági választások lélrázzák az embereket, nem is kívánunk hatalmas mozgalmakat indítani. De létre kell hoznunk egy olyan második fordulat alapjait, melynek el kell érkeznie ahhoz, hogy Magyarország valóban elinduljon a nyugati irányú úton. Ha szabadok akarunk lenni, akkor szembe kell szállnunk a gravitációval.
Most tudjuk megteremteni azt a helyzetet, amelyben az állam nem olyan erős, hogy beleszóljon a magánügyeinkbe. Most olyan önkormányzatot, teremthetünk, amely kérlelhetetlenül és önző módon a mi érdekeinkért harcol. Mi lokálpairióla önkormányzatot akarunk, amely forrása az igazi, polgárosult demokráciának ebben ay. országban.
Válasszunk hiteles és bölcs embereket, akikjózan eszü k-kel szerezték meg hitelüket, és nem hajló gerincük érlelte bölcsességüket! Olyanokat, akik képesekés akarják „szolgálni azokat, akiknek szolgája nincsen." Olyanokat, akik tudnak KANIZSÁ-ból NAGY-ot csinálni, legyenek akár orvosok, akár tanárok, akár mérnökök, akár vállalkozók, akik a mi előretolt ékeink tudnak lenni.
SZDSZ Nagykanizsai Városi Szervezete
Tisztelt Választópolgárok!
nek és nekünk, hogy városunkban ne legyen:
— súlyos munkanélküliség,
— krónikus iskolahely-hiány,
— megoldatlan lakásprob
léma,
— komor, fáradtarcú ember,
— állandó rettegés a holnap
tól!
Polgártársaink!
Csak együtt, a szociáldemokratákkal vezet az út Európába és Nagykanizsa város polgárainak ezen az úton kell tovább halad-niokl
Kérjük Önöket, akik velünk éreznek és gondolkodnak, támogassák szavazataikkal a Szociáldemokraták Szövetségének jelöltjeitl
Bizalmat kérünk a Szociáldemokraták Szövetségénekl Magyarországi

Valóságosan választani akkor lehet, ha van kik közül választani. Örömmel tapasztaljuk, hogy több párt és szervezet indít jelölteket. A mi jelöltjeink a következők: 1. körzet: Papp Nándor független, 38 éves magasépítő üzemmérnök, 2. körzet: Schmidt István 56 éves, a TUNGSRAM nyugdíjasa, 3. körzet: Balogh Tibor független, KKK-MDF közös jelölt, 50 éves református lelkész, 4. körzet: Hortváth Ferenc 49 éves tanár, 5. körzet: Cse-ke Zoltán 46 éves középiskolai tanár, szaktanácsadó, 6. körzet: Szabó Imre 37 éves vállalkozó, 7. körzet: Horváth József független, 44 éves bank- és pénzügyi szakember, 8. Czupi Gyula 32 éves tanár, könyvtáros, 9. körzet: Magyar József 33 éves vil-
„Politikánk alapja a keresztény erkölcs, a nemzeti gondolat, a tiszta demokrácia és a szociális kiegyenlítődés szolgálata" írtadr. Sulyok Dezső, a SZABADSÁGPÁRT megalapítója 1947-ben a Holnap című lapban. „Egymás terhét hordozzátok"! mondta Krisztus, tehát a keresztényi erkölcshöz eleve hozzá, tartozik a szociális kiegyenlítődés szolgálata. Miért kellett mégis külön hangsúlyozni? Ma már tudom: könnyű az igét hirdetni, nehéz megtartani. A marxista-leninista politika hirdetői is a szociális egyenlőség megvalósítását jelölték meg céljuknak. „Fizessenek a gazdagoki" — hangoztatták. Aztán a munkás megkapta a normát, norma-emelést, -rendezést, -karbantartást és végül a bérstoppot. Ha jelleme és körülményei megengedték a lopást: jól is élt; ha becsületes volt: éppen csak megélt. Nem így a káderek: a kis bérek 8—10-szeresét fizetésként, ennél még többet prémium és jutalomként felvettek, nem is szólva a különböző kedvezményekről. Fizettettek a szegényekkel. (Meg az általuk sokat szidott kapitalistákkal 20 milliárdot — dollárban.) Ennyi ellentmondást nem bírtak el, meg-

lányszerelő, elektroműszerész, 10. körzet: Marton István független, 47 éves gépészmérnök, gazdasági mérnök, 11. körzet: dr. Tolnai Sándor független, 36 éves tűzoltóparancsnok, 12. körzet: Iványi Miklós 44 éves erdőmérnök, 13. körzet: Takács Zoltán 42 éves villamosmérnök, 14. körzet: Horváth György 35 éves gépjárműtechnikus, raktáros, 15. körzet: támogatjuk a Miklósfai Városszépítő Egyesület jelöltjét.
Szíves figyelmébe ajánljuk őket. A döntéskor gondoljon rájuk, válasszon olyan embert, aki a hatalmat szolgálattá nemesíti!
Magyar Demokrata
Fórum
Nagykanizsai Szervezete
áremeléseket kaptam. Érthetőnek tartom ezért, ha a választók még a jelölő cédulát is vonakodva adják át, és közlik, hogy nem fognak szavazni, mert elkeseredettek. Én is az vagyok. És éppen ezért kívánok résztvenni a választáson, hogy ne nélkülem döntsenek rólam.
Még egyet tisztelt választók! 1945-től ellenfele vagyok a kommunistáknak, ezért 1947-ben letartóztattak, brutális bánásmód után börtönbe zártak. 1957-ben — mivel nem voltam hajlandó belépni az MSZMP-be— feleségemmel együtt elbocsátottak az állásomból arra kényszerítve, hogy más megyében keressem meg a család kenyerét. Ennek ellenére mondom: ha volt kommunistákra akarnak szavazni — ott az MSZMP vagy az MSZP. De semmiképpen olyanra, aki levetette a piros köpenyt, s most „függetlenként" vagy más párt mezében akarja a pecsenyesütést folytatni. Ne pártra vagy rangra, kizárólag a megbízható, becsületes emberre szavazzanak. Ajánlom magam szíves jóindulatukba és vagyok tisztelettel:

KANIZSA



Felavatták a Siroma-PIast Műanyagipari Kft. üzemét
Legutóbbi lapszámunk címoldalán rövid tudósításban számoltunkbe egy új kanizsai vállalkozásról: a fagylaltgyárról, a Finomságok Kft.-ről. Nézzük, mi van a hír hátterében!
— Hogyan jött létre a kft.?
— kérdeztük a mindössze 28
esztendős Stefan Nilssontól, a
magyar—svéd számazású
cégvezetőtől.
— A szálak 1956-hoz ve
zetnek. A forradalom viharos
napjaiban édesapám, Huszics
János Berzencéről Svéd
országba disszidált, ahol
megismerkedett Anna Lisa
Nilssonnal, későbbi édes
anyámmal. Szüleim tö-
rekvőek, szorgalmasak, sze
rencsés vállalkozók voltak,
több étterem és egy halfüstölő
üzem került tulajdonukba. Az
elmúlt években vállalkozásaik
egy részét eladták, hogy fiú
testvérem, Per Nilsson és én
boldogulhassunk.
Családunk régtől baráti kapcsolatban volt a Csurgón élő Porkoláb családdal, s az ö sugallatukra a kapott tőke egy részét feleségemmel, Mária Nilssonnal magyarországi vállalkozásba kívántuk fektetni. A Porkoláb Lajosné ál-
Szeptember 4-én a Kögáz Somogyi Béla úti telephelyén (az Olajbányász sporttelep északi szomszédságában) szükkörü ünnepségre került sor: felavatták a Siroma-PIast Műanyagipari Kft. üzemcsarnokát. Ez alkalomból Herbert Simon, az NSZK-beli Siro-Plast GmBH tulajdonosa és György Pál, a Kögáz vezérigazgatója mondott rövid beszédet, majd Khristel Simon asszony, az NSZK-beli vállalkozás cégvezetője vágta át az üzemcsarnok bejáratánál kííiszített nemzeti színű szalagokat.
Az avatás után Kurucz István, az új nyugatnémet—magyar vegyesvállalat cégvezetője informált:
—Közel egy éve kezdődtek meg a tárgyalások a Siroma-PIast GmBH és a Kögáz vezetői között, amelyek eredményeképpen jött

tal javasolt fagylaltgyár létesítéséhez ötven százalékos tőke-részesedéssel társult a híres svéd Ahus fagylaltgyár. Csurgói barátaink ez év januárjában kedvező újsághirdetésre bukkantak, amely szerint a Nagykanizsai Italárugyár Kft. megszüntetett szeszgöngyöleg raktárát bérbeadásra ajánlotta. Helyszínelés után a „kólások" választása a sokjelentkező közül ránk esett, és március 1 -jével megkötöttük a bérleti szerződést. Aztán a Vár út 5. sz. alatti telephellyel megalakítottuk a kft.-t, s megkezdtük a raktárhelyiség átalakítását a céloknak megfelelően — hangzott a magyar nyelvet eléggé törten beszélő fiatal cégvezető története.
— Mi történt ezután?
— Svédországból ide-
szállítattuk a gépi be
rendezéseket, a 40 darab
mozgópultot és a 3,5 tonnás
— hűtőtartályokkal felszerelt
— különleges típusú fagy
laltszállító gépjármüvet. A
beruházás teljes összege eléri
a 30 millió forintot.
— Milyen fagylaltokat gyár
tanak?
— Egyelőre 11 féle fagylalt
létre kft. -nk, közel 39 millió forint törzstőkével. Ebből a Siro-Plast GmBH 50, az STB nyugatnémet cég 25, a Kögáz 9, az ÉPGÉP egykori öntvénycsiszoló üzemrészét alakítottuk át a kivitelező Letenyei Építőipari Kisszövetkezettel, a technológiai rendszernek megfelelően, 600 négyzetméter hasznos területen, irodával, raktárral és szociális helyiséggel is ellátva. Az üzemcsarnokban hat darab NSZK gyártmányú automata műanyag fröccsöntő gép került beszerelésre, amelyekkel gázmérőórák nagy pontosságú műanyag alkatrészeit gyártjuk a tőszomszédságban lévő, nemrégiben szintén nyugatnémet— magyar tőkével alapított Magyar Gázmérő Technika Kft-nek, valamint NSZK-beli felhasználásra. A gyártó kapacitás függvényében további magyar vállalatok igé-

készül nálunk: csokoládé, vanília, sárga dinnye, narancs, cseresznye, körte, eper, nugát, citrom, ananász, pikáns mogyoró. Az ízek a későbbiek során az igényeknek megfelelően változhatnak. Technológiánk tejes termékekre épül. Napi maximális kapacitásunk 1,5 tonna. Termékeink ömlesztetten és műanyag tölcsérbe fagyasztva jutnak el a fogyasztókhoz, zömmel saját gépjárművünkkel.
— Kialakult-e már a ve
vőkör, piac?
—Természetesen még nem, de napról napra bővül. Komoly vásárlónak ígérkezik a Zala Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, s élénk érdeklődést tapasztaltunk több kanizsai, zalaegerszegi, zala-karosi és csurgói kereskedelmi és vendéglátó egység részéről is, az állami és a magánszektorból egyaránt.
— Mi lesz télen?
— Csökkentett kapacitás
sal télen is üzemelünk. Úgy
érzem, hogy szükség lesz je
lentős propaganda te
vékenységre, ha követni akar
juk a nyugati szokásokat, a
„fagyi" téli fogyasztását is —
köszönt el a hat munka
társsal dolgozó svéd vállal
kozó.
Tihanyi István
nyeit is igyekszünk majd kielégíteni, esetleg bekapcsolódhatunk a magyar— japán Suzuki-programba is.
A fiatal magyar cégvezetőtől megtudtuk még, hogy a nyugatnémet és japán autóipar által alkalmazott számítógépes minőségellenőrzési rendszert alkalmazzák, amely lehetővé teszi, hogy a folyamatos üzemelés éjszakai műszakjában emberi felügyelet nélkül is folyhat a termelés.
Az üzemben egyébként a cégvezetőn kívül csupán öt dolgozó végzi a feladatokat: két szerszámbeállító, egy minőségellenőr és két csomagoló.
Remélhetőleg egy sikeres vállalkozás kezdeténél tanúskodtunk, a cég megtalálja számításait.
(tihanyi)

Vasút
megoldatlan gondokkal
Nagykanizsa valamikor a múlt század közepén az első magyar települések között volt, melyek részesülhettek a vasút áldásos hatásából. Azóta viszont nagyot fordult a világ. Varosunk máig is fontos vasúti csomópont, de a műszaki körülmények elmaradnak a kívánatostól.
Néhány éve még olyan terveket dédelgettek a városban, miszerint 1990-re már Kanizsát is eléri a vasútvillamosítás. Adologmost úgy áll, hogy jó, ha 1992 végén begördülhet a kanizsai állomásra az első villanymozdony. De a MÁV vezetői úgy döntenek, hogy a Kaposvár—Gyékényes közötti vonal fontosabb, mint a Kanizsa—Balatonszentgyör közötti, akkor még távolabbi lehet a megvalósítás.
Ma már az ország fontosabb vasútállomásain megszokott dolog a magas peron, a sínek alatti aluljáró. Ha az aluljáróra nem is, de a magas, kényelmes peronra Kanizsán is voltak tervek. Tavalyi áron 5 és fél millió forintba került volna az állomás komfortosítása. De a terv csak terv maradt, s hogy mikor fog újraéledni az elképzelés, sejteni sem lehet.
Nem annyira a vasúton,
sokkal inkább a közúton
közlekedőket érinti, hogy a
város egyik legforgalmasabb
útvonalán, a Béke úton, a
régi karos sorompó miatt
rendszeres a torlódás. Az
elavult berendezés
fénysorompóra cserélésére már több időpontot hallottunk. A legutóbbi, remélhetőleg végleges határidő a jövő év első fele.
Van egy másik elátkozott pontja a vasút és a közút találkozásának Kanizsán, a Csónakázó tónál, a Kaposvári úton. Itt ugyan van fénysorompó viszont a síneknél akkora a szintkülönbség, hogy akár tengelytörés is lehet a vége, ha valaki a megengedett 30 kilométeres sebességnél gyorsabban közelíti meg az átjárót. Itt azonban már nem kell sokáig várni a megoldásra. Már készítik a gépjárműveknek a terelőutat, és szeptember végén remélhetőleg véglegesen rendbeteszik az átjárót.
— molnár —
V j

JMU

KANIZSA








\' Jegyzet a félelemről i
A taxis rokonszenves, közlékeny fiatalember volt. Afuvar nem hosszú, de arra épp elég, hogy utasával jól elbeszélgessen. Máskor inkább az utasok tartják szóval őt, most belőle is kikívánkozott valami bölcs, de rezignált közlendő. Miről is folyhatott volna kettejük között a szó, mint a bűnözésről, a taxisok megfélemlítéséről, megtámadásáról, no meg a friss, lélekborzongató eseményről: a bérgyilkosságról.
— Nekem is beígértek — mondta a fiatalember.
— Nofene, mit? — kérdezte a nagypapa korú utas.
Fiatalemberünkből ömlött a szó, a keserves, s tán
könnyebbülést hozó.
— Szerettem volna többet keresni, mert Kanizsán sok a
taxis, és egyre kevesebb afuvar, ezért körülnéztem egy
közeli balatoni fürdőhelyen. Mondom, éppen csak
körülnéztem. Kocsim kerekeitől még meg sem melegedett
az aszfalt, máris körülvettek az ottani „haverok".
— Ócsi! — mondták. — Jobb lesz, ha eltűnsz. Ha nem
értesz a szóból, megruházunk. Elsőre!! Aztán keményebb
módszerek jönnek.
— Hát én értettem, s úgy lekoptam, hogy füstölgőit
utánam hazafelé a 7-es. Legyen egy-két ezressel kevesebb
a havi jövedelmem, de nyugodtan hajtsam álomra a fejem.
A nagypapa korú megdicsérte bölcsességéért a fiatalembert, de kiszállva azért elmélázott azon, hogy a taxisnak lám már nemcsak az agresszív utastól kellfélnie. És nem értette, hogy mindnyájunknak valahol, valakitől félnünk kell. Meddig tarthat ez még így? Ez lenne az új világ?
„Kiváló népművelő" lett Papp Ferenc, a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatója. A szakma legmagasabb rangú kitüntetését augusztus 17-én vette át a Parlamentben. Egy ilyen elismerés arra készteti az embert, hogy végiggondolja addigi pályafutását, hogy leltárt készítsen. Melyek azok a fordulópontok, eredmények, mikre szívesen emlékszik?
— A kultúra iránti von
zódásom régi keletű — mondja
Papp Ferenc. — Csurgói gim
nazistaként a diákszínjátszó
napok egyik szervezője voltam.
Egyébként itt kerültem először
kapcsolatba a kanizsai kulturális
élettel. A csurgói fesztiválon
ismertem meg Lehota Jánost és
kiváló színjátszóit. Az érettségi
után népmüvelés-könyvtár szak
ra mentem a szombathelyi fő
iskolára, ahonnan ösztöndíjas
ként Tolna megyébe kerültem.
Falusi népművelőként kezdtem,
és végigjártam szinte minden
lépcsőfokot. A megyei tanács
népművelési csoportvezetőjeként
szerepem volt abban, hogy Tolna
megye minden városában új,
korszerű művelődési központ
épült. Talán publikációim ered
ményeként — lehetőséget kap
tam, hogy tanulmányozzam
néhány szomszédos ország nép
művelési szokásait. Ehhez ha
sonló tanulmányokat később én
is szerveztem a régió nép
művelőinek. A főiskolákkal való
együttműködésem nyomán lé
nyegesen javult a szakképzett
népművelők aránya a megyében.
— Hogyan került Kanizsára?
— Pályázat útján. Azt hiszem,
egyike voltam a legelsőknek, akik
a demokrácia éledezését jelentő
pályázati rendszerben, annak
minden lépcsőjét betartva ke
rültem a Hevesi Sándor Mű
velődési Központ élére.
Vonzott a feladat. Egy ideig együtt dolgoztam Zalavári Gyulával, akire most is tisztelettel gondolok. Segítőkészségének köszönhető, hogy zökkenőmentesen vehettem át az igazgatást.
— Ön elsődleges feladatának
tekintette egy korszerűen képzett
szakgárda összegyűjtését. Fő
iskolákról, a környék művelődési
házaiból „elcsábított" néhány
ambiciózus fiatal népművelőt, és
2-3 éven belül jó stábot kovácsolt,
akik élve a direktor által biz
tosított önállósággal, kreatívan
tevékenykednek a szak
területeiken. Nézzünk hát né
hány kezdeményezéstl Említésre
méltó az a sorozat páldául,
amellyel a kanizsai üzemek vá
rosi szintű bemutatkozását se-

Papp Ferenc
— Egy-egy ilyen kiállítással
egybekötött bemutatkozás igen
tanulságos volt, számomra is —
nyugtázza Papp Ferenc. — Sok
érdeklődőt vonzott, felnőtteket,
gyerekeket is, hiszen a gyerekek
pályaválasztásához is nagy se
gítséget nyújtott. Ugyancsak lá
togatottak voltak a különböző
lakossági fórumok, a város re
konstrukciós- és fejlesztési terveit
bemutató kiállítások szintén.
— Kétségtelen, hogy az in
tézmény jó kapcsolatot épített ki
az iskolákkal. Nem sok mű
velődési ház dicsekedhet azzal,
hogy minden tanév elején egész
évre szóló, részletes mű
sorajánlatot küld az in
tézményeknek, amelyben közlik
a várható rendezvények, elő
adások rövid tartalmát is.
— Ezzel a pedagógusoknak
szeretnénk segíteni, hogy a kí
nálatunkból könnyebben tud
janak válogatni, kellően felkészít
hessék tanítványaikat, s hogy
előre tudjanak tervezni. Igény
esetén megszerveztük a diákok
zalaegerszegi színházlátogatását
is.
— Emlékezzünk, hogy sikere
sek voltak a TIT-tel közösen
rendezett népfőiskolák, a fal
vakban tartott ismeretterjesztő
előadássorozatok, valamint a
Családsegítő Központtal együtt
működve indított mentálhigiénés
program. A Ház büszke lehet a
cigányságot segítő, felkaroló
tevékenységére is.
— így van, sok szép ered
ményünk van. A körülmények
azonban azt parancsolják, hogy
újítanunk, lépnünk kell, igazodva
az új igényekhez. Szeretnénk —
a nyelvtanulás iránti érdeklődés
növekedéséhez alkalmazkodva—
tanfolyamokat szervezni, s több
nyelv tanulásának a lehetőségét
megteremteni.
Papo Ferenc nevéhez több

munka közben.
amely a külső szemlélő számára
esetleg nem látványos, ámabelső
szakmai munkában igen lényeges
és elismerésre méltó. Kidolgozott
egy új intézményi ösztönzési
rendszert, amely országos elis
merést váltott ki. Eddig 43 mű
velődési központ vette át, és al
kalmazza. Rendszeresen publikál
a szaklapokban. Hol a Nép
művelésben, hol a Hálózatok
ban, hogy az országos ta
nácskozásokról készült
gyűjteményes kötetekben ta
lálkozhatunk írásaival, elő
adásaival. De hasonló te
vékenységre ösztönzi munkatár-

sait is. Irányításával az elmúlt hat évben 21 pályamunkát írtak, s tizenkilencet eredménnyel, nem kis anyagi támogatást szerezve a ház működtetéséhez.
A rendkívül széleskörű szakmai munka mellett marad ideje a közéleti szereplésre is. A Magyar Népművelők Egyesületének egyik alapító tagja, a TIT Városi Egyesületének elnöke. Tagja a Városi Tanács Művelődési Bizottságának, a városi- és megyei Egészségnevelési Tanácsnak. Ez nem kevés, ám Papp Ferenc mégsem elégedett önmagával.
— Az egyetem elvégzése után néhány évvel szerettem volna közművelődésből doktorálni, erre ösztönöztek a tanáraim is. Részben idő hiányában, részben egy számomra kedvezőtlen rendelkezés miatt ez elmaradt. Úgy érzem azonban, annyival tartozom a szakmának, hogy megpróbáljam.
Mint mondja, meghatódott, amikor átvette a kitüntetést. Tudja azonban, hogy az elismerésben minden HSMK dolgozónak benne van a segítő közreműködése. A gratuláció és a köszönet tehát szívből jött, mint az a sok íróasztalán látott levél, távirat is, melyet barátaitól, kollégáitól kapott szinte az egész országból. A legnagyobb elismerés azonban a Ház népszerűsége. Mi ehhez gratulálunk. Horváth Mária Fóti: Kotnyek litván



KANIZSA

I

1090,




„Segíts, hogy segíthessünk!"
Közelkép a kanizsai vöröskeresztről
PÉNTEK VAN
Közbeszéd tárgya, hogy a ma társadalma a közöny, a semmivel nem törődés idejét éli, s hogy az erkölcs is a szakadék szélére került. A gazdaság haldoklik, s a politika — nem érteni miért — tehetetlen. Romlik az életszínvonal, aggasztóan nagy számban bomlanak fel az állam alappilléreit jelentő családok. Soha nem látott mértéket öltött a bűnözés és a szerelem is a mindent eldöntő szexáradatba veszett. Úgy tűnik, ma senki nem törődik semmivel. Kevesen tudják csak elképzelni, milyen lesz a jövő.
Az Egyház az, amely 40 évi száműzetés után ismét magára talált, és tudja, mi a feladata, miben kell segítenie. Előretörése ma nagyon sokakat érdeklő, sokakat foglalkoztató társadalmi probléma.
Erdős Géza esperes-plébánossal beszélgetünk minderről.
— Milyen ma az Egyház és a
politika kapcsolata?
— Először talán arra a kér
désre válaszolnék, amit ma so
kan felvetnek az Egyházzal kap
csolatban. Milyen az egyház vi
szonya a politikához, a tár
sadalmi problémákhoz?
Abból kell kiindulni, amit Egyházunk a II. Vatikáni Zsinaton megállapított a Gaudim et Spes-ben, azaz: AZ EGYHÁZ ÉS A MAI VILÁG című Lelkipásztori konstitúció-ban.
Az a küldetés, melyet Krisztus az Egyháznak adott, nem politikai, nem gazdasági vagy társadalmi jellegű, vallási cél.
Az Egyház természeténél fogva nincs hozzákötve semmilyen kultúrához, vagy politikai rendszerhez. Viszont igaz, hogy segíteni, támogatni akarja az embert a világ szolgálatában. Közismert, például, hogy hazánkban még a 40 éven át sza-
Valahogy nem jól kezdődött a nap, safolytatás sem voltkülönb. Hát persze, péntek vanl Gyerekkoromtól tudom, hogy szerencsétlen nap. Ősidők óta így tartja a babona, mely életünkben ma is jelen van, akár hiszünk benne, akár nem.
Emlékszünk-e nagyanyáink, nagyapáink titokzatos intelmeire? Ha az újesztendö péntekkel kezdődik, akkor terméketlen lesz az év, a pénteken mosott ruhától kiütés támad a testen, nem jó a pénteki vendég, nem hoz szerencsét a pénteki vásár, nincs áldás a pénteki munkán (a délutánin mégúgyse) — ennél rosszabb már nem is lehet.
Régi kalendáriumok, jóskönyvek a péntek szerencsétlenségét a nagypéntektől szár-

badságában erősen korlátozott Egyház is erős hatást gyakorolt a társadalomra. Avallásos emberek körében kevés volt a válás, több volt a gyermekáldás, becsületesenvégezték munkájukat, alig volt köztük öngyilkos, vagy kábítós.
-— Tisztelendő úri Én úgy látom, hogy offenzívában az egyház. Mit jelent ez az egyszerű embernek?
— Azt felelem rá, hogy igen,
feltörőben van az Egyház. Ha újra elismerik működési szabadságát, ha nem korlátozzák m ü -ködésében
(a hitoktatásban, betegellátásban, a csa-ládpasztorációban), akkor éppen a mai magyar társadalom fogja tapasztalni, hogy egy egész sor problémája megoldódik. Kevesebb lesz a bűnözés, s több fiatal találja meg a helyét és hivatását a mai társadalomban, a család pedig stabillá válik minden szempontból. A nemzet kiemelkedik abból az erkölcsi szakadékból, ahová éppen az ateista ideológia taszította.
— Ha már említette az ate-
istákat, Önök, lelkipásztorok,
hogyan vélekednek róluk? Elí
télik őket csak azért, mert nem
hívők? Mi az Egyház ál
lásfoglalása ebben a kérdésben?
— Az Egyház teljesen eluta
sítja az ateizmust, ugyanakkor
őszintén vallja, hogy a hívőknek
és nem hívőknek is őszintén
együtt kell müködniök a világ
felépítésén. (G.S.21) Szükségvan
az őszinte és okos párbeszédre.
Egyházunk azonban meg-
maztatják, amikor a Megváltót keresztre feszítették. Legyen ez így, vagy úgy, még ma is sokan tartják, hogy:
— Aki pénteken nevet, vasár
nap sírni fog.
— A pénteken sütött kenyér
keletlen marad.

— Pénteken útrakelni kész
szerencsétlenség.
— Ha nagypénteken esik, a
gyümölcs férges lesz.
— Amelyik gyermek pénteken
kezd beszélni, megnémul.
— Aki pénteken fekszik be
tegágyba, többé fel sem kel.
S ezzel korán sincs vége a sok rossznak, e nap szerencsétlenségeinek. Bízom benne, hogy a kedves olvasó nem ilyen babonás, és megvédi a tudat hogy lapunk a KANIZSAis pénteken jelenik meg.
Tf.

kívánja, hogy mindenki valódi szabadságban élhessen, foglalkozhasson az ifjúsággal, használhassa mindazokat az eszközöket, amelyek összhangban vannak az evangéliummal. A hitetleneket pedig arra kéri, hogy elfogulatlanul tanulmányozzák Krisztus evangéliumát.
— Esperes úri Tehát az egyház feladata ma? Mit üzen az embereknek megszívlelendő tanácsként?
— Az állam feladata az emberhez méltóbb élet kialakítása, a jövőtől való rettegés felszámolása. Az Egyház ebben a szándékban értékes segítséget
akar és tud nyújtani, azért is, hogy jobban érvényesüljön a mai tár-
A városi vöröskereszt munkájáról különféle akciók, segélyezések kapcsán gyakran hallhattunk. Ismerkedjünk meg most a szervezet mai helyzetével! Beszélgetőtársam dr. Buzássy Sándorné titkár.
— A mozgalom 1990-es — az
egész világra érvényes — jel
mondata: .Segíts, hogy se
gíthessünk!" Mit takar ez kon
krétan?
— A világon egyre több a
támogatásra szoruló ember:
örmények, románok, afrikaiak. A
vöröskereszt rajtuk csak külső
támogatással tud segíteni. Mi
például az idén a lakosság köz
reműködésével Romániába 800
ezer forintot és ruhaféléket vit
tünk. Az erdélyiek pártfogolása
különben a szervezet óriási ak
ciója volt. Kezdetben az át
települtek létfeltételeit igye
keztünk megteremteni élet
kezdési segéllyel, mun
kahelyszerzéssel, összejövetelek
kel, a forradalom után pedig — a
menekült státusz megszűnésével
— az adományok kiközvetítése
vált fő feladatunkká.
— Számunkra azonban a leg
fontosabb tennivaló mindig a
véradás megszervezése volt. Egy
év alatt 950 liter vért és 120 liter
plazmát kell gyűj tenünk a kórház
zavartalan ellátásához. Emellett
minden hónapban vannak
visszatérő porgramjaink. A feb
ruár és a március például a ká
ros szenvedélyek „jegyében" zaj-

sadalomban az igazság és szeretet. Krisztus ugyanis azt tanítja, hogy a sérelmeket bocsássuk meg, és minden embert szeressünk. Jézus az Újszövetségben a szeretet parancsát minden emberre kiterjesztette.
„Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót haragosaitokkal és imádkozzatok üldözőitekért" — mondja.
Hogy ezt a magas krisztusi követelményt ki milyen mértékben valósítja meg, az a kegyelem dolga. Mindenesetre az Egyház mindig optimista volt, és az is marad, hiszen az emberek jobbátételén fáradozik. Reméli, hogy tanítása nyomán sokan újjászületnek Krisztusban, s hogy ezáltal szebb lesz a föld és boldogabb az emberiség. De ha Krisztus üzenetét, a szeretet parancsát nem hallja meg a világ, akkor a vesztébe rohant...
— Köszönjük a beszélgetést.
Vízvári József
lik, a november az egészségkultúra hónapja.
— Befolyásolja-e a vörös
kereszt működését az ország
megváltozott helyzete?
— Az átalakulások
természetesen minket is érintet
tek, bár kirívó eset nincs. A vér
adó létszám kevesebb, a szervezet
munkája a labilis mun
kahelyeken pang. Néhány köz
ségben viszont fellendülés ta
pasztalható: Zalakaroson például
sok ötlettel rukkoltak elő, Zala
szentbalázson pedig a véradás
lendült fel. Munkánk lényege
tulajdonképpen abban áll, hogy
olyan embereket találjunk, akik
megszállottak, és önzetlen segít
séget nyújtanak.
— Ön is ilyen megszállott, :
hiszen hosszú évek óta egyedül i
irányítja a városi vöröskeresztet.
— 19 éve kerültem ide, légteret
találtam, s azóta mint füg
getlenített vezető dolgozom.
Örömmel mondhatom, hogy a
város és környéke vöröskeresztes
hálózata fokozatosan szélesedik.
47 községben van már alap
szervezet, így a kanizsaiakkal
együtt összesen 197 működik.
Igyekszünk a szervezeti életet
fellendíteni, s célunk a tagság
összetartása. j
— További sikeres akciókat,
sok patronálót kívánunk.
Az olvasónak viszont figyelmébe ajánljuk a cikk jelmondatát, önmagáért beszél: Segítsünkl Horváth Ilona

szeptember,3MU s

■\'.«&»■■■*>• -

KANIZSA J

MEG A CSAPBOI, IS SOR FOLYIK...!
Hogyan él az átlagkeletnémet?




Óramű
Ha egy óramű meghibásodik, esnem tölti be funkcióját, akkor—ezzel mindenki egyetért — meg kell javítani.
Ugyanez gazdaságunkra értve: az javíthatatlan, mert eleve hibásan született.
Ma már tudjuk, kölcsönökkel húztuk eddig, bár nem volt szabad tudnunk, hogy mennyi kölcsönt vettek fel a nevünkben, arról nem is beszélve, hogy kik és mire fordították. Ez titok volt, a főnökök dolga. De a visszafizetés a mi dolgunk, sőt becslések szerint még az unokáink is fizetni fognak. Rászedtek minket.
S most mit tehetünk? Egyet mindenesetre: meg kell vizsgálni a gazdaságot, mi az, ami nem funkcionál jól, és miért? Például a kisállattenyésztésben: alacsony a felvásárlási ár, magas a fogyasztói.
Az 58—60 Ft/kg-os sertés felvásárlási ára a tenyésztőnek kevés, mert a sertéstáp 1000—1300 Ft/q. Aboltokban megjelenő 200—240 Ft/kg-os fogyasztói ár túl magas a 30 Ft/óra munkabérhez képest. De a többi állat tenyésztése sem jövedelmező. Nyugaton állítólag az. Meg kéne nézni, kérdezni, mitől.
Ha nálunk fele annyiba kerülne a táp, akkor a jövedelmezőség nem megduplázódna, négyzetesennőne. Mindjárt lenne vállalkozói kedv, jövedelmezőség és árubőség. A kérdés azonban az, hogy a 200—240 Ft/kg fogyasztói ár, meg a 30 Ft/óra munkabér maradhat-e? Azonkívül a táp árának másik felét ki fizetné, hogy továbbra is jövedelmezően működjön a termelő? Talán az állam? És az állam, amit ezen veszít, máshol, más formában megkapná? Egy biztos, havaiami nem jól működik—márpedig gazdaságunk nem—akkor változtatni kell, mégpedig gyorsan. Akinek erre nincs terve, azadja át ahelyét annak, aki a döntést vállalni meri, mert van programja.
Hiszen minden mindennel összefügg. Talán az általános ár- és bérbefagyasztás is enyhíthet valamit, sőt, ha ügyelnének, hogy teljesítmény nélkül ne menjen ki bér, akkor sokat fékezhetnénk a gazdasági zuhanás gyorsaságán, s talán meg is állíthatnánk. Persze úgy, hogy ez mindenkire vonatkozzon, ne csak a dolgozóra, a munkásra, a főnökre is. sőt a főnök főnökének főnökére is. Mindenkire. Mert az óra csak akkor óra, ha szép egyenletesen ketyeg.
— Összehasonlítva a kö
zelmúlttal, jól élünk — mondja
Siegfried Katzwinkel, kelet-ber
lini vegyész, aki feleségével Lich-
tenberg kerület óriáslakótelepén
él egy nyolcadik emeleti
panellakásban. —Az idei nyárból
két hetet Spanyolországban
töltő ttunk, a szabadság hátralevő
részében pedig rokonlátogatásra
mentünk, hiszen a családból
szüléimen kívül többen is az
NSZK-ban élnek. De még mindig
hihetetlen ez a nagy szabadság!
Eddig csak Csehszlovákiában és
Magyarországon jártunk, most
meg minden a pénztárcánktól
függ. Nem tudom persze, meddig
tart ez a „csoda", de egyelőre
panaszra nem lehet okunk. Máról
holnapra minden vágyunk —
aminek beteljesüléséről
korábban álmodni sem mertünk — egy csapásra valóság lett.
S itt nemcsak a politikára gondolok, mert megválasztottuk
ugyan az új hatalom képviselőit, de túlzottan senki nem bízik bennük. Mindenki jószándékú amatörnek tartja a jelenlegi kormány tagjait, akik csak átmenetileg vették át az irányítást. Mi a döntő lépéseket Bonntól várjuk. Országunk annyira szenved a tehetetlenségtől, hogy a decemberi választásokon a keleti részen felállítandó több listán is nyugatiak fognak indulni. A mai állapotban egyedül nem lennénk képesek kimászni a kátyúból, s e téren a többi volt szocialista országhoz képest igen nagy szerencsénk van.
Gyorsan javultak az életkörülményeink. Eddig — ha volt 20000 keletnémet márkám — várhattam 15 évet, s örültem egy akármilyen színű és rangú Wartburgnak. Az átváltás után ugyanezért a pénzért most vadonatúj nyugati autót vásárolhatok, mégpedig azonnal. S ez érvényes

rendezésekre is. Barátaim a munkahelyen például nemrégen vásároltak Sony hi-fi tornyot meg színes tévét, videóval. A spórolt pénzből jut ilyesmire is, persze csak annak, aki takarékoskodott a kilátástalanabb években. A többség azonban takarékoskodott...
— Az árak s az áruk nagyjából megegyeznek a nyugatnémetekkel — veszi át a szót Renate, a feleség — nagyobb eltérés csupán az élelmiszeráraknál van, ezek a keleti részen jóval magasabbak. Ez azonban itt Berlinben nem okoz gondot, hiszen a város nyugati részén simán be tudunk vásárolni olcsóbban. Különben örülök, hogy hetek leforgása alatt a mi régi boltjainkban is ugyanolyan lett a kínálat, mint Nyugaton. Remélhetőleg, az élelmiszerárak is realizálódnak hamarosan, s a vacsoráért nem kell majd a lakótelepi ABC-nél
messzebb menni.
Pártállása miatt talán szkep-tikusabb az átlagosnál Dieter Hildebrandt, a Neues Deutsch-land (Honeckerék volt sajtóorgánuma) nyomdájának egykori reformer párttitkára, jelenleg PDS tag. Ami az ottani MSZP-nek felel meg. (Az NDK-beli pártokról egyébként részletesen a következő számban szólunk.)
— Szerintem elhamarkodtak
Kohlék az egyesítést — állítja,
miközben a selejtet gyártó, 1974-
es évjáratú néha még fel-felnyögő
svájci nyomdagépek mellett ha
ladunk el.
— Az rendben van — folytatja
Dieter —, hogy most még a csap
ból is sör folyik, hogy a bankok
előtt hosszú sorok kígyóznak, az
emberek, s mint az őrült veszik
ki bankbetétjeiket, és meg
szállottan vásárolnak. Hurrái Itt
a jólét, a fogyasztói társadalom,
de mi lesz majd januárban, ami-

gyár munkásait elbocsátják? Vajon akkor is megengedhetik maguknak ezek az emberek, amihez most oly könnyen hozzászoktak? Különben is, a munkavállalás céljából nyugati területre áttelepülök száma alig csökkent, s ez az aggasztó je-
lenség nem kap elég hangsúlyt a hivatalos fórumokon. Elég bizonytalannak tartom a szociális helyzetet is. Szerintem egyáltalán nem megalapozottak a kormány idevonatkozó intézkedései, s ez kellemetlen helyzetbe sodorhatja a nagycsaládosokat és a nyug-díjasokat. A társadalom átalakulóban van, s akinek nincsenek tartalékai, az könnyen elszegényedhet. Az egyesüléssel különben egyetértek, ez természetes folyamat, nyugodtabb lennék azonban, ha nem kapkodnánk el a dolgokat, és sen-

kinek sem kellene a bizonytalanságtól tartani—mondja Dieter, s megy a dolgára. Én meg arra gondolok, hogy fel-kavarult világ ez mindenképpen, a Kárpátokon belül és kívül egyaránt.
1. kép, 2. kép.
Képek a falon. Turisták a fal előtt. Ez a fal azonban már nem az eredeti, hiszen abból semmi nem maradt. Köztudott viszont, hogy NDK részről egy „biztonsági palánk" is épült, ezáltal teremtve mintegy 60 méter széles határzónát a két városrész között. A két építmény persze kísértetiesen hasonlít egymásra, s emléknek az ál-falból is jó lesz egy darab.
Magyar Tamás

8

KANIZSA

1990.





Építésznek lenni Kanizsán...
Balatonbogiári üzletsor.
Családi ház Miklósfán.
Olvasta?
Vég Gábor
Magyarország királyai és királynői
Vég Gábor Géza fejedelemtől Ferenc Józsefig és IV. Károlyig — mi több, Kossuth Lajos kormányzón át egészen Horthy Miklósig — az ország ötvenhat uralkodójának legfontosabb életrajzi adatait közli, nemzedékrendi táblázattal együtt. A szerző a könyv elején vázlatosan áttekinti a szentkoronatan történetét, attól kezdve, hogy Szent István korábanakoronamég a „király isteni eredetű hatalmánakjelképe ésjelvénye", ami azonban az idővel megnövekedett bárói befolyás nyomán a király és a főurak hatalommegosztásának jelképévé vált.
A rendi monarchia megszilárdulásának idején azonban már a köznemesség is részt követelt a korona szentesítette hatalom- és joggyakorlásból, aminek nyomán Werbőczy Tripartituma megfogalmazza a rendiség igényeinek megfelelő jogkörök kiszélesedését. A polgári kor azonban újra módosította a tan értelmezését, s kimondja: a szentkoronaeszme „a királynak és a nemzetnek a szentkorona eqész testében megnyilvánuló egy-
A koronázási szertartás rövid leírásában Vég Gábor rámutat a ceremónia elemeinek Árpád-kori gyökereire, valamint későbbi módosulásaira. Szent István 1001-ben lett Magyarország első koronás királya, trónra lépése nemcsak az ország és a magyarság európai elismerését jelentette, legalább annyira jelentős a belső társadalmi szervezettség elismerése is. István király frank mintára kiépíti a királyi vármegyék hálózatát, kialakítja a központi hatalom intézményeit, a nádori, akincstárnoki, a jegyzői, a királyi tanácsosi hivatalt s létrehozza az ország tíz püspökségét, az egyházi intézmény teljes hálózati rendszerével. 1038-ban bekövetkezett halálát követően Magyarországon trónviszály dúlt, s a 11. században nem kevesebb, mint kilenc király vallhatta ideig-óráig magáénak a magyar trónt. Kővetkező nagy uralkodónk IV. Béla, akit 1235-ben koronáztak királlyá, 35 évig uralkodott, s újjáépítette az országot a tatárjárás dúlásai után. Az Árpád-házi királyok után Károly Róbert Anjou-házi uralkodó személyében az úgynevezett .vegyesházi királyok" lépnek a trónra, majd a 16. század kettős királysága után a Habsburg-házból kerülnek ki a magyar királyok. A könyv szerzője vázlatosan érinti az Erdélyi Fejedelemség történetét is, s felsorolja Erdély uralkodóit, a vajdák, a fejedelmek, a gubernátorok, a királyi megbízottak hosszú sorát.
Vég Gábor életrajzi lexikonra emlékeztető könyve gazdag adataival a történelem irán érdeklődők széles táborának figyelmére számít, s hasznos segítője lehet a megújuló történelemtanításnak. (Új Könyvek)
Jancsi György építészmérnök 1975-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, és azóta Nagykanizsán él és dolgozik. Jól ismerem, hiszen a testvérem. Szeretem és becsülöm.
Nemakarokeléjetolakodni, de mielőtt neki adnám át a szót, óhatatlanul is két esemény jut eszembe. Az egyik az, amikor nagy szegénységünkben—akkor még nem tudtuk, hogy lesz nagyobb is — Olaszországba utaztunk egy kétszemélyes sátorral, hogy találkozhassunk a reneszánsszal. Velence, Firenze, Róma volt az állomás, de Rómát csak olyan ráadásnak tekintettük. Én fiatal tanár voltam, ő negyedéves egyetemista. Nem részletezem az élményt, nekem is az volt az első nagy nyugati utam, szóval szép és tartalmas volt. Ha a reneszánsz korát tanítom, ma is ebből táplálkozom. Testvérem, a fiatal építész tanította látni az építészet szépségét. Emlékszem, én Velencéért rajongtam, ő Firenzébe vágyott. Józan eszemmel tudom, hogy neki volt igaza, a harmóniát és az arányosságot sehol nem láttam azóta sem.
A másik élmény későbbi. Ő már tervezőmérnök volt Kanizsán, amikor pályamunkát adott be egy készülő budapesti Csontváry Múzeum megépítésére. Figyelemre méltó terv voltl Soha nem felejtem el, mekkora harcot vívtunk az idővel, hogy túl ne lépjük a beküldési határidőt. Megjegyzem, a határidőt valahogy azóta sem szeretjük. Nagyszerű érzés volt azonban, hogy végigélhettem egy komoly terv születését! Amolyan asszisztens voltam, testvéremazt kérte tőlem, hogy a hagyományos szabvány betűk és számok írásképe helyett az én „gyöngy-betűim" díszelegjenek a papíron.
Másfél évtized múlt el. Ma is élénk eszmecseréket folytatunk a világ dolgairól, és természetesen

dolgozunk, sokat dolgozunk. Ugye nem ütköznek meg azon, hogy a testvér ír a testvér munkájáról? Át is adom neki a szót, beszéljen ő magáról.
—Diplomatervemet 1977-ben készítettem el az Építészmérnöki Kar Lakóépület Tervezési Tanszékén — mondja—Budapesten, egy megadott területre kellett városi, átutazó jellegű szállodát telepíteni.
— Mit építettél Kanizsán és
Kanizsának? Tudom, hogy na
gyon sokat terveztél. Melyek a
legkedvesebbek.
Képeket nyújt át: Jókai utcában műterem lakások, a Fortuna Étterem, a nemrég elkészült Somogyi Béla úti lakóépület, az épülő miklósfai Mindenki Háza. No és azok a munkák, amelyek a városközpont megújulását és megszépítését eredményezték. Mindezekhez magam teszem hozzá, hogy 1987-ben megválasztottak a Nagykanizsai Városvédő Egyesület Építészeti Bizottsága vezetőjének.
— Munkáidat nézegetve nem
gondolnám, hogy a kőművesek és
az ácsok kedvence lehetsz —
mondom évődve, de ezzel inkább
szemléletéről szeretnék hallani.
Szívesen beszél erről. Kész te
oretikus, könyvek, szakkönyvek,
művészettörténeti munkák között
él.
— Az építészet összetett tar
talmú — mondja. -— Mindenek
alapja a műszaki tartalom. Ennek
találkoznia kell az élettel, a funk
cióval, ugyanakkor művészi al
kotásként kell — kellene —
megjelennie. Ahogy Pogány Fri
gyestől hallottam, még a zene is
ott van a falakban, az orna
mentikában. Ezidáig az itáliai és
a görög kultúrkört sikerült tárgyi
valóságában tanulmányoznom—
folytatja. — Meggyőződésem te
hát, hogy a humanizmuson ala
puló széleskörű ismeretekkel
rendelkezve lehet csak ezt a szak-

mát művelni, ezért tartom a megszerzett ismeretanyag gyarapítását fontosnak. Mindezek szintézisét igyekszem a munkáimban megjeleníteni. 1989-től két éves urbanisztikai szakmérnöki postgraduális képzésen veszek részt. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az embernek nagyobb kitekintése és rálátása legyen a világra.
— Hogyan él egy építész a mai Magyarországon, hiszen az igényes és müveit rétegnek itt nem volt pénze? — kérdezem.
De erre a kérdésre nem is kell válaszolnunk. A felkészült és

értékes értelmiségi nagyon rosszul élt és él Magyarországon és Kanizsán is.
Mit is kívánhatnék Jancsi Györgynek, a Stílus Kft-nek és mindazoknak, akik nap mint nap megküzdenek azért, hogy az örök értékeket megtartsák, átmentsék a távolabbi jövőnek. Erőt, Hitet? Azt hiszem, egyiket sem kell. Egészséget, jó egészséget kívánok neked, testvérem, és mindazoknak, akik csendben és szerényen végzik dolgukat a városért, valamennyiünkért.
Lebota János

KANIZSA
Filmjegyzet helyett
Víz alatti sajtótájékoztató


.Először kollégák vagyunk, csak utána riválisok"
Illés Máriával
Örvendetes, hogy egyre többször fordul elő, hogy egy-egy film bemutatójával egyi-dőben könyv alakban is kiadják a történetet. AVadászat a Vörös Októberre című amerikai film és könyv most egyidőben jelent meg, így aki ezt a nagysikerű szuperprodukciót megnézve kedvet érez a könyv elolvasására, most megteheti, hisz a Duna Nemzetközi Film Kft. és az Európa Kiadó közösen adta ki a méltán bestsellerré vált regényt.
Ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatót a filmforgalmazó és a kiadó.
Rendhagyó helyszínen, a Dunán horgonyzó Hotel Dunapart szállodahajó vízszint alatti bárjában került sor a bemutatóra, ahol a sajtó képviselői néhány technikai vonatkozású és „szigorúan bizalmas" háttérinformációt szerezhettek.
A történet a glasznoszty előtti időkben, 1984-ben játszódik, amikor egy szovjet felségjelű tengeralattjáró kapitánya (Sean Connery) úgy dönt, átáll az amerikai csapatokhoz. A Vörös Október harapófogóba kerül, mert egyrészt egy szovjet tengeralattjáró veszi üldözőbe, másrészt az amerikaiak nem tudják elhinni, hogy a Vörös Október dezertálni akar...
A film alkotói mindent elkövetnek azért, hogy a regényt a lehető legjobban jelenítsék meg filmen is, főleg a tengeralattjárókkal kapcsolatos technikai és pszichológiai jelenségeket. A forgatás megkezdése előtt a rendező, a producer, valamint a főbb szereplők a saját bőrükön érezhették, milyen az ha az embert több száz méteres mélységben bezárják egy acélcsőbe. A filmben szereplő matrózoknak ebből a szempontbóljobbhelyzetükvolt, ők ugyanis valódi tengerészek.
John McTiernan rendező legutóbbi két filmét (Predator, Drágán add az életed!) a magyar mozik is játszották.
A Marko Ramiust alakító Sean Connery előbb a James Bond filmek 007-es ügynökeként vált világhírűvé, majd egyebek között a rózsa neve és az Indiana Jones és

című filmekben láthattuk. Néhány hete vehette át a Világ filmtörténetében játszott kiemelkedő szerepéért járó díjat, a földkerekségen harmadikként!
Alec Baldwin — a CIA analitikusát alakítja — sem kezdő már, de a Dolgozó lány után igazán csak most érte el a megérdemelt sikert.
A film alapjául szolgáló regény 1984-ben jelent meg, azóta több mint 6 millió példányban fogyott el. írója Tom Clancy első regénye rövid idő alatt bestsellerré vált. A szerző kiváló szakértelemről tesz tanúbizonyságot, amikor a tengeralattjárók sejtelmes világába ereszkedik az olvasóval. A regényt egy 1976-os incidens ihlette, amikor egy szovjet fregatt akart az ellenfél oldalára átállni — sikertelenül.
A sajtótájékoztatón Keleti György ezredes elismerte, hogy a regény és a film technikai kivitelezése tökéletes. A politika oldaláról nézve sajnos nem lenne ilyen „zökkenőmentes" egy tengeralattjáró dezertálása.
Lévai Gábor nyugállományú ezredes, hajómérnök elmondta, a világon 100 év alatt 4500 tengeralattjárót építettek. Ezek közül a címszereplő szovjetTájfun típusú a legerősebb. Ahogy a mondás tartja, csak háromféle ember van: élő, holt és hajós. Ezzel az acélcsővel találkozva ez teljesen világosnak is tűnik.
A sajtó képviselői megismerhették az egyetlen magyar tengeralattjáró egyszemélyes „személyzetét", Forintos Gyulát is, aki a bennfentesekjólértesültségé-vel nyilatkozta: a tengeralattjáró az tengeralattjáró. Nem lehet mihez hasonlítani.
Az Európai Kiadó — valamint e könyv—szerkesztője Gy. Horváth László egy kérdésre válaszolva elmondta, a regényt a gyorsaság és a terjedelem miatt tíz fordítónak kellett egyidőben munkába venni. így is rohammunkában dolgoztak, hogy a könyv a filmmel egyidőben kapható legyen. Sajnálta viszont, hogy a moziüzemi vállalatok nem nagyon érdeklődnek aziránt,

is meg lehessen venni. Pedig nagy sikert jósolnak a filmnek és a könyvnek itthon is.

A rendkívüli sajtótájékoztató stílusosan egy-egy pohár Red October Coc-taillel zárult.
Illés Mária
Újsághír: Az augusztus 21-27. között Szombathelyen megrendezett „Radius Hungaricus Char" 1. Nemzetközi Karnagyverseny döntőjében Illés Mária énektanár, a Zenebarátok Kamara-kórusának veze tője aKórusok Országos Tanácsának különdíját nyerte el.
Hazaérkezése után a kiemelkedő szakmai siker előzményeiről, magáról a karnagyversenyről faggattuk.
— 1989-ben fejeztem be a Zeneakadémián a Felsőfokú kar-nagyképzö tanfolyamot — kezdte az események felelevenítését Illés Mária —, s az ott végzetteket, köztük engem is, meghívtak erre a versenyre. A karnagyverseny a szombathelyi Radius Hungaricus kórusnak és karnagyának, Horváth Imrének a kezdeményezésére jött létre, s az idén először került megrendezésére. Június végén kaptam meg a verseny anyagát, s ez mintegy harminc kórusmű átnézését, megtanulását jelentette a meglehetősen rövid felkészülési időben. Akórusmüvekközöttvoltgregori-án mű, Monteverdi-zsoltár, barokk motetta, Mozart mise. Bárdos Lajos kórusa, sőt spirituálé és Beatles-slá-ger átirata is. Minden müvet az eredeti nyelven kellett megtanulni. A verseny résztvevői többnyire „A" kategóriás karnagyokvoltak. Sajnos, ahelyszínen többen visszaléptek, így például egy ukrán és egy tajvani versenyző.
Maga a verseny három fordulóból állt. Mindegyikben két-két müvet kellettvezényelni: egy könnyebb fajsúlyút és egy nehezebbet, amit néhány órával pódiumra lépés előtt sorsoltak ki.

Ebből sajnos már nem tudok átadni semmit, a filmet és a regényt azonban bátran ajánlani merem. Mindkettő tökéletes.
Lendvai Béla
Az elődöntőben minden versenyzőnek tizenöt, a középdöntőben húsz perc, a döntőben pedig fél óra állt rendelkezésére. A Radius Hungaricus kórus közreműködésével ezt az időt tetszőlegesen tölthettük ki: próbálhattunk a kórussal és koncertszerűén is megszólaltathattuk a műveket. Én általában azt csináltam, hogy kipróbáltam a részleteket, szólamonként összeraktam az anyagot, majd a végén annyi időt hagytam, hogy egyszer koncertszerűén is el tudjam vezényelni a teljes müvet.
A gregorián Salve Regina és egy Purcell-mü után húsz versenyző közül az ötödik legjobbként jutottam a középdöntőbe, innét pedig második legjobbként a döntőbe, amiben már csak négyen vettünk részt. A döntőben Mozart Missa Brevisének egy tételét kellett vezényelni, és egy nyolcszólamú barokk motettát, Schütz: Jauchzet dem Herren című művét.
A verseny zsűrijében részt vett a dán kórusszövetség titkára, a jen-nersdorfi (Ausztria) madrigálkórus karnagya és a szombathelyi Tanárképző Főiskola énektanszékének vezetője. A zsűritagok egymástól függetlenül minden fordulóban 1-től 20-ig pontoztak, így alakult ki a sorrend.
Eredményhirdetéskor a főtitkár adta át a KÓTA különdíját, majd gálakoncert következett Jennersdorfban, a templomban, ahol a döntő résztvevői dirigálhatták a vendéglátó kórust. Kitűnőek voltak a verseny körülményei, kellemes szabadidős programokat szerveztek számunkra a vendéglátók. Szakmailag pedig rengeteg tapasztalatot adott ez a verseny: megismerkedtem új kórusművekkel, a verseny ideje alatt új kollégákkal, akikkel mindig segíteni igyekeztünk egymást. Eztazsürielnökis észrevette, és meg is jegyezte: „Először kollégák vagyunk, csak utána riválisok." Sokat jelentett, hogy köztük le tudtam mérni képességeimet, össze tudtam hasonlítani velük tudásomat. A versenyről videofelvétel is készült, ennek visszanézése is nagyon sok tanulságot adott és ad ma is. *
Örülünk Illés Mária sikerének és szeretettel gratulálunk hozzá. De egy kérdést nem hallgathatunk el: Nagykanizsánvan-e lehetősége kellőképpen kihasználni képességeit?
Kocsis Katalin

10

KANIZSA





Föld —falu — ember (2.)
Pinceszer
Debrecenbe kéne menni
Hortobágy. Kilenc lyuk a hídon, több a belföldi turizmusban.
Valóban azokhoz kerül-e a föld, akik megművelik? Ki a paraszt a falun élö, földet müveim akaró és tudó (1), vagy a városba menekült örökös? Ki kinek fizet
Sok kritika éri manapság a belföldi turizmust. Valóban olyan, amilyen? íme, a nyári szabadságról hozott tapasztalat:
Nagykanizsa. A I^enin úti idegenforgalmi hivatalban alföldi utazáshoz semmilyen tájékoztató, ajánlás, prospektus nincs, mindezt a helyszínen kell beszerezni. Van viszont néhány cím a-levelezéshez.
Szeghalom. Akisvárosidegenforgalmi hivatala előtt tábla hirdeti: utazás Velencébe, Jesoló-ba, Riminibe. Programfüzetük mindössze egyféle van: „Gyulai nyár \'90".
. Gyula. Itt már programfüzet sincs, s talán azt sem tudják, hogy a Gyulai vár éppen a nyári turistaszezonban tart zárva, tatarozás miatt.
Hortobágy. A kirendeltség pultján többnyelvű tájékoztató. Azt is kapok, amit nem kérek, s ez némileg megnyugtat.
Debrecen. A Hajdutourist irodájában Jenkei Gábor kirendelt-ségvezetöt kérdezem:
— Milyen az alföldi irodák
kapcsolata a dunántúliakkal?
— Erről csak jót mondhatok,
hiszen ezt bizonyítja a hozzánk
látogató csoportok és egyéni
turisták száma.
— Akkor miért nem kapok a
Dunántúlon, mondjuk Nagy
kanizsán nyári programajánlást
a hortobágyi eseményekről, a
gyulai várjátékokról, vagy éppen
a híres debreceni virág
karneválról?
— Gyakori a kérdés. A hazai
színes, többnyelvű pros-

és miből? Kérdések sorakoznak, mint este a haza ballagó libák.
Mert a büszke paraszti világot megtörték, arcát besározták megtaposták, büszkeségét gúzs-
pektusokkal való ellátás elég drága mulatság. Ennek ellenére megy a küldözgetés oda-vissza alapon. Ahogy más irodáktól kapunk, úgy mi is küldünk tájékoztatótmegyeikirendeltségekhez. Tapasztalatból tudom, hogy ezek sajnos el sem jutnak a rendeltetési helyükre, valahol, valakiknél elakadnak.
— Mit tudna ajánlani?
— A vidéki irodáknak jó előre
kellene gondoskodni megfelelő
anyagokról, s amennyiben mód
van rá, helyben sokszorosítani.
Ha másként nem megy — ahogy
én teszem a Dunántúlon —, sze
mélyesen kell utánajárni egy-egy
megye, vagy város által tervezett
eseménynek. Irodánk szívesen
segít egyéni érdeklődőknek akár
levélben, akár itt a helyszínen.
— Miben látja a megoldást?
—Az Országos Idegenforgalmi
Hivatalnak kellene helyére tenni az információ-áramlást. Nagyon hiányzik egy országosan kiépített számítógépes információs rendszer. A pultnál dolgozó alkalmazottak és az érdeklődök dolgát könnyítené meg a számítógép, mely a mi szakmánkban korlátlan lehetőséget kínál. A cél: gyorsan kiszolgálni az idelátogatót, hogy minél kevesebb időt töltsön irodánkban, hiszen mi ebből élünk.
Nos, a többi tanácsért — mert van bőven — talán nem egy lap munkatársának, hanem az illetékes szakemberekben kéne Debrecenbe menni.
Tóth Ferenc

ba kötötték. Volt itt padlássöprés, éjszakai „sétakocsikázás", tsz szervezés néhány napos „beutalóval", minden. A régi szokás azoban megvan: vasárnap délután az asszonyok litániára, a férfiak a pincesorra mennek. Itt folytatjuk a kocsmai beszélgetést, tiszteletben tartva a házigazda szokásit. Az asztalon fehér és vörös bor, meg vékonyfalú decis poharak. Öten üljük körbe az asztalt.
— Na, egészségünkre! — szó
lít fel mindenkit a házigazda, L.
Lajos. Az első poharat illik „fe
nékig" inni, utána mindenki
annyit iszik, amennyi jól esik.
—Tudjátok — töri meg a csendet K. Sándor —, azért azt nem szabad elfelejteni, hogy kétféle paraszt volt és van ebben az országban 1945 előtt voltak a középbirtokosok, akiknek jól szervezett gazdasága volt, a kornak megfelelően gépesítve: cséplőgéppel, vetőgéppel, s volt egy másik réteg, amely 1945 után jutott földhöz és a semmiből indult. Ez a réteg természetesen ragaszkodik a tsz-hez. Miért? Egyszerű. Ők még meg sem kóstolták a földet, már el is vették tőlük. Ez az egyik oldal, a másik az anyagi. Az emberek a megtakarított pénzüket házakba, nyaralókba fektették. A magángazdaságokat nem fejlesztette senki. A harmadik, hogy nincsenek fiatalok. Ez a legnagyobb baj. Mondjuk, én visszakérem a földet. Mit csinálok vele? A fiamnak nem kell, azt mondta, nem azért tanult szakmát, hogy a földet túrja.
Erre aztán szinte egyszuszra mondja és kérdezi F. József:
— Egyáltalán földnek ne
vezhető, amire ma azt mondjuk,
hogy termőföld? A tsz-ek egy
szerűen a sok vegyszerrel kizsi
gerelték a földeket, hosszú évek
szükségesek, amíg helyre áll a
biológiai egyensúly. Itt nemcsak
az a probléma, hogy ki műveli meg
a földet az is, hogy miből és mivel.
Elgondolkoztatok, azon, hogy
átlagban hány százalék hasznot
hoz a föld? Úgy durván, 20 szá
zalékot. És mennyi kamatot kell
fizetni, ha kölcsönt veszel fel?
— Pedig lépni kell! — szól L.
Lajos. — Változatlanul tartom,
hogy a falvak fennmaradását,
fejlődését csak a föld határozhatja
meg. Evvel nem azt mondom,
hogy a tsz-t meg kell szüntetni.
Ellenkezőleg! Versenyhelyzetet
kell kialakítani, egyenlő fel
tételekkel. A tsz-ek vagyona nem
a semmiből lelt! Amikor elvették
a földeket, emlékezzetek vissza,
az őszi vetés márzöldellt. A nagy
üzemek jelenlegi rendszerét kell
lebontani. Annak a tsz-nek nincs
létjogosultsága, melynek faluja,

szegényebb, mint valaha. Valószínűleg már sokan rádöbbentek, hogy kényelmük, kényes egzisztenciájuk került veszélybe. Ezen nem kell fönn-akadni. A vezetők soha nem csináltak lelkiismereti problémát abból, hogy saját érdekükről van szó. Itt egy egyszerű példa: én évekkel ezelőtt át akartam építeni a pincémet, s nem kaptam rá engedélyt. Egy évvel később a tanácselnök „úr" épített egy kétszinteset magának. Ezért mondtam a kocsmában, hogy én az önkormányzatban hiszek, az igazi változást az hozza meg.
— Te ezt valóban hiszed? —
próbálok ellent mondani.
— Ja. Az önkormányzat olyan
lesz, amilyennek mi csináljukk.
Ha a közösségből választódik ki,
akkor szent kötelessége a faluért
tenni is valamit. Országosan a
legnagyobb gondot az okozza,
hogy az eladósodott, tönkrement
tsz-ek vezetői a földek eladásával,
ingatlanok bérbeadásával igye
keznek a süllyedő hajóról me
nekülni. Nem szeretnék ál
talánosítani! Azoknak a termelő
szövetkezeteknek, gaz
daságoknak, amelyek bizo
nyították az elmúlt évtizedekben
életképességüket azoknak bizal
mat kell szavazni. Úgy érzem,
ahol a tsz-tagság nem került a
szakadék szélére és a vezetők
becsületesek voltak, és ami a
legfontosabb, emberszámba vet
ték az egyszerű kétkezi munkást,
ott nem lehet gond.
— Mégis, te hogy képzeled? —
piszkálom a havert.
— Először is: van ennek a
földkérdésnek egy sarkalatos
pontja. Nem értem, miből akar
nak kártalanítani! Üres, lyukas
pénztárcából, vagy a vállalkozók
által megtermelt javakból, ké
sőbb? Ha én ülnék ott, ahol nem
ülök, azt javasolnám, hogy aki
vállalja a megmérettetést, vagyis
vállalkozik annak megadnám a
maximális segítséget. Ter
mészetesen kemény ellenöizés
mellett. Most sokan vannak a
szerencse-lovagok, akik abban
spekulálnak, hogy a megszerzett
földet magas áron adják tovább.
—Honnét lehet ezt tudni, hogy ki milyen céllal veszi igénybe a járandóságát?
— Nézd! Kutyából nem lesz
szalonna. Addig a földműves csak
büdös paraszt, amíg a városi
gyerek az unoka a nagyszülőkhöz
akkor megy ki, amikor a hűtőbe
kell valami. Annak igazából soha
nem kell a föld, csak a haszna. Ez
a negyven év is milyen sok ke
serűséget hozottl Elvesztettük a
földet, szétestek a családok, a
gyerekek elhagyták a szü
lőföldjüket.
Erre nincs mit mondani. Ennél a mondatnál nagy az egyetértés. Szedelőzködünk is, holnap dolgozni kell. Nyugaton felhősödik, kéne az eső nagyon, mert a kukorica szinte furulyázik. De vajon milyen dallamot fúj a parasztnak?

1990, szeptember 14*

KANIZSA

11








Kampány közben — Nyugi, az ellenfeled sokkal rosszabbul néz ki!
„A nap, a kedves nap sütni kezdett a szürke reggel után. Az egész család sétált egy fél órát, csak én és Olga maradtunkotthon, agyógyfüvek miatt. A komisszár most is meglátogatott, mint eddig. Egy hét után kaptunk néhány tojást. Nyolckor megreggeliztünk, aztán Nyikolaj és én kártyáztunk. Fél 11, nyugovóra térünk..."
Ezeket a sorokat, fölöttük a dátummal — Jekatyerin-burg, 1918. július 16. — az utolsó orosz cárné írta három órával azelőtt, hogy férjével és öt gyermekükkel együtt a bolsevikok lemészárolták. A napló utolsó oldaláról idéztünk, abból a naplóból, melynek létét a szovjet hatóságok mindig tagadták és amely most kalandos módon előkerült.
— Igen — mondja a felfedező, Edvard Radzinszkij orosz drámaíró —, azért sikerült megtalálnom, mert tisztázni akartam a hihetetlen és az őrültség közötti feltevéseket is. Alekszandra cárné naplójával együtt a többi titkos dokumentumot is tanulmányozhattam, köztük a Romanovok kivégzését irányító személy által írt titkos jelentést. így aztán mindet tudok a cári család tragikus végnapjairól, még a rejtélyes és eddig tisztázatlan részletekkel is tisztában vagyok. Könyvet írok róla, és ennek terjedelme egyre csak növekszik.
Edvard Radzinszkij 54 éves, vöröses haját hosszúra növesztette, hogy erősödő kopaszodását palástolja. Sikeres színházi szerző. Moszkvában egyidejűleg hat müvét játsszák, ő maga Brüsszelből érkezett, legújabb darabjának bemutatójáról. Külvárosi házban fogad bennünket, a társasházat az írók építették, de sokkal méltóságteljesebb, mint a környező, málló va-kolatú bérkaszárnyák. A
r\\\\rr\\\\ pariik pmpleten laklk.

nagy és napfényes lakásban, ahol könyvek, papírok halmán kell utat törnünk.
— Mióta bejelentettem,
hogy a Romanovkról írok
könyvet, a Szovjetunió min
den részéből érkeznek hozzám
a levelek, régi újságok, do
kumentumok. Ez elveszi az
időt a színműírástól, a tulaj
donképpeni mesterségem
gyakorlásától. Teljesen leköt
Miklós cár és családjának
története, nyakig benne va
gyok, másra nem is gondolok.
Tudja, ki ült tegnap az ön
helyén? Lufanov fia, azé az
emberé, aki a cári család te
temeit elszállította. Meg
mutatta a jegyzeteket, me
lyeket azon a szörnyű éj
szakán az édesapja készített.
Kivégzőhely az alagsorban Megkérjük Radzinszkijt, foglalja össze a Romanovok utolsó óráit, úgy, ahogyan ez a titkos dokumentumokban és az általa feljegyzett tanúvallomásokban áll.
— II. Miklóst és családját
Jekatyerinburgba vitték, egy
uráli városba. Egy két
emeletes házba zárták, amely
Ipatyev bányamérnöké volt.
Oroszországban pol
gárháború dúlt, 1918 jú
liusában dühöngött az erő
szak. Jekatyerinburgot el
lenforradalmár erők fenye
gették. A bolsevikok attól
tartottak, hogy a fe
hérgárdisták kiszabadítják a

cári családot, ismét hatalomra juttatják a cárt. Ezért elhatározták, hogy végeznek a Romanovokkal. Őrizetükért Jakov Mihajlovics Jurovszkij, a politikai rendőrség komisszárja volt a felelős. Jurovszkij 1918. július 16-án halasztást nem tűrő parancsotkapott: éjfélkor végezzen a rabokkal és tüntesse el őket. Az a teherautó azonban, amelynek el kell volna nyomnia a lövések zaját és aztán el kellett szállítania a holttesteket, másfél órát késett, így a kivégzés is csúszott. Jurovszkij az alagsorban kiválasztott egy helyiséget, melynek az egyik fala fából vot, így a lövedékek nem pattanhattak vissza, és ki-hordatta belőle az összes bútort. Majd amikor megérkezett a teherautó, felébresztette a foglyokat, rájuk parancsolt, hogy azonnal öltözzenek fel.
— Nem gyanítottak semmit?
—Nem. Márcsak azért sem, mert Jurovszkij figyelmeztette őket, hogy a városban zavargások törtek ki, és az alagsor biztonságosabb. De inkább átadom a szót neki, ő így írja le a kivégzést abban a jelentésben, melyet Leninnek és a Cseka főnökének, Szverd-lovnak küldött: „ARomanovok fél óra alatt felöltöztek. A volt cár karjába vette fiát, Alekszejt és elindultunk. Nem sírtak,

nem kérdeztek semmit. Személyesen kísértem őket. Az alagsorban a cárné nehezményezte, hogy nincsenek székek, erre hozattam kettőt, amelyre ö és a gyereket tartó férje ültek. Mögöttük, a falnál sorakozott fel a négy lányuk, a családi orvos és a házvezetőnő, valamint a két cseléd. Beszólítottam a ki-végzőosztagot. Azt mondtam: a forradalom vesztésre áll és ti is elvesztek. Nyikolaj a feleségéhezfordult: micsoda?— kérdezte. Ekkor tüzet nyitottunk. Mindenki előre tudta, hogy kire kell lőnie; azt a parancsot adtam, hogy a szívre célozzanak. Az egész két-három percig tartott. Némelyiknél kegyelemlövésre is szükség volt."
— A cárt az első lövéss«l megölte Jurovszkij —mondja Radzinszkij. —Az első sorozat után még élt Alekszej, a cá-revics, a négy nővér közül három és Botkin orvos. Többé-kevésbé súlyos sebekkel nyöszörögtek a véres holttestek alatt. Az osztag egyébként hét lett önkéntesből, Jurovszkij helyetteséből és a Cseka két ügynökéből állt. Ez utóbbiaknak kellé tt a végső lövést megadni, és ezt érzéketlen kegyetlenséggel végre is hajtották, a nyakra vagy a halántékra céloztak. Amikor észrevették, hogy a lányok még élnek, Jurovszkij helyettese rávetette magát a hozzá legközelebb állóra, bajonettjével próbálta ledöfni, de nem tudta átszúrni a nagyhercegnő fűzőjét, mert mint utóbb kiderült, ék-t szereket és drágakőveket rejtenek bele. Az egyik csekista végzett vele, tarkólövéssel. Amint a mészárlást befejezték, azonnal fosztogatásba keStf-tek. „Rögtön megkezdődött a lopkodás, de miután fő-belövéssel fenyegettem meg őket, mindent visszadtak" —*• jelentette Jurovszkij.
(Vége az 1. résznek)
(Következik: Élvezettel
kínozták a rabokat]

KANIZSA


p/74 Tisztelt
Kopogtató cédula két méretben!
Avagy az ördög nem alszik?
Többen jelezték, hogy a boríték nagyságú ajánló lap sok helyen A/4-es méretű fénymásolt változatban került a választók postaládájába. Mivel a lap nem az állami nyomda terméke, bárki fénymásolóval sokszorosíthatja, szükségesnek látom, hogy a tanácsi illetékesek újságunk hasábjain reagáljanak a tényre. Vagy rosszul számították ki a választók számát (amit nehéz elhinni), vagy kalózkodás van a dologban. A választás tisztaságának megőrzése miatt tartozik a tanács a válasszal.
Ezeken az íveken a felirat szerint a hátoldalon az ajánlási útmutatók olvashatók, de a fénymásolatokon ilyen nem lelhető fel.
Nos, van-e magyarázat?
V. J.
Bringások
Azzal kezdeném, hogy lapjuknak rendszeres olvasója vagyok és nagyon jónak és helyénvalónak tartom az abban leírtakat. Szeretném, ha a magam nevében megfogalmazott és leírt pár sort újságjukban megjelentetnék. Talán lenne, aki el is olvasná a cikket.
Engedje meg a Tisztelt Nagyérdemű és kevésbé nagyérdemű, hogy az utóbbi időben szinte már az ember könyökén kibújó témához a nagykanizsai KGST piac működésével és megszűnésével kapcsolatban pár gondolatot felvessek.
• Előttem már többen hallatták szavukat pro és kontra, érvek és ellenérvek, érdekek és érdektelenségek csaptak össze. Azt hiszem, hogy tudott kik álltak az egyik és kik a másik oldalon. A mondás is úgy tartja, hogy az erősebb kutya... A győztesek és a legyőzöttek közötti ellentét ezzel megszűnt. Holott csak azt tudjuk, hogy kik is valójában a legyőzöttek. Hát kérem azok az emberek, akik eddig is vesztesek voltak. Lehet, hogy nem minden esetben ők tehe tnek róla. Hisz ők azok, akik kettő, vagy három gyermekes családjukat nem mindig tudták és tudják deficitmentesen ellátni, fenntartani fizetéstől fizetésig. Pedig úgy érzem, hogy ezek az emberek azok, akik nem tudnak (elég) pénzt keresni, holott az egész életük a munkából a robotból állt és áll. Ez a fene nagy rendszerváltás valójában még nem jutott el hozzájuk, pedig már igencsak ideje volna.
Visszatérve a KGST piachoz kezdetben nem olyan mértékben, de későbbiekben annál nagyobb sikere volt. Azt hiszem, aki gyakran kilátogatott, láthatta az ott tanúsított nagyfokú érdeklődést. A gyermekektől kezdve — akik még a tanévben a közeli iskolákból a szünetekben is kilátogattak — az idős korosztályig látogatói és vásárlói voltak a piacnak. Jól járt a vásárló is és elégedett volt az eladó is, legyen az lengyel, litván, vagy román, avagy távolkeleti. Nem úgy a közvetlen szomszédságban levő hazai bódé, vagy jól menő butik tulajdonosai. Ők voltak azok, akik a KGST piac megjelenésétől kezdve hirtelen jpénztárca apasztást szenvedtek. Na nem kell azonnal sajnálatba esni, azért nem kellett nekik elmenni a bizományiba, az olcsó áruk boltjába. És ahogy egyre nagyobb vásárlóközönséget hódított el a KGST piac, úgy kezdtek elégedetlenkedni a városközponti és a piac környéki bulikosok,

kiskereskedők, talán még az Áruházak vezetői is. Meg kell vallani, nem kis haszontól estek el. Vigasztalásukra a jugoszlávok nagyarányú, főleg hétvégi vásárlásai szolgáltak. De úgy, mint eddig, most is az árak és a pénztárcák vas-tagsága azaz a keresetek—amelyek között egyre nagyobb űr fog tátongani — szabják meg az üzletet, azaz az adás-vétel létrejöttét. Tudtommal több fórumon szóvá tették a gondjukat, problémájukat, természetesen a „maszekok", és hát hogy is fogalmazzak, most érett be részükre a gyümölcs. Hogy ezt a „gyümölcsöt" név szerint kik, „mivel", kinél, vagy kiknél érték el, azt nem tudom.
Másrészről nem lehet, hogy az
utóbbi időben Nagykanizsán és
vonzáskörzetében meg-
növekedett a bűnözés, az is lehet, hogy ehhez hozzájárult a KGST piac jelenléte is. Valószínű, hogy ezt statisztikai számokkal ki lehet mutatni. De az biztos, hogy ebben nem fő okként szerepel a lengyelek és más nációk jelenléte városunkban. Az is biztos, hogy a rendőrség jelenlegi leterheltsége, a megnövekedett feladatok, igénybevételek mellett nem tudta kellő mértékben átfogni a kérdést. De talán ezt elsősorban nem is a rendörségnek kellett volna. Sőt még segítséget sem kapott, csak nagyon ritka esetben. Gondolok itt most a valutázók, az itt a piros, hol a piros játékosainak a leleplezésére.
Vegyük most szemügyre azt a kérdést, hogy aTanács, amely ezt a nem éppen népszerű döntést hozta — úgymint a piac megszűnését — mit tett annak érdekében, hogy ezt a kialakult helyzetet elkerülje. Már a kezdet kezdetén kellett volna lépéseket tennie. Talánbiztosított kulturált elárusító helyet? Nem. Talán ha ez erején felül állt, akkor legalább a rend, a tisztaság legelemibb feltételeit (végrehajtását, hajtatását) biztosította volna. Noha ezt tudta akkor is, amikor nem tettek intézkedéseket a letelepedés ellen. Pedig szerintem nem nagy ráfordítással a legelemibb közegészségügyi, köztisztasági feltételeket tudták volna biztosítani.
Tudtommal már elég ideje talán egy éve is annak, hogy a Tanács „emberei" helypénzt szedtek. Elárusítóként 100 forintot. Ha jól utána számolunk, ez elég nagy összeg lehet. Kérdem én és talán még rajtam kívül sokan megkérdeznék, hogy ezt a pénzt az illetékesek mire fordították? Mert nálunk sajnos sok esetben okozott zűrt, hogy a felvett, vagy

befolyt összeg nem a legszükségesebbre ment. Tudtommal voltak javaslatok a pillanatnyi megoldásra. Átmenetileg megoldástjelentettekvolna. Hogy ezt mégis miért nem valósították meg, nem tudom. Talán a konkurencia erősebb volt, nem létszámban, hanem egyéb fizető, vagy fizetetlen eszközökben.
Egy a lényeg: a piac megszűnt, örülhetnek, akik ezt elérték. Ezután az a két, vagy többgyermekes anyuka, vagy az a kevés keresetből élő/tengődő — akikből egyébként a többség tevődik ki ebben az országban és természetesen ebben a városban is — és akiknek igenis nagyon sokat jelentett a piac jelenléte, újból mehetnek a magán- és állami boltokba méregdrágán vásárolni. Hisz a csillagok felé rakétagyorsasággal száguldó árak
Egyre emelkedik a kerékpárosok száma útjainkon. Ebben szerepet játszik a benzináremelés is természetesen, csak az a baj, hogy az új kerékpárok árai lassan a csillagos egeket ostromolják, így előkerülnek a régi békebeli biciklik a raktárak, sufnik mélyéről. És itt kezdődnek a bajok. A világítás nem jó, és a fékek is csak a dísz funkcióját töltik be. Azt a balesetveszélyt, amelyet a kerékpárosok így jelentenek a közutakon, minden járművezető ismeri. Magamis, ha kerékpárost érek utol, előre félek, mit fog csinálni, ha mellé érek. Kiszámíthatatlanok, és ha a baj megtörténik többnyire nem ők a hibásak.
Ki ne emlékeznék olyan példákra, amikor éjszakai vezetéskor egy szemből elhaladó gépjármű fényszórójától egy-két pil-

mellett nagyon meg kell gondolniuk, hogy egyáltalán vegyenek-e a gyermekeiknek vagy önmaguknak egy-egy darab göncöt, cipőt, vagy egyéb, a létminimumhoz szükséges holmit. Most az élelmiszerekről nem is beszélek.
Véleményem szerint aTanács részéről nem volt ez népszerű döntés az egyébként is felbolydult világunkban. Reméljük, hogy közvéleménnyel ellentétes, sokak hangulatát befolyásoló döntést nem kell megérnünk a közelgő változások után.
Úgy éreztem, hogy ez — nem a többség akaratát tükröző döntés — engem is felháborít, és azokat is, akiknek a piac jelenléte enyhítette az egyébként is nehéz megélHetési gondjait.
T. Z.
lanatra elvakult vezető előtt előbukkan egy kivilágítatlan kerékpáros, és a szívbajt hozza rá. És ki ne emlékezne erősen ittas kerékpárosokra, akiknek az egész úttest szűk, a legváratlanabb kanyarokat produkálják, meg-szégyenitve a cirkuszi artistákat is. Mert a kerékpár használata úgy látszik felmentést ad az alkoholfogyasztás tilalma alól.
Ideje lenne hát az illetékeseknek is figyelni minderre, hiszen egyre több a baleset. A fokozott ellenőrzéssel mennyi tragédiát lehetne megelőzni!
Jön az ősz, a szőlőszüret ideje. Már előre félek azoktól az utaktól, amelyek a hegyi pincék felé vezetnek. Megtelnek hazafelé tartó biciklistákkal, akik a bort nemcsak kannákban hordják haza. Vajon ügyel-e rájuk valaki? Mert az utak rémei ők.
V. J.



KANIZSA

I




Vásári forgatag

Bár a hangzatos árengedmény (ahogy a valóságban) elmaradt a cím mögül a szeptember havi kanizsai kirakodó vásáron a régi időket idéző alkudozás bőven kárpótolta a vásárolni szándékozókat. Ha szegényedünk is, ésavásárfiais elmarad, a nyugdíjasok és kispénzűek, a .béketábor" kiűzetése után is, úgy tűnik, megtalálták számításukat a használtcikk árusoknál. Noha a piaci ellenőrökkel nem beszéltünk, szemmel láthatólag megkezdődött az MSZMP-vagyon feketepiaci kiárusítása. Hadd vigyék, hadd hordják!
(Szakony Attila összeállítása)

1.4

KANIZSA )







itliiiilllllilllli
Bútorkiállítás
1IIIIIIÉ1ÍI
m llilülill
szesült ebben a kedvezményben. Az IKKV javaslatára a végrehajtó bizottság a következő állami tulajdonban lévő házingatlanok eladásáról döntött:
Ady u. 33., Béke u. 33/a., Béke u. 33/b., Béke u. 38., Béke u. 60., Csányi L. u. 20., Csányi L. u. 22., Hamburger J. u. 14., Hamburger J. u. 22., Kinizsi u. 11., Kisfaludy S. u. 27., Magyar u. 11., Magyar u. 26., Magyar u. 30., Magyar u. 44., Rozgonyiu. 5., Somogyiu. 13., Somogyi u. 21., Szemere u. 11., Vöröshadsereg u. 16/ a., Vöröshadsereg u. 43., Vörösmarty u. 46.
Ezt követően Szőke János vb-tag javaslatára a testület Pro Űrbe kitüntetést adományozott Zsoldos Ferenc tanácselnöknek.
életútját felölelik, bemutatják. Csendéleteit a nagybányai értelmezés jellemzi. Akvarelljei finomak, az egymásra lehelt színek varázslatát árasztják. Klasszikus táblaképei között vannak erőteljesek, mint a „Máramarosi hegyek", és színeiben visszafogottak, tekinytélyt pa-rancsolóak, mint a „Zsennyei madaras" című alkotás. Kedvesek, barátságosak, melegséget sugároznak a pogányszentpéteri képek. Színeiben, technikájában hatásos a „Pogányszentpéteri tükröződés".
A kiállítás mindig ünnep — mondta Rétfalvi Sándor —a művész legintimebb kitárulkozása a közönség felé. Köszönete, hogy adhat, hogy életben maradhat.
Jubileumi kiállítása alkalmából — csatlakozva a barátokhoz, ismerősökhöz — gratulálunk, erőt, egészséget kívánunk a művésznőnek.
H. M,
Szeptember 5-étől 25-éig a Helyőrségi Művelődési Házban az egri Bútorkészítő Kft. mutatja be elegáns étkezőgarnitúráit. Vörös Zoltán a Kft. főmérnöke elmondta, hogy nem konkurálni akarnak a zalai bútoriparral, nyers-terméket szeretnének szállítani a kanizsai gyár termékeihez. A bemutatott bútorok a helyszínen megvásárolhatók.
(Fotó: Szakony Attila)
Műsorajánlat
Hevesi Sándor Művelődési Központ
Szeptember 14-től 20-ig: H. Gelerícséry Mária festőművész
kiállítása. Megtekinthető a kiállítóteremben 10—13 és 14—18
óráig.
Szeptember 18-án, 20 órakor: Vladimír Paszternák hipnotizőr
műsora.
Apolló Filmcentrum Apolló Filmszínház: Előadások kezdete: 16, 18 és 20 óra.
Szeptember 14—16: Ölve, vagy halva (amerikai). 14-én lOórakor is!
Szeptember 15—16: 14 órakor: Lambada, a tiltott tánc (amerikai).
Szeptember 17—19: Heves jeges (francia). 19-én 10 órakor isi .. Szeptember 20: Cry Baby (amerikai). Stúdiómozi:
Előadások kezdete: 17 és 19 óra. Erotikus filmek 21 órától, csak 18 éven felülieknek.
Szeptember 14—16: Kihívás (videó, amerikai). Szeptember 17—19: Börtönbolygó (videó, amerikai sci-fi). Szeptember 20: Ördögök (francia).

Szeptember 5-én ülést tartott a tanács végrehajtó bizottsága. Mint köztudott, a testület ülései nyilvánosak, arra a városban működő valamennyi pártot meghívták, de csak három párt képviselői jelentek meg — a KDNP, az MSZP és az MSZMP. A tanácselnök beszámolója után a szeptember 30-i önkormányzati választások szavazatszámláló bizottságainak összetételét tárgyalták meg. Dr. Balázs Sándor vb-titkár elmondta, hogy a jelölések még folynak, így elképzelhetőek újabb változások a bizottságok összetételében, ezért 13 póttagot is választottak.
A következőkben a lakásvásárláshoz nyújtandó vissza nem térítendő és kamatmentes kölcsönökről döntött a testület. 23 család ré-
A 25. kiállítás
Harangozóné Ge-lencséry Mária kiállításának megnyitójára gyűltek össze barátok, ismerősök, művészetet pártolók a HSMK-ban szeptember hatodikán. A festőművésznő huszonötödikjubileumi kiállítását Rétfalvi Sándor Munkácsi-díjas szobrászművész, Érdemes Művész nyitotta meg.
A pogányszentpéteri születésű Gelencséry Mária tizenöt éves korától él Kanizsán. Autodidaktaként, a kisvárosi magárautaltság minden hátrányával megbirkózva vált művésszé. Nyaranta, sok éven keresztül a hazai művésztelepeket járta, szűkös pénzéből a régi mesteriskolások példáját követve világot látni ment, Párizsban tanult. Ezerki-lencszáznyolvankettőtől tagja a Képzőművészeti Alapnak. Gelencséri Máriának mindig fontos volt Kanizsa, szereti városát, minden jóindulatát hálásan viszonozza. Örül, ha adhat, és boldog, haöis kap.
Kiállított képei egész

KANIZSA
Kézilabda
Vereséggel rajtolt az NB l-es újonc, rangadót nyertek az NB I B-s férfiak

Az Olajbányász munkacsarnokban kettős mérkőzésre került sor, ahol bemutatkozott az NB I-ben újonc Olajbányász SE női csapata, majd a női mérkőzést követően rendezték meg a férfi rangadót az NB I B. Nyugati csoportjában.
Nagy várakozás előzte meg az NB l-es idénynyitót, hiszen szeptember 8-án az első NB l-es találkozóra került sor. Tehát rendhagyó nap volt Kanizsán, amikor az olajosok hazai környezetben rajtoltak. Ellenfelük a Győri Sportközpont SE csapata volt, amely ellen a közel 400 néző győzelemre s ezzel ünneplésre készült. A csapat tisztes helytállást remélt...
A 2x30 perces játék után a következő volt leolvasható: az eredményjelző tábláról:
Olajbányász—Győri SKSE
16-17
Az olajosok első élvonalbeli mérkőzésükön tehát verséggel mutatkoztak be, pedig egy kis jobb összpontosítással, türelmesebb játékkal meg-szüle the tett volna a raj tgyőzelem.
A találkozó érdekesebb fordulatai, történései:
3. perc: a kanizsai kapus térdsérülés miatt kivált a csapatból, akinek helyét az átigazolt Kric-henbaumné vette át.
14. perc: a jól kezdő olajosok 4: l-es vezetéshez jutottak, ám öt perccel később már döntetlen volt az állás (4:4).
21. perc: Siti és Mátyás góljaival 7:4 a hazaiak előnye, de ezután bosszantó hibákat vétenek védekezésben és támadásban egyaránt. A félidő végéig újabb gólt nem sikerült lőni, a győriek viszont feljöttek 7:6-ral
Második félidő első szakaszában úgy kezdett az Olaj, mint ahogy az első 30 percet zárta.: kapkodtak, sok technikai hibát vétettek.
5. perc: .eladott" labdákkal 9:7-re elhúznak a vendégek.
14. perc: az újoncok zsinórban négyszer vették be a vendégek kapuját, míg sajátjuk érintetlen maradt (11:9), de aztán „elaludtak" és 3 perccel később az állás: 12:12.
A csapatok fej-fej mellett haladtak, s a befejezés előtt 3 perccel 15:15-ös állást jelzett az eredményjelző. A hajrá a vendégeké volt. Vezetést szereztek, ám Mátyás egyenlíthetett volna, de 7 méterest hibázott. Újabb hazai hiba meghozta a győriek 17. gólját, míg a zárás előtt 20 mp-


A képen Mátyás tört kapura, akitől a nyitómérkőzésen többet vártak a szurkolók.
Fotó: Szakony Attila
mát tüntetjük fel): Skrach —-Gombor (1), Horváthné (6), Siü (3), Pető (1), Mátyás (3), Búza (2). Csere: Krichenbaumné (kapus), Szántó.
cel Siti volt eredményes, de a vendégek .megbecsülték" a labdát.
Az NB I B-ben a 3. fordulóra került sor, amikor rangadó színhelye volt az olajosok munkacsarnoka, amelyen Tungsram—III. ker. TTVE 23:22 (11:13).
A kanizsaiak legjobb dobói: Krichenbaum 10, Szentes és Kurusta 3-3.
Remek összecsapást hozott a két kitűnően felkészített csapat rangadója. Kemény, gyors és változatos volt a játék, s egyik csapat sem tudott jelentős előnyre szert tenni. Az első negyedóra után aztán 9:6-ra elhúztak a hazaiak, de aztán „leültek" s az óbudaiak mentek el ll:9-re. Szünet után a vendégek irányítottak, akik a félidő derekán már 5 góllal is vezettek. Ezt követően „feltámadt" az izzó, a befejezés előtt 5 perccel egyenlített (21:21), majd izgalmakban bővelkedő hajrában, időntúli büntetővel aratott bravúros győzelmet a bajnokesélyes ellen.
Csalódást okoztak az újoncok
az idényeleji játékot hozó mér
kőzésen. A küzdelem, vál
tozatosság izgalmassá tette a
találkozót, de most rengeteg
átadási, technikai hiba gátolta az
eredményes szereplést. Skrach
hiányát megérezte a csapat, de az
is szembetűnő volt, hogy a kulcs
játékosok ezúttal tudásuk alatt
teljesítettek. Az olajosok közül
mindössze Pető és a gólerős csa
patkapitány, Horváthn*
dicsérhető.
A találkozót követően Mátyás Augusztát, az olajosok gólkirályát kérdeztük meg, aki ezúttal gyengén játszott, két büntetőt is hibázott és csak 3 gólt lőtt: — Nagyon sajnálom, hogy nem ment a játék. Akartunk, igyekeztünk, de a döntő pillanatokban remegett a kezem. Megilletődötten, rosszul játszottam. Más az NB I légköre, más a bírói működés, vagyis meg kell ismerkedni az élvonallal. Magamtól jóval több gólt vártam. Skrach nagyon hiányzott.
Az NB I-ben debütált csapat (zárójelben á Szerzett gólok szá-

— Kitűnő propagandája volf a sportágnak ez a mérkőzés. Itt volt minden, ami jó értelemben Jellemzi a férfi sportágat. Egyébként „hullámzó" teljesítményt nyújtottak a fiúk, akik közül néhányan „eltűntek", majd nagyszerű dolgokat produkáltak. Megmondom őszintén, hogy amikor 5 góllal elhúztak az NB I-es várományosok, akkor nem bíztam a fordulatban. Ám, Czim-mer Tamás megint kitalált valamit, behozta a cseréket, s ezután beindult a hazai gépezet. A győzelem bravúr a javából, amelyért legtöbbet Krichenbaunv a mezőny legjobbja és Rodek tette, de helyenként az egész csapat jól játszott — értékelt a forró hangulatú mérkőzés után Kötő Zoltán, a kanizsaiak szurkolója. Balogh Antal
Sportakrohatika
Hevesi
sikerek
külföldön
A Hevesi DSE akrobatái ;iz elmúlt he tekben Szovjet unióban és Skóciaiján képvisellek a magvar színeket. Női párosban (Gajcsi Ka-inocsa) és hármasban (Bódi— Miskó -Farkas) az első helyet sikerült megszerezni, míg fiú párosban (Ramocsa Aranoya) és vegyes párosban (Rainorsa Krisztián —Kreiner Adél) az ezüstérem jutott.
Skóciában a Gajcsi—
Ramocsa nöi páros in
dult, ahol a magyarokon
kívül Anglia, Usa, Íror
szág, Észak- Írország,
Franciaország és a há-
zigazdák vettek részt. A
kanizsaiak nagyszerüen
versenyezve ver-
senyszámukban a 2. helyet szerezték meg.
—k—

16

KANIZSA






Tömegsport
Házidöntő a Kanizsa Kupán I
A Bútorgyár—Bp-i Hungalu mérkőzés egyik izgalmas jelenete. Fotó: Szakony Attila
VÁSÁROLJON OLCSÓBBAN
- ADÓMENTESEN. Vásároljon Muraközben!
Ha a csáktornyai Kereskedelmi Vállalat
TRGOCENTAR üzleteiben
1.000 dinár felett vásárol bármilyen árura joga van az adó visszafizetésére.
Elég, ha a jugoszláv határon a vásárolt áru számláját
lepecsételteti és a legközelebbi vásárlásnál a bemutatott
számla alapján a visszatérítést megkapja.
A visszatérítés 35 - 60 %-ig terjed.
A hét végén országos kispályás labdarúgó tornát ren-deztekvárosunkban.Atanács ifjúsági és sportosztálya szervezésében lebonyolított tornára előzetesen 33 csapat nevezett, de végül is 25 együttes állt rajthoz. A nagyfokú lemorzsolódás oka a pénteki országos esőzés volt, így több csapat abban a hi-szemben, hogy elmarad a torna, nem indult el Kanizsára.
Az erősen felázott pályákon szombaton reggel 9-kor indult a küzdelem, amely számos meglepetést hozott. A csoportmérkőzéseken belül még a papírforma érvényesült, de később számos, meglepő eredmény született. így kellemes meglepetésben számított a városi I. osztály utolsó helyezett Kögáznak és a IV. osztályban játszó Prog-ressonak a négy közé, majd a döntőbejutása. Negatív meglepetés volt viszont a Bútorgyár és aTip-Top idő előtti kiesése. Végül a legjobb négy közé a két kanizsai csapaton kívül a tavalyi győztes Budapesti Hangulat és a szé-kesfehérvái Gumi Kacsa együttese jutott. A döntőbe jutásért vívott mérkőzésen büntetőkkel bizonyult jobbnak a fehérváriaknál. A két kanizsai csapat találkozója az első helyért gólnélküli döntetlent hozott, így a tizenegyesek döntöttek, melyben a Progresso bizonyult jobbnak és a Kanizsa Kupa 1990. évi győztese lett.
ATisztelet Kupa döntőjébe aTip-Top verekedte be magát. A döntőben a veszprémi Bakony Művekkel játszottak,
Szemészeti magánrendelés,
kontaktlencse rendelés
szeptember 1-től. Nagykanizsa Rendelőintézet 15. ajtó. Hétfőnként 15-17 óráig. Dr. Takács Ibolya.\'14338/ 1*

büntetőkkel a kupa győztesei lettek. Itt a Bútorgyár a 3. helyet szerezte meg. A Vigasz Kupa első négy csapata közé két kanizsai, a Platán és a Hedál gárdája verekedte be magát. Döntőt a Platán játszott, akik a kaposvári Zselic gárdáját szintén büntetőkkel győzték le. A másik kanizsai csapat, a Hedál a negyedik helyen végzett.
Vigasz Kupa: 1. Platán Nagykanizsa, 2. Zselic Kaposvár, 3. Penge Darány, 4. Hedál Nagykanizsa.
Tisztelet Kupa: 1. Tip-Top Nagykanizsa, 2. Bakony
Kereskedelmi •
tevékenység "
folytatásához °
keresek Nagykanizsa
területén
60-100 négyzetméterig
több részből álló kiadó
helyiséget hosszabb
időre.
Telefon szükséges! Ajánlatokat a Zalai Hírlap
fiókszerkesztőségbe Nagykanizsa, Ady E. u. 1-
be kérek „FUTURE 90" í jeligére.

Müvek Veszprém, 3. Bútorgyár Nagykanizsa, 4. Cosmos Székesfehérvár.
Kanizsa Kupa: 1. Progresso Nagykanizsa (Sasvári, Németh, Kálovics, Anek, Horváth, Hartai, Szmodics, Szerdahelyi, Szlávecz, Botor, Novak. Csapatvezető: Szmodics Tamás) 2. Kögáz Nagykanizsa (Bécs, Földi, Novak, Héder, Zoltán, Kovács, Soly-mosi, Törő, Budai, Tóth. Csapatvezető: Vörös Ernő), 3. Hangulat Budapest, 4. Gumi Kacsa Székesfehérvár.
—kz—

Visszapillantó
Könnyű győzelem az ETTU Kupán
Az ETTU Kupában a Kanizsa Bútor csapat a holland Wageminger város együttesét, a Bruns Shot gárdáját fogadta. A holland bajnokság 3. helyezettje nem állította túlzottan nagy feladat elé a kanizsaiakat, akik Gazsi nélkül is könnyedén nyertek. A Mausz, Bizó, Szabó összetételű csapat mindössze egy mérkőzést vesztett, amikor Mausz három szettben vereséget szenvedett Huntelerstagtól, aki a holland csapat legjobbjának bizonyult.
Az erőviszonyokat illetően a hollandok két játékosa is az országos ranglistán szerepel ugyan, de ez a két ország asztalitenisz eredményeit figyelembe véve, semmi előnyt nem Jelentett. A rutinos Szabó mindkét mérkőzését magabiztosan, könnyedén nyerte, akárcsak Bizó, aki szintén két mérkőzést hozott.
Az 5:l-re megnyert mérkőzéssel a Bútor tehát továbbjutott a következő fordulóba. Várhatóan jugoszláv ellenféllel találkoznak majd, amely csapat már komolyabb játékerőt képvisel.
Gazsi Ildikót sérüléséről és a csapat játékáról kérdeztük közvetlen a mérkőzés után:
— Sajnos három évvel ezelőtti
gerincsérülésem kiújult, ezért nem
játszhattam. Remélem hamarosan
rendbejövök és talán már a következő
bajnokin asztalhoz állhatok. Ami amai
mérkőzést illeti, úgy láttam a lányok
kicsit idegesen kezdtek, de a nagyobb
tudás gyorsan érvényesült és a vártnál
is simábban nyertünk.
Jurik Gyuláné, a csapat edzője:
— Ügy érzem, hogy kellően ér
vényesült a két csapat közti tu
dáskülönbség. Örülök, hogy az első
hazai mérkőzéshez képest jelentősen
javult Bizó játéka. A számunkra tel
jesen ismeretlen ellenfél ellen jól Ját
szott a csapat, így sikerült a fölényes
győzelmet kiharcolnunk.
(kápolnás)

Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervezőszerkesztő: László Károly. I
Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. l.II.em.Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária, Kápolnás Zoltán, MartonGyörgyl, I Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalati Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN; 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre J 05.1


II. évfolyam. 38. szám 1990 szeptember 21. Ára 9.60 Ft

KANIZSA
VÁROSI HETILAP
Megjelenik minden pénteken



AKőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kollektívájának életében jelentős változást hozott az 1990-es esztendő.
A fúró és termelővállalatok 12 és fél éve történt egybekelése után
Bizonytalan listák
Szeptember 7-én dr. Perjés András a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke szülőfalujába látogatott. A miklósfai Városvédő Egyesület meghívására érkezett és tartott előadást a választásra készülődő miklósfaiaknak. Kijelentette:
— A választásokkal kapcsolatban a mai napig nagyon sok a félrehallás. Főleg a listás szavazás formája az, amely a legtöbb félreértést okozhatja. Ez lehetőség bukásra. A listás jelöltekre ugyanis vagy mindenki szavaz, vagy elveszett a szavazat. Ezt a mai napig senki sem tisztázta a lakossággal, és ez manipulálás lehetőségét jelentheti.
—Ha egy-egy körzet a jelöltjét biztosan be akarja juttatni a testületbe, akkor csak egy lehetősége van: minden erőt össze kell fognia. Régen a sok okos ember csöndben maradt. Most itt az idő, hogy az okosak ne hallgassanak. Különben a demokrácia meghal.
V.J.
Vezércikk helyett
Kocsmadal
„Harminckettői" — simphoniát vettem,
söröm is csak ennyibe került —
Szavaztam már demokratáinkra,
s látod, haver, ez sem sikerült!
Meggyőztek, hogy enyém lesz a gálya,
de a hajó elment nélkülem —
partra vetve, így vagyok lapáton,
kirúgva is higgyem, győzelem,
hogy meleg söröm habzik a pohárban,
hogy könyökölök itt az asztalon,
hogy füst szikkaszt, míg figyelem, hogy bennem
hogyan zsibbad el a bizalom.
De haver azért sose keseredj el,
míg sörre futja, nincs nagyobb gubanc!
Szavazz újra demokratáidra,
s mint szedett fa, az útszélen maradsz.
K.Z.P.
Válás 12 és fél évi
♦»
házasság" után
ez év július l-jével az OKGT igazgató tanácsának döntése alapján került sor a vállalat „felosztására".
A fúrási tevékenység a tröszt által alapított egyszemélyes kft-vé alakult, a geofizikai és kút-vizsgálati tevékenység átkerült a Geofizikai Kutató Vállalathoz, a KFV pedig a korábban létrehozott divizionális szervezetben folytatja munkáját. AKft. -n belül az üzemfenntartási, szállítási, fúrásellátó tevékenység jelentős hányada pedig — 278 fővel — Nagykanizsára összpontosul.
Tóth Ferenc Képaláírások:
1. Vízkútfúrás.
2. Gyémánt magfúró össze
szerelése.
3. Gépműhelyben.


Választási
műsorok
a VTV-ben
A városi televízió a pártokkal és a független jelöltekkel történt megegyezés alapján sorozatot indított a jelöltek bemutatására. 1990. szeptember 25-én a 2., 11. és a 9. körzet, 26-án a 12., 7. és az 5. körzet, 28-án a 3., a 13. körzet és a kisebbségi csoportok mutatkoznak be. (Aszereplés sorrendjét a sorszámok jelzik.)

Ferkovics
József :Erdő
—Beszélgetés
a művészei
a 9. oldalon
Nyugdíjakról,
bérekről —
Beszélgetés
dr. Surján
Lászlóval
a 2.oldalon
Ki kit fedez, s mi célból?
(5. oldal)

KANIZSA

1990, szeptember Hl,

Tíz kérdésre tíz válasz
Interjú dr. Surján Lászlóval, a KDNP országos elnökével, népjóléti miniszterrel


Szeptember 8-án Nagykanizsán, a HSMK színháztermében választási kampány-gyűlést tartott a Kereszténydemokrata Néppárt városi szervezete. Szónoka dr. Surján László, a KDNP országos választmányának elnöke, népjóléti miniszter volt, akivel rövid ittléte alatt alkalmunk volt interjút készíteni; mindkét funkcióját érintő tíz kérdésünkre készséggel felelt!
— Miért oly hallgatag a KDNP
a parlamentben és általában?
— Először is köszönöm a le
hetőséget, az interjút. Huszonegy
főből álló, kis létszámú par
lamenti csoportunk ugyan el
törpül a nagyobb pártok mellett,
de felméréseink szerint kép
viselőink ehhez képest gyakran
hallatják hangjukat. Ez azonban
a kívülálló számára nehezen
érzékelhető. A mi pártunk nem
nyüzsgö, haiidabandázó párt.
Képviselőink bizonyos mél-
■tósággal, ügycentrikussággal
viselkednek a parlamenti ülése
ken. Kerülik a csetepatékat, és
tündöklési, szereplési vágytól
mentesen végzik munkájukat.
Pártunk a stabilitásra törekszik,
s ez a nyugodt, nagy erőt jelentő
alapállás hosszú távon gyü
mölcsözni fog.
— Milyen eredményekre szá
mít a párt az önkormányzati
választásokon?
— Nagyon nehéz előre jósolni.
Véleményem szerint ered
ményeink meghaladják majd a
tavasziakat. Úgy érezzük, hogy az
irántunk megnyilvánuló szim
pátia országszerte fokozatosan
növekszik. Szervezeteink ki-
épültcbbek, erősebbek lettek, s
ez tíz százalék feletti arányt je
lenthet.
— Hogyan ítéli meg a kor
mánykoalíció belső viszonyait?
— Nagyon nagy lehetőség az a
tény, hogy a koalíciós pártok
elnökei valamennyien tagjai a
kormánynak. Ilyen alapon egy
kormányülés akár koalíciós
egyeztető fórum is lehet. A ko
alíción belüli kisebb feszültségek
nem é rzékelhetők különösebben,
s ez megkönnyíti a kormány
helyzetét, működésétis. Nekünk,
kereszténydemokratáknak, kü
lönösen jó érzés, hogy az az elvi
alap, amelyen a koalíció áll,
éppen a mi pártunk központi
gondolatvilága is. Mindegyik
U.<IUAc női-t-Kon ^rai-inoU a,íl.

söséges megnyilvánulások, amelyek a külső felnagyítás miatt vonják kétségbe az egységesség tényét. Érzésem szerint a koalíciós kormány stabilan áll a lábán. A felmerülő problémákat általában szakmai téren hidaljuk át, nem pedig érzelmi odalról.
Nagyon jó dolog az, hogy nem egy párt kormányoz, hanem három mert így egymás túlzásait, hibáit lecsiszolni tudják.
— Mi a vé
leménye az MDF
parlamenti cso-
portjánakjustitia
tervéről?
— Ez sok
olyan gondolatot
fogalmaz meg,
amely benne él a
lakosságjelentős
részében. Itt két alapmagatartást lehet feltenni: tegyünk igazságot a múltban elszenvedett igazságtalanságokért, s ezt — mint alapelvet — valóban el lehet fogadni; másrészt éppen keresztény oldalról azt is fel lehetne vetni, hogy „menj és többet ne vetkezzél". A kettő közötti választás tulajdonképpen azon áll, hogy a bűnösök belátják-e, hogy rossz úton jártak, és ártottak a társadalomnak. Én a megbánást egyébként kevés helyen tapasztalom, ezért vágyaim elfordulnánakajustitia tervtől, és más irányba mozdulnának. Ez következik pártom alapfilozófiájából is. A valóságban szükségesnek látszik sok minden igazságnak a kimondása, az igazságtalanságok felszínre hozatala. Én azonban nem követelek fejeket, s nem szeretném, ha igazságtevés címén újabb sebeket ejtenénk. A kettő között egy nagyon kiegyensúlyozott keskeny híd van, amelyen — remélem — a koalíció okosan át tud majd menni...
— Mi várható a szociális háló
tekintetében, különös tekintettel
a munkanélküliekre?
— A szociális háló mun
kanélküliségi oldalát tekintve a
kormány az elkövetkező években
— főleg az ipar szer
kezetátalakítása folytán — több
százezer munkanélkülivel szá-

mol. Ez sokkhatást is jelenthet az országban, ugyanis mi magyarok az elmúlt évtizedekben ehhez nem voltunk szokva. Ezt megfelelően kezelni szükséges. A megoldás szociális oldalán megfelelő munkanélküli segélyrendszer, az átképzések széles
megváló sítása áll,
no és a
folytán a
bizonyára terebélyesedő kis- és középvállalkozások új munkahelyei kínálkoznak majd megoldásként.
— Változik-e a társadalombiztosítási rendszer, s ezen belül a nyugdíjrendszer? Ha igen, mikortól?
—Az időpontra felelek először. Számos nyugati szakértővel tárgyaltamebben az ügyben. Egyöntetű vélemény volt, hogy változtatni lassú ütemben szabad. A gyors lépések ugyanis összeomlással fenyegetnek, kudarcot eredményezhetnek. A társadalombiztosítási rendszer változtatásánaklegelső lépése, hogy az államtól teljes mértékben elválasszuk. Olyan önkormányzatot hozunk létre, amely felelősen kezeli ezt a hatalmas átfolyó, államilag támogatott vagyont. A nyugdíjrendszer tekintetében november táján egyszeri külön támogatást tervezünk a nyugdíjasoknak. Ezt követi majd januárban a havonta érzékelhető kisebb mértékű általános emelés. Már régóta dolgozunk egy új nyugdíjrendszer bevezetésén is, amely várhatóan 1991. júliusára készül el, s ezután kerül majd a parlament és a kormány elé. Ez többek között összekapcsolja a bérek emelkedését a nyugdíjak állapotával, vagyis a bérek, jövedelmek emelkedésével párhuzamban nőnek majd a nyugdíjak is.
— Az ország egészségügyi
helyzetének javítása érdekében
mit tervez a kormány?
— Köztudott, hogy egész
ségügyi helyzetünk ka
tasztrofális. Európában az utol-

só helyen állunk. Ennekokanem az orvosok tudásában, a kórházi ágyak számában és az intézmények ellátottságában keresendő! A fő ok az életmódban rejlik: a megélhetés biztosítása érdekében végzett túlhajszolt munkatempóval, a napi 10-12 órás munkavégzéssel, a helytelen gyógyszerezéssel, a túlzott szeszesital fogyasztással és dohányzással, a testnevelési rendszerhiányosságaival, akörnyezet káros hatásaival, és még sorolhatnám tovább az okokat. Az „Egészséget mindenkinek 2000-ig" világprogram szelleme az elmúlt évtizedekben sajnos nem hatotta át hazánkat, nem jutott el az emberekhez. Valahol felső szinten elsikkadt. Ezt most felszínre hozzuk, s az elkövetkező tíz évben igyekszünk megállítani, illetve jobbra fordítani a kedvezőtlen folyamatot.
— Lesz-e az egészségügyi dol
gozóknak idén — sokak által
november 1-töl remélt — bér
emelés?
— Sajnos nem lesz, mert az
ország nehéz gazdasági és pénz
ügyi helyzete egyelőre nem teszi
lehetővé. A lépcsőzetes meg
valósítás befejezésére — amely
elsősorban az elmaradt gaz
dálkodási szférát érinti — jövőre
talán lesz lehetőség.
— Mi lesz a rendelő
intézetekkel?
—A mai kormánypártok programjában szerepel a kétlépcsős egészségügyi ellátási rendszer: az egyik egy nagyon fejlett alapellátás, a másik pedig a kórházakba beleépült ambulancia, amely érinti majd a rendelőintézeteket is. Ez a munka öt-tíz évet ölel fel, amelyhez fejleszteni kell az orvosképzést és továbbképzést.
— Mikorra várható az ország
népjóléti fordulata, a lakosság
életszínvonalának javulása?
— Ezt én most felelősséggel
nem tudom megmondani. Ma az
ország előtt egy súlyos gazdasági
összeomlás és egy gyönyörű fel
emelkedés lehetősége egyaránt
ott van, de nem lehet pontosan
tudni, hogy melyik irányba moz
dulunk el. Én midenesetre bízom
a felemelkedésben.
— Köszönöm a beszélgetést.
Tihanyi István Fotó: Szakony Attila

1990. szeptember

C

KANIZSA



M




Tisztelt kanizsai választópolgárok!
A Kanizsai Közéleti Klub önkormányzati programja
Vállalkozók, ébresztő!
Történelmi igazságtételt!
A Kanizsai Közéleti Klub alakulásától (1989. december) szívügyének tartotta egy európai színvonalú önkormányzati törvény megteremtését. Felhívásokat, közleményeket, újságcikkeket közölt annak érdekében, hogy városunk megszabaduljon a megyei gyámkodástól. Azóta közismert tény, hogy az új önkormányzati törvény lehetőséget ad nagykanizsának, hogy megyei város rangjára emelkedjen. Ami eddig a történelem során nem sikerült, az most elérhető közelségbe került.
A leendő helyi önkormányzat
egyúttal kapott egy olyan
feladatot, melynek meg
valósítását a KKK központi kér
désként kezeli. Kép
viselőjelöltjeink, amennyiben
elnyerik a választók bizalmát,
mindent elkövetnek, hogy Ka
nizsa megfeleljen ezen kö
vetelményeknek. Olyan intéz
ményrendszert, oktatási-, egész
ségügyi hálózatot, in
frastruktúrát kívánunk lét
rehozni, mely méltó városunk
A fárasztó 45 év elmúlta nem jelenti azt, hogy eljött a pihenés, a befeléfordulás vagy a „ma-gamista" gondolkodás ideje. Soha nem szükségeltetett annyira az összefogásunk megszerveződése, a saját, s az ország érdekében, mint napjainkban. Ha vállalkozó vagy és szimpatizálsz velünk, — lépj be közénk, a Vállalkozók Pártjábal
A politizálásra az élet késztet bennünket! Az egypárt diktatúrájának bukása előtt még úgy látszott, hogy elválik a politika a gazdaságtól. Hamar be-láthatóvá vált: ez bizonyosan lassú folyamat.
Nem szándékozunk megsérteni egy kormányzó pártot sem, hisz jót akarnak, de gazdasági fölkészültségük tökéletességében nem vagyunk meggyőződve. Az ország súlyos gazdasági helyzetéből csak közös gondolkodással, s irigységmentes törvénykezésseljuthatunk ki. Ha javulnak a vállalkozás föltételei, javul az ország gazdasági helyzete. Sorsunk szorosan összefügg. Nem zsugorítani kellene a vállalkozásokat, hanem megtalálni az elvonás elfogadható mértékét. „A kecske is jól lakjon, de a káposzta is megmaradjon" elv alapján.
Pártunk politikai nyíltsága, egyenessége senki előtt sem két-

rangjához, s mindezt azért, hogy váró sunk polgárai valóban otthon érezzék magukat. Vissza kell szerezni földrajzi helyzetünkből adódó előnyeinket. Igazi kereskedelmi gócpontot létrehozni Délnyugat-Dunántúlon. Mindez egyben új munkalehetőségek megteremtését eredményezi, remélve, hogy városunk polgárait elkerüli a munkanélküliség réme. Fejbólogató Jánosok nélküli, valódi rendszerváltást akarunk, minimális megrázkódtatás és tragédiák nélkül.
Európaiságunk mellett itt a nyugati végeken alkalmazkodó készségünkről és fejlődőképességünkről kell tanúbizonyságot adni. Olyan embereket jelöltünk az önkormányzati testületbe, kik emberileg, szakmailag alkalmasak a fenti nemes feladatok megvalósítására. Mi szolgálni akarjuk a várost és polgárait, ezért vállaltuk a jelöltséget.
Jászberényi László KKK elnök
séges. Soha nem hagyja cserben, nem csapja be a vállalkozókat, s a lakosságot. Ha félmillió vállalkozó élne a VP adta lehetőséggel, az ország legnagyobb pártja lehetne, akkor másképp néznekiagazdaságihelyzet, ném lenne annyi munkanélküli, virágozna a vállalkozás, végre az ország gazdaságában jelentkezhetne a pozitív irányú változás.
A legfontosabb napjainkban, hogy a „Csipkerózsika" álomból, a „nemtörődömségből" ébredjenek vállalkozó társaink. Várjuk a belépni szándékozók jelentkezését, olyan vállalkozó társainkét, akik vállalják az önkormányzati választásokon megmérettetésüket. Akik úgy érzik, aktivizálhatók a vállalkozók, s a helyi lakosok érdekeit képesek képviselni a helyi önkormányzatokban. A múltban ugyanis egy-egy város, község meghatározó személyiségei voltak az iparosok, kereskedők, boltosok, mezőgazdasági termelök.
Vállalkozók, ébresztői Mutassuk meg újra, ott a helyünk a közéleti tevékenykedésben, az önkormányzatokban. Jelentkezzetek!
Vállalkozók Pártja

Pártunk a magyar munkások, dolgozók politikailag megújult pártja, amely a múlt hibáiból és tanulságaiból okulva, a mai valóság feltételei között küzd céljaiért.
Legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy fellépjünk a munkások, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség és alkalmazottak, a kisvállalkozók érdekeinek védelmében.
A MUNKÁSPART (MSZMP) azt akarja, hogy Kanizsa városa valóban demokratikus önkormányzattal rendelkezzen, hiszen a települések jövőjét meghatározzák a megválasztásra kerülő önkormányzati testületek. Olyan helyhatóságot akarunk, amely a város lakossága életének minden területén biztosítja, hogy a kanizsai polgárok közvetlenül is beleszólhassanak a közügyek intézésébe és érvényre juttathassák érdekeiket és akaratukat.
Elutasítunk minden olyan törekvést, amely a pénz, a tőke mindenhatóságát helyezi előtérbe, vállaljuk mindazon társadalmi erők képviseletét, amelyek nem érdekeltek a tőke uralmának megteremtésében, de érdekeltek egy hatékony, humánus közösségi társadalom létrehozásában. Azt akarjuk, hogy javuljon a város kereskedelmi, szociális, egészségügyi
FKgP célja meghatározott útkijelölés, nem a jelenlegi politikai és gazdasági rendszer bírálata. Mi határozottan állítjuk, hogy a gazdaság és politika egymástól elválaszthatatlan egységet alkot és stabilitásuk egymás garanciája. Viszont mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy országunk jelenlegi gazdasági helyzetét mi, magyarok tettük ilyenné, és nekünk is kell megoldani. Nehéz helyzetben vagyunk, mert csalódott, hitvesztett embereket kell meggyőzni arról, hogy valójában mit akarunk. Az O érdekeiket szeretnénk képviselni. Politikai ellenfeleinek azt hirdetik, hogy az 1947-es tulajdoni állapotból való kiindulás túlságosan régre tekint vissza. Tények bizonyítják, hogy 1968-ban még az 1947-es tulajdonosok nevén szerepelt a földek több mint 70 százaléka. Ki és milyen jogon, erkölcsi alapállásból akadályozhatná meg a történelmi elégtételt?!
A nagykanizsai FKgP mindent

és kulturális ellátása. Legyen továbbra is ingyenes az orvosi ellátás, az általános és középiskolai oktatás.
Mérséklődjön és szűnjön meg az elszegényedés, legyen alapvető továbbra is a munkához való jog.
Erősödjön városunkban a közbiztonság, lakosságunk személyi- és vagyonvédelme.
Mi a munkások, a dolgozók, a bérből és fizetésből, a nyugdíjból élők szemszögéből vizsgáljuk az országos és helyi tennivalókat, elemezzük a város helyzetét és keressük a választ az égető problémákra.
Ebben a törekvésünkben a városunkért, a jövőnkért aggódó minden tisztességes polgárral és baloldali szervezettel készek vagyunk összefogni. Összefogásra van szükség, hogy megakadályozhassuk a pártlobbyk kialakulását, avárosvagyonának elherdálását, a lakosság elszegényedését.
Kérjük ezért városunk lakóit, vegyenek részt a választásokon és támogassák a Munkáspárt (MSZMP) jelöltjeit.
Jelszavunk továbbra is: MUNKA, MEGÉLHETÉS, SZABADSÁG, BIZTONSÁG.
Munkáspárt (MSZMP)
Nagykanizsai Koordinációs
Bizottsága
megtesz annak érdekében, hogy belső hatalmi harctól mentes önkormányzati testület működjön. Félre kell tenni a szélsőséges megnyilvánulásokat, nyilatkozatokat! Mi kitartunk céltudatos politikánk mellett. Gondolatok gazdaságpolitikai alaptézisei nkböl:
— A falvak helyzetének ren
dezése,
— új ösztönző hatású adó
rendszer,
— nyugdíjrendszer áta
lakítása,
— kisvállalkozások létszám és
gazdasági korlátozásának fel
oldása,
— az egészségügy helyzetének
rendezése,
— magántulajdon el
sődlegessége,
— vagyoni elszámoltatás tör
vényes módon.
Kérjük támogassák jelöltjeinket! Mindnyájunk érdekében vegyenek aktívan részt a vá-lasztásokonl
Bort, búzát, békességet!

4

KANIZSA

1990, sseptemfcer

Ami van és ami nincs



hogyan működik, a város fiataljain múlik. Ehhez azonban még több ötlet, még több kezdeményező ifjú ember kell.
M. Gy.
Biztos jövő
Az ION Szerviz Kft.-ről
Az Eötvös téren megnyílt a Zalaiparker barkácsboltja, ahol nagy árengedménnyel várják a vásárlókat.
Az Ifjúsági Demokrata Fórum helyi csoportja szeptember 7-én és 8-án a Csónakázó tónál ifjúsági tábort szervezett. Délután öt óra körül érkeztek a résztvevők, nem sokan, de reményekkel.
— Talán lesz valami normális if
júsági élet a városban — fogad Báli
Veronika. — Olyan, ahol nemcsak a
diszkó dominál, hanem beszélgetni is
lehet, kicserélni gondolatainkat, ese
tenként olyan vendégeket hívni, akik
hatással tudnak lenni a fiatalokra.
—Te milyen programokat remélsz? — kérdem a hozzánk lépő Báli Miklóstól.
— A fene tudja. Ezen még nem
gondolkodtam. Valami olyan hely
kellene, ahova az ember szívesen be
jár, beszélgethet... AHSMK-ban mos
tanában van egy nagy on j ó program, a
művelődési házi-buli, de ritka. A
mostani tábor propagandája nem volt
jó, ezért is vagyunk kevesen. Úgy lá
tom, hogy a fiatalok jelentős része
megelégszik azzal, hogy kocsmába meg
diszkóba jár, de gondolom, akadnak
olyanok is, akiknek lenne igényük a
színvonalasabb, kulturáltabb szó
rakozásra — sorolja egyszuszra Mik
lós.
*
Aprogram szervezőit. Farkas Tibort és Harangozó Évát a tábor céljáról kérdeztem.
— Az ötlet már régi, belőlünk táp
lálkozik — kezdi Tibor. — Sokszor, sok
helyen felvetődött, hogy próbáljuk meg
a fiatalokat csak egy beszélgetésre
összehozni helyzetünkről, arról, ho
gyan élünk a városban, milyen le
hetőségeink vannak, milyenek le
hetnének, miket szeretnénk, mi az, ami
elérhető, mi az, ami nem.
*
Este 7 óra körül, amikor már esett az eső, a zöldtábor köépületében elkezdődött a Provokáció. Ne tessék félreérteni, semmi különös, törvénytelen dolog nem történt, csupán annyi, hogy tizen- és huszonéves fiatalok felelősséggel beszéltek a város kulturális életéről.
—Teljesen beláthatatlanmég, hogy ahelyhatósági választások kimenetele milyen lesz — kezdte Cseke József, a MÁVDél-Zala együttes nagybőgőse. — Jó lenne, ha a két kanizsai együttest elfogulatlanul, csak a szakmai ismérveket figyelembe véve támogatná a képviselőtestület. Nagyobb gondot kellene fordítani a néptánc, a népzene szélesebb körű mgismertetésére. Erre jó lehetőség a táncház, de valamilyen formában intézményessé kellene tenni. — Amit Józsi mond, az nekem szimpatikus — mondja Tibor. — Azt, hogy új önkormányzatnak mire lesz lehetősége és mire nem, nem tudom. Úgy gondolom, hogy alapfokon minden működő együttest azonosan kellene támogatni. A többi pedig azon múlik, hogy az együttesek vezetői menedzser szemléletűek lesznek-e, milyen szponzorokat tudnak találni, milyen pályázatokon tudnak pénzt szerezni.
— Más lesz a jövőben a táncház,
mint eddig volt — veszi vissza a szót
Cseke József. — Nemcsak a tán
cosoknak szerveződik, elsősorban a
betérőknek. Biztos, hogy többszöri
találkozás után a táncot már élvezni is
fogják, hiszen megismerték.

— Ez az együttesek életének alap
feltétele — szögezte le az egyik ré
sztvevő.
*
— Hogyan illeszkednek ebben az
IDF tervei?
— Szeptembertől van ifjúsági há
zunk — mondja Farkas Tibor. — Úgy
gondolom, bután viselkedne a város
ifjúsága, ha erre nem villanna fel a
szeme, ha nem kívánna élni a le
hetőséggel. Nem kívánja az IDF kis
ajátítani az Ifjúsági Házat, megszabni,
hogy mi történjen ott. Mi csak gon
dolkodni akarunk azon, hogyan lehet
tartalommalmegtölteni. Tudjuk, hogy
az Ifjúsági Ház huszonkét éve el
hanyagolt. Ennek felszámolásában is
szeretnénk segíteni, ha kell, szpon
zorok felkutatásával, ha kell fizetség
nélküli munkaakciók szervezésével. A
városban az a legnagyobb problémája
a fiataloknak, hogy nincs olyan terük,
amit birtokba vehetnek — mondja
Farkas Tibor. —Akanizsai ifjúságmég
nem lett megszólítva, hogy mit várna
az Ifjúsági Háztól. Remélem, ez a köz
eli jövőben megtörténik.
— Több megoldási mód lehetséges
az Ifjúsági Ház működését illetően —
vélekedik Harangozó Éva. Az egyik,
hogy a városban működő ifjúsági szer
vezeteknek helyet ad, s ez valamilyen
vonzást jelent, ugyanakkor hatást is
gyakorol a ház munkájára. Ezt nem
tartjuk jónak, de kíváncsiak lennénk
a többiek véleményére is. A másik út,
hogy megkeresik az iskolák diák
önkormányzatait, igazgatóit, kémek
egy-egy képviselőt, s ők döntenek a Ház
ügyeiben. Ezt sem tartom jó meg
oldásnak. Én annak lennék a híve,
hogy a Ház életébe az ott működő
közösségek szóljanak bele. Min
denképpen el kell kerülni, hogy az If
júsági Ház csak programokat adjon,
melyekben az érintettek csak passzív
résztvevők. Az Ifjúsági Ház életteret
biztosítson, ne kínálatot adjonl
—Ez az egész csak akkor telik meg élettel és működő csapatokkal, ha baráti közösségek veszik birtokba a Házat, s ők alakítanak ki maguknak programokat, amihez csak hely kell, mert a többi mármegvan afejükben— vélekedik az egyik fiú.
— Én is hasonlóan gondolkodom

—mondja Gudlik Zsófia. — Sajnálom, hogy itt most kevesen vagyunk. A többiek talán aztvárják, hogy helyettük csináljunk valamit.
Egy biztos: az, hogy az Ifjúsági Ház
Nagykanizsán három olyan vállalat neve merült fel mostanában, amely minden válságot sikerrel vészelhet át rugalmassága, jó szakembergárdája és üzletpolitikája miatt: aTungsram, az MGMT Kft. és az ION Szerviz Kft. Ez utóbbi vezetőjével, Tálosi Jánossal beszélgettünk.
— AZ ION Szerviz Kft-t a
szükség, az egyre szigorodó kör
nyezetvédelmi előírások hívták
életre — kezdi a legfontosabbal
az ügyvezető igazgató. — A mi
cégünk magáncég. Örülünk
annak, hogy hírünk már jó, pedig
még csak rövid ideje vagyunk a
piacon. Nem szállhat fejünkbe a
dicsőség, mert ez a szakma nap
ról-napra újat követel. Nem tit
kolom azonban, hogy terveink a
mai lehetőségeknél előbbre mu
tatnak. A tét a siker, vagy a bukás.
Mi nem feléljük, befektetjük a
nyereségünket. Ez az egyetlen
biztosíték az életben maradásra.
— Közvetlen szomszéduk a
Hydroplasztik Kft. Nem jelent ez
konkurenciát?
— Igen is, nem is — mondja
Tálosi János. — de nem félünk a
konkurenciától. Ha ők jobbat
gyártanak nálunk, vagy meg
próbáljuk túlszárnyalni őket,
vagy rugalmasan váltunk. Ez a
versenyl Aki ezt nem meri vállalni,

az ne is vágjon bele, mert tönkremegy.
Tevékenységünket mi is sok
féle ágazatban kamatoztatjuk.
Vízkezelő, lágyító be
rendezéseket, galvántechnológiai
rendszereket, mü-
anyagtartályokat gyártunk, és különleges ultraszüröket, amelyek a mai precíziós berendezések sokszor nélkülözhetetlenalkotórészei. Emellett kereskedelmi és áruszállítási feladatokat is vállalunk.
„Több lábon" állunk, és így a válságok és az infláció káros hatásai kivédhetök, csökkenthetők.
Meggyőződésem, hogy csak így lehet vállalkozni és sikeresen vállalatot vezetni. Szerteágazó tevékenységi kör, állandó fejlesztés és a piac igényeihez maximálisan alkalmazkodó minőségi munka ez a jelszó.
— Önök támogatnak kü
lönböző alapítványokat. Ez nem
divat a magyarországi és zalai
vállalatoknál. Mi inspirálta Önö
ket erre a lépésre?
— Nehezet kérdezett — mond
ja az igazgató —, de csak azt
válaszolhatom, hogy a lo
kálpatriotizmus, a humánum és
természetesen a reklám is. Itt
élünk és dolgozunk, ezt, mint
gesztust, meg kellett tennünk a
városért. Támogatunk néhány
intézményt, így a nagykanizsai
kórházat is, de ez természetes, ne
is beszéljünk róla.
— Milyenek a külföldi kap
csolataik, mert gondolom az
export fontos tényező a lift. életé
ben?
— Majd minden keleti
országba szállítunk, de NSZK
partnerünk is van. Jelszavunk:
Nekünk olyan partner kell, aki ki
tud minket szolgálni. E nélkül
nincs piacgazdasági
Most olyan világ jön, amikor bekkelni nem lehet, mert akkor nemcsak a vállalat megy tönkre, az emberek is utcára kerülnek. Mi nem ezt az utat választottuk!
Vízvári

sasepteaaber

KANIZSA

Pártérdek vagy közérdek?
(( Avagy: Ki kit fedez, s mi célból? ))


Hogyan vállalhat közösséget egy magát mindenben tisztának valló párt a régi rendszer besúgóival? Azokkal, akik ezt nyilvánosan el is ismerték?
Újra választások előtt állunk. A jelöltek között sói. az új arc. Szeretnénk hinni, hogy ők becsületes emberek... Mert a foltokat csak elfedni, lemosni nem lehet.
Marton Györgyi
Amit szabad Jupiternek...
fekete Mercedest. Hiszen a többi fekete autó vezetőjének sem szólt még senki: lassabban uraim, mert ez az út már nem az az út, melyen Önök vezetni tanultak.
A kérdés csupán az: ki a felelős a mulasztásért? Aki nem szólt, vagy akinek nem szóltak?
—molnár—
A történet régen kezdődött. Akkor még az „átkos pártállamban" éltünk. Egy kanizsai fiatalember a 60-as évek derekán útnak indult Prágába, hogy vegyészmérnöki diplomát szerezzen. A tanulás mellett a közösségért is dolgozott — s ennek „jutalmául" KISZ titkárrá választották. (Ez akkor így volt természetes.) Ekkor magas helyről jött emberek keresték meg. Arra kérték, hogy alkalmanként „mesélje el", mi történik a környezetében. Ő ráállt. Aztán szépen, rendben kezdte szállítani a híreket a követségre. Az ilyen ember besúgói — szisszen fel a köznép. Igaza van, de fogalmazzunk finomabban: informátor.
Telt, múlt az idő, s kezdtek leomlani a pártállam falai. A fiatalemberből érett férfi lett. Bekapcsolódott az egyik (ma is) ellenzéki párt kanizsai szervezetének munkájába. Jól dolgozhatott, mert pártja őt indította az országgyűlési képviselők választásakor és a szervezet is egy emberként sorakozott fel mögötte. Segítették, támogatták, szervezték a kampányát..., s a JELÖLT meglepetéssel szolgált.
Egy szombathelyi kép-viselőjelölti „tréningen" ő maga fedte fel informátort múltját pártjavezetői előtt. Ók pedig ahelyett, hogy elzárkóztak volna indításának javaslatától, tanácsokkal látták el, ha esetleg szóba kerül valahol a „FOLT", hogyan védekezzen.
A kampány pedig ment a maga útján. A következő lépés az volt, hogy konszenzus eredményeként a párt megyei listájának élére került a JELÖLT. A döntés után az egyik zalai szervezet képviselője szóvá tette Budapesten, hogy ez így valahogy nincs rendjén, következett tehát a párt vezetőiből álló ad hoc bizottság felállítása, mely az ügyet kivizsgálva azt javasolta: a listát vezesse más, a JELÖLT kerüljön a harmadik helyre. így is történt.
A kampány folytatódott. Nagygyűlés nagygyűlést követett, találkozó találkozót. A JELÖLT-höz közelállóknak azonban feltűnt, hogy barátunk a szervezet sikereit a magáénak hiszi, s láthatóvá vált, hogy hatalomra tör. (Ismerős, nem?)
Elérkezett az országgyűlési képviselők választása. A JELÖLT második fordulóban nyolcezer szavazatot szerzett, így nem került a parlamentbe, de tagja lett pártja országos tanácsának; felesége pedig a területi koordinációs iroda függetlenített alkalmazottja. (Talán családi

vállalkozás ez a PÁRT? — törp-renghetünk. — Hiszen az információk hivatalosan e párton keresztül juthatnak el a központba, s ha ők csak szépet és jót mondanak, minden rendben is lesz.
Nemrégiben aztán megjelent egy írás, ami róluk, a 68-as prágai eseményekről szólt. Abból kitűnt, hogy a JELÖLT ott és akkor vált meggyőződéses ellenzékivé. Ekkor maradt tátva a
Sajnálom Vörös Gyula rendőr főtörzsőrmestert.
Ő vezette azt a Mercedest, melyben Tőkés László utazott, s amely karambolozott Szerencs belterületén. A vizsgálat megállapította, hogy a református püspököt szállító autó 100 kilométeres sebességgel haladt, és ez a nagy tempó közrejátszott a baleset súlyos kimenetelében. Vörös Gyula rendőr főtörzsőrmester megszegte a KRESZ előírásait, túllépte a megengedett sebességhatárt. Ezért sajnálom őt.
Gyanítom ugyanis, hogy saját Zsigulijával, Skodájával, netán Trabantjával nem hajtott volna ilyen gyorsan. De megszokta — és mi is megszoktuk —, hogy a fekete Mercedesek nem veszik figyelembe a korlátozásokat. Az utasok pedig — tisztelet a kivételnek — inkább élvezték a kivételezettség állapotát, semmint számon kérték volna a szabályok betartását.
Mert tudjuk jól, a szabályok nem mindenkire vonatkoztak. Nem feltétlenül csak fekete Mer-cedesekre és utasaikra gondolok. A rendőrautóban máig sem kötelező a biztonsági öv használata, és a megengedett sebesség túllépéséhez sem kell feltétlenül megkülönböztető jelzéseket használnia a kék-fehér kocsikban utazóknak.
Persze ne gondolja senki, hogy a rendörök (katonák? határőrök?) voltak (vannak?) csak ilyen kivételes helyzetben. Volt idő, amikor egy jó rendőrnek állítólag ismernie illett működési területe valamennyi fontosabb magánautóját. Ha a tulajdonos vétett a KRESZ szabályai ellen, jobb volt inkább hátat fordítani, meg sem látni, mi történt. Ha a dologból mégis ügy keveredett, elrendezték azt egymás között a hatalmasságok, a közrend őre pedig legfeljebb figyelmeztetést kapott, hogy legközelebb még jobban csukja be a szemét.

szánk. Hogy is van ez?l Meggyőződéses ellenzéki, s közben információkat szolgáltat? Nem értjükl Mint ahogy azt sem, hogy akik a történetet az újságírónak elmondták (a beszélgetést magnószalag őrzi!), miért nem adták nevüket a készülő cikkhez. Félnek? Féltik a pártjukat? Hogyan lehet, hogy ma csak az a BŰN, ha valaki a kommunista párt tagja volt, az pedig nem, ha informátorként tevékenykedett?
Most meg itt van ez a szegény Vörös Gyula főtörzsőrmester, akit lehet, hogy keményen megbüntetnek a gyorshajtásért. Pedig ő semmi olyat nem tett, amit eddig ne tett volna. Most is ugyanúgy vezetett, mint korábban. Ha nincs ez abaleset, senkinek eszébe nem jut, hogy kérdőre vonja, mert nem az átlagpolgár számára engedélyezett sebességgel vezette a
Kirabolják a tanácsi pénztárakat
Ne szisszenjen fel a kedves olvasó, mert nem bűntényről van szó. Nem kell a rendőrséget sem felhívni, mert az eset nem az ő hatáskörébe tartozik.
Annyi történt csak, hogy a tanácsok, ami pénzük még maradt, költikbecsületesen. Nemcsak hasznos dolgokra, a munkatársak jutalmazására is. A cél: addig osszuk, amíg lehet. És egymás közt, természetesen! Még az „egyszerű" vb-titkárok is 20 ezer forint körüli jutalmakat tesznek zsebre, jó{?) munkájuk eredményeképpen.
Azt persze, csak halkan merem megkérdezni, hogy vajon mi lehetett az a múlhatatlan nagy érdem, amiért most ekkora elismerés jár. S egyáltalán: volt-e érdem, s ha volt, a polgár miért nem tud róla?
Előre sajnálom az új polgármestereket és városi képviselőket, mert inkább hasonlítanak majd a templom egerére, mint ama zugban csendesen szundító jóllakott macskára. Mire betoppannak (szinte azt mondtam, surrannak) új helyükre, a kamrát már kisöpörték.
Szeretném hát kérdezni a kormányt, mit tesz a herdálok ellen? Mit válaszolna?
Mert pénz nélkül indulni a demokratikusnak kikiáltott jövőbe, már most magában hordozza a közeli összeomlást. S az érdemtelen érdemesek a markukba nevethetnek.
— Vízvári —

6

KANIZSA

1900, szeptember 2l.

Mindent befejeztünk.,.


Olcsó készruháktól
a hangszerek bizományi árusításáig
Kiskereskedés a Szemere utcában
Kiskanizsán ismét működik az állatpiac. A jószágok elég magas áron cseréltek gazdát, de hát ugye a mai árak..!
(Fotó: Szakony Attila)
Pécs-Gyárváros munkás lakta kerület. A mohácsi út, a 6-os út A/l szovjet, most Petőfi S. laktanya és Pécs-Meszes által határolt terület. Itt a 6-os út mellett épült templomban keresem Kelé Pál esperes urat. Őt már nem találom, de helyette találok egy kisírt szemű fiatal asszonyt és a családját. Invitálnak, jöjjek el hozzájuk otthon mégis könnyebb beszélni. Ők már nem hisznek senkiben, csak Istenben. Lehet, hogy itt is füle van a falnak?
Egyszintes, tetőtér beépítéses családi ház. 100 négyszögöl kerttel. Garázs, melyben egy év óta nincs gépkocsi, minden fillér ráment az építkezésre.
— Mibe került ez az egész? —
kérdem óvatosan.
— Kettő és félmillióba.
— Nagyon szépl
— Az összes keserűségünket
beleépítettük. Születésnapi aján
déknak szánta a férjem. Meg
kap tam. Vele a munkakönyvemet
is — mondja Horváthné Borbély
Teréz gúnyosan, de a könnyeivel
küszködik. — Az életben nem
hittem, hogy egyik napról a
másikra nem lesz munkám.
— Nem értem.

— Egyszerű, munkanélküli
vagyok — és az eddig titkolt
könnyeklávájaalázúdul. —Amit
most kapok, fölfordulni sok,
megélni kevésl
— Milyen indokkal adták
kezébe a munkakönyvét?
— Nem tudorri! Egyszerűen
nem voltam észnél. Ha jól em
lékszem, létszám leépítésre hi
vatkoztak, és azt mondták, én
még elég fiatal vagyok, hogy
munkát, munkahelyet keressek
magamnak. Október 15-én lesz
egy éve, hogy nem dolgozom. A
férjem víz- és gázszerelő, most
Pécstől 30 km-re dolgozik valahol
Bolyban. Még szerencse, hogy
neki van munkája.
— Ne haragudjon, térjünk
vissza október 15-ére...
— Reggel fél nyolckor be-\'
mentem dolgozni, még le sem
vetkőztem, amikor szól a fő
nököm, hogy azonnal a di
rektorhoz kell menni. Még a vér
is megállt az ereimben. Kezem,
lábam remegett.
— Melyik vállalatnál dol
gozott?
— Engedje meg, hogy ne ne
vezzem nevén a gyereket. Legyen
elég, hogy a megye egyik leg
nagyobb kereskedelmi vál
lalatánálvoltam hálózati ellenőr.
Naponta Pécsről jártunk ki gép
kocsival a kisebb egységeket
ellenőrizni. így ismertem meg a
férjemet is, amint egyik egy
ségünknél vízvezetéket szerelt.
Hogy miért nem akarok bántani

senkit? Miért húzódom vissza, mint csiga a házába? Mert szeretnék visszajutni a tanult szakmámba, a kereskedelembe. Ha valakinek módja és lehetősége volt az összefonódásokat látni, én sok mindent láttam. Ezért a fé-leleml
— Bocsásson meg, de Ön cin
kosa voltaz akkori vezetésnek, ha
nem szólt és nem tett semmit!
— Miért? Ön szerint lehetett
tenni valamit? És mostlehet tenni
valamit? Nem tudom, csak fel
tételezem, hogy a szám miatt
kaptam meg az útilaput. Tudom,
most azt akarja tudni, hogy mit
mondtam. Hazafelé a gép
kocsiban kifejtettem a vé
leményemet. Hiszen szé
gyenemben alig találtam az ajtót,
amikor a munkakönyvvel a ke
zemben elindultam. A legfájóbb
talán az volt, amikor a kollégáktól,
akikkel évekig együtt dolgoztam,
azt sem kaptam meg, hogy el
köszöntek volna. Csak ültek a
helyükön lesütött szemmel. Senki
sem szólt, nem állt mellém. Oly
sokszor eszembe jutott, hogy nem
emberek, férgek vagyunk, ha
egyáltalán azok vagyunk. Nem
egymást segítjük, inkább tá
madjuk, és a vezetők ezt nagyon
jól látják, és ki is használják —
mondja, de azt nem, miért került
az utcára.
— Nem hisz az emberekben?
— próbálkozom.
— Nemi Csak a családomban
hiszek, és bízom. Akik a nehéz
hetekben mellém álltak. Nézze,
ma hozták a kopogtató cédulát,
hát azt hiszi, hogy érdekel. Itt van
ez a privtizáció isi Gondolja, azok
jutnak megfelelő támogatáshoz,
akik arra rászorulnak? Azok, akik
eddig is a tűz mellett voltak, mert
csak ott van pénz.
— Ön szerint szégyen ma

Magyarországon mun-
kanélkülinek lenni?
— A kérdés rosszl Miért nekünk kell szégyellni magunkat, nekünk, akik az utcára kerültünk?! Csak az félő, hogy nem mindenkinek vannak megértő hozzátartozói, akik a .bélyeg-elviselésében segítik. Én már túljutottam rajta, van egy kis birtokunk, és városi lány létemre túrom a földet, mert arra nincs pénzem, hogy gépesítsek. Amit megtermelek, abból jut a családnak és a piacra. Nézzen körül, menjen be a központba, este, ha van elég mersze. Ez már igazi nagyváros. Ennikell, ezt senkinek sem szabad elfelejteni, mint azt
A budapesti és tatabányai székhelyű Alfa Ipari Vállalat számos termelő és szolgáltató kisüzemet és kiskereskedést tart fenn szerte az országban. Terjeszkedése során nem maradt ki Zala megye sem. Városunkban, a Zrínyi Miklós utca 20. sz. alatti új bazársorban még a múlt év tavaszán nyílt meg kereskedésük, amely ez év januárjában a Szemere utcai volt horgászbolt helyére költözött. Baksa Györgyné boltvezetőtől kértünk tájékoztatást tevékenységükről.
— Fő profilunk a különböző varrodák által gyártott olcsó, de jó minőségű női, férfi és gyermek készruhák árusítása. Kapcsolatban vagyunk a Kanizsa Bútorgyárral, s az innen vásárolt maradék bútorhuzatokbői két

sem, hogy a kemény teleken az állatok is bemerészkednek ide, az emberlakta környékre élelemért. Apám bányász, és nem tudja, hogy holnap lesz-e munkája, és még nagyon sokan vannak így ebben az .arany" megyében. De én nem hagyom magam.
Esteledik. Neonfénybe öltözik a város. Kirakatok hirdetik a méregdrága árut, s lehet hogy valaki rendőrért kiált. Valahol valakit kirámoltak. A holnapi lapok pedig közlik, hogy zajlik az élet Magyarországon, a rendszerváltás szép, új korszakában.
Cserny József
rokkant bedolgozónk által «ké-szített ízléses díszpárnákat és ülőpárnákat is értékesítünk, közvetlenül, de a bolti kiskereskedelem számára közvetve is. Áruljuk a Lengyel Kultúra cégtől átvett üveg- és porcelán készleteket és dísztárgyakat. Kapható nálunk a vállalat lenti üzemében gyártott nagyon szép fa- és fűzáru is. Április óta pedig hangszer bizományi tevékenységgel is foglalkozunk, ebben egy rokkant zenész segít— informált Baksa Györgyné.
Megtudtuk, hogy a vállalat Kalifa-üzeméhez tartozó kereskedéshez szorosan kapcsolódik a számítástechnikai szerviz, melynek keretében egy műszerész dolgozó — saját otthonában és a helyszíneken ■— a lakossági javításokon kívül a Tungsram Rt. helyi gyárának és a KÖGÁZ újudvart üzemének végez átalánydíjas szolgáltatást. A bolt összeköttetésben áll a Domus helyi lakberendezési áruházával is, ahol egy négyórás munkaidőben foglalkoztatott varrónő függönyszegési és más munkákat végez.
— A 13 százalékos árrést alkalmazó boltunkban a forgalom még erősen hullámzó. A kiskereskedelmi és szolgáltatási értékhavonta200-250 ezerforint között ingadozik. Ez főleg annak tulajdonítható, hogy eléggé kiesünk a város központjából, s a lakosság körében kevesen tudják, hogy létezünk — mondta Baksa Györgyné, remélve, hogy a hasznos tevékenységet folytató üzlet hamarosan népszerű lesz.
(tihanyi)

1990. saeptembe*

"(j KANIZSA 3





így reménykedik Vö- KÖISZIÍNYORIOKIUTA
IlmJSE A HlM UFJUOKRÁCIÁÍIIT
rösmarty Mihály a Szózatban, s ebben kell bizakodnunk napjainkban is. Meggyőződésem, hogy hit nélkül nem lehet végrehajtani a helyi hatalomváltást tudnunk kell, hogy mi mindannyian közösen vagyunk felelősek a megválasztandó helyi önkormányzatért, mely a demokratikus hatalom forrása, s elsőrangú feladata az európai keresztény értékek szolgálata. Talán már nem kell mélyebbre süllyednünk, s elindulhatunk az emelkedőn felfelé. Meg kell pillantanunk az új formálódó világot, —ahol minden polgártárs otthonának érzi városát; ahol a hivatalban az ügyfelek szolgálata a kötelező: az egészségügyi ellátás szeretettel, odaadással és hálapénz nélkül történik: ahol a gyermek és a feínőtt legnagyobb tiszteletben tartja a köz- és magántulajdont; ahol a korrupció és az adócsalás legalább oly mértékben lesz szankcionált, mint a tőlünk Ny-ra eső országokban; ahol minden polgártársunk legalább a létminimumnak megfelelő támogatást meg-

kapja, az éhezők táplálékot, a hajléktalanok szállást, — az élet jogán, polgárjogon! Mi olyan polgármestert szeretnénk, aki nem ismeri a megalkuvást, aki már ma tudja mit kell tennie az első munkanapján; aki egy hónapon belül pályázatra tűzi vagy döntésre viszi a város legfontosabb ügyeit, aki már ma tudja hogyan kell rangsorolnia a közjó érdekében. Takarékos, észszerű városüzemeltetésre, az önkormányzati vállalatok átszervezésére, és a vezetői posztok megpályáztatására van szükség, — az esélyegyenlőség legszigorúbb biztosítása mellett. Számtalan dolgot kell majd tennünk, de a legfőbb célt mi így fogalmaztuk meg: Ami önkormányzatunk legyen legjobb e Hazában; minden rászoruló polgártárs kapjon segítséget és érezze a gondoskodást!
Kérjük, aki egyetért velünk, a Kereszténydemokrata Néppárt egyéni jelöltjeire és a KDNP listájára adja le szavazatát! Nagyon szeretnénk, ha mindenki eljönne választani szeptember 30-án. Tisztelettel: Palotás Tibor, a KDNP egyik jelöltje.

Lángész született
1990. augusztus 30-án reggel 9 órakor gyanútlanul felszálltam a Bagoláról Kanizsára induló buszra. Mivel az első ülés szabad volt, leültem. Szokásomhoz híven a kifüggesztett plakátokat kezdtem olvasni. A vezető mögötti üvegfalon ezt láttam: „Kérem a cipőket és a szemetet a megállóban hagyni". Kétszer is elolvastam, mire megértettem, és célját találtam. Kettőt is.
Az első: A kanizsai Volán dolgozói között van egy sziporkázó szellemű zseni. Megrajzolta, kifüggesztette ezt a szöveget, és várja, lesz-e reagálás. De senki, legalább is ebben a buszban, fel sem fogta, hogy a plakát miért íródott.
A másik: Van Kanizsán valahol egy nagy elme, aki megoldotta hazánk nehéz gazdasági helyzetét és a munkanélküliség gondját. Ez az igaz, döntöttem.
Ugyanis, ha fel akarunk szállni a buszra, márt tudjuk, hogy mihez tartsuk magunkat: a cipőket le kell vetni. Miután törvény- és rendelettisztelő polgárok vagyunk, megtesszük, és egy fémszekrénykébe tesszük. Mert ugyebár nemcsak jó idő van, fúj is, esik is, hull a hó, ne ázzon az a cipő. Mivel azonban a szekrényt őrizni kell, minden megállóba őrbódé is kell a személyzetnek. (A szekrények gyártása is munkalehetőség!) Hiszen ahol felszállnak, ott le is szállnak. A leszállónak pedig adni kell egy pár cipőt. Igaz-e?
Gondoljuk el: a jármű tiszta marad, a vezetőnek nincs gondja a takarításra, afelszabaduló időavezetésre fordítható, sűrűbb lesz a járat, nem lesz zsúfoltság. Kész haszon! És mindez egy pár cipőért.
Na és a megállókban hagyott cipők továbbadására is kell egy személy. Kanizsán van, mondjuk, 300 megálló, s a buszok hajnali öttől este 11-ig járnak. Ez két hosszú műszak. Rengeteg ember kell, bizony! S hogy a Volán se károsodjon, minden leadott és felvett cipő után 50 fillér tiszteletdíj fizetendő. Hát nem kapitális ötlet? Vajon mért nem gondolt erre senki? Kanizsán azonban akadt egy okos ember, aki egy álmatlan éjszakán kigondolta ezt, és megoldotta a munkanélküliség problémáját.
Beláthatatlan távlatok nyílnak, csak a cipőt kell a megállóban hagyni.
Pálinkás Gézáné





Az első emeleti klub ajtaja nyílik és csukódik. A kiskatona (pincér az árva) egyszerre négy kancsót is ölel. Viszi a svédasztalhoz. Meg is áll, aki ibifelé kaptat, de a kötelesség tovább löki. Tanácstag még, hát menni kell, mert első a „munka".
S lám, ateremnépesebb, mint augusztusban. A Tanács viszont hallgat. Lelki szemei előtt libacombok és pástétomok úsznak.
De a szék, amin ülök, önállósítja magát — erre mindenki rámnéz, aztán újra csönd. A városatyák utolsó ülésüket ülik.
A kezekben kilönyi papír: „Nagykanizsa terület- és településfejlesztésének, a tanácsi gazdaság működésének tapasztalatai. „Látszatra korrekt, jó munka, öt év számvetése, olyan dokumentum, mely a pártok egyetértésével kerül az új önkormányzat asztalára. Az elnök is elégedett, s úgy véli, hogy a határozatok helyesek voltak — p«v kivételével. A feiek meg-

rezzennek: a meghívottak és a sajtó egymásra bámul, várja a beavatást. Az ügymenet azonban félresöpri a kérdőjelet. A majom vízbe ugrott, bele is fulladt.
És hullik az égből a manna: A pénzügyi mérleg pozitív, a hitelfelvétel hasznos, a kamatok átlaga nem haladja meg a 6,5 százalékot, az ellátás üteme töretlen, s egyébként is: a város, mely katasztrófák hullámain hajózott (nem én mondom, az elnök) — végre partot ért. Na ja, nyögi mögöttem az MDF-es úr, de atartozás 200 millió, aszennyviz-tisztítás ügye megoldatlan, a lakások privatizációja akadozik. Mondanám, hogy bizony, bizony, amikor hallom: A külföldi, ha itt iár, valóságos ligetben bóklászik,

és „ a szíve szárnyal, mint a sas-madár." (Copyright by Little Big Man.) Csak földre ne huppanjon valahogy, mertbeleragad a koszba — sziszegi a KDNP.
Amúgy minden okéi Egyetlen tanácstag megy csupán a mikrofonhoz, és közhírré teszi, hogy a Tanács nem sztálinista képződmény, a francia forradalom hagyatéka, s különben is: legyünk büszkék arra, amink van. A köztéri szobrokra például. Sajtóbeli barátom ekkor már kacarászik, és foga közt szűrve a szót ajánlja a városatya figyelmébe a Mózes-családot, meg a tanácsköztársaság Jancsi és Juliskáját az Eötvös téren. Vi-háncra azonban nincs idő, mert

sorolják, hogy a várospolitika tudomány, s hogy a jó vezetés a polgárok észszerű érveire hallgat. Csak arról nem esik mukk se, hogy voltak hamis tudósok itt, s hogy a 2x2 józansága keveseket bűvölt el Kanizsán.
Kétségtelen, az elnököt igen. APro Űrbe kitüntetés, amit átadnak, meg az ünneplő taps neki kijár.
Aztán a múltra rákattan az ülésterem ajtaja, benn nem szorul senki, mert egy szinttel lejjebb tálakvárjáka„választottakat", és mit tehet a magyar: ha toroz, ha vigad — borba fojtja jóeszét,
Az utolsó vacsoráról azonban az újságíró angolosan távozik, s csak képzeli, hogy reggel majd az álmos vicék — boldogabb időkre várva — összesöprik „a tanács gazdasági tapasztalatai" -nak széthullt lapjait, a maradék pogácsát pedig szétosztják az örökül hagyott szegények között.
Pék Pál

KANIZSA

7

1990. szeptember



ereje
Az új filharmóniai évadról


Évfordulós emlékérem
Talán a legszebb Kanizsával kapcsolatos emlékérmet adta a város lakói kezébe a minap a Történelmi Emlékbizottság és a Városi Tanács. Az érem egyik oldalán Lipót császár átveszi a megláncolt töröktől a vár kulcsait, a másik felén a soktornyos Kanizsa vára látható. Kapható a múzeumban, az IBUSZ-nál és az Idegenforgalmi Hivatalban.
Az idei tanévkezdéssel új nevet kapott városunklegrégibbgimnáziuma, a.Landler". A változtatás okairól, s az új tanévről az intézmény igazgatójával, Szebenyi Máriával beszélgettünk.
— A névváltoztatás kezdeményezője a
tanári kar — kezdte Szebenyi Mária — de
diákjaink és a szülők is támogatták a ja
vaslatot. Fontos azonban tudni, hogy indo
kaink között nem szerepelt Landler Jenő
személyének megtagadása. Olyan nevet
kerestünk, amely ajogfolytonosság jegyében
alkalmas az intézmény mindenkori diák
jainak szellemi közösségbe vonására. A
többségi vélemény alapján esett válasz
tásunk az 1696 és 1765 között élt gróf Bat
thyány Lajos nádorra, az egykori alapítóra,
akinek nevét — bár nagyon sokat tett Ka
nizsa és környéke érdekében — semmilyen
intézmény, utca nem őrzi.
S hogy miért alapított ezelőtt 225 éve Batthyány Lajos Kanizsán tanintézetet? Mert felelősen gondolkodó hazafi volt, aki látta, hogy a meglévöanyagi feltételek lehetőséget nyújtanak a szellemiek fejlesztésére is. S mivel mindez a saját birtokán történhetett, érdekében állt egy gimnázium létrehozása. Példaértékű megegyezés alapján az épület a vármegye, a tanárokat a kegyesrendiek, a pénzt pedig a Batthyányak adták mindehhez. Az így elkészült gimnázium 1765-ben nyitotta meg kapuit, 390 diáknak adva lehetőséget a tanulásra.
— Az idén egyébként ennek mintegy
kétszerese a hozzánk beiratkozott tanulók
száma — folytatja az igazgató —, s ez nem
kis gondokat okoz. A mostani első év
folyamon indított hét osztályunk mögött ott
rejtőzik egy láthatatlan nyolcadik is, hiszen
az osztálylétszám helyenként a 38-at is eléri.
Pedig szerettünk volna 20 osztályos iskola
maradni... Ugyanakkor a tárgyi és személyi
feltételeink sem optimálisak. 61 fős tan
testületünk generációváltozás előtt áll, 5
éven belül csaknem 20 kolléga vonul nyug-

díjba. Vannak tehetséges pályakezdőink, de a középgeneráció hiányzik. Célkitűzéseink azonban problémáink ellenére sem változnak, a követelményszintből nem engedünk. Koncé pciónkléleképí tő munkárairányul, melynek során 225 év humán hagyománya mellé a természettudományi és a nyelvi ismereteket is fel szeretnénk zárkóztatni.
—Az 1990/91 -es tanév egyébként rendhagyó — szögezi le az igazgatónő. Az évforduló miatt az idén több ünnepi eseményt tervezünk. Szeretnénk, ha az új név a szellemi összetartozás szimbólumává válna, ez alkalombólszervezett programjainkpedig tartalmukkal vonnák magukra az érdeklődők figyelmét, nem pedig a látványossággal. Ennek jegyében tanulmányi versenyeink témáit is e gondolatiság felé igazítottuk, de irodalmi pályázat kiírására is sor került. Könyvtári Esték címmel találkozókat szervezünk mostani, s egykoron nálunk tanult, időközben híressé vált diákjaink között. A programok közül kiemelkedik az az októberi három nap, (20-21-22) amikor koncentráltan kerül sor az ünneplésre. Huszadikán délelőtt kiállítások nyílnak, délután az öregdiákok talákoznak mai társaikkal, este pedig gálaműsorra kerül sor. Másnap délelőtt a ma iskolája köszönti a régieket, ezt délután szentmise követi, ahol gimnáziumunk énekkara együtt fog énekelni a pesti piaristák énekkarával. Este: Öregdiákok Találkozója. A harmadik napon halottainkra emlékezünk, a termőben elhunyt tanár- és diáktársaink sírjait koszoruzzuk meg.
A rendezvényekre minden voltdiákunkat külön-külön nem tudjukmeghívni—búcsúzik Szebenyi Mária —, de a sajtó útján is szeretném közre adni: — Szeretettel várunk mindenkit, aki valaha tagja volt az iskolának, idetartozónak érzi és vallja magát. Nagy szükség van aszemélyes kapcsolattartásra, mert enélkül elképzelhetetlen a jövő iskolája. ifj.Miha Tamás

Az Országos Filharmónia új helyi megbízottjával, Katona Noémivel beszélgettünk az 1990/ 91 -es hangversenyévadról.
—Az idei évadban négy hangverseny szerepel a filharmóniai programban — tájékoztat a fiatal népművelő. — Ebből hármat a HSMK nagytermében, egy orgonakoncertet pedig — évadzáróként — az Alsóvárosi templomban fogunk megrendezni.
—Hallhatnánk valamit részletesebben aprog-ramokról és az előadókról?
— Október22-én indul a hangversenyévad az Új Budapest vonósnégyes estjével; két Beethoven vonósnégyest fognak játszani. A tavaly megismert Éder vonósnégyes mellett ez a Kiss András, Balogh Ferenc, Bársony László, Botvay Károlyfelállású együttes is a magyar kamarazene élvonalába tartozik. Számos nemzetközi versenyen nyertek díjat és az együttes tagjai szólistaként is ismert művészek.
1990 februárjában hosszú szünet után ismét hallhatjuk Ránki Dezsőt, aki ez alkalommal nem szólóestet ad, hanem feleségével, a tehetséges Klukon Edittel, Mozart négykezes zongoraszonátáiból játszik. Ennek a hangversenynek aktualitást ad, hogy a zenei világ 1991-ben emlékezik Wolfgang Amadeus Mozart halálának 200. évfordulójára.
Áprilisban a Budapesti Madrigálkórus lép fel Szekeres Ferenc vezényletével. Ők mintegy keresztmetszetetadnak hatalmas repertoárjukból, ami a reneszánsz nagy mestereitől a mai szerzőkig terjed. Marenzio, Gabrieli, Arcadeft, Dowland, Bartók és Kodály műveiből énekelnek Takács Klára operaénekesnő és Haradzy Miklós zongoraművész közreműködésével. A karnagyot, Szekeres Ferencet egyébként szoros szálak fűzik kör-
ililiii


nyékünkhöz, mivel murakeresztúri születésű.
Az évadzáró koncertet — mondhatjuk immár, hagyományosan — ismét az Alsóvárosi templomban rendezzük meg, s nem kisebb művészt hallhatnak majd a bérlettulajdonosok, mint Lehotka Gábort. Nagy Major Zsolt trombitamüvész közreműködésével nagyrészt barokk műveket fog játszani, természetesen Bachot is, de szerepel a műsorban egy érdekesség, Lehotka Gábor saját szerzeménye.
— Impozáns a névsor, de a hang
versenylátogató szeretne nagyzenekari koncertet
is hallani.
— Biztosan, de ez jórészt a közönség ér
deklődésén múlik. Atavalyi évadban csak körülbelül
kétszázan vásároltak hangversenybérletet, és ilyen
csekélyérdeklődő mellett az Országos Filharmónia
számára nagy ráfizetést jelentene nagyzenekarokat
utaztatni. Ha az idei évadban legalább há
romszázan, háromszázötvenen váltanának bérletet
— és ez még mindig nem jelentene telt házat, hi
szen a HSMK nagyterme körülbelül ötszáz fé
rőhelyes— akkorjövőrevalószínűlegváltozatosabb
lesz a kínálat.
— Mik a bérletvásárlás praktikus tudnivalói?
— A négy előadásból álló hangversenybérlet
ára 260 Ft. Október 1 -jén kezdjük meg az árusítást
a HSMK-ban. Október 1-jétől 5-ig várjuk a régi
bérlettulajdonosokat, hogy újítsák meg bérletüket,
október 8-tól 12-ig pedig az új érdeklődőket. Az
említett időszakban délután 15 órától 18 óráig tar
tunk ügyeletet. Remélem, hogy lassan visszatér a
közönség, és a filharmóniai hangversenyek a nem
túl távoli jövőben ismét olyan látogatottak lesznek,
mint egy évtizeddel ezelőtt.
Kocsis Katalin







I

KANIZSA

7

1





marasztalni kellene Ferkovics Józsefet, mert érték van a tarsolyában és hit a szívében.
-emgyé-
képzőművészeti szak-
középiskolában tanuljak tovább, de az intézet úgy foglalt állást: .államérdek", hogy minden nevelőintézeti gyereknek szakmája legyen. így kerültem Komlóra, a szakmunkásképzőbe. Ott három év alatt kitanultam a vájár szakmát. Munka mellett gimnáziumba jártam, s három évet ott is elvégeztem.
Természetesen magánúton tanultam rajzolni, festeni. Pécsett a képzőművészeti szakközépiskolában Leitner János és Horváth János foglalkozó ttvelem. Életem úgy alakult, hogy Budapestre kerültem. Sikerült magánhallgatóként bekerülnöm a Képzőművészeti Főiskolára, s Horváth Dénesnél tanultam. Aztán a Cigány Kulturális Szövetségnél dolgoztam. Úgy láttam azonban, hogy nem úgy mennek ott a dolgok ahogy kellene, ezért eljöttem. Azóta újra Kanizsán vagyok.
Csábítás.

Krisztusfej.
Ferkovics Józsefet gyakran látni a városban képekkel a hóna alatt. Saját grafikáit, festményeit árulja a cigány származású, tehetséges fiatalember. Vele beszélgettünk életéről, terveiről.
— 1961-ben születtem, Le-tenyén—kezdi. —Tizennégy éves koromig különféle nevelőintézetekben éltem. Állami gondozott voltam. Az általános iskolában azt javasolták, hogy

Megalázottak festője
A képeim — azok, amelyeket igazából magamnak festek — az emberi szenvedésről, az ember olyan vívódásairól szólnak, melyekről nem szívesen beszélnek. Ezekben az egész életem benne van. A megaláztatások is, meg azok az életérzések, amelyeket a tudat legmélyére szeretnék rejteni. De megmutatom azt is, hogy ma is van, aki lyukas cipőben jár, s van, akinek nincs cipője; akit vernek, aki elhagyottan agonizál...
Ma a festő rosszul érzi magát. A képek nem kellenek, mert az embereknek nincs pénze.
- Milyen jövőt lát maga előtt?
— Szerintem itt öt évig még
nem lesz felemelkedés. Elmegyek
hát külföldre, olyan országba ahol
jó élet van, és a művészettel is
foglalkoznak. Fogom a batyumat,
s mint a mesében, elindulok... •—
mondja, és hosszan hallgat.
S én arra gondolok, hogy

Pedagógus jubileum
Fogyhatatlan hittel élni

Bensőséges ünnepségre került sor Nagykanizsán, a tanácsházán, szeptember 10-én délután. Hét idős pedagógust köszöntöttek, akik oklevelüket 50, illetve 60 éve szerezték. Arany- és gyémántdiplomát kaptak a tanítók és tanárok.
Zsoldos Ferenc tanácselnök meleg szavakkal köszöntötte az idős pedagógusokat, méltatva a hosszú évtizedekig tartó helytállást, az életpálya göröngyös útját. Azt kívánta, hogy a munkában eltöltött élet jóleső elégtétele legyen a múlt teljesítményének megnyugtató tudata és a révbe jutott tanítványok hálája.
Gyémántdiplomát kapott; Gazdag István tanár, Ko-ronczy Rudolf tani tó, Pölöskey József igazgató és Vargha Béla igazgató, Kollarits Flóriánné tanítónő és Nemes Sándorné tanítónő.
A baráti beszélgetésből fél évszázadnyi történelem bontakozott ki.
Pölöskey igazgató úr nosztalgiával emlegette Mi-

kekarácsonyfát, ahol pályakezdőként 70-80 gyermeket tanított, s ma ugyanott nincs iskola. Azokban az években nő még nem nagyon állt a katedrán. A háború után aztán megfordult a helyzet, hiszen sok férfi tanító elesett aharcokban. Ma már zömmel nők viszik tovább az oktatás lángját, pedig igen nagy szükség volna az iskolákban a férfi pedagógus példájára — sóhajtotta Pölöskey József.
Sokunk Béla bácsija, Varga Béla igazgató úr, köszönettel adózott a város vezetőinek, amiért számontartják és megünneplik a szép jubileumot. Köszöntötte kollégáit, kik megélhették ezt a napot, s emlékezett azokra, akik megérdemelnék, de már nem lehetnek körükben.
Koronczy Rudi bácsi a rangidős az ünnepeltek között. Bocskától Nagykanizsáig sok apró gyerek tanulta tőle a betűvetést, idős korában pedig a napköziben az önálló tanulás képességét. Megható volt, ahogy a kicsi öregúr pedagógusi és emberi hit-

vallását megfogalmazta: „Mit akarsz, az a lényeg. Nem az, hogy hol vagy".
A pirospozsgás Gazdag Pista bácsi — hajdani énektanárunk — a megváltozott Szent István ünnepléssel pél-dálódzva fejezte ki bizakodását a jövőben. Az ő generációja minden létezőt megélt: világháborút, lágereket, véres és verteién megtorlásokat mégis tisztességes hitét és áldozatos lelkesedését adta egy olyan életpályához, ahol mindig több volt a tennivaló, mint a kenyér.
Fehér Lajos élete kész regény. Volt tanító, kántortanító, tanár, szakfelügyelő, iskolaigazgató. Közben — ha nem volt pedagógusi állás — jegyzőségi írnok is. Gyakran dicsérték, ha az általa irányított énekkar, tánccsoport jól szerepelt, de el is marasztalták — mi több, büntetésből, áthelyezték —, ha az ötéves tervet nem jói „támogatta". Az ő generációja sokat dolgozott és nélkülözött, megérdemelné hát a nyugodt, >

biztonságos, megbecsült öregséget.
Annuska, Kollarits Flóriánné pedig soha nem akart más lenni, csak falusi tanítónő. A városba nem kívánkozott. A szolgálat 40 éve zömmel Kisrécsén telt el. Ma is ott él, volt tanítványai, gyermekei, unokái között. Vezeti a kultúrházat, a hímzőszakkört, s részt vesz a szavazások előkészítésében. Az emberi méltóságot Gárdonyi LÁMPÁS-ánakhite adja meg számára.
Az ünnepség végén Tóth Lajos, a kanizsai pedagógus szakszervezet titkára szinte mindnyájunk kívánságát tolmácsolta:
— Változó világunkban Önök példát adtak a következő nemzedéknek. Gyermekeiknek, unokáiknak, tanítványaiknak emberi számítás szerint jobb lesz az élete, s általuk e sokat próbált nemzetnek is. Maradjanak közöttünk még sokáig, jó egészségben!
Bné



KANIZSA

W&O. szeptember 2tt.\'

Vállalkozó szebbik nem





A vállalkozások korát éljük. Induló tőke, képzettség, és egy kis mersz, máris áll az üzlet. Van, aki már kipróbálta, van, aki most lavíroz ide-oda, van aki csak tervezgeti. A sok elképzelhető s képzel hetetlen vállalkozás hírei között is szemet szúr a hirdetés: Ausztráliában vállalkozó szellemű hölgyeket keresnek bárokba, napi ezer dollár keresettel. Meghökkenhet, aki olvassa, s önkéntelenül alkalmazni próbálja kevéske ismerétét a vállalkozásokról.
Előszöris avállalkozói törvény első pontját: az alkalmazottaknak mestervizsgát kell tenniük. Ezek a hölgyek miből vizsgáznak? Ausztráliában vagy itthon? Aztán

az engedélyről: a pecsétes papír mit enged (meg)! A bárban felszolgálást, kiszolgálást, felmosást, mixelést, ikszelést? Ha januártól indul az üzlet, talán „bárhölgyi" tanúsítvány is szerezhető, hiszen az új esztendőben az is szerezhet bizonyítványt, aki nem az előírt szakmák valamelyikét űzi. Ez ugyebár két oldalról is előnyös lesz: a vállalkozónak és a kuncsaftnak is. Ott! Ausztráliában! Mert a mesterlevelet ki kell ám függesztenil S mindenki látja majd (ottl), hogy a magyar hölgyek nem akármilyen hölgyek.
Az az ezer dollár, mégse kutya. Itthon egyáltalán nem. Hát ott mennyit ér? A vállalkozásba be-

letartozik ez a rizikó is. Esetleg fejenként napi egy-két dollárt majd haza kell utalni annak, aki a .mesterlevelet" elintézte.
A hirdetés nem tájékoztatott alaposabban. Például nem részletezte, hogy a testi vagy lelki vagyon nyílt piacokon történő privatizálása hogyan történik, erőteljes vagy lanyha magánkeresletre számíthatnak-e a vállalkozó szellemű magyar hölgyek? Aztán a jelenleg még szétforgácsolt, ám mégis csak beruházható magánerők egybegyűjtését szolgáló intézmények (bárok!?) befektetési vagy le-fektetési társaságok lesznek? Megannyi talány a nagy út előtt.
Akkor hát mi a biztos? Az egy

darab fotó milyensége, mert hát ott messze Ausztráliában, mégiscsak a vagyonrészek (időleges) eladása lesz a fontos, s a privatizációs kiadásokat és bevételeket a magyar parlament nem fogja tudni ellenőrizni.
Előfordulhat, hogy a hölgyek helyzetükből adódóan nem tudnak ellenállni a -részérdekek nyomásának, femmilyen stabilitásnak, s nemzetgazdasági besorolásuk hátul kullog, E bajokat csak ideig-óráig fedi el és nem megoldja a privatizációs bevételek haszna." Hja! A vállalkozásnak deficitje is lehet!
Bné




Színházra várva
— Már harmadszor leszek
bérlettulajdonos — mondja Sz. A.
3. osztályos gimnazista. — Az a
jó, ha telt ház van, ha előadás
közben nem távozik senki, ha
szinte tapintani lehet a terem
hangulatát.
—A műsortervet úgy állítanám össze, hogy feltétlenül legyen egykét veretes klasszikus dráma, egy-egy zenés darab, musical, meg egy mai író müve jelen életünkről. Tavaly megnéztünk néhány túlmodernizált, túlkomplikált előadást a kaposvári művészektől. A klasszikus színjátszást jobban szeretjük. Nem igaz, hogy korosztályom rajong a... hogyan is nevezzem: profán színpadi játékért.
— Shakespeare-t, a magyar
klasszikus drámairodalmat, egy-
egy nívós rockoperát mindig
műsoron tartanék, és a ta
nulóifjúság számára a kötelező és
ajánlott irodalomból egy vá
lasztékot. Ezt az utóbbit lehet
beavató színháznak is nevezni,
csak előadás közben ne ér
telmezzen a színpadról senki
semmit, mert az az iskolában a
tanárok dolga.
— Azt hiszem, engem hálás
közönségnek lehet nevezni —
pillant fel Radics Anna tanár. —
Afféle „mindenevő" vagyok. A
csevegős, könnyű sza
londaraboktól a véres komédiáig
mindent szívesen megnézek, ha
jól csinálják, vagyis ha elhiszem,
amit látok. A ripacskodástól a

komolykodó semmitmondástól, vagy az ideológiai szájbarágást célzó színpadidegen daraboktól mentsen meg az isten!
— Szívesen látnék olyan drá
mákat, amelyeket a . kul
túrpolitika a háromT (támogatás,
tűrés, tiltás) jegyében a legutolsó
kategóriába sorolt. Például Háy,
Márai darabjait.
— Kedvelem azokat a da
rabokat, amelyeket olvasva az a
vélemény alakulhat ki, hogy
szcenikailag kivitelezhetetlenek.
Ezek az úgynevezett „asztalfiók"
darabok, Spiró, Nádas, Kornis, a
külföldiek közül Vável munkái.
—Az idei 200. évad programja jó alkalom lett volna, hogy „végiglapozzuk" a magyar dráma történetét. Színpadra állíthatnának egy-egy iskoladrámát vagy ritkán játszott klasszikus alkotást is.
— Örülök egy-egy jeles színész
vendégjátékának, különösen, ha
az jutalomjáték. Ilyen volt Avar
István szereplése A bölcs Nathan
című darabban. Nagyon sze
retném, ha ez folytatódna, azért
is, mert a színészek választása
minőségi garancia arra, hogy
„csemegét" látunk.
Lengyel Józsefné, közönségszervező Tungsram Rt-ban.
— Negyedik éve végzem ezt a
munkát, s elmondhatom, hogy
nagyon szívesen. Remélem, hogy
azidei évadra is el tudokadni 140-
150 darab bérletet, mint tavaly.

Természetesen ez nemcsak színházi, hanem hangverseny- és pódiumbérlet is. Az idén nehezebb lesz a szervezés, mert nagyon megemelkedett abérletek ára, 800 illetve 750 forintra. Még akkor is sok ez, ha az összeg felét az üzemi SZB fedezi. Megmondom őszintén, nálunkakaposváriakat szeretik jobban, s nem bánnák, ha a bérlet csak az ő előadásaikból állna.
A HSMK-val jó a kapcsolatom, igyekszünk megfelelni az elvárásoknak. Gondolok arra is, hogy a darabok tartalmát előre megismerjék, akik elmennek az elődásokra. Javaslom, hogy már augusztus közepétől szervezzük a bérletek eladását, így több idő jutnaajó előkészítésre. Megértem azonban, hogy a színházaknál is nagy a bizonytalanság, így csak szeptember elejére áll össze a műsorterv.
De nem jó, ha még ezt is csak a pénz, illetve a pénzhiány mozgatja.
*
Kétségtelen: a 201. évadot kezdő magyar színházi élet nehéz napokat él át. De amikor ünneplő ruhában és ünnepi szívvel helyet foglalunk a színháztermekben, talán nem fogjuk érezni ezt. Hiszen a MASZK: „sír és nevet". Nézzünk szembe vele, és magunkra ismerünk majd. Mert a színház tükör.
Büki Pálné

Határrendőrség
lesz a Határőrségből
A tervek szerint még ebben az esztendőben az országgyűlés elé terjesztik a Magyar Köztársaság államhatáráról, határőrizetéről és a határőrség felállításáról szóló törvénytervezetet. A határőrségből határrendörséggé átalakuló szervezet a jövőben várhatóan közbiztonsági és bűnüldözési feladatokkal is foglalkozik.
Az elgondolások szerint a határrendorség a határon belül tíz kilométer széles sávban bűncselekmények esetén nyomozási feladatokat is ellát majd. Azok, akik a szabálysértésnek számító tiltott határátlépést kísérelnek meg, a jövőben nem kerülnek át a rendőrséghez, hanem ügyükben saját hatáskörben intézkednek.
A határrendőrség első fokú menekültügyi hatóságként is működik, s így már a határon döntés születne a menekült személy ügyében. Szó van arról is, hogy a vámőrség megbízásából — kisebb forgalmú határátkelőhelyen — vámellenőrzést is végeznének a határrendörök.
Ahatárrendőrség felállításával megvalósul az a kormányhatározat, amely szerint legkésőbb 1995. év végéig a sorállományt hivatásosok váltják fel, s így a jelenlegi országos 22 ezres létszám mintegy 8-9 ezerre csökken.

199Ö*

KANIZSA





Kanizsai örökzöldek
Könyvtár a semmiben
Válasszon!
Várta-Lak, Harapta Lak, Csókolta Lak...
Falfirkák
Reklámtáblák, plakátok, cégtáblák és üzletek kirakatai. Elrejtikakopott falakat. Deláthatunkmásfajta dekorációt is. Abelvárosban kevesebbet, a lakótelepeken és a külvárosban többet. Falfirkák. Rondák és elfogadhatatlanok.
A Berzsenyi utcai fagylaltozó mellett például, a garázssor falán nagy betűkkel ez áll: Metallica, Speed metál. Rockerekmüve. Afagylaltos aztmondja, hogy már három éve virít a falon. A lakók nem törődnek vele. A családi házakat azonban mintha megkímélnék. Hanem, a tulajdonos rövid úton eltünteti a rongálás nyomait.
Falfirkák. Mindenütt, ahol fiatalok járnak.
Az Űrhajós presszó falán Pokolgép felirat, festékkel felszőrva. Aztán: „Szeretlek, Juci!" meg „hűje vagy", így jével. Meg szívbe írt betűk és pálcikaemberek. Némelyik jópofa. A vagányság jelei.
Rajzok és szövegekakapualjakban is. Együttesek neve, és szexuális továbbképzés.
A tohonya unalom mesterművei.
Egy város bizonyítványa önmagáról.
Kársai András
A ferencesek által építtetett alsóvárosi templom, és a nyugati oldalához kapcsolódó rendház a város egyik legszebb műemléke. 1702-től épült, több évtizeden át, avar tégláiból. Az egykori kolostor hosszú évekig kollégium volt, 1988-tól—átmenetileg—könyvtár.
— Miért, mennyi időre kény
szerültek ide?—kérdezem Pintér
Béla igazgató úrtól.
— A régi épületünk a Sugár
úton nagyon elhasználódott, fel
újításra szorult. Akkor úgy tá
jékoztattak bennünket, a mun
kálatok négy-öt évig fognak tar
tani. Ezt elfogadhatónak ta
láltam, vállaltuk a költözést, a
nehéz körülményeket, a város
jelenlegi és jövőbeni olvasói ér
dekében.

— Milyen gondokkal kellett
megküzdeniök?
— A hajdani rendház ide-
költözésünkkor könyvtárnak sem
volt megfelelő, csak elfogadtuk,
mint átmeneti állapotot. Egészen
más az épület szerkezet, mint
amire egy könyvtárnak szüksége
van. Műemlék, átalakítani nem
lehet, így .folyosói" könyvtár let
tünk. A könyvek jelentős részét a
hajdani cellákban tároljuk, ez az
olvasók elé tárható do
kumentumok alapos be
szűkülésével járt. Ha az olvasó
kéri, dolgozóinknak a sok szoba
valamelyikében kell megkeresni
a könyvet és szolgálati helyét
hosszabb-rövidebb időre őrizet
lenül kell hagynia.
Az épület hideg, nehezen fűthető, sötét. Egész nap égetni kell a villanyt. Költségeinket ez borzasztóan emeli, csak pótkeretből tudtuk fizetni eddig is.
Ezen kivül ideköltözésünkkel a középiskoláktól távolabb kerültünk, a spontán látogatások észrevehetően csökkentek. Régi épületünk kedvezőbb helyen, iskolák közelében volt.
— Mi a helyzet a régi épület
felújításával?
— Az eredeti tervek szerint
hatvanmillió forintba került vol
na a felújítás.-A rá szánt pénz
elúszott, az egészségügy kapta
meg. Aztán a ZALATERV újabb
tervet készített, kétszázmillióról
szólt. Terv tehát van, csak fel
újítás nincs, és nem tudom,
egyáltalán lesz-e. Hivatalosan
nincs tudomásom semmiről, de
amit nem hivatalosan hallok, az
sem biztató. Valahogy lógunk a
levegőben. A tanács — úgy tudom
— a könyvtár helyzetének meg
oldását hivatalosan a meg nem
oldott ügyek kategóriájába so
rolta. Szándéka szerint ezt már

az új önkormányzatra hárítja.
— Úgy hírlik, a régi felújításra
váró épületet, amelyben a gyer
mekkönyvtár ma is üzemel, az
Ipartestület visszaigényli.
•— Mi is hallottuk, persze ezt
sem hivatalosan. Jelenlegi épü
letünket pedig az egyház igényli
vissza. Egy hónappal a be
költözésünk után megjelent a
Veszprémi Püspökség küldöttje,
megnézte az épületet. Nem nyilat
kozott, csak sejtéseink lehetnek.
Pár nap múlva érdeklődtem a
Művelődésügyi Minisz-
tériumban, azt a választ kaptam, hogy a rendház valóban szerepel a visszaigénylendő épületek listáján, de időpont megjelölése nélkül. Szóval a helyzetünk, enyhén szólva, nem biztató.
— Ön lát-e megoldást a kö nyv-
tár jövőjét illetően?
— Véleményem szerint egyet
len megoldás az új könyvtár épí
tése lenne. A többek által em
legetett zsinagóga átalakítása
erre nem volna megfelelő. Ha
talmas belmagasságú, egy szin
tű. Még ketté osztva, karzattal is
kevés volna az alapterülete. Ar
ról nem is beszélve, hogy ez is
műemlék, tehát nem lehet átala
kítani. Ekkora könyv
állománynak, mint a miénk,
háromezer négyzetméter kellene.
Erre egyébként pontos szab
ványok vannak.

— Mekkora a könyvtár ál
lománya?
— Teljes állományunk ket-
töszáztíz-kettőszázhúszezer kö
tet. Ittszázhúsz-százharmincezer
kötet van. Élő könyvállományunk
értéke tízmillió százötvenkétezer
forint. „A" típusú könyvtár ka
tegóriájába tartozunk, mint a
megyei könyvtár. Feladatainkat
tekintve is hasonlóak vagyunk,
nekünk is százhúszezer lakost
kell ellátnunk.

— Amíg itt maradnak, hogyan
terveznek?
— Teljes a bizonytalanság a
jövőnket illetően. Mondhatnám,
az ellehetetlenülés állapotában
vagyunk. A két épületünk ezévi
energiaköltségére tervezett
összeg már elfogyott, sőt, a pót
hitel is. Mi a megoldás? Nem
tudom. Olyan veszély fenyeget
benünket, hogy ha nem tudjuk a
jövőben kifizetni a villany számlát,
lekapcsoljuk a villanyt, és haza
megyünk. Ha nem tudjuk ki
fizetni a gázszámlát, nem fűtünk,
bezárunk. Sajnos nincs garancia
arra, hogy a jövő évet ilyen költ
ségvetéssel, az egyre emelkedő
árak mellett végig tudjuk vinni.
És még más gondok is nyomasztanak bennünket. A mü-

ködési kiadások problémái miatt a tartalom is szenved. Egyre kevesebb könyvet, folyóiratot tudunk venni. A beszerzésre fordítható pénzösszeg évek óta változatlan, az árak pedig ugrásszerűen emelkednek. A nyolcvanas évekhez viszonyítva, ha azt száz százaléknak tekintem, ma harminc százalékot tudunk beszerezni. Azon kívül a könyvkiadás egyre rosszabb minőséget produkál, a technikai állapotot illetően. Sok a fűzött, hamar széteső könyv, a kötési költségek pedig óriásiak. Ezért egyre több dokumentumot kell helyben használhatónak minősítenünk. — Honnan vár segítséget?

— Hogy a könyvtár helyzete egyáltalán napirendre kerüljön, ahhoz az új önkormányzatba be kell kerülni könyvtáros szakembernek is. Én csak párton kívüli személyt látok erre alkalmasnak. Bár a hatalomnak sosem volt kedves az olyan intézmény, ahonnan informálódni, okosodni lehetett,, meggyőződésem, hogy a könyvtárak szerepe nem csökken a jövőben. Aki a szakmáját félti, helyt akar állni, az rákényszerül a könyvtárra, mert megvenni a könyveket nem tudja. Ma már tanulásra használják a könyvtárat, nem szórakozásra. Erre kell a választásokon is figyelni.
Horváth Mária

12

KANIZSA

1990, szeptember &!♦





Változó hadsereg
Mostanság sok szó esik a hadseregről és a végbement változásokról. HavrilAndrás ezredes és Nádas János őrnagy arról adtak tájékoztatást, hogy mindez hogyan érinti a nagykanizsai dandárt.
■— A változások nálunk abban nyilvánulnak meg, hogy csökkent a sorállomány létszáma—mond-jaHavrilAndrás. —így anapi élet fenntartásában nehézségeink vannak. Elsősorban a katonai objektumok állagmegóvásában. A hivatásos állományhoz különböző alakulatoktól érkeztek új tisztek. Az ő beállításuk jelentett némi problémát — lakás, családtagok elhelyezése — de ez már történelem; sikeresen megoldottuk.
— Tapasztalható-e az át
szervezések következtében bi
zonytalanság a hivatásos tisztek
körében?
— Megítélésem szerint az át
szervezés következtében nem,
hiszen innét nem kellett el
helyezni tiszteket, hanem újak
jöttek. Felvetődhet a kérdés, hogy
akkor most nagyobb lett-e a
dandár. A hivatásos állomány
vonatkozásában eddigi üres he
lyeinket sikerült feltölteni. Nincs
létbizonytalanság az átszervezés
miatti A hivatásos állomány bi
zonytalansága az ország hely
zetéből adódik — mint más ál
lampolgároké is. Nagy vá
rakozással tekintünk a kor
mányra, hogyan sikerül sta
bilizálni a helyzetet.
— Tapasztalható-e, hogy a
tisztek elhagyják a katonai pá
lyát?
— Kanizsán nem! Volt ugyan
egy-két fő, akinek az átszervezés
időszakában felajánlották, hogy
elmenjen más alakulathoz. Két fő
leszerelt, de nem a bizonytalanság
miatt, hanem azért, mert a velük
szemben támasztott kö
vetelményeknek nem tudtak ele
get tenni.
—A politikai tisztek beosztása megszűnt. Ők jelenleg mivel foglalkoznak?
— A jelenlegi felső vezetés,
elsősorban a Magyar Honvédség
főparancsnokának intézkedése
értelmében 1990. december 31-
ig ezt az intézményrendszert
minden jogutód nélkül fel kell
számolni. Nálunk most már vég
legesen rendeződött a volt po
litikai tisztek sorsa. Döntő több
ségük dandárunknál kapott
feladatot. Elsősorban eredeti
szakmájukban nyertek el
helyezést. Ki kell mondani, hogy
sokkal alacsonyabb beosztásba
kerültek.
— Az alacsonyabb beosztás
egzisztenciálisan érinti a tisz
teket?
— Mondok egy példát — kap
csolódik a beszélgetésbe Nádas
János őrnagy. — Egy osz
tályszintű parancsnok-he
lyettesből (korábban kb. 300
emberrel foglalkozott) ugyan-

annál az egységnél sza-
kaszparancsnok lesz. Hogy közérthetőbb legyen, ez annyit jelent, mintha egy egyetemi tanár általános iskolában tanítana.
— Az érintettek mindezt ho
gyan élik meg?
— Kötődnek a városhoz, kö
tődnek az alakulathoz, van biz
tos munkahelyük... s ezért fel
vállalják —mondja Nádas őrnagy.
— Én a Magyar Honvédségen
belül nem is tudok olyan gé
pesített dandárról —veszi vissza
a szót a parancsnok —, ahol ilyen
nagy lett volna a ragaszkodás az
alakulathoz, mint nálunk. Va
lamennyi nevelőtiszt itt maradt,
azt is vállalva, hogy sokkal ala
csonyabb beosztásba kerüljön.
— Fontosnak tartom — hang
súlyozza Nádas őrnagy —, hogy
az érintett kollégákat lélektanilag
segíti, hogy nincs mitől félniük.
Szembe mernek nézni egykori
beosztott tiszttársaikkal. Olyan
viszonyok alakultak ki, amelyek
feltételezik, hogy semmiféle üt
közés nem lehet.
— Ennek megértéséhez —
mondja Havril András — tudni
kell azt is, hogy itt Nagykanizsán
már három éve elkezdődött egy
demokratizálódási folyamat,
amely akkor még nagyon rend
szer-idegen volt. Már akkor az
előtérbe kerültek az emberi kap
csolatok. A politikai munkások—
később nevelötisztek — a sze
mélyiség fejlesztésével fog
lalkoztak. Ez is szerepet játszott
abban, hogy ők valamennyien
elismert emberek!
— Érdekképviseleti testületet
kellett létrehoznunk, amely a
parancsnok úrnál képviseli a
tisztek, tiszthelyettesek érdekeit.

A testület elnöke titkos szavazással egy volt nevelőtiszt lett
— említi a fentiek igazolására
Nádas őrnagy. — Ez más ala
kulatokra nem jellemző. A tö
megtájékoztatásban azonban úgy
jelent meg, hogy a komiszár-
rendszer szűnt meg. Ez fél
retájékoztatás, mert komiszárok
már az ötvenes évek elejétől nin
csenek! Voltak politikai he
lyettesek, de a parancsnokok
egyszemélyi felelőssége volt a
döntő.
—A tisztek hogyan fogadták a rend szerváltást?
— A rendszerváltás — Nagy
kanizsáról beszélek — hivatásos
állományunk a leghiggadtabban,
legszervezettebben, legfe-
gyelmezettebben éli át. Mi nem
azzal foglalkozunk, hogy mi volt,
hanem azzal, hogy mi lesz. Azzal,
hogy a feladatunkat hogyan
tudjuk értelmesebbé, szer
vezettebbé tenni, hogy a város
lakossága közelebb kerüljön a
laktanyához, mi pedig a la
kossághoz.
— Az elmúlt időszakban is a
haza védelmére történő fel
készülés volt a legfontosabb és a
fiatalok nevelése. A haza védelme
a jövőben is fontos feladatunk. A
feltételek azonban változtak:
szűkösebb anyagi körülmények
között, kisebb sorkatonai lét
számmal, új kiképzési rend
szerben és csökkentett ka
tonaidőben kell mindent vég
rehajtanunk. Ha egy mondatban
akarom megfogalmazni, azt kell
mondanom, hogy a hadseregben
az elmúlt egy évhez viszonyítva
minden új lett. Nem tudok olyat
mondani, ami ne változott volna
meg; a struktúra, a módszerek...
— sorolja Havril ezredes. Ilyen

lehetőség még nem volt a hadseregben, hogy az alárendelt csapatokra ekkora önállóság háruljon. Jónak tartom, mert lehetőség arra, hogy be tudjuk bizonyítani, hogy képesek vagyunk a feladatok megoldására. A kanizsai dandár arról híres, hogy sokúj mód szert dolgozott ki, több hadsereg szintű foglalkozást mutatott be. Egyetértünk a felső vezetés gondolatával is: döntő jelentősége van annak, hogy a katona a hadseregből milyen véleménnyel szerel le — módja Havril András.
— Visszatérve a rend
szerváltáshoz — folytatja Nádas
őrnagy — tény, hogy tavaly no
vembertől a hadsereg életéből
kivonult a politika. Ehhez is
tartjuk magunkat: a hadsereg
ideológiamentes és pártsemleges.
Egyébként érdekes a tisztek
hozzállása a párttagság kér
déséhez. Körülbelül 90 szá
zalékuk vélekedik úgy, hogy a
katonatiszt ne lehessen egyetlen
pártnak sem a tagja. Az a ta
pasztalatunk, hogy nem is ve
sznek részt aktívan egyetlen párt
munkájában sem. Szakmai dol
gokkal foglalkoznak. Mindenki
azért szurkol, hogy jobb legyen az
országnak, a családnak, hogy
jobban tudjon élni. Szó sincs
arról, hogy a tisztek el
lendrukkerek lennének.
— Mit gondolnak a hadsereg
mostani vezetőiről?
—A honvédelmi miniszter urat már előzőleg szerencsém volt megismerni. Komoly, megfontolt gondolkodású. Amiótaő aminisz-ter, csak pozitív intézkedéseket hozott. Egyszerűsödtek a dolgok. Azok az irányok, amelyeket ö célba vett, egységesek. Szimpatikus az általa meghirdetett elv: tisztesség, hűség, pontosság. Ezt követjük — összegzi véleményét Havril ezredes.
Marton Györgyi Fotó: Szakony Attila

KANIZSA
Kulisszatitkok
A cári család végnapjai 2.
okát


Történet 1956-ból
Hogyan kötöttek útilaput
a lovászi olaj munkások
Papp Károly igazgató talpa alá?
Radzinszkij néhány fotót mutat, ezek Carszkoje Szelóban, a cári család nyári rezidenciáján készültek, ahová II. Miklós 1917 márciusában visszavonult, miután a februári forradalom arra kényszeritette, hogy „a maga és fia, Alekszej nevében" lemondjon a trónról. A13 esztendős cárevics zubbonyt és katonai sapkát viselt, mint az apja; a cárné és lányai szellős tavaszi ruhában voltak. Az uralkodó felesége 45, Olga 22, Tatyjána 20, Marija 18, Anasztaszija 16 éves volt ekkor. Kiegyensúlyozott családot ábrázol a kép, semmi sem utal a tragikus jövőre. A polgári Ke-renszkij-kormány megfosztotta ugyan rangjától a cárt, de végül is engedélyezte, hogy nyugodt udvari életet éljen. A dolgok a második forradalommal, az 1917-es októberi bolsevikok forradalommal változtak meg. Először a szibériai Tobolszk kormányzósági palotájába, majd Jaktyerinburgba száműzték a Romanovokat. Itt kezdődött az igazi kálvária, abban a házban, ahol végül is lemészárolták őket. Az őrzésüket lett lövészekre bízták, akik átálltak a bolsevikokhoz és még a vörösgárdistáknál is fa-natikusabbak voltak. Ez a tudatlan népség élvezettel kínozta a rabokat. Alpári módon bántak velük, tegezték őket és arra kényszerítették, hogy nyitott ajtók mellett használják a fürdőt és a vécét. Az uralkodó családjával csupán Botkin orvos, a házvezetőnő, a szakács és egy szobalány maradt. Azon a július 17-i éjszakán valamennyien meghaltak.
— A holttesteket az ágyakról lehúzott lepedőkbe csavarták és feldobták a teherautóra, melyet Lufanov vezetett. Miközben az őrség egy része a helyszínen maradt, hogy eltüntesse a vérnyomokat, Jurovszkij és a többiek elindultak a teherautóval. Egy elhagyott bányához mentek, hogy ebbe belehajítsák a holttesteket. Erről az elképesztő küldetéstől is a kezemben van az a jegyzet, amit Lufanov fia adott át nekem.

A holtakat a bányagödörbe dobták
—Tehát a teherautó kigördült a kivégzés helyszínéről, vércsíkot húzva maga után. Háromóra volt. A bányához hajtottak, egy erdős, használaton kívüli tárnákkal és kutakkal szabdalt területre. A célt, vagyis azt a bizonyos bányát ugyan már előzőleg ki-
1956. októberének utolsó napjai mozgalmasak voltak a zalai olajmezökön is. A 23-án Budapesten kirobbant forradalom hatására a Rákosi „tapskorszak" ígérgető és munkásnyúzó politikája miatt lerongyolódott, éhező, szabadságra vágyó lovászi olajmunkások jelentős része 26-án délelőtt ideiglenesen beszüntette a munkát, és a lakótelepi strandfürdő mellett lévő térre vonult.
Többszáz munkás és alkalmazott, az általános iskola teljes tanári és diák állománya, a háziasszonyok tucatjai könnyes szemmel énekelték a Himnuszt, és hallgatták a Nemzeti dalt szavaló, Petőfi Sándort megtestesítő Péntek Vincét. Megrázó, pontokba foglalt követelések hangzottak el, zúgott a munkások tapsa és éljenzése. A lelkes hangulatot csak a délidő szakította meg.
A kedélyek azonban nem nyugodtak. Kora délután az éhbérért foglalkoztatott munkások — főleg a gépműhely dolgozói —a központi irodaépület elé vonultakés követelték, hogy Papp Károly — az 1948-as államosítások idején a Magyar Kommunista Párt által Budapestről Lovásziba vezényelt, később az elutasítást jelentő gyakori karlengetései és szavai miatt „Túrós"-nak becézett — igazgató hagyja el munkahelyét és a telepet.
A keménykezü, fegyelmet követelő, de túlkapásokra és kivételezésekre hajlamos Papp Károly igazgató — aki az 50-es évek elején a kanizsai MASZOLAJ központ vezérigazgatója is volt — nehéz helyzetbe került. Egy-két magas beosztású vezető csitítani próbálta a hangoskodó, felháborodott, öklüket rázó, az iro-

választották, Lufanov azonban sehogyan sem találta meg. Már hajnalodott, és hogy ne kaphassák el őket a kényelmetlen teherrel, úgy döntöttek, hogy minél előbb megszabadulnak a rakománytól. A holttesteket lemeztelenítették, a ruhákból máglyát gyújtottak. Ekkor derült ki, hogy a nagyhercegnők fű-
daházba behatoló munkásokat. Sikertelenül. A termelési eredményekre, a hatalmas prémiumokra, a kitüntetésekre és a velük járó jelentős jutalmakra .hajtó" igazgatót a dolgozók szinte kivonszolták irodájából és a szállítási osztályról előállított, saját használatú vállalati személygépkocsijába tuszkolták. Deli Pál gépkocsivezető rögtön nagy sebességre kapcsolt, hogy a jármű ne sérüljön meg az öklöktől, a kéziszerszámoktól, a közáportól. Mindenki azt hitte, hogy a lakótelepi szolgálati lakáshoz hajtanak, de a portánál Nagykanizsa felé vették az irányt.
Abálvány ledőlt „talapzatáról". A lovászi olaj mezők teljhatalmú urát a munkások szabályosan kitoloncolták!
Később híre kelt, hogy a gépkocsi Kiskanizsán „landolt" egy olajipari osztályvezető lakóháza előtt. Itt, majd egy másik Nagykanizsán lakó olajipari vezetőnél rejtegették Papp Károlyt. November 4-e, a Kádár— Münnich—Dobi „trió" véres hatalomra jutása után a levitézlett vezetőt aztán pártmunkával bízta meg az MSZMP Csepelre vezényelték kormánybiztosnak, a forrongó munkástömegek fékentartására.
Amikor a csepeli gyáróriásban a kedélyek lecsillapodtak, 1957. nyarán Papp Károly visszakerült Lovásziba. A talpraállt bálvány duzzadt a bosszúvágytól. Besúgói, vegyes indulatú informátorai révén, különböző ürügyekkel, leváltásokkal, el-bocsájtásokkal és áthelyezésekkel éveken át megfélemlítette a lovásziakat, akik csak akkor nyugodhattak meg, amikor nyugdíjasként Budapestre költözött, végleg eltűnt Zalából.
Tihanyi István

zöjébe drágaköveket rejtettek. Nyakukba, védelmező skapuláré gyanánt medált hordtak Raszpu-tyin arcképével, melynek hátoldalára egyik imáját vésték. A cárnő derekán gyöngysorokból álló öv volt. A sebtiben leszedett értékek súlya meghaladta a nyolc kilogrammot. Ezeket a közelben elásták, később pedig Moszkvába küldték.
Képzelje el — folytatja Radzinszkij —, milyen is volt az a tragikus hajnal: a gyilkosok vértől piszkosán vonszolják a holttesteket, meztelenre vetkőztetik azokat, miközben a máglya fénye bajlóslatú árnyakkal népesíti be az erdőt... A tetemeket egy vízzel elárasztó ttbányagödörbe dobták. A víz azonban becsapta Ju-rovszkijt, aki úgy gondolta, hogy mélyebb a gödör. De ami megtörtént, megtörtént, a halottakat beledobálták és otthagyták. Nem tudom, hogy azért-e, hogy alaktalanná tegye őket, vagy csupán megvetésből, de Jurovszkij bedobott néhány gránátot is a vízbe.
— A környéket nem foglalták
el a fehérek?
— Jekatyerinburg nyolc nap
pal később esett el, 1918. július
25-én. A cseh légió foglalta el,
amelyhez a szibériai kozákok is
csatlakoztak. Ez is egyik fur
csasága az eseményeknek Orosz
földön Cseh önkéntesekből ala
kult egy hadtest azért, hogy
Németország ellen harcoljon.
Ehelyett a bolsevikok oldalán
léptek fel. Az új, szovjet hatalom
1918. március 3-án, a breszt-
litovszki béke aláírásával be
szüntette a hadviselést. A cseh
légióra már nem volt szükség,
ezért a transzszibériai vasúton
elindították a Távol-Kelet felé
azzal a szándékkal, hogy Vlagyi
vosztokban majd behajózzák és
a nyugati frontra küldik. A légió
tehát 60 ezer jól kiképzett, jól
felszerelt emberrel ott volt az
Uraiban, meggyőzték őket, hogy
álljanak a fehérek mellé.
(Vége a 2. résznek)
(Következik: Nyomozás a holttestek után)

14

KANIZSA

1990,





Művészek közös tárlata
Műsorajánlat
Hevesi Sándor Művelődési Központ

Szeptember 21 -23: H. Gelencséry Mária festőművész kiállítása. Megtekinthető fiki."il:óteremben 10-13, 14-18 óráig.
? -ptember 21: Disco, 19-23 óráig.
S\' ntember 24-25-én, 10 és 14.30 órai kezdettel: Csukás István — Darvas Ferenc: Ágacska — zenés mesejáték, a zalegerszegi Hevesi Sándor Színház előadásában.
Ifjúsági Ház
Szeptember 21,15 óra: Szakköri évnyitó.
Szeptember 25, 15 óra: „Csapda" — a dohányzás egészségkárosító hatása. Előadás felsőtagozatos tanulók részére.
Szeptember 27, 14.30 óra: Bábelőadás.
Szeptember 21-27: Fafaragó művészek kiállítása.
Helyőrségi Klub:
Apolló Filmcentrum

Szeptember 21-25, 15-20óráig: Egri Bútorkészítő Kft. bútorkiállítás.

Előadások kezdete: 16, 18, és 20 óra.
Szeptember 21-23: Cry, Baby (amerikai). 21-én 10 órakor is.
Szeptember 22-23 (csak 14 órakor): Drágám, a kölykök összementek (amerikai).
Szeptember 24-26: Robotzsaru 2. (amerikai). 26-án 10 órakor is.
Szeptember 27: Ixgénybúcsú (amerikai).
Stúdiómozi
Előadások kezdete: 17 és 19 óra. Csütörtök: Filmbarátok napja. Erotikus filmek 21 órától, csak 18 éven felülieknek.
Szeptember 21-23: Dühöngő majom (videó, amerikai horror).
Szeptember 24-26: Szex-tett (videó, magyar, 18 éven felülieknek!).
Szeptember 27: Kicsi, de nagyon erős (magyar).
Matiné
Szeptember 23: Gondos bocsok.
Felépült a Romlottvár

A város új turistacsalogató hellyel gazdagodott. Több éves f eltáró és helyreállító munka eredményeként elkészült a régi vár.
Fotó: Szakony Attila

Rusztikus portré a kiállításról.
Tizenkét művész közel kétszáz műalkotásának bemutatójával kezdődött az évad szeptember első hetében a nagykanizsai Ifjúsági Házban.
Mint egy látogató megjegyezte: rendhagyó kiállítás ez, rendhagyó tartalommal. A művészetet kedvelők ugyanis együtt láthatják Rohr-böck Jenő, Bedi László, Boa Endre, Csávás Csaba, Lakatos Benő, Németh Ferenc, Stiller Gábor, Trojkó György és az erdélyi Konáth László fafaragók munkáit, Babati Csaba és Kiss Endre pedagógus-festők alkotásait és meglepetésként Babati Lászlóné sáska népviseletbe öltöztetett babáit.
A fesztészet, a népi ipar- és képzőművészet remekei ezek. Mély gondolatok, az élet ellesett pillanatai, derű és szépség jellemzik az alkotók sajátos világát. A változatos anyag jól megfér egymás mellett.
— Szeretnénk rendszeres bemutatkozási lehetőséget biztosítani a Kanizsán és a városkörnyékén élő összes amatőr művésznek—mondta Nagy János, az intézmény igazgatója. — Az első látogatók elismerő véleménye alapján úgy tűnik, a kezdeti próbálkozás több, mint siker.
Kép és szöveg: Tóth Ferenc
Dél-zalai túraajánlatok
A szerény kivitelű, de hasznosságát tekintve értékes kiadvány bizonyárajó segítőtársa lesz városunk természetjáróinak és az ide érkező vendégeknek. Kiemelkedő érteke, hogy a természet szépségeit tárja elénk úgy, hogy védelmére és gondozására is felhívja a figyelmet. Remélhető, hogy mozgósító hatása rövidesen növeli a rendszeres túrázók számát.
Cseke Ferenc könyve a helyi idegenforgalmi irodákban kapható.
autósoknak, gyalogosoknak és táborozóknak címmel a napokban jelent meg dr. Cseke Ferenc, a Mező Ferenc Gimnázium tanára által írt és a Nagykanizsai Természetbarát Szövetség gondozásában kiadott 52 oldalas könyve, melynek címoldalán Kustár Zsuzsa Zakii táj című festménye látható. A hátoldal pedig már használható is: aváros parkerdőjének térképvázlata segítségével akár útra is kelhetünk. A könyvhöz színes térképet mellékeltek Dél-Zala turistaútjairól.

1990. SÍ

.....^ KANIZSA J

15

Kosárlabda



^


lliiliiii





Az előző bajnokságban dicséretesen szerepelt MÁV NTE élvonalbeli csapatánál a nyári szüret alatt nem sikerült úgy rendezni a „sorokat", hogy a lányok nyugodtan vághassanak neki az 1990/9 l-es bajnokságnak.
Az elmúlt küzdelemsorozat rájátszásában már nagyon elfogytak a vasutasok, tehát várható volt, hogy magától nem áll össze a csapat... Ugyanis Mar-tinkovicsné újból megsérült, Szakácsot műteni kellett, míg az ugyancsak meghatározó Pong-rácz és Petényi anyai örömök miatt vált ki a sikercsapatból.
A bajnoki rajt előtt 10 nappal még nagy volt a bizonytalanság a csapatnál:
— Tulajdonképpen nagyon meggyengültünk, s ami szomorú, hogy egy időre, számításom szerint az őszi idényre, semmi jó nem várható. Ellenfeleink, 1-2 csapatot leszámítva, jól erősítettek, nekünk pedig a mai napig szinte semmi sem jött be. Pedig igen nagy szükség lenne legalább 2 meghatározó játékosra, különben nehéz tavasz, s ezzel kemény rájátszás elé nézünk — kesergett Lázár Béla, a kanizsaiak szakvezetője.
A rendelkezésre álló állománnyal alapos munkát végzett a felkészülés közben az edző, majd a formábahozást segítették az előkészületi és kupamérkőzések. Közben újabb gondot jelentett, hogy a rájátszásban bemutatkozott Né-methnek kiújult a sérülése, aki csak könnyített edzésen vesz részt.
A szűkös kerethez az elmúlt hetekben csatlakozott a már többször is visszahívott Gergely, valamint a fiatal Keresztény Ildikó, aki Zalaegerszegről érkezett, ám lapzártáig még nem rendeződött el átigazolási ügye. A hét végén megkezdődött a nagy hadjárat a Kanizsán jól ismert Kiss Lenke megszerzése érdekében. A vasutasok, no és a\' szponzorok összefogása eredményeként a sportág barátai reménykednek abban, hogy a sztár-játékos ezúttal is kisegíti majd a meggyengült kanizsaiakat.
Jó hír a csapatnál, hogy több hónapos kihagyás után újra játékrajelentkezett Bogyay, aki ha edzettségben utoléri a társakat, akkor erőssége lehet a vasutasoknak. A meghatározó játékosok, így Szabó, Simonné,

Ácsné, Móró mellett a fiatal Farkas, Fekete, Golecz és Pintér készül a bajnokságra, a bajnoki nyitányra. Hát, nincs nagy választék.
— Minőségben és mennyiségben is megcsappant együttesünk.
így aztán nincsenek vérmes reményeink, sőt a jelen ismeretében csak azt mondhatom, hogy most nem lehet más a cél, mint a további élvonalbeli szereplés biztosítása, tehát a kiesés ellen küzdünk. Ez van, ezt kell tudomásul venni, de remélem, hogy ezt a kritikus őszt átvészeljük, miközben jól tudom, hogy nagy teher nehezedik majd a kezdő ötösre — magyarázta Lázár Béla.
A vasutasok vasárnap 10,30 órakor hazai környezetben kezdik az NB l-es évadot. Ellenfelük a jól erősített vasi együttes, a Sabária lesz, amely ellen nehéz dolguk lesz a kanizsaiaknak (a mérkőzés után kezdődik az NB I-es ifjúsági találkozó).
A kanizsai csapat őszi sorsolása a következőként alakul.
Szeptember 30-án: DVTK— MÁV NTE. Október 6-án: AR . Építők—MÁV NTE. Október 13-án, 16,30 óra: MÁV NTE—Közgazdasági Egyetem. Október 20-

án: OSC—MÁV NTE. Október 23-án, 16,30 óra: MÁV NTE—TFSE. Október 27-én, 16,30 óra MÁV NTE—BKV Előre. November 3-án: Ferencvárosi Vasutas—MÁV NTE. November 10-én, 16,30óra: MÁV NTE—Ganz MÁVAG.
A sportág második vonalában is megkezdődnek a bajnoki küzdelmek. A kanizsai csapatok a Nyugati csoportban szerepelnek, amelyek közül a MÁV NTE II. női együttese tanulni, rutint gyűjteni vág neki második NB Il-es évadjának, míg a vasutas férfiak a 3-5. helyek valamelyikének megszerzését tervezik.
Gábor Erzsébet edző fiatal, 13-15 éves lányokból álló együttesének kerete: Dómján, Németh J., Göncz, Csordás, Csontos, Kuruczleki II., Lorch, Léder, Hajdó, Kárász, Farkas B., Simon B., Andri, Mayer, Pintér, Bedő.
A csapat ma (pénteken) Pécsett, a Posta ellen kezd, amely ősszel a következő időpontban mérkőzik hazai környezetben:
Szeptember 29: MAV NTE II.— Sz. Tanárképző. Október 7: MÁV NTE II.—Bonyhád. Október 13: MÁV NTE II.—Soproni Postás. November 4: MÁV NTE II.—PVSK II. November 21: MÁV NTE II.— Zala Volán. December 2: MÁV

NTE II.—Szigetvár. December 15: MÁV NTE II.—Komlói Bányász.
Simon László, a társadalmi edző elmondta, hogy újra kap támogatást az egyesülettől a férfi gárda, amely 9 csapat társaságában kezd i a baj nokságo t (a 19 csapatos nyugatiban két csoportban zajlanak a küzdelmek).
— Egy hónappal ezelőtt láttunk munkához. Két héten át a szabadtéren folyt az erőgyűjtés, majd bejöttünk a terembe, ahol heti 4 edzésen veszünk részt. Minden elismerésem a fiúké, akik szeretik, élvezik ezt a játékot, s érte mindent megtesznek — mondta az edző-játékos, akinek kerete: Vágvölgyi, Rábai, Kudecz, Tollár, Ballá, Mádé, Martai, Szerdahelyi, Szendrei, Bogyay.
A gárda idegenben kezd, melynek hazai őszi menetrendje: Október 5: MÁV NTE—Siófok. Október 13: MÁV NTE—Pét. Október 27: MÁV NTE—Győri KTMF. November 17: MÁV NTE— Z. Főiskola.
Balogh Antal
IN MEMÓRIÁM
Dulgyovai
László 1924-1990
A zalai atlétikai sport, majd a Nagykanizsai Olajbányász egykori kitűnő versenyzője, nyugállományba vonulásig kiváló nevelő-edzője 66 éves korában elhunyt. Több mint fél évszázadot töltött el a vörös salakon a nagyszerű sportoló, edző, az EMBER.
Már fiatal korában országos KI-SOK-bajnok, országos levente bajnok. 1945-ben országos munkásbajnok 185 cm-rel a Lovászi Botond színeiben. Kanizsára 1946-ban került, s ekkor már az olajosoknak szerzett országos felnőtt bajnokságot. Két éven átvidék-bajnok. három éven át felnőtt válogatott magasugrásban. Legjobb eredménye 193 centiméter. A sokoldalú atléta tízpróbában is jeleskedett, a legjobbak közé tartozott. Szerepelt a főiskolai világbajnokságon is.
Sérülése akadályozta meg a kitűnő versenyző további sikereit, aki 1950-től lett az olajosok edzője, majd főfoglalkozású szakvezetője. Több mint 30 éven át irányította a szakmai munkát, egész sor kiváló versenyzőt nevelt, akik országos bajnokságot nyertek, ifjúsági és felnőtt válogatottak voltak. Közülük is kiemelkedő sikert ért el Sasvári Gizi. aki a római olimpián az egyedüli atlétikai döntős volt.
Versenyzői és szakmai helytállását számos elismerés, kitüntetés fémjelzi. A zalai atlétika kiemelkedő személyisége volt, akitől fájó szívvel búcsúzunk.
(balogh)

16

KANIZSA





Visszapillantó
N. Olajbányász—Sabaria Tipo l-l (0-1)
NB Il-es mérkőzés.
Góllövő: Skublics a 88. percben.
A gyorsan jött vendég-találat alaposan áthúzta a hazaiak számítását, akik első hazai győzelmükre készültek. Az 1. percben ;idott előny valósággal meg-
bénította a hazaiakat, akiknek teljesítménye elmaradt a várttól. Hiába volt fölényben a piros-kék gárda, a gyenge egyéni teljesítmények miatt a várt egyenlítés elmaradt.
Fordulás után sem változott a játék képe, a hazaiak próbálkozásait könnyűszerrel verték vissza a vendégek. A fellazult hazai védelem mellett a Sabaria is kísérletezhetett, de a vendégcsatárok elszórakozták a kínálkozó lehetőségeket. Amikor már mindenki elkönyvelte a vereséget, akkor a 88. percben az egyébként gyenge teljesítményt nyújtó Skublics mint oly sokszor, ügy most is érkezett és máris 1-1 volt az eredmény. Az agyon szidott játékos egyből kedvencé lépett elő. Ezen a találkozón több gyenge teljesítménnyel találkozhattunk. Feltűnő volt — különösen az első játékrészben — az összeszokottság hiánya, többször zavarták egymást a játékban és rengeteg volt az eladott passz.
Vlaszák Géza a csapat edzője: — Az első percben kapott gól meghatározta az első félidei játékunkat, így a taktikai elképzeléseinket nem tudtuk végrehajtani, jobbára a gyenge

egyéni teljesítmények miatt. Végeredményben mi támadtunk többet, a mezőnyben is jobbak voltunk, de fölényünket nem tudtuk gólra váltani. Skublics gólja a legjobbkor jött, így az egyik pontot sikerült itthon tartanunk. —kápolnás—
Asztalitenisz
Kettős forduló
az NB I-ben,
NB Il-ben
Akanizsai minőségi csapatok ahét végén kettős fordulót bonyolítanak le, amelyek a szombati idegenbeli szereplést követően vasárnap pályaválasztóként állnak asztalok mellé.
A Bútorgyár NB l-es női együttese a Béke úti csarnokban 10 órakor kezd a jóképességü 31. sz. Építők ellen. A kanizsaiak reménykednek Gazsi felépülésében, s akkor megszerezhetik 2. őszi győzelmüket.
A Tungsram NB Il-es férfi gárdája ugyancsak 10 órakor kezd a Győri Elektromos ellen a Hevesi iskola tornacsarnokában.
APRÓHIRDETÉS
Figyelem! Zala megyében megalakult a Minimális Kereskedelmi Betéti Társaság, ahol nagy választékban kaphatók nyugatnémet hűtőszekrények és háztartási gépek. Nyitvatartás: napkeltétöl-napnyugtáig. Nagykanizsa (Kiskanizsa), Cigány út 46.

Fiatalok a küzdőtéren Kajak
A bútorgyári sportkör fiataljai az utóbbi időben egyre gyakrabban hallatnak magukról, akik bíztató eredményeket értek el a különböző országos és vidéki, területi versenyeken. A Héder István edző vezette társaság tervszerű, tudatos munkát végez. Az elért eredményekre az országos szövetség, a szakvezetők is felfigyeltek, melynek bizonysága, hogy a Varga-testvérek, Gábor és Péter is bekerült a korosztályos magyar válogatottba.
A legtehetségesebb gyerekek legutóbb az Orfün rendezett emlékversenyen szerepeltek, amely egyben minősítő verseny is volt.
Az ifjúságiak mezőnyében Kiskó Gábor megnyerte az 500 és 1000 métert, K-2.500 méteren Kerkayval végzett az élen. Fata Rita 5000 méteren szerzett bronzérmet.
A serdülőknél Varga Péter egyaránt 2. lett 1000 és 2000 méteren. K-2-ben, 500 méteren első lett Palotás-Mecsén, második Varga P—Keményfi. Ugyancsak 2. helyen végzett 1000 méteren az Illés—Horváth kettes.
Tenisz
Az Olajbányász leány és fiú teniszezői az utóbbi 3-4 hétben, azOB Ill-as csapatversenyek mellett jeleskedtek a korosztályos versenyeken is.
Stankovics János, aférfiakedzöje:—Nagy sikert könyvelhetett el aserdülő korcsoportban Füle Zsolt, aki az elmúlt hónapban, a fővárosban rendezett országos serdülő bajnokság páros számában, a pécsi Petroviccsal az oldalán aranyérmes lett. Magyar bajnok! A kitűnő versenyző egyébként október elején szerepel azországos Tizek-bajnokságon, amelyre egy team (Stankovics, Dominik, Márton — a szerk.) készíti fel, hogy minél eredményesebb legyen.
Az Olajbányász versenyzői legutóbb a Sopronban rendezett Dentalcoop — Lokomotív Touristkupa országos korosztályos versenyen indultak, amelyen 19 egyesület 136 versenyzője szerepelt.
Az olajos-fiatalok remekeltek. A fiúk mezőnyében Füle Zsolt megnyerte az ifjúsági egyest, serdülőben 2. helyezést ért el:
— Rangos, jegyzett" versenyre került sor. Elsőként az ifisták léptek színre, ahol igen jól ment a játék és biztosan végeztem az élen, amiért mintegy 100 pontot gyűjtöttem be. A saját korcsoportomban már fáradtan versenyeztem, de ott is nyernem kellettvolna, hiszen adöntöben nyert állást rontottam el — mondta önkritikusan Zsolti.
A lányok mezőnyében jeleskedtek az olajosok a pontszerző versenyen: ifjúsági egyesben Gaál Nóra 2., újoncoknál Novak Edit 2. helyen végzett, míg a serdülő Szerdahelyi Kinga a 3. helyet szerezte meg.
Russay Olivér, a lányok edzője így összegezett: — Fiatal versenyzőink Sopronban is igazolták, hogy nálunk a női teniszsportban „valami" megindult. Versenyzőink lelkesen dolgoznak, szorgalmasak és tehetségesek, s ma már „szállítják" az eredményeket. Bízom töretlen fejlődésükben, s gyors előrelépést remélünk.
(gh)
A NIMRÓD
Vadász-Horgászboltban (Nagykanizsa, Eötvör tér 23.)
(telefon: 93/11-065) kaphatók
— vadászfelszerelések
— vadászruhák
— fegyvertávcsövek
— löszerek
— vadászati ajándéktárgyak
— sportruházat
— horgászfelszerelések
— horgászbotok
— orsók
— halászruhák
— napijegyek
— szabadidőruhák
Nuitvatartás
hétfőtől-péntekig 8-12 és 14-18, szombaton 8-11 óra között. Várjuk kedves vásárlóinkat!

Kanizsa— várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál.Tervező szerkesztő: László Károly. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em.Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária, Kápolnás Zoltán, MartonGyörgyi\',11 Tihanyi István, Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, | fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél.



(Fotó: Szakony Attila)
II. évfolyam., 39. szám 1990. szeptember 28. Ára 9.60 Ft
KANIZSA
VÁROSI HETILAP
Megjelenik minden pénteken


„Akár az ördöggel is
cimborálunk, de első
a város érdeke
5. old.
Tömeghipnózis
10. old.
Légi terrortámadás Nagykanizsán
12. old.

Jövendőt várva
1990. szeptember 30. A tanácsülések megszokott terme üres, a mikrofon néma. Ott hátul ültek a pártok, az okosan kérdezők, az akadékoskodó lomhák, itt elöl a városatyák, máig értetlen pártállamiak, a konokul ellenállók, s a jószándékú tétovák. S valahol a második sorban a célratörő S. I., megM. Gy. a világos okfejtés mestere, ésS. Katalin, aki ha szólt, mindig a választók érdekében, soha másként. Mert kevesen voltak a jobbak.
Középről kelt fel, s távozott sértetten az egykori tanácselnök, s a címer előtt köszönt el az utolsó, már-már valódi polgármester, fogadva a megérdemelt tapsokat.
A terem most üres. De a függöny mögött ott lapul Sziszüphosz sziklája. Lehet görgetni újra.

KANIZSA
A SZDSZ polgármester-jelöltje: dr. Kereskai István


Dr. Kereskai István
Néhány héttel ezelőtt az MDF helyi szervezetének polgármester-jelöltjét, Rózsás Jánost mutattuk be olvasóinknak. Ezúttal a másik .nagy" párt, az SZDSZ helyi szervezetének polgármester-jelöltjén, dr. Kereskai Istvánon a sor.
— Hogy a választópolgárok közelebbről is megismerjék, kérem, röviden vázolja élete eddigi folyását?
—1942 nyarán Balatonszentgyörgyön születtem, hat gyermekes parasztcsaládban. 1960 óta
— a kétéves, határőrségnél letöl
tött első tényleges katonai szol
gálatot leszámítva — megszakí
tás nélkül dolgozom. Kezdetben
Budapesten végeztem ügyviteli
munkát. 1967—1987 között ta
nácsivonalon, a közigazgatásban
tevékenykedtem. Zalaszentgró-
ton két éven át költségvetési
főelőadó voltam, majd revizori
munkakört láttam el. Ezután két
évig a Megyei Tanács pénzügyi
osztályán voltam revizor és ter
vezési főelőadó. 1971-ben —
végleges lakásmegoldást találva
— kerültem Nagykanizsára, a
VárosiTanács pénzügyi osztályá
ra. Itt kezdetben költségvetési
csoportvezető voltam, majd hét
éven át osztályvezető-helyettes.
Ezt követően közel négy évig a
városi kórházban pénzügyi és
számviteli osztályvezető munka
körben dolgoztam, majd vissza
kerültem a Városi Tanácshoz
pénzügyi osztályvezetőnek. Két év
elmúltával — saját kérésemre
—, áthelyezéssel a DKG alkalma
zottja lettem, bérosztályvezető
beosztásban, közel két éve azon
ban a pénzügyi osztályt vezetem.
Társadalmi munkában 18 éve a
helyi Olajbányász Sportegyesü-

let elnökségi tagja vagyok, s a pénzügyi-gazdasági munkát segítem.
— Középiskolai tanulmányai
mat Keszthelyen végeztem —
folytatja Kereskai István —, s az
ottani gimnáziumban érettségiz
tem, 1960-ban. Pályám során
több tanfolyamot végeztem, s
időelemzö-normás, képesített
könyvelő, államháztartási mér
legképes könyvelő képesítéseket
szereztem. Később a Pécsi Jogtu
dományi Egyetemen — levelező
úton—végeztem tanulmányokat.
1983-ban avattak jogi doktorrá.
1965-ben nősültem, feleségem tanítónő. Házasságunkból két fiú- és egy leánygyermek született. Ők egyetemre, illetve középiskolába járnak.
Pártnak soha nem voltam, s jelenleg sem vagyok tagja. A liberális eszmék híve vagyok.
Lévén párton kívüli független, miért vállalta az SZDSZ támogatását, s hogyan került kapcsolatba a szabaddemokratákkal?
Kötődésem még az országgyűlési választások idejére nyúlik vissza, amikoris nagyon megragadott a szimpatikus párt országos gazdasági és más programja. Itt helyben jó felkészültségű embereket fedeztem fel soraikban, akik a város jövő önkormányzati testületében szerintem nagyon hasznos tevékenységet fejthetnének ki. A kapcsolat az ismerős párttagok révén jött létre. Előzetes megbeszélések után meghívást kaptam székhelyükre, s volt alkalmam találkozni a vezetőkkel és a tagsággal is.
— Más párt Jelkereste-e?
— A kérdésre nem szívesen
válaszolok, de őszinte leszek. A
független kisgazdapártiak még az
SZDSZ felkérése előtt megkeres
tek, de akkor bennem még nem
érett meg a közszereplés vállalá
sa. Ezért nem tettem eleget kéré
süknek.
— Ha nem kérik Jel az SZDSZ-
esek, mint Jüggetlen jelölt indult
volna—e az önkormányzati vá
lasztásokon?
— Nem volt szándékomban
függetlenként indulni, bár baráti
és ismeretségi körömben kaptam
célzást erre.
— Mi a véleménye a rendszer
változásról?
— Szerintem a rendszerváltás
eddig csak részben valósult meg.
Több ismert gyakorlati jele van a
váltásnak felsőbb szinten. Szep
tember 30-án és október 14-én a
településeken lezajló önkormány
zati választásokon sok minden

eldől. Legnehezebb a váltás a gazdaságban, a vállalatoknál és a szövetkezeteknél. Ez hosszabb időt vesz igénybe, a sok bizonytalansági tényező miatt.
— Müyen önkormányzati tes
tületet képzel el városunkban?
— Olyan színes, kiváló egyé
nekből álló testületre van szük
sége Nagykanizsának, ahol nem
a pártállás, hanem a rátermett
ség, a tudás, a becsületesség, a
tisztesség, az odaadó munka
dominál majd. Remélem, hogy a
testületben nem kerülnek be
ígérgető karrieristák, hatalomvá
gyó személyek, és a jó kollektív
szellem uralkodó lesz!
— Melyek a legfontosabb Jela
datok?
— Amíg az önkormányzat
gazdasági alapjai világosan ki
nem alakulnak, az eddigi tanácsi
intézményeket feltétlenül mű
ködtetni kell, a folyamatban lévő
beruházásokat pedig be kell fe
jezni. Sürgősen változtatni kelle
ne az áldatlan telefonhelyzeten,
a csatornázási állapotokon, az út-
és járdaviszonyokon. Nagyon
fontosnak tartom az egészségügyi
ellátás és az oktatás javítását, a
köztisztasági, parkosítási, kör
nyezetvédelmi helyzet felülvizsgá
latát, s az önkormányzathoz tar
tozó kisvállalatok szervezeti és
tevékenységi körének revízióját.
Lehetne sorolni tovább az égető
gondokat, mint a fenyegető
munkanélküliség minimálisra
csökkentését munkaalkalmak
teremtésével, a fiatalok és nagy
családosok lakáshelyzetének
javítását, a bűnözési hullám
megfékezését, a közművelődés
fellendítését, többek között egy új
könyvtár építésével. Többet kell
majd foglalkozni az ifjúság helyes
nevelésével, ha kell, egyházi
segítséggel is. Nem szabad szem
elől téveszteni a testnevelés hely
zetét sem, különös tekintettel a
diáksportra és a szabadidősport
kiszélesítésére. Az élsport szin
tentartása mellett jó volna, ha
lenne már egy nézőteres, tágas
sportcsarnokunk.
— Müyennek képzeli a jó pol
gármestert?
— Legyen hidegfejű, határo
zott, kemény kezű, igazságos,
mérlegelő, és főleg pártatlan.
Elengedhetetlennek tartom a
felsőfokú képzettséget, és a gaz
daságban vagy közigazgatásban
vagy a jogi szférában szerzett
jelentős gyakorlatot, tapasztala
tot, s az erkölcsi feddhetetlensé
get.

— Ajelenlegi városi tanácson
szükségesnek tartana-e szerveze
ti és személyi változtatásokat?
— Jelenleg — tudomásom
szerint — nincs még jogszabály,
illetve felsőbb irányelv az új
önkormányzati szervezet felépíté
sére. Erre bizonyára hamarosan
történik intézkedés, s akkor a
helyi sajátosságok figyelembevé
telével alakul majd ki a polgár
mesteri hivatal és a szakappará
tus. A személyi változások is
elkerülhetetlenek lesznek, ame
lyeket nagy körültekintéssel,
megfontoltsággal, a szaktudás és
a gyakorlat alapul vételével kell
végrehajtani.
— Mint az SZDSZ pártlistájá
nak élén lévő önkormányzati
képviselőjelölt bízik-e választási
sikerében?
— Reménykedem, de szoros
„küzdelemre" van kilátás a jelöl
tek között. Néhány nap múlva
minden kiderül.
— Ha a 29Jős városi képvise
lőtestület októberben netán pol
gármesterré választaná, miként
Jognájel az új helyzetet, és hogyan
indulna el munkájában?
— Érett korban, 48 évesen
egészséges önbizalommal, bátran
állnék Nagykanizsa város élére,
hiszen az elmúlt három évtized
ben nagy tapasztalatokat szerez
tem a közigazgatásban és a gaz
dasági életben, s jogi végzettsé
gem és ismereteim is sokat segí
tenének munkámban. A város
ban eltöltött húsz év alatt alkal
mam volt megismerni a település
szerkezetét, a város polgárainak
sokaságát, s ez szintén jó alapot
adhat tevékenységemhez.
Az első napokban mindenképpen szót váltanék a jelenlegi apparátus tagjaival, annak ellenére, hogy legtöbbjüket alkalmam volt megismerni tanácsi munkám idején. Nagy gondot fordítanék arra, hogy a pályázat alapján megbízásra kerülő nagyon fontos jegyzői posztra kiváló ismeretekkel rendelkező személy kerüljön. A képviselőtestület tagjaival törekednék a gyors és jó munkakapcsolat kialakítására. Feltétlenül időt fordítanék a polgármesteri munkához elengedhetetlenül szükséges törvények, jogszabályok, rendelkezések áttekintésére és tanulmányozására. Ezután jöhetne a sok-sok feladat és probléma megoldása...
— Köszönöm a beszélgetést
Tihanyi István

* szeptember 28.

KANIZSA

3







Egyéni választókerületi jelöltek:
1. sz. választókerület: Bicsak Miklós
(független), dr. Bogár Gáspár (KDNP),
Borda László (FKgP), Buzsics Károly
(Szoc.dem.Szöv.—Kanizsai Közéleti
Klub), Németh Tibor (SZDSZ), Papp
Nándor (MDF), Teleki László (Cigányok
Kult. Szöv.).
2. sz. vk.: Hackler János (SZSZ—
KKK), Hercsik László (Miklósfai Város
szépítő Egyesület), Koczfán Ferenc
(KDNP), Lőrincz László (MSZMP), Plan-
der József (Független Nemzeti Mozgalom),
Schmidt István (MDF), Stamler Lajos
(FIDESZ—SZDSZ), Tálosi János (MSZP).
3. sz. vk.: Balogh Tibor (KKK—MDF),
Dénes János (független), dr. Harsányi
Tamás (SZDSZ—FIDESZ), Jáger László
(KDNP), dr. Kerekes József (MSZMP),
Kovács Zoltán (független), Márton Antal
(SZSZ), Szőke István (FKgP), dr. Tanczen-
berger Sándor (független), id. Tóth
Ágoston (FNM), dr. Vári László (MSZP),
Váradi Istvánné (CKSZ).
4. sz. vk.: Göndör István (MSZP),
Horváth Ferenc (MDF), dr. Horváth László
(független), Laky Imréné (Vállalkozók
Pártja), dr. Matoltsyné dr. Horváth Ág
nes (SZDSZ), Merksz Andor (KDNP), Milei
László (NADISZ), Tóth Lajos (független),
dr. Vass József (MSZMP), Vízvári József
(FNM).
5. sz. vk.: Arszin György (KDNP),
Békési László (MSZMP), Cseke Zoltán
(MDF), Papp Ferenc (MSZP).
6. sz. vk.: Horváth Gyula (független),
dr. Kovács Sándor (KDNP), Pilczer Éva
(FIDESZ—SZDSZ), Szabó Imre (MDF),
Szigetvári Péter (FNM), Szőke János
(független).
7. sz. vk.: Dobos István (MSZMP),
Horváth József (MDF), Horváth Zsolt
(KKK), Kelemen Z. Pál (MSZP), dr. Kolo-
nics Gyula (KDNP), Kóbor Béla (MVE),
Lehota János (FIDESZ—SZDSZ), Pölcz
Ottó (NADISZ).
8. sz. vk.: Czupi Gyula (MDF), dr. Dúll
Gábor (KKK), Jancsi György (SZDSZ—
FIDESZ), Móricz István (MSZP), Szép
Károly (KDNP).
9. sz. vk.: Domina István (SZDSZ),
Krémer József (SZDSZ—FIDESZ), Ma
gyar József (MDF), Palotás Tibor (KDNP),
Pintér Béla (KKK), Trencséni Gyuláné
(MSZMP).
10. sz. vk.: Berta József (KKK), Czo-
bornédr. Pintér Ildikó (SZDSZ— FIDESZ),
Csontos Józsefné (FCSZ), Öávid Zoltán
(független), dr. Dolmányos István (KDNP),
dr. Etler Ottó (NADISZ), Gecséné Gáti
Mária (független). Gelencsér Boldizsár
(VP), Marton István (MDF), Vaska Eszter
(FKgP).
11. sz. vk.: Farkas Zoltán (FIDESZ),
GoórTibor (Szabadságpárt), Jászberényi

László (KKK—SZSZ), Makrai Mártonné (KDNP), Orosz László (MSZMP), Pék Pál (független), dr. Tolnai Sándor (MDF).
12. sz. vk.: dr. Andor József (KDNP),
Berkes József (SZDSZ), Iványi Miklós
(MDF), Jesch Aladár (SZDSZ-FIDESZ),
Kulbencz Ferenc (független), Rohrböck
Jenő (MSZP), dr. Szabó Csaba (KKK),
Szakony Szilárd (VP).
13. sz. vk.: Belső Béla (független). Böjti
Istvánné (KDNP), dr. Fekete Ágoston
(SZDSZ), Flumbort József (független).
Horváthné Polai Mária (KKK—SZSZ),
Kálovics József (VP), Takács Zoltán
(MDF), ifj. Tálosi Péter (FIDESZ), Török
József (FKgP), Lendvai Ferenc (CKSZ).
14. sz. vk.: Bolf György (KDNP), Gát
szegi Zoltán (KKK), Horváth György
(SZDSZ), Kálovics László (FKgP), Kálcsics
László (FKgP), Koszorú Ferenc (független),
Orsós Ferenc (FCSZ), Paálné Sneff Kata
lin (SZDSZ—FIDESZ).
15. sz. vk.: Dömötörffy Sándor (MVE),
GetherLászlóné (KDNP), dr. Kalmár Béla
(FKgP), Kövér Lászlóné (FIDESZ), Nagy
Lászlóné (CKSZ).
Pártok, társadalmi
szervezetek listás
jelöltjei:*
1. Kereszténydemokrata Néppárt:
Koczfán Ferenc, Palotás Tibor, dr. Bogár Gáspár, dr. Andor József, Makrai Mártonné, Szép Károly, Bolf György, Arszin György, Böjti Istvánné, dr. Kovács Sándor, dr. Kolonics Gyula, Szakonyi Barnabás, Gether Lászlóné, Merksz Andor.
2. Magyar Szocialista Párt: Göndör
István, Böröcz Zoltán, Papp Ferenc,
Tálosi János, dr. Vári László, Kelemen Z.
Pál, Haász György, Zöldvári Antal Zoltán,
Debreceni Attiláné, Szabó József, Liess
István, Stróber Gábor.
S ~ ~~~ ... ....„:.■,,,..■, ..%
Választási Bizottság
Városi
Székhelye: Nagykanizsa, Szabadság tér 7. T. emelet 11. ajtó. Telefon: 11-171.
A bizottság elnöke: Polgár József.
A bizottság titkára: dr. Krdó\'s László.
A bizottság tagjai: dr. Baumgartner Imre, dr.Tarnai József, Csizmadia Ferenc, Varga Ferenc, Janzsó Antal, Vigh Lajos (KDNP), Stáhl ÍJyörgy (MSZP), Marosi Attila (Ml)IO,AltaiJó/.scr(S/J)SZ), Szeri (íyörgyi (FIDKSZ), Zolcsák Cyörgy (KKK), dr. Kerék Imre (MSZMP), Kónya István (SZDSZ).
Területi
Székhelye: Zalaegerszeg, Kosztolányi D. u. 10.1. emelet, II. ajtó. Telefon: (92) 11-037.


3. Magyar Demokrata Fórum: Rózsás
János, Czotterné Ivády Zsuzsa, Németh
László, Csordásné Láng Éva, Czupi
Gyula, Magyar József, Takács Zoltán,
Erdős Géza, Horváth Ferenc, dr. Rosta
Margit, Magyar József, Iványi Miklós,
Schmidt István, Szabó Imre, Horváth
György, Cseke Zoltán.
4. Vállalkozók Pártja: Szakony Szi
lárd, Doucha Ferenc, Gelencsér
Boldizsár, Kálovics József, Laky Imréné.

5. Szociáldemokrata Szövetség:
Domina István, Hackler János, Buzics
Károly, Berkes József, Tataya János,
Márton Antal, ifj. Tataya János József,
Soós János.
6. Független Cigány Szervezet:
Csontos Józsefné, Orsós Ferenc.

7. Fiatal Demokraták Szövetsége:
Stamler Lajos, Pilczer Éva, Lehota János,
Farkas Zoltán, dr. Csákai Iván, Sneff
Mária, Minorics Piroska, Kövér László
né, Salamon László, Hercz Gábor, Tóth
Tamás, Rauschenberger Péter.
8. Miklósfai Közművelődési és
VárosszépítS Egyesület: Dömötörffy
Sándor, Őri Sándor, Köteles Mihály, Sajni
István, Sajni Józsefné, Mátés László,
Szabó Gyula, dr. Dömötör Károly, Vuity
József, Hercsik László, Kóbor Béla,
Karádi Ferenc.
9. Kanizsai Közéleti Klub: Jászberé
nyi László, Balogh Tibor, dr. Szabó Csaba.
Pintér Béla, dr. Dúll Gábor, Horváth Zsolt,
Markó András, Rózsahegyi Istvánné.

10. Magyar Szocialista Munkáspárt:
dr. Vass József, dr. Kerekes József, Tren
cséni Gyuláné, Lőrincz László, Miklós
Gyula, Békési László, Dobos István,
Orosz László, Juhász Károly.
11. Szabad Demokraták Szövetsége:
dr. Kereskai István, Balogh György, dr.
HarsányiTamás, Balassa Béla, dr. Buzási
Ferenc, Czobor Zoltán, Molnár László,
Kecskés Jánosné, Kovács József, Neme
re László.

12. Független Nemzeti Mozgalom:
dr. Izsák Attila, Plander József, Ország
József, Tóth László, Polai Dezső, Kiss
Tivadar, Szigetvári Péter, Vizvári József.
13. Magyarországi Cigányok Kultu
rális Szövetsége: Teleki László, Nagy
Lászlóné, Váradi Istvánné, Lendvai
Ferenc.
14. Nagykanizsai Demokratikus If
júsági Szövetség: dr. EÜer Ottó, Pölcz
Ottó, Gadányi László, Horváth Zoltán.
15. Független Kisgazda-, Földmun
kás és Polgári Párt: Szőke István, dr.
Kalmár Béla, Borda László, Vaska Eszter,
Kálcsics László, Bicsak István, Török
József.
• A képviselő potenciális polgármesterjelölt. (A szerző.)

KANIZSA

szeptember

Pártok és programok az új Németországban


Trabant „military" módra. Hofi Géza jut eszünkbe, hogy aszondja: „azt még megértem, ha ezzel támadunk, de mi lesz, ha menekülni kell?"

Az egyenruha új, a tekintet a régi. Hetente egyszer nagy csinnadrattával díszőrség sorakozik fel a fasizmus feletti győzelem emlékművénél. Mé-lázásra okot adó alkalom.
A kommunizmus bukásával természetesen az NDK-ban is átrendeződtek a politikai viszonyok, és megindult a demokratizálódás. Ittis új pártok alakultak és a meglévők szűntek meg kényszerű álmot alvó régiek feléledtek. A tavasszal lezajlott parlamenti választások után kialakult viszonylagos rendet azonban nem tekinthetjük véglegesnek, hiszen a jelenlegi állapotra a decemberi össznémet választások biztosan kihatnak. Mindenesetre kövessük nyomon, mely pártok, politikai csoportosulások vállaltak szerepet a „FAL" lebontásában, s hogyan folyik a további küzdelem a politikai hatalomért.
Erich Honecker idejében—eltekintve a végzetes tavalyi évtól—még stabil volt a politikai légkör, pedig az NDK-ban nem csak egyetlen párt létezését engedélyezték. Igaz, egy volt csak állandóan hatalmi pozícióban, de a Szocialista Egységpártpn (SED) kívül hivatalosan bejegyzett pártként működhetett a Demokratikus Parasztpárt (DBD), a Keresztény-Demokrata Unió

(CDU), a Szabaddemokrata Párt (LDPD), és a Nemzeti-Demokrata Párt (NDPD) is. Mindez szép példája lehetett volna a demokráciának. A gyakorlat azonban más képet mutatott, hiszen az ötévenkénti „választásokon" akárcsak nálunk, mindig a kommunisták kerekedtek felül. Méghozzá elsöprő, 99,9 %-os fölénnyel.
így a társadalomban jelentkező elégedetlenség az NDK-ban is földalatti szervezetek megalakulását vonta maga után. Mivel a gigantikus elnyomógépezet terrorja nőttön nőtt, a németek egyre nyíltabban vállaltak sorsközösséget e kezdetben maroknyi ellenzékkel.
Az események tavaly nyáron váltak visszafordíthatatlanná, ekkor vállalta ugyanis a nyílt színrelépést az NDK első komoly erővé duzzadt ellenzéki szervezete, az Új Fórum.
Alapítói közölt elsősorban írókat, művészeket, papokat találunk. 1989. októberében fő szervezői voltak a sorsdöntő lipcsei tüntetéseknek, nem csoda hát, hogy népszerűségük óriásira nőtt. (Az ősz folyamán 200.000 fős tagságra tettek szert, s váltak ezzel a legnagyobb ellenzéki csoportosulássá.) Vezetőül egy bátor nőt, Barbel Bohley-t választottak, aki mint az NDK Doina Comeája, közéleti szereplésével hívta fel magára a figyelmet. Az akkor még ereje teljében lévő rezsim 1989. októberében letartóztatta a Kelet-Berlinben élő festőnőt, majd az országból is kiutasította. Fél év elteltével azonban sikerült visszatérnie, s ugyanott folytatnia, ahol abbahagyta. A sajtó azóta a keletnémet ellenzék moralistájaként tartja ót számon.
Az Új Fórum 90 őszére sokat vesztett hatóerejéből, aminek fő oka talán az, hogy nem alakult párttá. Saját meghatározásuk szerint mindig a tömegek érdekeit szolgáló polgári mozgalomként kívánnak működni. Programjukban annak idején szociális alapokon nyugvó törvényességet és tényleges politikai pluralizmust, az ökológiai viszonyokra figyelő piacgazdaságot és szolidáris társadalmat követeltek. A pártok közül a szociáldemokratákhoz állnak a legközelebb, s ha mára politikai befolyásuk a minimálisra is csökkent, a békés forradalomban betöltött szerepük vitathatatlan.
Hasonlóan a magyar MSZMP-hez, a válság bekövetkeztével a keletnémet állampárt is felbomlott, s megalakult a magyar MSZP-hez hasonló Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS). Azúj párt akorábbi taglétszám ának körülbelül egyötödét tudta csakmegőrizni, ám eza szám is meglepően nagy, kb. 350.000 fő. A PDS ma a legnagyobb, s az elődpárt tapasztalatai révén egyben legszervezettebb pártja is az NDK-nak. Élére egy 41 éves jogászt, GregorGysi-t választották, aki egyben az NDK ügyvédi kamarájá-

nak első embere is. Gysi \'67 óta tagja a kommunista pártnak, de már a nyolcvanas évek elején bírálta azt. A polgári jog mellett tört lándzsát, és vállalta az Új Fórum bíróság előtti védelmét. A szocialisták eleinte még önálló NDK-t akartak, de mára ők is az egyesítést támogatják. Elképzelésük szerint azonban ennek a mostaninál sokkal lassabban kell történnie. A parlamentben ellenzéki szerepet töltenek be, programjukban ésszerű, jól átgondolt piacgazdaság és stabil szociális védőháló mellett, és a politikai panamák ellen érvelnek. Népszerűségük azonban az átgondolt program ellenére sem nagy, ami a múltat ismerve korántsem meglepő. A decemberi választásokon előfordulhat, hogy az eddiginél is kevesebb mandátumhoz jutnak, hiszen ellentétben a többi párttal, nekik nincs kivel szövetkezni az NSZK pártjai közül.
Az újjáélesztett pártok táborából a nagy hagyományokkal rendelkező Szociáldemokrata Párt (SPD) kapott leghamarabb új erőre, miután a jogelődöt 1946-ban nem éppen szerelmi házasságba kényszerítették a kommunistákkal. Az újjáalakult párt célkitűzései között a német egység mielőbbi megteremtése, s az Új Fórum programjából már ismerős természetbarát piacgazdaság kialakítása szerepel. Ugyanakkor a hatalmat gazdasági alapokra szeretnék helyezni. Az év elején már 70.000-en voltak, de taglétszámuk azóta csak nőtt. (így is ők a második legtöbb szavazatot kapott párt az NDK-ban.) A párt élén két fiatalemberibrahim Böhme történész és Márkus Meckel lelkész áll, utóbbi tagja volt az utolsó NDK kormánynak is. Legfőbb vetélytársuk a szocialista párt, melyet erősen kritizálnak. Különösebb aggodalomra azonban nem lehet okuk a szoc-demeknek, hiszen az NSZK-s testvér-

párttal való egyesülés után a mérleg nyelve jócskán feléjük fog kibillenni.
A jelenlegi keletnémet politikai nyüzsgés élén akárcsak az NSZK-ban, az NDK-ban is a kereszténydemokraták találhatók. Pedig a régi Keresztény-Demokrata Unió (CDU) egyike volt a Honeckert hallgatólagosan támogató bábpártoknak, ám a jelentős nyugatnémet közreműködéssel átalakított új CDU-nak sikerült győznie a választásokon. Taglétszámuk több mint 150.000-re tehető. Programjuk alapköve a német újraegyesítés, de természetesen náluk is szerepel a szociális piacgazdaság és a demokrácia megteremtése. Lothar de Maiziére pártelnök meghatározása szerint a CDU keresztény eszméken alapuló néppárt, amely szeretné kivezetni az országot a sokkoló válságból. De Maiziére egyébként háromgyermekes családapa, eredeti foglalkozása pedig hegedűművész, amit azonban egy betegség miatt kényszerűségből az ügyvédire cserélt.
A három legnagyobb párt rövid bemutatása után említsünk két kisebbet is, amelyek az egyesítést követően még fontosak lehetnek. Ezek a Német Szociális Unió (DSU) és a Szabaddemokrata Párt (FDP). Előbbi több konzervatív csoportosulásból szerveződött, amúgy CDU párti, az utóbbit függetlenül a hasonló nevű korábbi bábpárttól a nyugatnémet szabaddemokraták hívták életre.
Ismerve a legerősebb nyugatnémet pártokat (sorrendben: szociáldemokraták, kereszténydemokraták, Keresztény Szociális Unió, szabaddemokraták és a zöldek), szinte biztosra vehető, hogy az új helyzet az egyesített Németországban is sok izgalmas politikai vitát fog eredményezni.
Magyar Tamás

r.V.

KANIZSA




„Akár az ördöggel is
cimborálunk, de első
a város érdeke"
MSZP fórum a helyhatósági választásokról
Jó lenne lejönni a fáról...
1990. szeptember 17-én a kanizsai MSZP szervezet bemutatta képviselőjelöltjeit.
Göndör István pártelnök a leg-fontosabbakra tért ki.
—Minden állampolgár észrevételét szívesen fogadjuk — kezdte. Nem törekszünk kizárólagosságra. Nem kívánjuk a bölcsek kövét keresni. Támogatunk minden függetlenjelöltet, ha programjával egyetértünk. A jelenlegi helyhatósági választásokonleszilyenjelölt. Szándékaink tiszták, a tenni- és segíteni akarás motiválja óTcet.
Azúj képviselőtestületnekhatal-mas munkát kell vállalnia. Egy egészen új apparátust kell létrehozni, és erre igen kevés az idő.

Az új képviselőtestület nem lehet pártharcok színtere. A személyi összefonódások teljes megszüntetése és teljeskörfí információcsere szükséges a testület és a közvélemény között. Ma még bizony „felültetik" az embereket.
Menedzser típusú vezetőkre van szükség, és több áldozatra.
Támogatjuk a vállalkozókat, a város és avároskörnyékiparifejlesz-tését és az egységes adóelosztást. Nem azon kell törni a fejünket, hogyan lehet újabb adókat a lakosságra kivetni.
Eddig minden párt egyetértett azzal, hogy privatizálni kell, de amikor érdemi döntést kellene hoz-

ni már nincs egyetértés. A föld is — bizonyos értelemben — a spekuláció eszköze lett. Ez félig jó, mert végre igazi értékén számolják a földet, de rossz is, mert a földkérdés megoldatlansága az ország jövő évi kenyerét veszélyeztetheti.
Kanizsának megyei jogú várossá kell válnia.
Fazont kell adni a városnak. El kell döntenünk, hogy mit akarunk, és azt tántoríthatatlanul végig kell vinni. Amennyiben a helyhatósági választások után is a kormánykoalíció arányai érvényesülnek, fennáll a valószínűsége annak, hogy lemásolják a központi elveket, és akkor lesznek csak igazán nagy bajok — mondta többek között Göndör István.
A gyűlés kötetlen beszélgetéssel ért véget.
Vízvári József

új
elektronikai szaküzlet
Nagykanizsán a Somogyi Béla út 32. sz. alatt megkezdte működését egy osztrák— magyar vegyesvállalat, az AUDEX Kft. Az üzletvezető, Zádori László mondta el, hogy a vállalat az országban a harmadik, de tervezik még nyolc hasonló felépítését. A következő Nyíregyházán készül el nemsokára.
Mindenfajta elektroakusztikai terméket háztartási villamos berendezéseket, műholdvevőket, videókat találhatunk a polcokon. A különleges igényeket is rövid határidőn belül ki tudják elégíteni. Részletfizetési lehetőséget kínálnak, és minden hónapban más-más termék leszállított áron is kapható. Jelszavuk: nem kell Ausztriába menni, forintért ugyanazt a minőséget kínálják. És bizony alacsonyabb áron mint az itthoni kereskedők.



Szombat délután van. Napsütés, jó a levegő, családi program az almaszedés. A Behiák-pusztán székelő állami gazdaság jól megszervezte a Szedd magadt akciót. Egyik oldalon irány be, almaszedéshez, a másik oldalon ki, méréshez, fizetéshez, búcsúszóra, öröm dolgozni a roskadozó almafa-utcákban. Nincs zsúfoltság, a pirosló jonatán csak úgy mosolyog a szüretelőkre. Kellemes beszélgetés, gyerekek a fákon, a magas fűben. Igazi, hétvégi pihentető program. Telnek a ládák, zsákok, kosarak. Mindenki annyit szed, amennyi az igénye, no, meg a pénze. Mi már végeztünk, indulnánk kifelé. Csakhogy a kivezető utat két kocsi eltorlaszolja. Almaszedők. Vissza tolatni nem lehet, mert mögöttünk még többen vannak. A kijelölt körforgalom pedig csak előre vonulást sugall. Az elöl álló Dácia tulajdonosa — kérésemre — azonnal kiáll afőútra, de nem így az utánfutós Lada. Kérleljük, hogy húzódjon oldalra, így majd elférünk mellette. Várjunk! — hangzik a sztentori szó. Miért? Az almát összeszedtük, az almáskert bekötő útján két kocsi is elfér egymás mellett, csak egy kis jóindulat kell. A

tulaj már hajlana a jó szóra, amikor az egyik fa tetején megszólal az após: Menj visz-szaoda, ahonnan jöttéit Nem értjük, miért szól bele, s hogy hová is küld vissza. S egyáltalán: Miért tegez?
Szép szóval próbálunk érvelni: ha estig rakodnak, mégsem állhatunk itt addig. Addig fogtok itt állni — hangzik megfellebbezhetetlenül az ítélet a fa tetejéről. Aztán mocskolódó szavakkal adja ki dühét odafönn az úr, éreztetve hatalmi fölényét; ha nem akarják, mi innen ki nem hajtunk.
Akkor elnémultam a döbbenettől, ezért csak most mondom.
— Uram! Ott fönn a fa tetején! Milyen pozícióból hangoskodott? Tudom, aki fönn van, az előnyben is van. De miért? És kinek az előnye az? Nem a kultúremberé, nem a kultúrnemzeté. Az Európába vezető út valahol itt Van, de hogy ráléphessünk, talán le kellene jönni a fáról. Végleg!
Most is nagyot fújok, ahogy az esetre gondolok. Végül is nem kellett hátunkra venni az autót, de a délutánra árnyék borult...
Bné


Szomorú aratás. Vajon aszályos nyarunkra kietlen ősz köszönt? A napraforgóolaj, a cukor és zöldség ára már felszökött. A többivel ki és meddig vár? S aki a pult előtt topog, az is mire és meddig?
(Szakon? Attila felvétele)

6

KANIZSA

IÍKJO

Jó felhozatal, növekvő árak
Piaci körkép

Egy piaci szempontból .szürke" napon, kedden jártunk az ezerszer elátkozott városi piacon, hogy lássuk, mi mennyiért kerül a kosárba.
Első utunk a piacfelügyelőségre vezet.
—Jelenleg hét munkatársam van — fogad Dávid Zoltán — egy statisztikus, egy gombaszakértő, három részmunkaidős helypénzszedő, de hozzánk tartozik a két hatósági húsboltos is. Az idei aszályos időjárás ellenére az elmúlt hónapokban kiegyensúlyozott és jó a kínálat, az árak azonban nem kedvezőek. Fokozatosan kúsznak felfelé. Ezen azonban nem lehet csodálkozni, hiszen a vetőmagok, a permetezőszerek, a felhasznált energia ára és az élő munka értéke is állandóan nő. Ami a keresletet illeti, az nem kedvező, ugyanis a közeli KGST-piac megszűnése óta érezhetően vis szaesett a forgalom — tájékoztat a piacfelügyelőség vezetője.
Körbejárunk.
A rendelkezésre álló termék -és árlisták tényeket rögzítenek. Fónagy Lászlóné statisztikustól megtudtuk, hogy a tavaly szeptemberi árakhoz viszonyítva a legtöbb áruféleség ára az átlagos országos inflációs rátát is meghaladja. Néhány kiragadott példa (zárójelben 1989. szeptember második hetének átlagárait tüntettük fel): burgonya 12-15 (11), sárgarépa 20-30 (20), petrezselyem-gyökér 35-50 (30), vöröshagyma 20-25 (15), fokhagyma 100-130 (70), fejeskáposzta 18-12 (8), kelkáposzta 25-40 (15), karalábé 20-25 (15), karfiol 40-50 (30), paprika 25-70 (35), zöldbab 50-60 (40), mák 120-140 (100), téli alma 20-35 (25). körte 25-40(22), őszibarack 20-40 (20),

szilva 30 (10), szőlő 30-50 (30), szárazbab 80-100 (60), savanyúkáposzta 35-40 (25), vargányagomba 400 (200) Ft/kg.
Vránics Lászlóné gombaszakértő szerint a gombavizsgálat teljesen megbízható és díjtalan. Az eladók jóindulatúak, amit bizonyít, hogy visszaélés és egészségügyi probléma — mérgezés — nem volt. Vránicsné munkaidejét egyébként a felügyelet mázsás mérlegének kezelése tölti ki, melyért 2 Ft-ot fizetnek abetérők.
A helypénzszedők aztán közlik, hogy a tarifa négyzetméterenként 20 forint, de adnak ki 10 forintos — fél négyzetméteres (I) — jegyeket is.
A hatósági húsboltot természetesen zárva, találtuk.
— A bolt az elmúlt hetekben
csak pénteken volt nyitva—közli
Dávid Zoltán —, amikor a vásár
lók 30 százalék árengedménnyel
vehettek selejtes csirkerészeket,
amelyeket Keszthelyről szerez
tünk be. Októbertől—a felújítás
ra került zalaszentbalázsi vágó
híd műszaki átadása után —
ismét rendszeresen nyitva lesz a
bolt, s remélhetőleg elegendő
hatósági húsáruval.
— A szomszédban — a keleti
üzletsoron — Horváth László, a
61. sz. húsbolt bérletes vezetője
informál:
— A húsellátás megfelelő, bár
a drágább húsok — comb, lapoc
ka, karaj, füstölt áruk — iránt
minimális az érdeklődés. A lakos
ságvásárló kedve mostanában az
olcsóbb tarja, oldalas, dagadó,
csülök, láb és szalonna irányába
tolódott el. Kár, hogy ezekből az
árukból a Zalahús helyi gyárából
csak keveset és akadozva szállí
tanak. Szerencsére Kilimánból,
Palinból és Egerszegről mindig
érkezik segítség.

A boltok előtt kisebb embercsoport. Zömében nyugdíjasok, rendszeres .vendégek". Az Olajbányász és a MÁV NTE labdarúgócsapatának szurkolói ők, s most is az elmúlt forduló eseményeit értékelték, a következőket latolgatták.
A nyugati üzletsornál — Vörös Ferencné és Oldos Rudolfné italboltjai előtt — sok a megszokott arc és alak, de nyugalom van, ezúttal békésen kortyolgatják a féldeci erőset, a kis- és nagy-fröccsöt és a palackozott sört.
Perlaki) Lajos Tulipán Virágboltjánál leánya, Kovács Emőné az ügyeletes árusító. Éppen egy szőke fiatalasszonyt szolgált ki, aki a 23 Ft-os szekfüből három szépen csomagolt csokrot visz 240 Ft-ért.
— Gyesen vagyok, s a munka
helyi Máriákat megyek utólag
köszönteni — mondja Darabos
Ferencné.
A Mókus lángossütőnél egy éhes menyecske — Anek Ferencné — vásárolt két forró lángost, darabonként 8 forintért.
— Mostanában naponta 200-
300 lángos fogy, s ez visszaesést
jelent a lengyel piac virágzása
idején eladott dupla tételhez
képest — közli a .tulaj", Horváth
Károlyné.
A piac közepén lévő kőaszta-lokat 70 százalékban foglalják el az árusítók, s ez elmaradt a zsúfolt szombati és a teljes pénteki és szerdai kihasználtságtól.
A szemerkélő, majd eleredő esőben a vásárlók esernyői sűrűn nyílnak, az árusítók azonban az eget kémlelve nem mozdulnak. Várják a kuncsaftokat...
Sz. József né kiskanizsai őstermelő gyönyörű kelkáposztái és fejes káposztái, eddig 500 forint

körüli bevételt hoztak. Kevés? Sok?
Jakab Imre szepetneki őstermelő fedett standjánál Milávecz Erzsébet árusít a hatalmas zöldpaprika hegyből, kilónként 30-60 forintért. A bevételről a .főnök" engedélye nélkül nem hajlandó nyilatkozni...
Az északi oldalon Szokol Pál magánkereskedő felesége szolgál ki a minőségi áruhalmazból egy idős nyugatnémet házaspárt; 4 kiló fokhagymát vesznek, 520 Ft-ért. De kapható 120-ért szép banán, csomónként 6 forintért piros retek, s 180-ért gyönyörű sampion-gomba is, no és 70-ért csemegeszőlő.
— Igyekszünk friss és jó mi
nőségű árut kínálni, mert nálunk
sok külföldi fordul meg. Férjem
most beszerzési körúton van —
mondja Szokolné.
Mögötte Burcsi Feri bácsi árul burgonyát, paradicsomot és gyümölcsöt.
— Hja, kell egy kis kiegészítés
a havi hat és félezer forint nyug
díj mellé — mondja. — Alapul a
sormási egy hold saját szántóföld,
s lányaim újudvart, magyarszer
dahelyi kerti és hegyi területei
szolgálnak.
A gyümölcsös standoknál a 73 esztendős Kucsebár Györgyné Miklósfáról hozott 15 kiló alexan-der-körtét. Zömét már megvásárolták. A maradékra egy idős úr alkuszik 30 Ft-ról 25 Ft-ra. Az eredményt nem várjuk meg...
Közben eláll az eső, a nap is ki-ki bújik a fellegek közül. A hangulat és az emberek arca is vidámabb.
Távozáskor a majdan felújításra kerülő tágasabb és tisztább piacról ábrándozunk...
Tihanyi István Fotó: Szakony Attila





KANIZSA

7





Magyar fül-, orr- és
gégeorvosok vándorgyűlése Kanizsán
Kontárok világa
Szeptember 14-15-én városunk adott otthont a fül-, orr- és gégeorvosok audiológiai szekciójavándorgyűlésének. A megjelen-
Miért van lezárva egy aranybánya?
A miklósfai termálkút
Történelmi igazságtételt!
A liszói vezetékes ivóvíz-rendszer immáron az átadás küszöbéhez érkezett. Az örömöt azonban beárnyékolja egy kellemetlen közjáték.
A kivitelező vállalat a kész rendszert próbanyomás alá helyezte, hogy az esetleges szivárgásokat megtalálja. Ez szabály, de megvalósítását .felelőtlen személyek veszélyeztették.
Buni József (önkéntes rendőr), saját ötletétől vezérelve, az utcai víznyerő kutak egyikéről több köbméter vizet a vízelvezető árokba eresztett. Nos, ezeknek a kutaknak speciális kulcsa van. De honnan szerezte Buni József? Ki engedélyezte a
Csak kevesen tudják Nagykanizsán, hogy a miklósfai városrészben egy termálkút van hosz-szú évek óta zárva. A legszomo-rúbb az, hogy kihasználatlanul, pedig a hőforrás gyógyászati szempontból is egyedülálló.
— Körülbelül 8-10 éve fúrták
ezt a kutat — kezdi a lényegnél
Dömötörjfy Sándor a Városszépí
tő Egyesület elnöke. —- Már akkor
készítettek szakvéleményt a ter
málvízről, és kiderült, hogy körül
belül 70 fokos és gyógyászati
szempontból, bizonyos alkotóele-
meinek köszönhetően, jobb, mint
a zalakarosi víz összetétele. Ez
főleg a magas fluortartalmának
köszönhető, amely ritka még
Magyarország gyógyvizeinek
magas számához viszonyítva is.
—Miért nemfoglcdkoztak eddig ezzel a hatalmas értékkel?
— Egy régebbi elképzelésről
tudok csak. Eszerint fogpaszta
gyártásra szerették volna felhasz
nálni a magas fluortartalma
miatt, de nem lett belőle semmi.
Az ilyen elképzeléseket egyébként
is komolytalannak tartom. Nem
értem, hogy miért nem lett e ter
mészeti kincsből a környéknek
haszna, hiszen egy lezárt termál
kút úgy gondolom inkább egy
fürdőt szolgálhatna, mint egy
fogpasztagyárat.
— Kié a kút?
— Kezelői jogát, úgy tudom, a
városi tanács odaadta egy zala
karosi francia vállalkozónak, a
Tanzcrberger Kft-nek. Ha így
van, akkor nem csoda, hogy ez a
kút zárva van, hisz konkurenciát

kalózakciót? Ez okozott két nap múlva komoly fejtörést a tervezőmérnöknek. Meg az, hogy nem tudták elképzelni, hová tűnt több köbméter víz a rendszerből.
A liszói vízműtársulat elnökének. Sági Józsefnek jelezték az esetet, aki meg is tette a szükséges lépéseket. A dolog látszatra rendeződik, mégis kérdések sorakoznak: Hol élünk? Ki vonja felelősségre a felelőtlen embereket? Mert ha a kontárok kezét nem fogják le, jóvátehetetlen károkat okozhatnak a községnek. Belőlük, a másnál mindent jobban tudókból ugyanis tűi sok van hazánkban.
kálváriája
jelent Karosnak. Tanzerberger pedig oda kötődik.
— Mint a miklósfai Városszé
pítő Egyesület elnöke mit kíván
elérni a kúttal kapcsolatban?
— Ennek a körzetnek vagyok
a képviselőjelöltje, így kötelessé
gem ezzel a termálkúttal és hasz
nosításával is foglalkozni. A kör
nyéknek ez olyan lehetőségeket
jelentene, amelyeket ki nem
használni vétek. A még meglévő
városi tanács és a vezetés súlyos
hibájának tartom a kérdés mel
lőzését. Folytak tárgyalások a
kft.-vei a kezelői jog visszaadásá
ról, de ez több százezer forintot
jelentene, mert a kút karbantar
tására a kft. állítólag ennyit köl
tött. Szeretném megjegyezni,
hogy a karbantartás az utóbbi 8-
10 év alatt a kút egyszeri lefesté-
sével ki is merült.
— Önök mit tudnak Jelqjánla-
ni a gyors eredmény érdekében?
—Dr. Perjés András, a környezetvédelmi minisztérium ilyen ügyekben is felelős vezetője már felajánlotta segítségét, és hajlandó egy komplex, a termálvíz teljes kihasználását segítő terv elkészítésére.
Telefonon sikerült elérnünk Karmazin Józsefet, a Városi Tanács osztályvezetöjétis. Érdeklődésünkre azt a választ adta, hogy a kút a városi tanács tulajdona és szeptember 30-ig meg is kívánja tartani. Az esetleges hasznosítás az új polgármesteri hivatal feladata lesz. Karmazin József nem tudott arról, hogy a kezelői jogot egy kft. gyakorolná.

Mit lehet ehhez hozzáfűzni? A város lakossága nevében is azonnali vizsgálatot kellene kérni a termálkút hasznosításával kapcsolatban. Ennek a szakértői vizsgálatot is magában kell foglalnia. A közvéleményt pedig tájékoztatni, miért övezte eddig a hallgatás ezt a kérdést is. Lehet, hogy aranybánya van a talpunk alatt, és nem tudunk róla?
Az újságíró megkockáztatná a felelősség felvetésének kérdését is. Mert akik itt hibáztak, azok bűnt követtek el.
(Vári)
FKgP célja meghatározott útkijelö-lés, nem a jelenlegi politikai és gazdasági rendszer bírálata. Mi határozottan állítjuk, hogy a gazdaság és politika egymástól elválaszthatatlan egységet alkot és stabilitásuk egymás garanciája. Viszont mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy országunk jelenlegi gazdasági helyzetét mi, magyarok tettük ilyenné, és nekünk is kell megoldani. Nehéz helyzetben vagyunk, mert csalódott, hitvesztett embereket kell meggyőzni arról, hogy valójában mit akarunk. Az ő érdekeiket szeretnénk képviselni. Politikai ellenfeleinek azt hirdetik, hogy az 1947-es tulajdoni állapotból való kiindulás túlságosan régre tekint vissza. Tények bizonyítják, hogy 1968-ban még az 1947-es tulajdonosok nevén szerepelt a földek több mint 70 százaléka. Ki és milyen jogon, erkölcsi alapállásból akadályozhatná meg a történelmi elégtételt?!

tekét a szervezőbizottság nevében dr. Didi Gábor kórházi főorvos köszöntötte, majd Zsoldos Ferenc tanácselnök üdvözölte az ország különböző kórházaiból, klinikáiról érkezett orvosokat. Elmondta, hogy megtiszteltetés ez a vándorgyűlés, mert az itteni munka elismerését is jelenti.
Ezt követően dr. BauerMiklós, az audiológiai szekció elnöke nyitotta meg a vándorgyűlést. Külön örömét fejezte ki azért, hogy közel kétszázan jöttek el. Köszöntötte az elnökségben helyet foglaló dr. Ribári Ottót, a magyar fül-, orr- és gégeorvosok egyesületének elnökét.
Dr. Bauer Miklós szólt a kétnapos rendezvény programjáról is, kiemelve, hogy a 23 elhangzó előadás nem csak az audiológiá-val foglalkozik, hanem a társ- és határtudományok képviselői is beszámolnak kutatási eredményeikről.
A tanácskozással egyidóben a szakterülethez kapcsolódó orvostechnikai kiállítás és bemutató nyílt a Hevesi Sándor Művelődési Központban.
M. Gy.
A nagykanizsai FKgP mindent megtesz annak érdekében, hogy belső hatalmi harctól mentes önkormányzati testület működjön. Félre kell tenni a szélsőséges megnyilvánulásokat, nyilatkozatokat! Mi kitartunk céltudatos politikánk mellett. Gondolatok gazdaságpolitikai alaptéziseinkből:
— A falvak helyzetének rendezése,
— új ösztönző hatású adórendszer,
— nyugdíjrendszer átalakítása,
— kisvállalkozások létszám és gaz
dasági korlátozásának feloldása,
— az egészségügy helyzetének ren
dezése,
— magántulajdon elsődlegessége,
— vagyoni elszámoltatás törvényes
módon.
Kérjük támogassák jelöltjeinket! Mindnyájunk érdekében vegyenek aktívan részt a választásokon!
Bort, búzát, békességet!
Köszönettel: Forgó Zoltán

8

C KANIZSA

6{/ /dtfft, új szelei...
Igazgatóváltás a Hunyadiban




iskolaérett gyerekek fejlesztését megoldják. Hangsúlyozom, ez nem a régi korrekciós osztály! A kettő között az az alapvető különbség, hogy míg a korrekció egy évre szóló programot dolgozott ki, a felzárkóztató addig viszi a programot, ameddig a gyerekeknek szüksége van rá. Elvileg a nyolcadik osztályig is tarthat. Az ide járó gyerekek bizonyos részterületeken fejletlenebbek, mint társaik. Van, aki mentálisan, van aki pszichésen fejletlen. Ameddig szükséges, addig itt maradnak, a létszám viszont mobil. Akik utolérték társaikat, átmennek a másik osztályba, de ez fordítva is igaz, havalaki nem bírja a terhelést, azt ide, a kis létszámú osztályba irányítják.
Horváth Ferenc négy pályázó közül nyerte el a Hunyadi János Általános Iskola igazgatói tisztét. Terveiről, elképzeléseiről beszélgettünk:
—A szemléleten kell változtatni — kezdte az új igazgató. — Követelmény, hogy az iskolák olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, melyek a társadalmi igényeket veszik figyelembe. Azok az intézmények, amelyek mar léptek ez ügyben, nyilvánvaló, hogy nagyobb sikerre tettek szert. Olyan értelemben, hogy több lett a beiratkozott tanulójuk, jobban tudtak válogatni. Azok az iskolák, amelyek nem váltottak időben, hátrányos helyzetbe kerültek.

—A Hunyadi hátrányban van?
Kápolna-
— Igen, ez tény, a Hunyadi is
hátrányba került, noha nagyjá
ban-egészében minden általános
iskolának azonos tárgyi és szemé
lyi feltételei vannak. Feladatom
mostaz, hogy olyan programaján
latot tegyek a szülőknek, melynek
eredményeként itt is megnövek
szik a beiratkozott gyerekek lét
száma.
— Hány elsősük van?
— Harminchárom. Ez lehető
vé tette, hogy két első osztályt
tudjunk indítani. Egy úgynevezett
„normál" és egy kislétszámú fel
zárkóztató osztályt. Régi vessző
paripám, hogy a városnak leg
alább öt-hat olyan osztályra van
szüksége, ahol a nem kellően
felújítás „magyar módra"
Már a külseje után is ráfér egy alapos tatarozás a Kórház-kápolnára. Augusztus 23-án el is kezdődtek a munkálatok. A lendület azonban alig egy hétig tartott, ezután az építők a szokásos zsargont használva „levonultak". Azóta a tető megbontva, ázik a templom. Szerintünk kár érte...
1. „Hámlik le a vakolat".
2. Bár a szépszámú hivő még nem ázik,
mert...
3. ... egyelőre csak a sarkokon folyik
be az esővíz. Igaz, ott már be is szakadt
a mennyezet. Az építőknek mindeneset
re gratulálunk..
Z.T.I. (Szakony Attila felvételei)

— Idén indult először ilyen
osztály?
— Nálunk igen. Két évvel ez
előtt már volt ilyen kísérlet a
Vécsey iskolában.
— Az \'oroszon kívül idegen
nyelvet is tanítanak?
— Október l-jétől az elsőben
nálunk is indul második nyelv.
Mi a németet javasoljuk, mert
ahhoz adottak a tárgyi és szemé
lyi feltételek, és a program is.
Ennek folytatása a következő
évben az lesz, hogy indítunk egy
szakkörös vagy fakultációs angol
csapatot. A feltétele az, hogy az
óvodában történt válogatáskor 8-
10 tehetséges gyereket találjunk.
Jövőre az óvodákkal együttmű
ködve szeretnénk indítani a szá
mítástechnikát is.
— Miért elsőtől?
— Nyilvánvaló, hogy a számí
tástechnikát az életkori sajátos
ságoknak megfelelően szeret
nénk oktatni. A program adott,
mert megrendeltük. Ehhez jön
ne egy teljesen játékos nyelvta
nulás. A körzetünkhöz tartozó
óvodákkal a kapcsolatot szoro
sabbra szeretnénk fűzni, ennek
érdekében januártól előképzésbe
vonnánk a hozzánk beiratkozni
szándékozó gyerekeket. Ez tulaj
donképpen a matematikai logika
fejlesztése lenne.
— Milyen újat tud még ígérni a
Hunyadiba jövő gyerekeknek?
— Talán mi leszünk az első
olyan iskola, ahol négy nyelvű
oktatás lesz, három éven belül.
Németet, angolt, franciát és oroszt
tanítunk. Úgy gondoltam, hogy a
Batthyány gimnázium francia
tagozatának alapjait a Hunyadi
iskola teremthetné meg. Jövőre
a 7. és 8. osztályban fakultáció
keretében tanulhatják a gyerekek
a nyelvet. Elsősorban a gimnázi
umban továbbtanulóknak ajánl
juk. Nekünk az a célunk, hogy a
Hunyadiból ne kerüljön ki funk
cionális analfabéta.
— Hogyan teremtik meg mind
ehhez az anyagi feltételeket?
— Ha lehet, központi pénzfor
rásokat szerzek, de ebben nem
bízom. Azt hiszem, hogy a jövő
ben sem lesz több pénz az okta
tásra. Tehát saját költségvetésből
kell az anyagi alapokat megte
remteni. Ezek részben dologiak,
részben bérjellegűek. Át kellett
dolgozni a költségvetés belső
szerkezetét. Bérmegtakarításo
kat sikerült megvalósítani több
olyan funkció megszüntetésével,
mely jelentős összegeket vitt el.
Például a reggeli ügyeleti órákat
másképpen oldjuk meg. Részben
átcsoportosítoituk a vezetői és
társadalmi funkcióhoz kötődő
órakedvezményeket is. Ezzel heti
11 órát sikerült nyernünk, s ezt
tudjuk jelenleg a programok
kidolgozására fordítani.
—Igazgató úris tanul valamit?
— Igen, én Hunyadiul, a
tantestület pedig Horváthul.
Marton Györgyi

KANIZSA

<S





Történelmi falvak
.Timi Hendrix emlékére
Bajcsa
Zsúpos ház Bajcsán, 1954-ben.
Robotzsaru 2.
Bajcsa neve először 1325-ben szerepel egy oklevélben Boych formában. Középkori története ismeretlen, valószínű, hogy a kanizsai váruradalom tartozéka volt.
A falucska határához tartozó, mocsár övezte dombon Szigetvár eleste (1566) után végházat emeltek, melynek kapitánya Malakóczi Miklós lett. A vár sokat szenvedett a Kanizsa bevételére készülő török támadásaitól. (1593-ban pl. Zrínyi György és vitézei is megütköztek itt a törökkel.) Jobbágyai az állandó létbizonytalanság miatt oly szegények voltak, hogy 1598-ban pl. nem is lehetettmegadóztatni őket. A falu neve ekkor már Baycha.)
Mivel Kanizsa várához tartozott, Paradeiser ezredes, a vár akkori kapitánya itáliai fákból és növényekből igen szép kertet telepített itt. Emléke Leányvárként maradt fenn a népi emlékezetben. A falucskát és végházat 1600-ban a Kanizsa elfoglalására gyülekező török had pusztította el.
Kanizsa 1690. évi visszafoglalása után annak egymást követő földesurai birtokolták, mígnem 1744-ben Kanizsa, s így Bajcsa-puszta is Batthyány Lajos nádor birtokába került. Határát szepet-neki parasztok bérelték a mindenkori földesúrtól, s neki adózott a két jól jövedelmező malom is. Úgy tűnik, hogy a herceg egy nagyobb majorság építését tervezte, mert hamarosan deszkametszőt és téglaégetőt létesített itt, de mivel nem volt elegendő munkáskéz, a pusztát 1761-ben főleg muraközi horvát jobbágyokkal betelepítette.
A kemény feltételek, a magas bérleti díj, a sok robot és tilalom következtében azonban a gyenge, hol homokos, hol vizenyős talajon a falucska csak vegetált. Kegyetlenül szipolyozta a jobbágyokat az uradalom Csemez nevű bérlője is. Látva a jobbágyok elkeseredettségét, 1780-ban az uradalom egységesen 23 negyedtelket juttatott a parasztoknak, és pedig úgy, hogy mindannyian egyformán kaphassanak földet a jó minőségű és a gyengébben termő dűlőkben., Ugyanakkor a herceg mindenféle haszonvételt megtiltott a környező erdőkben, ezzel szemben arra kötelezte a

Fotó: dr. Kerecgenyi Edit
jobbágyokat, hogy vadászatai alkalmával hajtóként szolgáljanak.
1830-ban a földesúr — a jobbágyok elkeseredett ellenállását letörve — úrbéri regulációt hajtott végre, azaz a régi jobbágytelkeket és irtásföldeket kisajátítva kedvezőtlenebb helyen és körülmények között új jobbágytelkek elfogadására kényszerítette őket.
Ilyen körülmények közepette a falucska csak lassan fejlődött és mindenkor igen szegény volt. Sok gyermek született: A népesség 1700-1851 között 157-ről 310-re, majd 1900-ig 464-re gyarapodott.
Ennyi embert azonban a homokos föld a nagybirtok szorításában képtelen volt eltartani, azért az 1880-as évektől mind többen vállaltak munkát a vasútnál vagy mentek el hathónapos munkára summásnak. Mások fuvarosként próbálták megélhetésüket biztosítani, ismét mások kivándoroltak Amerikába...
A szegénységgel magyarázható, hogy a házak fele még 1930-ban is fatal-pas és zsúpfedeles volt. Minden telken ott állt a fonott kukorica kas is, mivel a táplálkozás alapját a kukorica és burgonya biztosította.
Néprajzüag a Murakeresztúr—fitye-házi horvát népcsoporthoz tartozott, de az 1930-as évektől mindinkább érezhető a lakosság viseletén és életformáján Kiskanizsa hatása.
1945. április 2. után a Batthyány-Strattman hercegi nagybirtokból 126 szegény paraszt jutott itt földhöz, ám többségük csakhamar bekényszerült a tsz-be. Akik erre nem vállalkoztak, azok brigádokba tömörülve az ország nagy építkezésein, a vasútnál, a postánál vállaltak munkát, és sokan évtizedekig kéthetenként vagy hetenként jártak csak haza. Az 1970-es évektől megszűnt ugyan a távingázás, de még 1976-ban is 228-an jártak naponta Kanizsára dolgozni — köztük 104 nő — az akkor 703 lélekszámú Bajcsáról. Városkörnyéki településként ekkor csatolták ugyanis Nagykanizsához s ezzel új fejezet kezdődött a település életében.
dr. Kerecsénjri Edit

Ahangszedőgyémánttűjepuhán ereszkedik a fekete bakelit lemezre, és megszólal egy csodálatos, még ma is csak kevesek által ismert különös és különleges zene, Jimi Hendrix zenéje. Neve összeforrt a popzene, a blues és a rockmuzsikával. Ő volt az, aki meg tudta előzni korát. Ő volt az, aki tudott sírni, nevetni, és beszélni is agitárjával. A barátaiért élt, azokért, akik szerették amuzsikáját.
20 éve halt meg Londonban. Próbálták megmenteni az életét, de a kábítószer elpusztította. Az orvosok értelmetlen és érthetetlen halál-
Filmjegyzet
Nem szeretném magamat abba a — sajnos túl közelinek tűnő — időbe képzelni, amelyben a címszereplő(k) ki tudja hány löve-tű mordályukat puffogtatják. Rettenetes, elborzasztó ez a jövőkép, s ráadásul nem is tűnik fantasztikusnak. Ha arra gondolok, hogy békésnek tűnő világunkban nap mint nap — vagy inkább percenként? — megtörténik, hogy elsül egy fegyver és a golyó sokszor az abszolút tízes körbe talál, bizony kezdem magam rosszul érezni. Hát még ha azt látom, hogy egy fémdarab gyerek kezében válik gyilkos szerszámmá — mint e filmben is
A mai — nemcsak amerikai — közrendet alapul véve nem volt nehéz dolga Irvin Kershnemek, amikor 1989-ben megrendezte az előreláthatóan sorozattá szélesedő Robotzsarumásodik részét. Afegy-verek, a kocsik, az egész technika annyira mai, hogy még a jó öreg kiborgot is valóságnak képzelhetjük.
Alex Murphy (exember-Rendőr újra felveszi a harcot az alvilág, nevezetesen a NUKE becenevű kábítószert előállító és forgalmazó csapat ellen. Harca a magányos hősök szokásos és kilátástalannak tűnőküzdelme, hiszen még a rendőrség sem tart ki igazán mellette. Korrupció, halalomvágy és más emberi jellemtelcnségek is nehezítik a munkáját, sőt bevetik ellene a szuperfegyvernek szánt Robotzsaru 2-t is.

ról beszéltek. Igaz a XX. század olyan zenésze távozott, aki — ma már tudjuk—, pótolhatatlan veszteségetjelent a világ művészetében.
Énekelt a szerelemről, a háborúról, amelyet gyűlölt, a békéről, mely csak álom maradt, és a halhatatlanságról, mely végül az övé lett.
— Ha meghalok, ne sirassanak! A zenémet játsszak, és közben tegyék mindazt, amit az embernek tennie kell — mondta.
Szegény, aki nem hallotta őt.
V.j.
Tobzódik a film a legkülönfélébb — ti. a legprimitívebbtől a legtökéletesebbig kivitelezett— technikai trükkben. Tökéletes a Péter Weller által „alakított" kiborgrendőr szerelése, de a boldogult emlékezetű „Birodalom visszavág" lépegetőitől bizony távol áll az ellenfél ormótlan mozgatása. Nem véletlen az összevetés a Star Wars trilógia második részével, hiszen Irvin Kershner volt annak is a rendezője. Talán szűkebbre szabták a költségkeretet ennél az alkotásnál, ezért tűnik úgy, mintha a századelőn készült King Kong trükkmesterei dolgoztak volna itt is.
Ezt a pénzhiány t talán valamelyest ellensúlyozza az operatőr Mark Iwin munkája. Igaz, néha premier plánban dugja az orrunk elé egy-egy frissen szerzett agyvelő gyomormozgató látványát, de azért ügyes kameramozgatásokkal és kitűnő beállásokkal látványossá és néha lenyűgözővé tudja tenni a képet.
A film befejezése egyértelműen sejteti, hogy még nincs mindennek vége. Szeretném azonban hinni, hogy a következő rész valami olyasmiről szól, hogy a robotzsarunak már csak egy ellenféllel kell megküzdenie.
Ez pedig a rozsda, ami ellen tétlenségében harcol majd.
Lendvai Béla,

10

KANIZSA

1990. szeptember $S.

Ha a nézőtér alszik...
Tömeghipnózis
Vladimír Paszternak Kanizsán



Hipnotikus álomban.
(Foté: Szakony Attila)
Katalepszin (a test bármilyen helyzetbe hozható).
Zsinagóga
A sejtelmes plakátok már régóta hirdették, hogy Paszternak doktor felilép a HSMK-ban. Várakozás és kíváncsiság meg a „na én nem hiszem", „engem úgy sem lehet hipnotizálni" vibrált a levegőben. Nyolc óra után pár perccel aztán megjelent egy teljesen átlagosnak tűnő férfi, és elkezdődött!
Először a közönség kezét „ragasztotta" össze. A melettem ülő lány felszisszent: „Nem tudom szétvenni az ujjaimat!" Kis idő múlva persze engedett a varázs, s az ujjak engedelmeskedtek gazdájuknak.
A doktor személyesen választotta ki a médiumokat. Volt köztük tanár, diák, gyárban, hivatalban dolgozó. Megérintette őket egyenként, s olyan erős vonzás alá kerültek, hogy előre dőltek. Nem lehetett kis teljesítmény elkapni a néha-néha túlsúlyos alanyokat.
Egy hölgy gyűrűt rejtett el a nézőtéren, s a doktor, fekete csuklyával a fején, pillanatok
A Bazárudvar az elmúlt évek alatt hangulatos hellyé változott. A figyelmes szemlélő azonban az egyik vasrácson túl felfedezheti a hajdan volt zsinagóga romos épületét. Szokatlanul nagy méretű imaház ez, 1807 és 1820 közöttépítették. Nagykanizsa város tanácsa pár évvel ezelőtt megvásárolta, s többször felvetődött mindenféle gyűléseken, hogy fel kellene újítani, a közművelődés szolgálatába kellene állítani. De sorakoztak a rideg tények. Nincs pénz! Pár évvel ezelőtt elég lett volna felújításra 60-80 millió, ma már a többszöröse is kevés.
— Régóta rajzolom a zsinagó
gát — mondja Farkas Zsuzsa
grafikusművész. — Láttam,
ahogy pusztul..., és ez nagyon
fájt, hiszen kanizsai vagyok. Ha
találkoztam, beszélgettem embe
rekkel, és szóba került a zsinagó
ga, mind amellett voltak, hogy fel
kell újítani. Ezért is hoztunk lét
re alapítványt.
— Eddig rendben is van —
vetem közbe —, de rengeteg pénz
kellene.
— Én optimista vagyok! —
lelkesedik a művésznő. — Az a
tervünk, hogy levélben megkeres
sük a külföldön élő kanizsaiakat,
s bízunk a zsidó közösség támo
gatásában is. Gondoltunk arra,
hogy kiállításokat, hangversenye
ket rendeznénk a még romos
zsinagógában, s az így befolyt

alatt megtalálta, de akkorra a nézők többsége már aludt! Majd páran — engedelmeskedve a doktor akaratának—felálltak, és színpadra mentek. Lebilincselő látvány volt! Nem sokkal később már ébren bámultak. Paszternak a színpadon ülőket megérintette, erre még mélyebb álomba merültek, és teljesítették minden parancsát. Virágot szagoltak, pecázni
összeget is a felújításra fordíthatnánk.
Kétségtelen: Farkas Zsuzsa sok támogatóra talált. Amúzeum, a Városvédő Egyesület, az Izraelita Hitközség, a városok lakója mellé állt. A tanács eközben raktárnak használta a zsinagógát, csak miután Ráday Mihály városvédő műsorában „szerepelt" az ügy, írt az illetékes levelet Ráday Mihálynak, emigyen:
„...Tekintettel a tanácsi tervezés középtávú időszakokhoz igazodó eddigi rendszerére, minden fázisban csak odáig sikerült előkészületeket tenni, hogy a következő tervelőkészítéskor műszaki dokumentációval is megalapozott igényt tudjunk előterjeszteni. ... Abban biztosak vagyunk, hogy a ma megnyíló lehetőségek és ajövő szélesebb körű kezdeményezései kimozdítják erről a holtpontról a volt zsinagóga ügyét..."
Értjük is, hogyne! Hiszen jó ez a rendszerváltás! Most majd mindenre lesz pénz is, ész is?! Azt azért nem tudjuk (és tudhatjuk-e?), hogy az elmúlt években ki kötötte meg a hivatal kezét, hogy kezdeményezzen, hogy összefogja a lakosságot a nemes cél érdekében?
Farkas Zsuzsa most járja a várost és teszi, amit jóval korábban másoknak kellett volna megtenni. Ő ugyanis kanizsai. M. Gy.

mentek, rákot szedtek, bicikliztek, dideregtek a negyven fokos hidegben, melegükvoltakánikulában (néhányan pulóverüket is levetették), randevúra készültek...
A doktor kiválasztott egy fiút, rátette a kezét, ő pedig fadarabként állt a színpadon. Ketten két szék támlájára fektették. A hipnózisban a fiú puha ágynak hitte alkalmi fekhelyet. Kényelmesebb, mint az otthoni ágyam —■ válaszolta Paszternak kérdésére.
Avégére maradt a poszthipno-tikus kísérlet. A színpadon álomban lévők közül egy férfi azt a feladatot kapta, hogy a doktor parancsára nyissa ki a szemét, üljön le a nézőtéren és 15 másodperc múlva jobbra fordítva a fejét, egy tigrisre bámuljon.
A hatás döbbenetes volt. A férfi leült a helyére, aztán felugrott, menekülni kezdett, mert meglátta tigrist. Később a férfi meg a tigris összebarátkoztak, merthogy (mint megtudtuk) szelíd állat volt...
Az előadás végén a közönség tódult kifelé. Hipnózis nélkül is
kábult volt a látottaktól.
*
Vladimír Paszternakkal az öltözőjében beszélgettem.
— Nagyon elfáradt?
— Ma nagyon. Reggel hat
órakor indultunk, 470 kilométert
utaztunk Sárospatakról.
— Mikor vette észre először ezt
a képességét?
— Nyolc éves koromban.
Moziba akartam menni, pénzem
nem volt, bánatosan a jegyszedő
szemébe néztem, aki kis idő
múlva megszólalt. Menj, fiam,
nézd meg a filmet! Később a
barátaimmal akkora méretű
papírokat vágtunk, mint a mozi
jegy. A jegyszedőnő szemébe
néztem, ö pedig ugyanúgy eltép
te, mint a többi jegyet. Ekkor
kezdett valami derengeni. A szü
leim orvosok, pontosabban pszi
chiáterek. Elég nagy könyvtárunk
volt, minden ezzel kapcsolatos
irodalmat elolvastam hát.
— Engem megdöbbentett a
poszthipnózis. Azjutott eszembe,

hogy ezt szörnyű dolgokra is Jel lehet használni. Mierröl a véleménye?
— Tudja, én azt tartom, hogy
bármit fel lehet használni rossz
dolgokra. Ahhoz, hogy bűntényt
kövessen el valaki, nem kell
hipnotizálni. Ha filozófiailag ele
meznénk ezt a kérdést, akkor
tudnia kell, hogy a hipnózis a
Távol-Keletről ered. Ott pedig
nagyon pontosan leírták, hogy aki
ezt az erőt rosszra fordítja, az
elveszíti.
—Az előadások közben menynyire azonosul a médiummal?Ha gyógyít — mint ahogy ezt itt láttuk is— érzi-e Ön is\'a fájdalmat?
—Nagyon nehéz volna szavakkal elmagyarázni. Érzem azt a fájdalmat... az ujjalm végén érzem, adott esetben a kezemben is. Aztán én eldobhatom, lezárhatom.
— Úgy húiik, Sárospatakon lét
rehoznak egy természetgyógyá
szati központot, melynek munká
jába Ön is bekapcsolódna.
— Én csak akkor egyezem
bele, ha ez a magyar orvosokkal
karöltve történik. Nem akarok az
itteni orvostársadalommal szem
behelyezkedni. Ez az én etikai
felfogásom.
— Müyen betegségeket tud
hipnózissal gyógyítani?

— Nagyon nehéz volna most
mindent felsorolni. De az idegi
eredetű betegségeket, a dadogást
eredményesen lehet a módsze
remmel megszüntetni, s külön
böző bőrbetegségeket, például az
ekcémát, Tökélyeket is ki lehet
kezelni, a vérnyomást, a cukor
betegségeket. Lehetne még to
vább sorolni, sok van.
— Úgy tudom, hogy egy időben
Brezsnyev környezetében élt.
— Ezt nem kommentálom.
Brezsnyev már halott... Nem
érdekes ez a téma...!
—Miveljoglalkozott Brezsnyev környezetében?
—... Nem akarok erről beszélni...
Hirtelen becsukódik, s én értem is. Az erő egyik lába a gonosz birodalmán nyugszik.
—marton—

1090.

28,

KANIZSA

Kulisszatitkok
A cári család végnapjai (3-4.)

— Jekatyerinburg új gazdái vizs
gálóbizottságot szerveztek a Roma-
novok sorsának kiderítésére. A bi
zottságot NyikolajSzokolovirányltot-
ta. Rögtön meg is találták a házat,
ahol a cári család raboskodott.
Szokolovnak feltűnt, hogy az alag
sor helyiségei közül egyet egészen
frissen takarítottak. Az alaposabb
vizsgálat során elhalványult vérfol
tokat, lövedéknyomokat talált. És
végül a falon egy ceruzával írott
Heine-sorra bukkant: „A zsarnokot
ma este megölték az alattvalói." Ez
az „irodalmi" feljegyzés az egyik lett
őrtől származott.
Néhány szénégető elmondta, hogy az egyik elhagyott bánya mellett máglyanyomok látszanak, és el is vezette Szokolovot erre a helyre. Itt, a hamuban találtak egy briliánst, egy gyermek övet — ez egész biztosan a cárevicsé volt — továbbá gombokat, egy smaragdokkal ékesített kis keresztet és egy női mellénydarabot. Szokolov rádöbbent, hogy miként is zajlott a szörnyű erdei közjáték leszívatta a vizet és átkutatta a bányagödröt. Először egy gyöngyös fülbevalót, majd egy arany nyakkendőtűttaláltak. Aztán meglelték Botkin orvos műfogsorát, és ami hátborzongatóbb, a cárnő egyik ujját. A testeknek azonban se híre, se hamva.

— A szovjet állam később sem
foglalkozott a Romanovokkal?
— Miért foglalkozott volna? Hi
szen mindig isazvoltazérdeke, hogy
— Eltűntek?
— Mivel nem találták a holtteste
ket, a vizsgálóbizottság tagjai arra a
következtetésre jutottak, hogy az
áldozatokat levetkőztették, benzin
nel lelocsolták és elégették. A fehér
hatóságok ezt a változatot terjesz
tették. S ez a szovjeteknek is megfe
lelt, nem is igyekeztek cáfolni. Hi
szen, ha a Romanovoknak még a
holtteste sem maradt meg, ugyan, ki
akarta volna keresni őket?! Lehet
ennél praktikusabb válasz? A vörö
sök azonban ismerték a cári család
sírhelyét, hiszen ennek pontos ko
ordinátáit Jurovszkij elküldte Moszk
vába. Viszonyítási pontként egy
közeli vasútvonalat jelölt meg.
— Ön szerint tehát a Romano-
vokat végül is eltemették?
— Pontosan. Jurovszkij kiszedet
te aholttesteket ahányából, egy mély
tömegsírba temettette és kénsáwal
leöntette. A sír fölött szenet égettek,
hogy minden nyomot eltűntessenek.
Legjobb tudomásom szerint Jurovsz
kij örökké titkolta halottvivő szerepét.
Egyetlen kivétellel: húsz évvel ké
sőbb, amikor a Kreml-kórházban
haldoklón, ezt írta gyerekeinek: „Ti
nem tudjátok, hogy apátok milyen
sokat tett a forradalomért."

elfelejtsék őket. Van, aki azt állítja, hogy Brezsnyev 1979-ben engedélyt adott egy bizonyos Rjabovnak—egy rendőrből lett filmrendezőnek —, hogy kutasson a Romanovok maradványai után. Ez a lódítás néhány moszkvai újságban is napvilágot látott. A valóság azonban más, és hogy bizonyítsam is, elmondok egy történetet, amit Nyugaton figyelmen kívül hagynak. 1978-ban volt a cári család lemészárlásának60. évfordulója. Zavarba ejtő évforduló volt, főleg Jekatyerinburgban, amelyet most Szverdlovszknak neveznek. Mit lehetne tenni, hogy az utolsó cárra való csendes, csupán gondolati megemlékezést megakadályozzák? A nagy ötlet Borisz Jelcinnek, a peresztrojka élharcosának, Gorbacsov riválisának jutott eszébe. Nos, Jelcin, aki a tartomány pártbizottságánakelsőtitkáravolt, 1978-ban úgy döntött, hogy fel kell robbantani az Ipatyev-házat, ahol a Romanovokat meggyilkolták.
— Az ön által ismertetett törté
netben milyen szerepet kap a
cárné naplója?
— Ezt a rendkívüli dokumentu
mot, melyet — úgy is mondhatnánk
— a 188. oldalon egy lövés szakítot
ta félbe, a cárnő szobájában találták
meg és a cári család birtokában lévő
többi tárggyal együtt Moszkvába
küldték. Jóllehet magán- és családi
jellegű feljegyzéseket tartalmaz,
mégis „veszélyesnek" tartották a
naplót, és úgy határoztak, hogy a
minisztertanács mellett működő Ál
lami Archívum egyik fiókjának mé
lyére süllyesztik. Senkinek sem
engedélyezték, hogy beletekintsen,
sőt egyenesen tagadták a létezését.
Miért? Azért, mert kiderül, hogy a
cárné más volt, mint amilyennek
beállították; Alekszandra rendkívül
érzékeny, szerelmes feleség és
gondos anya. Az „önarckép" tehát
visszaadja egy olyan személy em
beri és történelmi igazságát, akit a
rezsim „a gyűlölt német" képében
tüntetett fel, az intrikus szerepében
ábrázolt, mint aki károsan befolyá
solta az akaratgyenge II. Miklóst, mint
aki kalandvágyó volt és tulajdonkép
pen Oroszország minden bajáért
felelős. Ilyen hazug állítást!
Aliz—Alekszandra
A cárné Hessen-Darmstadt-i Aliz volt, IV. Lajos nagyherceg lánya; 1872-ben született, kétéwel azután, hogy a nagyhercegség beolvadt a német birodalomba. Hatéves volt, amikor meghalt az anyja, majd nagyanyja nevelte, aki nem volt más, mint Anglia népszerű királynője, Viktória. Huszonkét esztendős korában feleségül ment II. Romanov

Miklós cárhoz, akinek családja 1613-tól uralkodott Oroszországban. A házassággal felvette a görögkeleti vallást és Aliz nevét Alexandrára változtatta. Legnagyobb bánatára gyenge egészségű fiúutódot hozott világra, a cárevics, Alekszej ugyanis
— aki utolsó gyermekként született
— öröklött vérzékenységgel kezdte
az életet. Elég volt egy karcolás
ahhoz, hogy bő vérzést okozzon. —
Ahemofilia—mondja Radzinszkij—
öröklődő betegség. A nők egészsé
gesek maradnak, mint Viktóriakirály
nő is, sőt maga a cárné és leányai, a
férfi utódok betegednek meg. Tehát
a trónörökös sem kerülhette el ezt a
betegséget. Abban a reményben,
hogy a fia helyzetén javít, a cárné az
udvarhoz vette Raszputyint. Azt a
szibériai szerzetest, aki szent és
csodatévő hírében állt. Valójában
kiszámíthatatlan, egzaltált, ám kariz
matikus egyéniség volt, akire a cár
mindenkinél jobban hallgatott, amíg
meg nem gyilkolták.
—A naplóról beszélgettünk. Mi mást talált még?
— Számos egészen érdekes
dolgot. Először is mintha kitalálták
volna a nyelvezetét az angol és az
orosz színes keverékéből. Voltakép
pen titkosírásról van szó; a monda
tokat nem amiatt kell elolvasni, hogy
mit közölnek, hanem, hogy mit titkol
nak el. Nem kis erőfeszítésébe ke
rült a cárnénak, hogy látszólag ártat
lan, semmitmondó szöveget szer
kesszen, amely a titkos üzenetet
tartalmazza. Az utókorhoz szólnak,
a Romanov-család történetét mond
ják el. Alexandra nem tudhatta, hogy
Sztálin idején ugyanez a sors vár
családok millióira is.
— A napló révén megérthetjük,
hogy miképpen válhatott egy herceg
nőből, aki születése szerint német,
kultúráját tekintve angol, bizánci
uralkodó neje. Bizáncot mondok,
mert a helyzet, amelyben belecsöp
pent, a legsötétebb idők Bizáncához
hasonlított: az udvart intrikák jelleme
zik, a cár gyenge és a bojárok rabja,
s az erkölcs fölött Raszputyin őrkö
dik. Ebben a légkörben, ilyen környe
zetben a cárné volt az egyetlen
egyéniség. Anya, feleség, államirá
nyító. Nem volt „demokrata" a szó
mai értelmében, de nélküle mi, oro
szok még nyomorultabbá váltunk
volna. Akar nevetni? II. Miklós apja a
„mirotvorec", a „béketeremtő" néven
vonult be a történelembe, pedig
kegyetlen egyeduralkodó volt. Az
utolsó cár, ez a békés és gyenge
ember viszont különös módon a
„véres kezű" jelzőt kapta. A Roma
novokat üldözte a sors. A dinasztia
alapítóját, Mihailt az Ipatyev-kolos-
torban koronázták meg, az utolsót az
Ipatyev-házban ölték meg. A napló
a végzet utolsó dokumentuma.

Lapozzunk végig a mészárlást megelőző napokon.
A napló rejtélyé
Július 4. A meleg fullasztó, kilenckor 21 és fél fok. Ebéd idején megérkezett a szovjet komisszár különféle emberek társaságában. Azt mondta, hogy Avgyejevet, a házat őrző katonák parancsnokát leváltották (Jurovszkij helyettesíti). Azt kívánták, hogy mutassuk meg az összes ékszerünket. Miután leltárt készítettek, elvitték mind. Csak két karkötőt hagytak itt, amit nem tudtam levenni.
Július 5. A parancsnok egy lepecsételt dobozban visszahozta az ékszereket, s az asztalon hagyta. Azt mondta, mindennap visszajön, hogy ellenőrizze, nem próbáltuk-e kinyitat-ni a dobozt.
Július 11. Egy kovács jött, rácsot rakott az egyetlen ablakra, amit ki tudtunk nyittatni. Talán attól félnek, hogy megszökünk, vagy kapcsolatba lépünk az őrrel. Az erős fejfájás továbbra is kínoz. A napot az ágyban töltöttem.
Július 13. Gyönyörű reggel. Mint tegnap, most is az ágyban töltöttem a napot, mert ha megmozdulok, fáj a hátam. A többiek már kétszer kint voltak. Anasztaszija velem maradt délután. 6.30-kora Baby (a cárevics) először fürdött, amióta megérkeztünk. Egyedül ment a vízbe és egyedül jött ki, de csak az egyik lábán állt.
— Mondja Radzinszkij, hogyan
jutott a cárné naplójához?
— Hosszú a története. Ahhoz,
hogy a szovjet archívumokba bejut
hassak, levéltárosi diplomát szerez
tem. Ez a szakismeret kellett ahhoz
is, hogy legyőzzem tisztelettudó fé
lelmemet, melyeta titkos archívumok
óriási gépezete kelt. Ahhoz, hogy
megtaláljam a cárné naplóját, először
is meg kellett győznöm önmagamat,
hogy létezik. Aztán el kezdtem
keresni. Vallomások és jelzések
alapján jutottam erre a következte
tésre. Aztán, amikor a kezemben
tartottam egy kockás füzetkét lila
vászonborítással, felugrottam. Soha
senki nem lapozta át, az oldalai össze
voltak ragadva, szét kellett válasz
tani a lapokat. Az ajánlás a követke
ző: „Az én kedves, édesanyámnak,
a legjobb kívánságokkal az új esz
tendőre. Isten áldjon és örökké
védjen benneteket. Szeretett lányo
toktól Tatyjánától. 1918." Nos, a
cárné naplója a kezemben volt vég
re. A feljegyzések 1918. július 16-án,
a mészárlás napján szakadtak meg.
Utána üres, fehér oldalak következ
tek, mintha a gyilkosság visszhang
ját verték volna vissza. A sírást, a
félelemmel teli ordítást, melyek
hozzánk is elhallatszanak.
(Vége)

♦ /*V>„

KANIZSA

A történelem sodrában
Légi terrortámadás Nagykanizsán

AH. világháború viharos éveiben az akkor még legnagyobb lélekszámú zalai város, Nagykanizsa, épületeit 1944. október derekáig elkerülte a pusztítás. Az 1943-tól szinte mindennapos légiriadók azonban nem hagyták nyugodni a város lakosságát. A szikrázó napsütésben mindig látható, csillogó Liberátor és egyéb kötelékek, vadászrajok ezideig néhány ezer méter magasságban békésen húztak el a város felett vagy mellett. A cél Budapest, Székesfehérvár, Szombathely és számos más magyar, osztrák város, település, hadászati célpont volt.
— Emlékszem, 1944. október 14-én több légiriadó is volt a városban — mondja Pichler József rézműves kisiparos. — Kora délután az Eötvös tér 2. sz. alatti udvari emeletes ház teraszáról Herczeg János borbélysegéddel és Kindlo-vics József szűcsmesterrel figyeltük, hogy a Nagyrécse térsége fölött elhúzó, a bombaterhek-től megszabadult, visszatérő repülőgépek közül egy gép kivált a kötelékből és városunk irányába tartott. Mivel gyanúsan közelített, az udvar közepén lévő föklbunkerbe akartunk bújni. Ez azonban nem sikerült, mert a szirénázás után odarejtőzött lakosok az ajtót-magukra húzva — becsukták. Közben a gép által kioldott bombák a levegőt hasítva sípolni kezdtek, mire mi a földre hasaltunk. Pillanatok múlva több hatalmas robbanást, légnyomást, majd porfelhőt, jajgatást tapasztaltunk. A felocsúdás után—porosán, piszkosán— percek múlva tudtuk csak meg, hogy a tér 2., 5., 6., 7. és 8. sz. lakóházait, udvarait, kertjeit öt darab 250 kilós rombolóbomba érte. A pusztítástól és a légnyomástól tízen haltak meg és sok volt a sebe-

sültek száma is—emlékezett a tragikus eseményt 10 éves korában átélő, idős ember.
A támadás után többek között így írt, a városban készült Zalai Közlöny 84. évfolyamának október 17-én megjelent 236. száma:
„.. .Ezrek részvételével kísérték pihenőhelyükre a légi gengszterek bombázásának áldozatait... Vajay József katolikus esperessel az élen tartott fönséges egyházi gyászszertartás során hangzott fel a lélekbemarkoló circundederum... A város hősihalottait—közöttük gyermekeket is—vitéz dr. Simonfay Lajos polgármester búcsúztatta el... Dübörögve hullottak a frissen ásott sírok göröngyei a koporsókra..."
A helyi lap ugyancsak október 17-i számának egy másik hír adásában már a következőket olvashatták a kanizsaiak:
„Szemünkben még ott égnek a könnyek, amit abombatámadás áldozataiért ejtettünk, amikorma ismét újabb légitámadásról kell beszámolnunk. Háromnegyed tizenegy körül felharsant á légiriadó. Számos angolszász terrorbombázó repült a magyar légtérbe és Nagykanizsán több bombát dobtak le. így a Rózsa, Attila, Teleki (ma Néphadsereg u., a szerk.) utcákat, a Bagolai sort, a temetőt, a Maort-lakótelepet, a Csengeri út (ma Béke út, a szerk.) déli tájékát és a vasútállomás környékétérte a támadás... A légiriadót délután 3 óra tájban fújták le..."
A viharos déli szélben, déltájt bekövetkezett légitámadás 12 halálos áldozatot követelt, s sok volt a sebesültek száma is. Érdekes, hogy a légikalózok céljának a vasútvonal és a vasútállomás tűnt, a sínekre és a pályaudvarra azonban egyet-

len bomba sem hullott! „Csak" bombatölcsérek, szétrombolt sírok, összeomlott és romos házak, hajléktalanná vált családok, édesany ák és család-tagok könnyei jelezték a 13 bombázógép borzalmas tettét.
A légiakció utáni éjszakán hatalmas eső zúdult a városra és a megrongált házak mennyezetéről ömlött a víz a lakrészek bútorzataira, a padozatokra, a támadás utáni napon a városban megindult az adakozás a károsultak gyorssegélyezésére.
Az áldozatokat október 20-án óriási részvét és a honvéd-zenekar gyászindulója mellett kísérte utolsó útjára Nagykanizsa lakossága. A koporsókat honvédek vitték vállukon a sírhelyekig, ahol dr. Boda Károly, a város országgyűlési képviselője mondott búcsúbeszédet.
A JJ. vilálgháború hátralévő időszakában a nyugati hatalmak bombázói az olaszországi repülőterekről indulva gyakran Nagykanizsa légtere felett húztak el, — állandó s zorong ásban tartva a város lakosságát. Amikor a szovjet és bolgár csapatokmegközelítettékavárost, felderítő gépeik éjszakai berepülései és a Ráta vadászgépek rajtaütésszerű akciói során azonban csak légiaknák, gépágyú- és géppuska sorozatok zavarták a légtérből a polgárok nyugalmát.
Az 1944. október 17-i bombázás gyászos emléke ma is e sorok írója előtt lebeg. A légitámadás után néhány nappal—mint a Piarista Gimnázium 13 éves 4. osztályos tanulója — versbe foglalta élményeit, de a rettenetet visszaadni nem lehet.
Tihanyi István



Pf.: 74.

Pf: 74.



A kopogtató céduláról
.Kopogtató cédula két méretben" címmel megjelent cikkre a következőket válaszoljuk.
Az önkormányzati képviselők választásához rendszeresített ajánlási szelvény nyomdai úton, központilag került előállításra. Aváros kb. 1.000 ajánlási szelvénnyel kevesebbet kapott, melyet a megyei választási munkacsoport javaslatára helyben, sokszorosítással pótoltunk. Az ilyen módon készült ajánlási szelvény mérete valóban eltérő, de tartalmában megegyezik a nyomdai úton előállított szelvényben foglaltakkal, a hátoldal! tájékoztatót pedig külön lapon, de egyidejűleg juttattuk el a választópolgárokhoz.
Jelöltet ajánlani 3 féle módon lehetett; a kopogtató cédulához csatolt ajánlási szelvénnyel, sima levélben és személyesen. A törvény szerint a választópolgárok csak az állandó lakóhelyük szerinti választókerületben ajánlhattak, személyi adataik feltüntetésével, melyek a választási munkacsoport részéről tételesen ellenőrzésre kerültek. Minden állampolgár egy ajánlással élhetett, s ennek ellenőrzése és nyilvántartásba vétele folyamatosan történt, így nem lehetett alkalma senkinek a cikkben sugallt törvénysértésre.
Nagykanizsa, 1990. szeptember 18.
Zsoldos Ferenc

Kocsmákról, piacról
Tisztelt Városi Tanács!
Mivel a Kanizsa hetilapnak rendszeres olvasója vagyok, azért fordulok levelemmel hozzá: továbbítsa véleményemet. Teljesen fel vagyok háborodva többed magammal együtt. Állandóan azt hangoztatják, hogy jobb és erkölcsösebb világot akarnak a fiataloknak, ezért engedélyeznek minden utcasarkon három kocsmát. Lehet, hogy az államnak ez haszon, de így még nagyobb nyomorba döntik a családokat. Ami teljesen felháborít, és minden reggel tanúi vagyunk, ami az Arany János utca sarkán a Hangulat presszóban és előtte történik. Már reggel 7 órakor sörösüvegekből részeg emberek isznak a kocsma előtt, a cigarettát, szemetet szétszórják, nem beszélve arról, hogy a falnál végzik el a dolgukat. Ezt kell látni nagyon sok embernek, akik munkába mennek, és nem beszélve róla, hogy a közelben iskola is van, és sok kisdiák jár arra. Mondván, hadd tanuljon ilyet is a gyermek. Szerintem talán az iskolákból is kocsmákat kellene nyitni, mert az gazdaságos. Nem értjük miért kell azt megengedni, hogy egy kocsma már 6 órakor nyitva legyen. Talán azért, hogy a dolgozók némelyike már a munkahelyére is kissé mámorosán menjen. Kíváncsiak leszünk, hogy a leendő önkormányzati képviselők is ezt majd elnézik-e, és tűrik hogy a családok tönkremenjenek. A lengyel piac Önöknek sok gondot okozott (állítólag), abban, hogy megszűnjék nagyon hamar intézkedtek. Kíváncsiak leszünk, hogy e témával kapcsolatban is gyors és hathatós intézkedést hajtanak-e végre.
Tisztelettel: név és cím a szerkesztőségben

KANIZSA

Csak mert magyar
Kanizsai jó ismerősöm üzleti ügyben Szlovákiába utazott. Hazafelé jövet, több külföldi autó közül csak őt állította meg a szlovák rendőr. Tört magyarsággal közölte, hogy megbünteti. A miértre, mivel ismerősöm semmilyen szabálysértést nem követett el, a rendőr válasza az volt: azért, mert magyar vagy!
Ismerősöm már itthon tudta meg, hogy előző este a Magyar Televízió Panoráma műsorában ismét hangsúlyozottan foglalkoztak a szlovákiai magyarsággal, értette hát, abüntetéströgtön. Mert az ilyen műsorokba mindig szorul némi nacionalizmus, s aztán van mit félreérteni, van miért bosszút állni.
Ezért hát tisztelt kormányzó pártok! — mondom helyette is. — Jól érzik magukat, ha azt tapasztalják, hogy a magyar állampolgárokat egyre jobban utálják a környező országokban? Hiszen az utálat után jön a gyűlölet, aztán a tragédia! És én nem hiszem, hogy erre szüksége van ennek a nagyon kicsire zsugorodott népnek.
— Vízvári —
Repül a szemét
A keleti városrészben a sokemeletes házakban szaporodik a „repülő" hulladék. Nem a kukába, ki az ablakokon. Ragyogó látvány, kitűnő mulatság. Főleg ha a járókelő fején landol a küldemény.
Apázsitpedig elképesztő. Senkineknem szúrja a szemét, teljes az egyetértés.
Van is egy ötletem. Mondják le a kukákat, mert a szemétszállítási költségeket így megspórolhatják. Teljesen feleslegesen fizetik. Vigyázat azonban, a példa ragadós lehet. Vagy tán megyünk vissza a középkorba? A 30-as évekre már szinte visszahátráltunk. Érdemes tovább is?
Béke úti tankcsapda
Az oly sokat emlegetett Béke úti vasúti átjáró ismét a régi pompájában virul. Ismét járhatatlan. Ez az eredménye a toldás-foldásnak, amelyet ebben az évben jónéhány alkalommal elvégeztek már, kevés eredménnyel. Talán egyszer kellene, de jól megcsinálni az átjárót, hiszen az olcsóság megbosszuljamagát. Mert igaz a mondás: „a jó munkához idő kell, a rosszhoz kétszer annyi".
V.J.
Igazolványosdi
Ha az ember nem ott tanul vagy dolgozik, ahol az állandó lakóhelye van, akkor bizony sűrűn előfordul, hogy utaznia kell.
A rendszeres utazáshoz, busszal, a bérlet a leghasznosabb. Elméletben ez jó. Ha az ellenőr vagy a jegykezelő— a diákoktól például—kéri abérletet, meg kell mutatni, sőt kézben kell tartani. Ez természetes. Csakhogy mi van akkor, ha nem hiszik el, hogy az illető valóban az, aki: diák. Ilyenkor elő a diákigazolványt. Először. Aztán, ha ez sem elég bizonyítéknak, jöhet a személyigazolvány. Közben áll a sor, potyognak az iratok. Az igazolványba pedig bele van nyomtatva, hogy „tulajdonosa köteles... hatósági személyek felhívására adatainak igazolása céljából átadni". Ha nem adja oda, nem szállhat fel. Következésképpen a Volán és a MÁV is hatóság?!
Ugye, motozás azért nem lesz?
L.B.

Kanapé
A rádióban a riporterek éppen külföldi üzletembereket vallatnak. Hosszasan sorolj ák, mit látnak másnak a magyar közéletben, a gazdaság különböző színterein, mint otthon. A kanapét... — mondja egyszerre egy japán. A kanapét?—kapom fel a fejem, de máris visszakérdez a riporter." A japán furcsállja, hogy bárhova megy, kisigazgató, nagyigazgató szobájába, tárgyalóasztalt ritkán, kanapét annál többet lát.
Igaz is mélázok, miért van kanapé minden vezér szobájában? Ez a támlás bútor legtöbbször kényelmetlen, aki beleül, alig tud kikászálódni a párnák közül. Ha írni akar, az ferdén teheti. Miért hát kanapé-láz?
—Azötvenes, hatvanas években azzal gyanúsították az önálló irodával rendelkezőket, hogy bizonyos intim jelenetekhez van szükség erre a bútordarabra. Az indokok sorából ma már ezt kihúzhatjuk ugye? A választás előtt (vagy után!!) álló főnökhogyan merészkedne ilyen játékot űzni az irodájában? Arra kell hát gondolnom, hogy valamit hanyagul intéztek valahol. Ott! Az irodában. Mert a kanapé szónak van egy németes eredetű jelentése is. (Hadd ne mondjam, mi!) S az bizony...!
Megfoghatatlan, miért ragaszkodnak ehhez a bútordarabhoz! Keres temnyugati irodabútorkatalógusban hozzá hasonlót, de nincs ilyen ajánlat! Csak sok-sok mozgatható polc, asztal, auditív eszközök tárolója, miegyéb. Mind a munka tartozéka. Mert a kanapé valami más. Ki gondolná, hogy ezek a frányakülföldiekmit észre nem vesznek.
— Bné —

Elkezdődött. A kissé vedlett gyárfalak tövében már szemlélődik az első (tán privatizációs) gólya. A vaskerítés azonban áll (s a fejekben is van vasfüggöny elég), ezért csak tétován szemlélődik. De miről hallgat a gyár?
(Fotó: Szakony Attlia)

14

KANIZSA J

1990.





Hevesi Sándor Művelődési Központ

Kanizsa múltjából
DOBÓ LASZLO






Szeptember 29.: Családi kirándulás Budafára. Jelentkezés és bővebb felvilágosítása 11-221-es telefonon.
Színházi bérlethirdetés:
Október 3-ig: régi bérletek megújítása.
Október 4—10: Új bérletek vásárlása.
Ifjúsági Ház:
Kiállítások:
Szeptember 30-ig: Fafaragó művészek kiállítása. „Csapda". A dohányzás káros hatásai kiállítás.
Helyőrségi Klub


Szeptember 28.: 9-12 óráig a színházteremben. Történelmi játszóház és filmvetítés általános iskolás alsótagozatosoknak: a Pákozdi Győzelem emlékére. Vezeti: Büki Pálné tanárnő.
Szeptember 28-án 18 órától: a színházteremben Fegyveres Erők Napi bál (a nyugállományú klub zártkörű rendezvénye).
Szeptember 29-én, 18 órától 24 óráig: Fen — kisvigadó! Műsor: Ihos József humorista önálló estje (a belépő egy 50 forintos tombolajegy).
Apolló Filmcentrum


SZÍNHÁZI ÉLET NAGYKANIZSÁN
(1784-1950)
Megjelent végre Dobó László úttörő monográfiája Nagykanizsa színházi életéről. A szerző hiteles és színes leírását adja kétszáz év történetének, s helytörténeti ismereteinket számos, eddig feldolgozatlan adattal gazdagítja.
Olvasmányos vonzó munka ez, valódi kultúrhistória.
Megvásárolható Az Almanach Kft. és a Művelt Nép könyvesboltjában.



Apolló mozi:
Előadások kezdete: 16, 18, 20 óra.
Szeptember 28—30: Legénybúcsú (amerikai). 28-án 10 órakor is!
Szeptember 29—30-án, 14 órakor: Marslakó a mostohám (amerikai).
Október 1—3: Vadászat a Vörös Októberre (amerikai). 3-án 10 órakor is!
Október 4: A kalapácsfejű (olasz).

Új tanpályát avattak az Autóklubnál




Az elmúlt héttől Nagykanizsán is megvásárolhatók a Parádsas-vári Üveggyár márkás termékei a Sneff téri üzletsor pavilonjában. A választék bőséges, az árak méltányosak.
(Fotó: Siakony Attila)

Szeptember 21-én rövid ünnepségre került sor a városi köztemető keleti kerítésfala mellett: felavatták a Magyar Autóklub Nagykanizsai Szervezete által létesített új tanpályát, amelyet a Liget utcai klub-telep közelében, attól csupán mintegy 100 méterre alakítottak ki.
A rutinpálya bejáratánál jelképesen kifeszített nemzeti színűszalagot Balogh Tibor, a Magyar Autóklub főtitkára és Polai József, a helyi klub elnöke vágta át. Később abbeli reményüknek adlak hangot, hogy a közeljövőben sor kerülhet egy új műszaki állomás létesítésére is.
Az avatás után Arszin Györgytől, a helyi szervezet titkárától kértünk tájékoztatást.
— Ez év elején a helyi Libella Kft. tervei alapján, a Városi Tanács által térítés nélkül rendelkezésre bocsájtott

területen a Közúti Igazgatóság helyi üzemmérnöksége készítette el kitűnő minőségben a 75 méter hosszú, 7 méter széles, mészkő alapozású aszfaltburkolatot. A kivitelezés összes költsége megközelíti a 400 ezer forintot. A szükséges kellékek elkészítését, a festéseket a klub dolgozói és tagjai társadalmi munkában végezték. A rutinpálya egyébként alkalmas a későbbi bővítésre is. A klub-telep udvarán lévő régi tanpályátmegszüntettük. A helyére tervezzük az új műszaki állomást, amelynek felépítése a jelenlegi állomás- és műhelyépületek rendkívül rossz állaga miatt válik szükségessé — mondta Arszin György.
A klubnál egyébként folyamatosan szervezik és bonyolítják a gépjárművezetői tanfolyamokat.
(tih - i)

KANIZSA
Kézilabda
Visszapillantó
A jobban hajrázó csapatoké lettek a bajnoki pontok


Olajbányász—
Borsodi Bányász
19:23 (12:13)
NB l-es női mérkőzés. A kanizsaiak legjobb dobót Mátyás 8, Horváthné 5, Pető 3.
A kanizsai újoncok a bajnokság 3. fordulójában hazai pályán szerepeltek, akik az elmúlt bajnokság 12. helyzettjét fogadták. Az olajosoknak nem voltak vérmes reményei, akik a kapus Skrach után az előző fordulóban megsérült Sitit is „elvesztették".
A vendéglátók, az ugyancsak szerény képességű vendégek ellen hosszú időn át jól tartották magukat. Hol az egyik, hol a másik csapat vezetett, miközben mind a két oldalon gyakran hibáztak a játékosok, vagyis mesz-sze elmaradtak az NB l-es szinthez. A fordulat tulajdonképpen akkor következett be, amikor a II. félidő 10. percében, 17:17-es

állás után a kanizsai lányok nem tudtak mit kezdeni a labdával. A teljesítményükre jellemző, hogy a befejező 20 (!) percben mindössze kétszer találtak be a vendégek kapujába.
A találkozó után megkérdezettek így összegeztek.
Cséplö László, az olajosok egykori edzője: — Sajnálom a lányokat, akik küzdöttek, de sajnos sok hibát követtek el. Különösen a védekezésük döcögött és számos ziccert ügyetlenkedtek el. Szerintem sokkal többet tudnak, mint amit most mutattak. Ha összeszedték volna magukat, akkor ezt a borsodi csapatot verni kellett volna.
Marczinka Csaba, egykori olajos-játékos, szakvezető: — Csalódtam a mérkőzésben, a mutatott játékban. Úgy ítélem meg, hogy nekünk nyerni kellett volna, de a döntő pillanatban hibáztak a lányok.
Deregi László, a csapat edzője: — Helyzetünk ismert a kedves olvasó előtt. Szűkös kerettel dolgozunk, s ez minőségileg is kedvezőtlenül érint bennünket. Nagyon hiányzik a junior és ifiválogatott Siti, akit múlt héten műtötték bokaszalag-szakadással. Ezen a mostani találkozón a betörésekkel igyekeztünk a borsodiakat meglepni, amitalányok többségében jól oldottak meg. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy kulcsjátékosaink a legkiéle-zettebb pillanatokban hibáztak, különösen Mátyás teljesítményével vagyok elégedetlen, aki nem azt csinálta, amit kértem tőle, amit megbeszéltünk.


Tungsram—Győri ÁÉV 22:21 (10:10)
NB I B-s férfi mérkőzés. A lámpagyáriak legjobb dobói: Rri-chenbaum 7, Tiba 7, Szentes 3, Ojtó 3.
A találkozó első 30 percében kapus-parádét láthattaka nézők. Mind a két „portás" remek dolgokat produkált, szenzációsan védtek, számos ziccert hárítottak. A mérkőzés nagy iramú, változatos volt, ám a színvonalas játék hiányzott. A rövid pihenő után Rodek okozott zavart, akit szándékos durvaságért kizártak a játékból (cserével). A csapat azonban összeszedte magát, a 40. percben 15:1 l-re elhúztak. Ezután viszont hibát-hibára halmoztak és a befejezés előtt 5 perccel döntetlen volt az állás. Az utolsó percben 21:20-ra vezettek a győriek, ám innét fordítottak a

kanizsaiak, akik a vége előtt néhány mp-cel lőtték győztes góljukat.
A szerencsés győzelemnek érthetően nagyon örültek a lámpagyári játékosok, akik végül is nagy közönségsikert arattak, pedig ezúttal gyengélkedtek...
Kanizsai vélemények:
Szöllősi József, a Gazdász, majd Olajbányász kitűnő játékosa, Czimmer egykori játékostársa: — A fiúknak az utolsó percben nyújtott teljesítményéért gratulálok, de ezúttal inkább a küzdőjelleg dominált. Az eredmény igazságos, ezért a legtöbbet Krishenbaum tette.
Musits Ferenc szakosztályelnök: — Szeretném, ha a játékosok feloldódnának, végre azt játszanak, amire képesek. Lehet, hogy a kitűnő edző mellé egy pszichológust is kell szerződtetni? Örülök a mostani sikernek, a szépszámú közönségnek. No és a bravúros, eredményes és látványos befejezésnek. Azt hiszem, hogy az élre kerültünk a bajnoki tabellán.
Czimmer Tamás edző: — Hát, gyengén játszottunk. Különösen a támadójáték akadozott és a nagy ziccereket is sorra elhibáztuk. Fegyelmezetlenek, pontatlanok voltak a fiúk. A vége nagy kárpótlást adott a kitartó közönségnek, s annak külön örülök, hogy a befejező mp-ben bejött a kínai-figura.
(gh)




Tömegsport!
Kispályások nagy csatája
A városi kispályás labdarúgó bajnokság háromnegyed része már lezajlott és az erőviszonyok lassan kirajzolódnak. Ebben az esztendőben négy osztályban összesen 52 csapat kezdte el a játékot, ebből két együttestkellett törölniabajnokság-ból.
Valamennyi osztályban nagy a küzdelem, azonban az eddig lezajlott fordulók alapján már látni lehet, kik reménykedhetnek jó helyezésben illetve kik azok, akiknek jövőre egy osztállyal lejjebb lesz csak helyük.

A legjobbaknál ez évben is a három legjobban menedzselt gárda (TIPTOP, IKV, Bútorgyár) között dől el a bajnokság, míg a többieknek csak statiszta szerep jutott. A rangsort jelenleg aTIPTOP vezeti és bár 6 pont tetemes előnynek tűnik (3 pont egy győzelem), a hátralévő öt fordulóban még sok minden történhet. A TIPTOP mögött a többszörös bajnok IKKV áll, harmadik pedig a Bútorgyár együttese.
(I. osztály élcsoportja: 1. TIPTOP 43,2. IKKV 37,3. Bútorgyár 33,4. ÁFÉMSZ 28,5. DKG DEMISZ 26, 6. DKG 24 pont.)

A II. osztályt a tavaly kiesett ÉKV, most Fekete SAS vezeti, de csak jobb gólkülönbséggel. Egy másik vendéglőnevét viselő csapat, a Platán hasonló pontszámmal áll a második helyen. Őket erősen lesza-kadvaköveti a Joker Divat és aKFV. Ebben az osztályban a Fekete S as és a Platán között dől el az elsőség sorsa, de az már szinte biztos, hogy jövőre mindketten a legjobbak között lesznek.
(II. osztály élmezőnye: 1. Fekete Sas 35, 2. Platán 35, 3. Joker Divat 25, 4. KFV 25, 5. Dózsa SE 23, 6. Sörgyár 22 pont.)

Nem kisebb a küzdelem a ül. osztályban sem, ahol még öt csapat verseng a felkerülést jelentő elsőkét helyre.
(ITJ. osztály élmezőny: 1. Bútorgyár DEMISZ40,2. Szolgáltató 38,
3. Holsten 37, 4. Tubifex 37, 5.
Autójavító 32, 6. Háhn Shop 28
pont.)
A IV. osztályban legjobban a Progresso csapat áll, szorosan ott van mögötte a Golf együttese. Eséllyel pályázik még a feljutásra a REL SE és a DOMUS, valamint a VGV csapat is.
(IV. osztály élcsoportja: 1. Progresso 51,2. Golf 48, 3. REL SE 45,
4. DOMUS 44, 5. VGV 42, 6. Re-
duktor 35 pont.)
— kázé-

KANIZSA




Visszapillantó
MÁV NTE—Sabaria SE 61:73 (34:37)
Rajt a teke NB II-ben
Bútoros vereségek a duplázásban
A MAV NTE labdarúgói a tavaly még másodosztályú Paksi SE-t fogadták, akik 2-1-re győztek a vasutasok ellen. Képünkön Bernáth fejese szállt a vendégek kapuja felé.
(Fotó: Srakony Attila)
Az asztalitenisz NB I-ben legutóbb dupláztak a Kanizsa Bútorgyár női élvonalbeli versenyzői, akik a bajnokság 2. fordulójában a kitűnő Statisztika vendégei voltak, majd a 3. fordulóban hazai környezetben szerepeltek, leszerepeltek!
A BEK-ben 22, a magyar bajnokságban 18 alkalommal végzett az élen a Statisztika, amelytől a kanizsaiak 20:5 arányban kikaptak. Ez várható is volt, mivel a bútorosok tartalékosak voltak. A játékosok közül így is kitűnt Szabó Gabi, aki 3 győzelmet aratott.
Kanizsán, a 31. sz. Építők ellen játszottak a vidék legjobbjai, de szereplésük elmaradt a várakozástól. Ugyanis a csapat(?) 16:9 arányban, súlyos vereséget szenvedett. Pedig ezúttal már játszott Gazsi, ám nem volt teljesértékú", amit jelez, hogy mindössze csak 1(!) győzelmet szerzett. A kihagyás meglátszott játékán, aki nagy lemaradásban van s ez

NB l-es nó"i kosárlabda mérkőzés. A kanizsaiak legjobb dobói: Simonné 21/ 3, Bogyay 18/6.
Az évadnyitón mérsékelten teljesített a kanizsai csapat. Nyomban a vendégek vették át átirányítást, biztosan vezettek a sokat hibázó vasutasok ellen. Már 12 ponttal elhúzott a vasi csapat, amikor megkezdték a felzárkózást a vasutasok, akik egyenlítettek is, de fordítani nem tudtak.
A II. félidőben kétszer is vezettek a mi lányaink, de nem becsülték meg a labdát, azokat „elszórták", elajándékozták. A hibákat viszont sikeresen használták ki a vendégek, akik a befejezés előtt 4 perccel még 60:61-re álltak, de aztán könnyedén fordították a maguk javára a mérkőzést.
nem biztató a közelgő ETTU Kupa mérkőzés előtt.
A játékosok közül egyedül csak Szabó dicsérhető, aki kitűnő és helyenként látványos játékkal 100 százalékos teljesítményt nyújtott, valamennyi ellenfelét legyőzte.
A bútorosok legjobbját a csapat számára balul sikerült találkozó végén kérdeztük, aki így összegezett: — A társakat sajnálom., hiszen tényleg most nem ment nekik a játék. Bízom abban, hogy rövidesen minden felnőtt kerettag összeszedi magát és újra sikereket érünk el a csapattal is. Ami engem illet, arról csak annyit, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott vagyok, érzem a játékot és élvezem. Az edzésen sokat dolgozom s örülök annak, hogy hasznára lehetek a csapatnak — mondta Szabó Gabi.
(h)

Megkezdődött a bajnoki pontvadászat a teke NB II-ben, melynek Nyugati csoportjában, a 7 csapatos mezőnyben szerepel a Kanizsa Sörgyárnői együttese, mint legminőségibb csapat.
— Az elmúlt bajnokságban, 1 pontos hátránnyal végeztünk a 2. helyen, tehát nem sikerült a nagy bravúr, az NB l-es szereplés kiharcolása. Tulajdonképpen a győriekkel és a fehérváriakkal voltunk nagy harcban, de végül is a nevető harmadik, a fehérvári Köfém futott be előttünk az élvonalba — összegezett Biczó László a csapat technikai vezetője.
Az 1990/9l-es bajnokságra való felkészülésben a régi, már bizonyított kerettagok álltak rendelkezésre, akikhez viszont csatlakozott a visszaköltözött Torgyákné Marton Hajnalka, az egykori kitűnő serdülő versenyző.
Majorosné Horváth Zsuzsa edzőjátékos vezetésévelkészültekfelazújabb küzdelemsorozatra. A terv, az előrelépés, a dobogós hely, tehát a tavalyi ezüstérem helyett most az aranyérem lenne az elfogadható teljesítmény.

— Rajtunk nem múlik a titkolt terv. Tényleg, hogy mi szeretnénk újra azNB I-ben szerepelni. Erre egyébként a csapatot képesnek is tartom, de hát a háttér, a bázis, az igazi támogatás az nagyon kellene. A mostani induló bajnokságban ugyan minden mérkőzésre nagyon oda kell figyelni, de mi a nagy riválisnak az ugyancsak jó játékerőt képviselő Győri Richards csapatát tartjuk—hangoztatta az edző-játékos.
Az új bajnokságot a csapat hazai környezetben kezdte, a bemutatkozás sikeres volt. Ugyanis az 1. fordulóban:
Sörgyár — Oroszlányi Bányász 8:1 (2369:2156)
A csapat közepes teljesítményt nyújtott azidénynyitón, ám ez is elég volt a fölényes győzelemhez. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott Vágvölgyiné, aki kirobbanó formában versenyzett. Eredménye 446 fa, tehát alig maradt el a világbajnok Vidácsnékanizsai pályacsúcsától. Rajta kívül Szentes jeleskedett 402 fás teljesítménnyel, míg a további pontszerzők voltak: Tubolyné 388, Né-methné 387, Majorosné 379 fa.
(b)





Futószalagon...
— Az asztalitenisz NB II-ben kettős fordulót bonyolítottak le a csapatok, köztük a Tungsram SE férfi gárdája is. A kanizsaiak a 2. fordulóban Ajkán nyertek 10:6 arányban (Zborai 4, Beck és Mikola 3-3 győzelmet szerzett), majdKani-zsán 13:3 arányban vesztettek a Győri Elektromos II. gárdája ellen. Ez utóbbin megbomlott a cs apategy-ség, melynek helyreállításán fáradoznak az egyesületi és szakosztályi vezetők.
Az NB III Nyugai csoportjában szereplő Üveggyár férfi csapata sikerrel vette az utóbbi akadályt, amely 12:4 arányban verte Celldö-

mölk csapatát. Csapó 4, Dömötör S. 4, Tuboly 3, Salamon 1 győzelmet szerzett.
— A kosárlabda NB II. Nyugati
csoportjában megkezdte második
bajnoki évét a MÁV NTE II. női
csapata. A kanizsai kislányok (edző:
Gábor Erzsébet) aPVSKn-től 82:55
arányban vesztettek. A kanizsaiak
legjobbdobói: Dómján 24, Lorch 11.
— A MÁV NTE és a városi
szakszövetség vasárnap leány gyer
mekkorcsoportban (6. osztályosok)
megrendezi a Kanizsa Kupát, ame
lyen a kanizsaiak mellett a Székes
fehérvári Ikarus, Álba Regia Építők
és a Z. Hamburger DSK csapata

szerepel a MÁV NTE munkacsarnokban. Kezdési idő: 8.00.
— A teke NB III-ban az Üveggyár férfi együttese a Szentgotthárdi FALCO csapatát fogadta, amely ellen egy izgalmakban bővelkedő találkozón 4:4 (2296:2294) aránybanvégzett. Legjobb dobók: Németh S. 415, Tóth J. 402, Illés 380 fa.
APRÓHIRDETÉS
45 ország munkaközvetítő irodáinak címei I Előzőleg érdeklődjön felbélyegzett válaszborítékkal! Csak komoly szándék esetébcnl Leveleket „LYSJAS" Jeligére a „KANIZSA" szerkesztőségbe, Ady 1-be kerek.\'15933/ !•

Kanizsa —várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervezőszerkesztő: Molnár Imre.
Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa. Ady u. 1. II. em.Pf.74.Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária, Kápolnás Zoltán. MartonGyörgyi, Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felel8s kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél.

Insert failed. Could not insert session data.