* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 12.6 MB | |
| 2008-11-12 15:32:28 | |
 | |||||||
Nyilvános  453 | 1545 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.33 MB) | Kanizsa 1997. 040-044. szám - október Cím: Kanizsa Alcím: Dél-Zalai Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: OKTÓBER 6. AZ ÖNVIZSGÁLAT NAPJA IS Arad! Knnek a városnak a neve örökre beivódott a magyar történelembe. Vértanúk halála ütötte rá a fekete pecsétet a 19. századi Erdély, de főként Magyarország csodálatos, felemelő, de egyben gyászos végű eseményeinek színhelyére. Hányan voltak a mártírok? Tizenhármán, mint tanultuk, tizennégyen, mint ahogy Nemes-kürty tanár úr tanítja? Tudjuk, többszázan. A magyargyűlölő akkor példátlan bosszút vont maga után. A megtorlást megtervezték, de nem különleges nemzetirtás okán, hanem azért, mert fizikai értelemben is meg akarták semmisíteni az ország katonai és politikai elitjét. Nem akarták, hogy az a garnitúra, amelyik ott volt Isaszegnél, a Debreceni Nagytemplomban, azok húsz. avagy harminc év múlva újra fellépjenek, ismét jogokat követeljenek. Hiába tiltakozott és kért amnesztiát Európa - még az orosz cár is protestált -, a fejeknek hullaniuk kellett. Voltak-e személyes indítékok? Az osztrák tábornoki kart a „gyülevész" magyar hadvezetés többször is megvolté. Erezhették-e úgy ezek a lá-bornokok a nyílt, harcmezei ütközetek után, hogy személyükben is megsértették őket.' Bizonyára! Nemcsak erről, de a megalázottság tudatáról is többen vallottak. Az osztrák levéltárak bőséges anyagot kínálnak ennek bizonyítékára. A nemzetiségi kérdés akkor is, előtte is, azóta is, napjainkban is puskaporos hangulatot szít a Kárpát-medencében. A leckét nekünk magyaroknak mindig feladták, s vagy megoldottuk, vagy csak akartuk. A tanulság az ezredfordulón néha felkavaró, sokszor dühítő, máskor elnéző álláspontra ösztönöz bennünket. Mind beleülhetne abba a fölismerésbe, hogy az erőszak soha nem ért el semmit, de a meghunyász-kodás is földretapos. A gyertyát, amit október 6-án kell a magyaroknak meggyújtani uk, ezért is égethetjük! Büki Erzsébet VIG ATTILA: LEPNI KELL! Elmúlt heti lapszámunkban egy levéld közölt a szerkesztőség. A feladó Víg Attila és Víg Tibor volt, a címzett Stahl György, az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezetője. A kél levélíró - tulajdonos - kéri jogos jussát, ha nem. bírósághoz fordulnak. A másik fél - hivatalos helyen erre fény derült - nem érzi úgy, hogy jogos lenne a többmilliós követelés. Víg Attila, vállalkozó viszont azt kifogásolta - jogosan -. hogy személyiségi jogait sértő adatok nyilvánosságra kerültek azáltal, ahogyan a levél közlésre került. Mint találkozásunkkor elmondta, a levél tartalmának közhírré tételével kapcsolatban nincs kifogásolni valója. - A levél tartalma nem titkos, miért lenne az? - kezdte a beszélgetést Víg Attila. - Ez a levél azután íródott, miután többször becsaplak. Becsapott az, önkormányzat, becsapott a Stahl György, a Palotástól kezdve többen. Egyezséget ígértek, nem tartották be. Nem akarok nevekkel dobálózni, de a város szinte teljes felső vezetése tudott az egyezségről, amely arról szólt, hogy mi egy piacot akartunk kialakítani és ez folyamatban is van, a szándékunkról nem mondtunk le. Felhívásunkra meg is jelentek az érdeklődők. Igazából arra voltunk kíváncsiak, van-e erre igény, illetve arra, hogy melyik piac árusai költöznének át: a magánpiacon lévők vagy a városi piacon árusítók. Az önkormányzattal kialakult egyezség keretében szó volt egy közös út megépítéséről is. amely délről közelítette volna meg a Vásárcsarnokot. Az általunk biztosított terület fejében kaptunk volna bejárási lehetőséget az útról. Megjegyzem, hogy egyébként is kell, hogy kapjunk, hiszen közút épül, nem tilthatják meg, hogy azt használjuk. Az egyezségben szereplő koncepció tetszett az, akkor még alpolgármester mai polgármesternek is. Azt nem tudom, változott-e azóta a véleménye, de semmilyen választ nem kaptunk az akkori kérésünkre. Mos... |
