* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 12.39 MB | |
| 2020-12-22 13:55:35 | |
 | |||||||
Nyilvános  741 | 1525 | Rövid leírás | Teljes leírás (379.78 KB) | Kanizsa 1989. 002-005. szám november Cím: Kanizsa Alcím: Városi Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: I. évfolyam, 2. szám 1989. november 3. Ára: 9,60 Ft KANIZSA VÁROSI HETILAP Megjelenik minden pénteken. • • Önkormányzat! A tömegkommunikációs eszközökben, a szociológiai és politológiai irodalomban már több éve folyik a vita arról, hogy milyen szervezeti változások szükségesek ahhoz, hogy az országban kialakuljon egy pluralista, demokratikus rendszer, melynek egyik alappillérét az önkormányzatok képeznék. Ma már közhelyként említhetjük, hogy az MSZMP, és az általa''létrehozott pártállam a 80-as évekre mély gazdasági politikai és erkölcsi válságba került. A párt által kialakított szocializmuskép nem bírta ki a valóság próbáját. Ahhoz, hogy túl tudjunk lépni a bürokratikus, központosított és parancson alapuló társada- lomszerveződési gyakorlaton, létre kell hozni az önkormányzatok rendszerét. Ez azt jelenti, hogy elismerjük a társadalom működéséhez szükséges szférák öntörvényűségét, az egyén és közösségeik autonómiáját, szabad szerveződését, saját ügyeik intézésében. Napjainkban érzékeljük az események felgyorsulását, a vidéki Magyarország ébre- dését, s azt is, hogy a különböző politikai pártok, mozgalmak a lomtárból újra elővették az önkormányzat sutba vetett eszméit, a választók kegyeinek, voksainak megnyerése érdekében. A politikai földcsuszamlás valóban bekövetkezett, de ezen belül a közigazgatás rendszere lényegében változatlan, s nagyon leegyszerűsítve állíthatjuk, hogy a reform megállt a megyehatárokon, s néhány kivételtől eltekintve nem nyert bebocsátást, pedig a kopogtatást már régen felváltotta a dörömbölés. Szent István királyunk által létrehívott vármegyerendszer - mely a mai napig köz-igazgatási rendszerünk alapegysége - történelmi szerepét eljátszotta. A valamikori megye legendás ellenállása, progresszivitása, társadalmi húzóereje elveszett a távoli múltban. A helyzetet súlyosbítja, hogy 1949 után felszámolták az önkormányzatok hagyományos formáit, melynek következtében a társadalom széthullott, mert szervezték, és nem szerveződött, s ezért Szokásos péntek délutáni pillanatot örökített meg Sza-kony Attila kollégánk: a két órakor kezdődött szerkesztőbizottsági megbeszélésen a következő szám írásairól vitázunk. Kevesen vagyunk- balról Mihovics József, Takáts Sándor, Kápolnás Zoltán, Horváth Tamás, Z. Tamás István, Pék Pál, Molnár László látható a képen - így várjuk minden kanizsai ötletét, javaslatát, írását és fotóit. A Kanizsa valóban legyen a kanizsaiaké! Egészségvédelmi pályázat Október végén értékelte a Városi Egészségvédelmi Tanács az Egészségvédelmi Alapra benyújtott pályázatokat. A döntés értelmében a Hevesi úti óvoda 15, a Családsegítő Központ (közösen a HSMK-val) 20, a Hevesi Művelődési Központ 10, a Nagyrác úti Általános Is- kola 10, a Landler Jenő Gimnázium 25, a Városi Televízió 10 ezer forintot kap az Alapból. Az elfogadott pályázatok a városi egészségmegőrzési programhoz kapcsolódnak, közvetlen-, vagy közvetett módon a megelőzést szolgálják. Mi lesz a Munkásőrség épületével? Mint ismeretes, a Pénzügy-minisztérihm pályázat útján kívánja hasznosítani a Munkásőrség zárolt vagyonát. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megbízta Zsoldos Ferenc tanácselnököt, jelentse be a város igényét a Munkásőrség helyi épületére. A házat a város súlyos közoktatási gondjainak enyhítése érdekében oktatás céljára akarják felhasználni. ( kanizsa t 1989. november 3. Kanizsai képek különböző rétegei nem ismerik egymás problémáit, szemben állnak egymással. Napjainkra a megyerendszer ebben a formában a megcsontosodott konzervativizmus utolsó bástyája, s meglévő felépítésében működésképtelen szervezet. A realitáshoz azt is kell mondani, hogy az elmúlt négy évtizedben a megyék viszonylagos önállósága nyújtott némi védelmet a központ centralizált hatalmával szemben, de a megyeszékhelyek, mint hatalmi központok saját területükön úgy viselkedtek, mint a legfelsőbb vezetés. Az önállósági törekvéseket letörték, a helyi kezdeményezések csak a központ akaratával egyetértésben érvényesülhettek. Egy-egy megyei székhely megalomániás fejlesztése érdekében más városok, községek fejlődését pénzügyi nyomással akadályozták, sorvasztották. S itt felvetődik a vidéki Magyarország problémaköre, a falvakban, kistelepüléseken lakó népesség halmozottan hátrányos helyzete. Természetesen a kormányzat időnként reformelképzelésekkel állt elő, mely megpróbálkozott a megyei bürokrácia leépítésével. A kísérletek sorra megbuktak, s ez a hierarchikus rendszer éppen úgy viselkedett, mint a XIX. század első felében a francia Bourbonok, azaz „Semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek." Ezért a jövőben fel kell kutatni és biztosítani a vidék még meglévő erkölcsi tartalékainak felszínre hozását. Tiltakoznunk kell minden belső elnyomás kísérletével szemben akár a fővárosból, Jászberényi László akár a megyeszékhelyről érkezik. A demokrácia alulról jövő építkezéséhez az kell, hogy minden állampolgár számára legyen lehetőség a gazdasági autonómiára, függetlenségre. A valódi önkormányzat megteremtéséhez szükségesnek tartjuk az alábbiak megfogalmazását, törvénybe rögzítését. 1. Az önkormányzás legyen állampolgári jog, melynek letéteményesei a helyi választópolgárok, kik jogaikat helyi népszavazás, népi kezdeményezés és képviselőik megválasztása révén érvényesítik. 2. A községi, helyi politika alakításának lehetőségét a hatalom dekoncentrációja, a helyi ügyekben való teljes önállóság biztosítása teremti meg. 3. Deklarálni kell az önkormányzatok egyenrangúságát és egyenjogúságát, s szabad társulásaik révén meg kell szüntetni a jelenleg meglévő megye hatalmát. 4. Meg kell teremteni az önállóság, kormányzás anyagi feltételeit, létre kell hozni a községi tulajdont, az adórendszert pedig úgy kell átalakítani, hogy a gazdasági vállalkozások adója, valamint az SZJA nagyobb hányada felett az önkormányzat rendelkezzen. Mindezek figyelmen kívül hagyása nélkül a demokratikus jogállamiság megteremtése, a köztársaság csak üres tartalmatlan konglomerátum lesz. A felelősség nagy a nép mégegyszer nem ad haladékot arra, hogy valóban jól és otthon érezze magát Magyarországon. 2 1989. november 3._( KANIZSA )_3 Munkaerőhelyzet, 1989 KAPUN INNEN, KAPUN TÚL A világ felgyorsult körülöttünk, s ebben a rohanásban, tempónkat hozzá igazítva, de mégis bizonytalankodva, helyünket keressük. Kapkodjuk a fejünket, válogatunk a hírözönben, baráti, munkahelyi puhatolódzó kérdések segítségével akarunk elemi következtetésekhez, válaszokhoz jutni. Erdekek, ellenérdekek szorításában élünk. Az elmúlt napok politikai változásai és váltása, tényleges vagy látszat helycserére késztetnek bennünket. Aki a „helyén" áll, maradt vagy oda jutott, kapaszkodik, hogy a körvonalazott gazdasági szerkezetváltás, a kialakuló piacgazdálkodás idején biztonságos munkahelye legyen, hiszen elmúlt már az az idő, amikor a munkahely állampolgári jogon adott volt. Kialakult és naponta halmozódik a jól érzékelhető szociális feszültség: tömegek kerülnek a társadalom peremére, a létminimum szintjére. Emberek elveszítik a helyüket, kapun belülről, a kapun túlra sodródnak. A munkanélküliség veszélye atöbbség számára távolinak tűnik, de már velünk él, bekopogtatott a nagykanizsai otthonok ajtaján is. A Megyei Munkaerő Szolgáltató Iroda Kirendeltsége Nagykanizsán a tanácson működik. Ennek a tanácsi szerkezeten belül szerveződött irodának az ügyfélforgalma 3600-4000 fő évente. A szám sajnálatosan növekszik, hiszen Nagykanizsa sem vonhatja ki magát az adott térség tényleges és változó munkaerőpiaci, valamint a gazdaság és foglalkoztatottság szakmai és területi szerkezetének átalakulását jellemző országos kórkép alól. Ez év szeptemberében is kb. 600 különböző életkorú, végzettségű, felkészültségű férfi és nő próbálta ki az elhelyezkedésnek vagy a munkahelyváltoztatásnak ezt az útját. Vajon hogyan vélekedett a társadalom gondoskodásáról az a mintegy 100 pályakezdő fiatal, aki a nyár után az őszi hónapokban bekopogott, érdeklődött, s egy részük végül is elfogadta, amit felkínáltak, akkor is, ha pályát kényszerült módosítani. Az a 28 fiatal, aki a TUNGSRAM iskolarendszerén kívüli szakmai oktatásában részt vehet, vagy a Szociális Foglalkoztató betanító varrodájában munkához és képesítéshez jut, nem kergethet álmokat. A józan realitás talaján állva örülhet, hogy valamilyen munkahelyre oekerült, problémája átmenetileg megoldódott. Napjainkban szerveződik a gimnáziumot végzettek számára a komplex ügyviteli tanfolyam, ahol középfokú munkaügyi, társadalombiztosítási és számítógépes felkészítést kapnak, s ami nem elhanyagolható: a tanfolyam ideje alatt átképzési támogatásban is részesülnek. Mivel elhelyezkedésük a tervek szerint „szabadpályás" lesz, minden kötöttség nélkül elhelyezkedhetnek, kisebb intézményekben komplex ügyintézői munkát végezhetnek. Ok az átképzési lehetőségek igazi „vállalkozói". A szakirányú tárcáknak ez az alig 1 éves rendelete azonban az oktatási rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatának, egymásraé-pültségének hiányait aligha simítja el. Sajnálatos módon növekszik a visszatérő ügyfélforgalom. Ennek oka abban keresendő, hogy a pályakezdők több munkahelyet szeretnének megismerni, az idősebbek előtt pedig az elhelyezkedési lehetőségek városunkban is beszűkültek. Megszűnőben van a „vándormadarak" aratása, s az 5-6 munkahely utáni „bérkiszorítós" játékra egyre kevesebb a lehetőség. A kanizsai vállalatok nem vesznek fel újabb vattaembereket, sőt a meglé- vőktől is szabadulni igyekeznek. * Persze az őszi nagymértékű ügyfélforgalom elsősorban nem ebből a rétegből került ki. Egy adott nap ügyfélforgalmát áttekintve a mérnök-közgazdásztól a konyhalányon át a gépkocsivezetőig többféle munkaerőt igényeltek a helyi vállalatok, intézmények. A jellemző mégis az, hogy az igények 80 százalékban fizikai munkaerőre korlátozódnak. Miért változtatnak körülöttünk munkahelyet az emberek? Kanizsa ezen a téren is az országos adatokat, belső arányokat produkálja. A motiváló tényezők között a magasabb fizetés, a végzettségnek, képzettségnek megfelelőbb munka éppen úgy helyet kap, mint az elbocsátás, kilépés, az átszervezésből adódó kényszerleépítés. Ha nem is jelenti a tömeget, de feszültség van néhány értelmiségi munkakörben, pl. az oktatásban,és a mezőgazdaságban. Érdekes, hogy a felsőfokú mezőgazdasági szakemberek újabban milyen gyakran megfordulnak az irodában. Talán a városkörnyék mezőgazdaságában megjelenő kényszerpályák, a gazdasági irányítás és az egyén szándékai kevésbé integrálódnak. Számukra október első felében egyetlen munkaerőigény bejelentés sem érkezett. A vállalatok mozgásterét nem szűkíti le, hogy 1985-től munkaerő bejelentési kötelezettségük van, hiszen az újsághirdetés, a jóbarát közvetítése, a személyes kapcsolattartás is élő gyakorlat az iroda érdekegyeztető szerepe mellett. Somos Béláné kirendeltségvezető szerint munkájukban igen jól érzékelhető, sőt mérhető a politikai élet változása, a város területén meg- jelenő munkáltatói kezdeményezéseknek, az emberek szociális helyzetére, érzelmeire gyakorolt hatása. Idősek és fiatalok őszintén feltárják helyzetüket, szavaikból tükröződik lelki válságuk. Gyakran zavarodottak, lesír róluk az értékvesztett-ség. A társadalmi zavarok következtében károsodottak, károsítanak másokat. Bizalommal tárják fel szétesettvagy munkaerőhelyzetük miatt esetenként szétesni készülő családi életüket. Tartásuk, védettségük a külvilággal szemben megroggyant. Ezért is jó szót, bizalmi, korrekt ügyintézést kell kapniuk. A jövő munkaerőhelyzetében sok a feltételezés, a bizonytalanság. Nagykanizsa polgárai arra számítanak, hogy egyidejűleg és egységes rendszerben, a gazdaság törvényszerűségeihez igazodva, de egyúttal humánus érdekeket védve is történnek dolgok. A szabályozók az eddigieknél sokkal kevésbé fognak a részletekre kiterjedni, de a vállalatok mozgásterébe jól beilleszkedhetnek az új munkahelyek, s a struktúraváltás minden embernek biztosíthatja a helyét kapun belül is. * Az MTA ajánlatai az országnak erre a térségére is alkalmazhatók: regionális vállalkozásbiztosítási rendszer. ÁFA-kedvezmény kis-és középvállalatok számára, az új munkahelyeken foglalkoztatottak társadalombiztosítási járulékának meghatározott idejű csökkentése, hitel és kamatkedvezmények és határmenti kooperációk különleges szabályozása. Remélni lehet, hogy talán ezekkel a gyors, határozott és ésszerű változásokkal kevesebben fogják felkeresni az irodát, kevesebben igényelnek közvetítői szolgáltatást. Büki Pálné ( kanizsa t 1989. november 3. Válasz a kihívásra Ma már közhelynek számít, hogy csak az a vállalat, üzem maradhat talpon, amelyik tud alkalmazkodni a megváltozott helyzetekhez, s kihasználva a lehetőségeket, elébe megy a várható változásoknak. Ehhez természetesen rugalmasság, innovációkészség, az új iránti fogékonyság kell. Sorozatunkban azt szeretnénk bemutatni, hogy a kanizsai gazdálkodó egységek milyen módon és milyen sikerrel próbálnak válaszolni a gazdasági kihívásra. Keresett a nyomásszabályozó A KÖGÁZ másfél évtizeddel ezelőtt kezdte meg a gázipar fejlődéséhez, a gázprogram végrehajtásához ma már nélkülözhetetlen termékeinek kifejlesztését és gyártását. Meg lehet állapítani, hogy a vállalatnál az elmúlt években nem csak szó volt a termékszerkezet átalakításáról, hanem az (kisebb-nagyobb zökkenőkkel) állandó programmá is vált. Az is nyilvánvaló volt a nyolcvanas évek elején, hogy a nyereséges termékszerkezet kialakítása kevés, a termelés volumene függ a hazai piac igényeinek várható hullámzásaitól: a termékszerkezet bővítéséhez a külföldi piacokon való megjelenésre is szükség lesz. Az utóbbi években két olyan lehetőség adódött, amelyek révén reális lehetőség volt a nyu-gat-európai gáziparhoz való kapcsolódáshoz. Az egyik a vegyesvállalat megalapítása, a másik a kisebb gázipari cégek termékeinek magyarországi gyártása, illetve az általuk meghatározott paraméterek szerinti feljesztés és annak alapján a ■ termékgyártás. A megalakult, magyar-nyugatnémet vegyesvállalat - a Magyar Gázmérő Technika Kft * - előszóra háztartási, majd a kisebb kommunális-ipari gázfogyasztások mérésére alkalmas, korszerű gázmérők gyártására vállalkozott. A vegyesvállalati keret arra is alkalmat adott, hogy az NSZK-beli alapító cég már gyártmányainak gyártását-szerelését Nagykanizsán rendelje meg. Másrészt lehetőség volt ar-ra.hogy a Gastechnic GmbH által igényelt gázszűrő termékcsaládot kifejlesszük. A folyamatos műszaki kapcsolat „melléktermékként" azt eredmé- nyezte, hogy a viszonylag hosszú átfutású fejlesztés mellett először öntvényeket szállítottunk ki megmunkálva, majd a 18 tagú fojtószelep-gyártmány-család komplett gyártására jött a megrendelés. A bevezetőben említett fejlesztés az ország gáziparára sajátosan hatott. A lényeg röviden az, hogy a gáznyomásszabályozóink alkalmazásával lehetővé vált az addig megszokott gázszolgáltatási rendszerek helyett a sokkal nagyobb nyomásfokon való gázelosztás. Ennek gyökerei a MAORT által Nagykanizsán - az országban először - kiépített középnyomású szolgáltatói rendszerből erednek. Az utóbbi évtizedben az országban új „termékként" jelentek meg a kis csőátmérőjű hálózatok. A legkisebb és legnagyobb szabályozóink - versenyezve a külföldről behozott és Magyarországon rendszerbe szerelt szabályozókkal - Igy önmaguk is termékszerkezet váltást eredményeztek. Az utcákban lefektetett gázvezetékekről a leágazó vezeték eddig acélból készült. Egy „egyszerű" termék és egy jól körülhatárolt, zárt szerelési technológia kialakításával (műanyagacél összekötő idom) országosan mintegy 160 km kisméretű acélvezeték helyett nem korrodáló műanyag vezeték került a földbe. A következő években további változásokat fognak hozni. így lehetőség lesz az exporttermékek körének és volumenének bővítésére. B. J. (Következő számunkban a DKG-s fejlesztési programról írunk.) Az olajbányászat kilátásairól Mennyi az „annyi" • •• /»n JOYÖ? Fél évszázada folyik Zalában ipari méretű kőolaj- és földgázbányászat, s ez rányomta máig is érzékelhető bélyegét városunkra is. Aki eleinte az egyetlen, később bármelyik olajipari vállalatnál dolgozott, biztos jövő elé nézhetett, a város elismert polgára volt. Az olajosokra márcsak azért is elismerően tekintettek, mert külön lakótelepük, sportklubuk és pályájuk, művelődési házuk volt - és van ma is. Mellesleg a fél évszázada épült lakótelep jelenleg is mutatós része városunknak. Manapság azonban felmondó levelekről hallani Ka-nizsa-szerte, s nyomában föl-fölröppen a kérdés: van-e jövője az olajbányászatnak? Az tény, hogy - mint minden ipari tevékenység, - a kőolaj- és földgázbányász-kodás is véges. A mélyben rejtező fekete arany gazdaságosan kitermelhető része előbb-utóbb elfogy, a Jermé-szet rendje szerint. Ez még-inkább jogossá teszi a kérdést és fontossá a választ. A kőolaj- és földgázbányászat központja városunkban - és a megyében, sőt a Duna-Tisza közén is - a KFV, amely nevében hordozza tevékenysége meghatározását. Az említett természeti törvényt jól ismerik a vállalatnál, s eszerint is cselekszenek. Ugyan mit? Mindenek előtt azt, hogy a vállalati pénztárca szabta lehetőségek szerint tovább folytatódik a kutatás, bár csökkenő mértékben. Ezzel párhuzamos a kőolaj- és földgázkincs kitermelése egyre újabb módszerekkel. A legeredményesebben a szén-dioxid gáz fölhasználásával, amelynek-az 1,5-3 kilométer mélységben kifejtett hatása révén kerül felszínre a fekete arany. Ez az úgynevezett fokozott hatékonyságú kitermelési módszer, amelynek eredményeként az idén már eddig is közel 40 ezer tonnás többlet-termelést könyvelhetett el a KVF, s ez már jelentős tétel az ország energia-mérlegében. A jelenlegi ismeretek szerint a következő években folyamatos termelésnövekedéssel lehet számolni, többek között a szén-dioxid mélybe-sajtolása révén. Ez tehát az alaptevékenység, amelyet számos szakma és szervezet segít a folytonos-folyamatos munkarendhez alkalmazkodó ügyeleti rendszerrel is. Megtalálhatók itt a számítógépes szakemberek és a lakatosok, a kovácsok és a villanyszerelők, a gépkocsivezetők és a járművek „orvosai", a szerelők, a geofizikusok. Vagyis óriási szellemi és anyagi vagyon halmozódott föl gazdagodva a munkatapasztalattal. Mindez a tevékenység egyre tökéletese- 4 1989. november . ( kanizsa dő, korszerűsödő, sőt euró-paiasodó vállalati szervezetben zajlik. Ennek legfőbb célja a meglévő, a fentiekben vázolt adottságok minél teljesebb kihasználása hasznot hözó munkával. Az átalakulás kezdeti lépéseit még öt évvel ezelőtt tette meg a KFV, a megegyezéses eredménycélokkal történő vezetés elindításával, majd kiterjesztésével. Ez a korszerű emberi - főképp vezetői - kapcsolatok kialakítását célozta. Ennek lényege, hogy a különböző vezetők közösen dolgozzák ki az elérendő célokat, az eredményeket - vagy fogyatékosságokat is - együttesen értékelik, s ezek alapján döntenek a következő időszakban elvégzendő munkáról. Ez újfajta vezető-be-osztott kapcsolatot alakított ki, elősegítve a tárgyilago-sabb vezetői kiválasztódást. Valamivel több mint egy éve külön erre a célra létrehozott minden más munkától független munkacsoport „ki-vesézően" fölmérte, rönt-gen-nyelven szólva átvilágította a vállalat egészét, s a kapott röntgenkép segítségével kidolgozta a vállalat stratégiai tervét a következő évekre. Legfontosabb megállapítása az volt, hogy az alaptevékenység folytatásával párhuzamosan, kiaknázva az említett óriási szellemi és anyagi - gépi, épületekben megtestesedő -vagyont újabb tevékenységi körök meghonosításába kezd a vállalat. Épp azért, hogy ha eljön az az idő, amikor már nem lehet gazdaságosan folytatni az alaptevékenységet, senkinek se kelljen fölkeresnie a „különleges" vállalati könyvtárat: a munkakönyv tárat. Ezért a legszélesebb körű felvilágosító kampány kezdődött el, s folyik manapság is annak tudatosításával, hogy a vállalat maga, de az egyes ember is keresse a legtesthezállóbb munkát a vállalatokon belül és kívül, például új gyártmányok, szolgáltatások meghonosításával. Ennek máris mutatkoznak a kezdeti eredményei. Lovásziban például traktorutánfutók gyártása folyik valamint készítenek - már külföldi, például* amerikai érdeklődést fölkeltve - élelmiszeripari gépzsírt biogrease néven. Városunkban a közismert nevén fúrási alsó telepen gépjármű vizsgálat és vizsgáztatás folyik a többi között vadonatúj svájci gyártmányú műszerrel is. A piacérzékenység kifejlesztésére átalakulás alatt áll a vállalati felépítés. Önálló önelszámoló szervezetek - szakszóval divíziók - kezdik meg működésüket januártól, egyelőre tizenhatan. Ez is a korszerű gondolat meggyökeresedését jelzi. Mindezt vállalaton kívüli, újabban külföldi - NSZK-beli - szakemberek közreműködésével valósítja meg a KFV, amelynek munkacsoportja nemrég több nyugatnémet vállalat szervezeti felépítését tanulmányozta, hogy európai kitekintése is legyen. Ha a kezdeti kérdésre akarunk válaszolni - van-e jövője az olajiparnak? - akkor azt mondhatjuk: igen. „Annyi" jövőre van kilátás, amennyit a fent leírt törekvésekből megvalósít a KFV-nél dolgozó közel 5 ezer ember. A maga, a város és az ország javára. Ferenc Győző Lépcsősor a Széchenyi téren, kerékpárút Palinban A lenti és a fenti parkolót lépcsősorral összekötik. Nagy port kavart fel jó egy esztendővel ezelőtt Nagykanizsán a Széchenyi tér szabad területének parkolóvá „parcellázása". A vélemények megoszlottak: egyesek praktikusnak tartották, mások tiltakoztak, merthogy rontja a városképet.-Az elmúlt év tapasztalatai szerint úgy tűnik szívesen veszik igénybe az autósok, főleg azok, akik az itteni ABC-be érkeznek bevásárolni. Van ugyan másik parkoló is az ABC mögötti magasabb részen, ám az igencsak kényelmetlen, mivel onnan csak az egész üzletház megkerülésével lehet megközelíteni a bejáratot. Mint hallottuk, hamarosan változni fog a helyzet. Karmazin Józseftől, a városi tanács műszaki osztályának vezetőjétől kaptunk tájékoztatást ez ügyben. - Az ABC és a mögötte lévő parkoló közti szintkülönbséget - amely eddig a gyalogosközlekedés akadálya volt - lépcsővel szűntetjük meg. így nem lesz szükség az épülettömb megkerülésére. Ezáltal remélhetőleg ezt a fenti parkolót is szívesebben használják majd az autósok. -Megszüntetik a sok vitát kiváltott másikat? - Nem, mert előreláthatólag mind a kettőre szükség lesz. Számolnunk kell, hogy az Eötvös tér sarkán épülő 75 lakásos ház átadásával jelentősen megnő a parkolóhelyek iránti igény. - Mikor készül el a szóbanforgó lépcsősor? - Atervek készen vannak, jelenleg várjuk az öt kivitelezőtől kért árajánlatokat, 300 ezerforintos költségre szám ltunk. Az építést április végére szeretnénk befejez- Kerékpárút épül Nagykanizsán. No nem az egész várost behálózó, s nem is szabadidős biciklizgetés számára, hanem praktikus okokból - mégis örülni kell a kezdetnek. E tervekről szintén Karmazin József tájékoztatott bennünket. Elsőként a palini új lakótelepet kötjük össze a várossal, pontosabban: a Magyar utcának a palini lakótelep bejárata és az rhajós utca közötti 1216 méter hosszú szakaszán épül meg a kerékpárút, amelynek kivitelezését már megkezdte a közúti igazgatóság üzemmérnöksége. Mintegy 3 millió forintot igényel a munka, az őszszeg egy részét a Közlekedési Minisztériumhoz benyújtott pályázattal nyertük el. Járdával és kerékpáros úttal kötik össze Nagykanizsát és a palini városrészt. A 74-es út mentén az első 300 méteres szakasszal a tervek szerint még a hónapban elkészülnek a Közúti Igazgatóság nagykanizsai üzemmérnökség dolgozói. (Szakony Attila felvételei) Jövőre szeretnénk átadni a forgalomnak az utat, amely egyszerre szolgálja majd a kerékpáros és gyalogosközlekedést. — Ennek valószínűleg nem örülnek majd a gyalogosok... - Sajnos nincs más lehetőség, úgyhogy meg kell barátkozni ezzel a megoldással. Két és fél méter széles lesz az út, tehát alkalmas a közös használatra. Közlekedési szempontból sokkal közelebbi rokonságban állnak a kerékpárosok a gyalogosokkal, mint a gépjárművekkel, ezért döntöttünk így. ( kanizsa J 1989. november 3. így látom (EL) Szociális piacgazdaságot! Mátyás király udvari bolondja bebizonyította, hogy a szép hazában orvosból van a legtöbb. A középkorban ez igaz is lehetett, de napjaink nyavalyáinak orvosai a közgazdászok. Több van belőlük, mint szociológusból, politológusból és történészből együttvéve. Pedig ezekből is szép volt a termés az utóbbi években. Akkor, amikor a két szűk esztendő után minden közgazdász két szűkebbet jósol és általános a borúlátás. Biztató fényként jelentkezik a Magyar Szocialista Párt gazdasági programja. A tömörítés kényszere arra késztet, hogy önkényesen, de nem az összefüggésektől kiragadva néhány sarkalatos elvet idézzünk; Az elszegényedés és nem a gazdagodás ellen küzdünk. A hatékonyságot a hozam és az anyagi, illetve szellemi vagyon hosszú távú gyarapodása méri. Az államnak - miként a világ összes fejlett országának - a piaci feltételek megteremtését, az új technológiák ösztönzését, a piac káros hatásainak kivédését kell magára vállalnia. Ezekből az alapelvekből következik, hogy a jövő egy vegyestulajdonra épülő szociális piacgazdaságé. Valószínűleg itt sokan felhördülnek. Mi a fene az a szociális piacgazdaság? Fából vaskarika? Esetleg szellemeskedve kommentálják: félig nem lehet teherbe esni. Pedig a szociális piacgazdaság mint fogalom előfordul Európa összes szocialista, szociál- demokrata, keresztényszocialista pártjának programjában. Nem több és nem kevesebb, mint az alapvető fogyasztási javák és szolgáltatások kiemelése a piac törvényei alól ártámogatással és adókedvezményekkel. A szociális piacgazdaság garancia a létbiztonságra a szükségletek elemi szintjén. Nem része a szociális védőhálónak, hanem szocialista tendencia a polgári társadalomban. Szükséges, hogy a jövőben a szociális piacgazdaság mint cél, markánsabb, egyértelműbb megfogalmazást nyerjen. Olyan alapelvé váljon, amely megkülönbözteti más pártokétól a Szocialista Párt programját. Az igazság az, hogy a tervezeteket ma nem a pártok írják, hanem az élet. Ezért aztán sok közöttük az azonosság és a párhuzamosság. Egy-egy program között a különbséget a készítők valóságlátó képessége jelenti. Hitünk szerint a Szocialista Párt programját az őszinteség, a kreativitás és a lényeglátás jellemzi. Ennyivel több és más az MSZMP-nél és ennyivel jobb, -bár ezt sokan vitatni fogják - a többi párt tervezeténél. Egy korszerű politikai párt-a Magyar Szocialista Párt az akar lenni - programját nem önmagának írja, hanem a népnek. A szociális piacgazdaság a társadalmi igazságosság egyik vetülete a gazdasági életben létbiztonságunk egyik megalapozója. Ennél többet ígérni ma felelőtlenség és demagógia. Kelemen Z. Pál műszaki ellenőr egy fiatalos bútor a 21. századig két funkciót kényelmesen, kétféle összeállításban három és fél ezer forint ülőhelyenként, a garnitúra 21 000 Ft-os ára, és még négy további érv szól mellette: — hamar ággyá alakítható, — kicsi helyen elfér, — igen kényelmes, tartós kárpitozású, — könnyedén szállítható és szerelhető. SAROKGARNITÚRA oyAbtűi Kanizsa BútorovAr kaphatú! oktú8er sí túl a naqyqbi bútor áruházakban 1989. november 3. ( kanizsa T Matematikus-napok Kanizsán Színvonalas rendezvény házigazdája volt október 26-27-én a Landler Jenő Gimnázium. Az ország minden tájáról, sőt a határon túlról, Felvidékről is érkeztek résztvevők, akik a matematika sokunk számára rejtélyes útvesztőiben több, mint otthonosan mozognak. - Az idén harmadízben rendezzük meg a matematikusok elméleti konferenciáját és módszervásárát, amelyre kétévente kerül sor. A kezdeményezés a Bólyai évforduló kapcsán indult iskolánk matematikusaitól -mondja Pintér Ferenc, a gimnázium igazgatóhelyettese, matematikatanára. - Pedagógusképző intézményekoktatói, középiskolai tanárok, szakfelügyelők gyűlnek össze Nagykanizsán, hogy nagyon színvonalas elméleti előadásokat hallgassanak meg aktuális matematikai problémákról, illetve újszerű feladatmegoldásokkal ismerkedjenek meg, amelyet aztán a mindennapi gyakorlatban, az oktatásban, az egyetemi előkészítők során hasznosítanak. Az egyes konferenciák a matematika más-más ágából merítik témáikat. így az előzőek a geometria és az analízis, a mostani az algebra és a számelmélet új útjait és lehetőségeit boncolgatják. Mészáros József galántai középiskolai tanár a csehszlovák, úgynevezett matematikai olimpiák feladataiból hozott a „tarisznyájában", dr. Oláh György Komárnóból az ottani tehetséggondozás módszereiről beszélt magyar kollégáinak. A konferencia idei zalai előadója a nagykanizsai dr. TóberErnő, aki az algebrai átalakítások témaköréből mutatott be válogatott feladatokat. Első alkalommal vett részt és tartott előadást dr. Csákány Béla, a szegedi JATE tanára, egyben rektora. - Miben látja Ön a kanizsa konferencia hasznát, jelentőségét? - A hasznáról talán a végén tudnék véleményt mondani... jelentős dolognak tartom, hogy ez az országos szintű találkozó nem Budapesten van, hanem egy kis vidéki városban. Igaz, hogy ez kényelmetlenséget jelent azoknak a kollégáknak, akik az ország túlsó részéről érkeztek ide, de mindenképpen növeli a „nem Budapesten élők" rétegtudatát. Szakmai jelentősége pedig abban rejlik, hogy lehetőséget ad a matematikát oktatóknak, hogy rendszerezzék meglévő ismereteiket olyan előadók segítségével, akik a matematikát alkotó módon művelik. - Rektor úr, mi a véleménye a jelenlegi közép- illetve felsőszintű oktatási rensze-rünkről? - Bár m agam is középiskolai tanárként kezdtem pályafutásomat, mégsem merem minősíteni, mert ma már nincs rálátásom. Az én gyerekeim jó gimnáziumba jártak, és úgy gondolom, jó színvonalú a Landler Jenő Gimnázium is, mivel sok gyerek nyert felvételt innen egyetemre, főiskolára. Felsőfokú oktatásunk nagyon sokáig úgymond „el volt eresztve". A véletlenen, a személyes kapcsolatokon múlt sok esetben, hogy melyik városnak lett egyeteme, főiskolája, hogy melyik intézmény milyen mértékben részesült anyagi támogatásban... Az állam nem adta meg az elvárható anyagi, erkölcsi elismerést az oktatásban dolgozóknak, de maga a társadalom sem, mint az orvosok esetében. Persze, az egészsége mindenkinek nagyon fontos, a gyógyulás is azonnal érzékelhető, míg a zellem fejlesztése csak hosszabb távon hozza meg gyümölcsét... bár az elmúlt időszakra ez sem volt érvényes. - Az ön egyetemén az elmúlt tanévben indult egy mozgalom, amely változásokatkövetelt... - Igen, a legtehetségesebb ötödéves bölcsészhallgatók indították azzal a céllal, hogy megszűnjön az a számukra elfogadhatatlan helyzet, hogy az egyetemet kívülről és felülről vezéreljék. Az okos emberek, ráadásul ha fiatalok is, nehezen viselik el a hozzá nem értők irányítását. Én hasznosnak ítélem a törekvéseiket. Magunk úgy gondoljuk, hogy mindez erőfeszítéseket követel a társadalom egészétől. A gondok pragmatikus megoldásához ad segítséget a matematikusok kanizsai tanácskozása. Turi Mária Csákány Béla beszélget kollégáival. ( kanizsa 1989. november 3. A tűzzománc művésze Járási Ildikó világa eleven, varázslatos világ. Mesék világa, legendáké, az európai kultúrkör és a Kelet izgalmas találkozása. A műterem zsúfolt, a kívülálló számára áttekinthetetlen, de a zománcra formálódó arc fogva tartja a szemet. Járási Ildikó dolgozik és mesél: A Rozgonyi Iskola 5. osztályában kaptam egy aranyos tanítót, Kenyeres Béla bácsit. Ott ült mellettem órákon keresztül, s rajzoltunk, festettünk, s újra rajzoltunk. Végtelen türelmes volt. Én is boldog vagyok, ha felfedezek egy-egy tehetséget tanítványaim közötí. Gyakran felkeresnek ma is a gyerekek, mellém ülnek, mutatják rajzaikat és mesélnek... A tűzzománc készítésénektechnikájával Zánkán ismerkedtem 1976-ban az Úttörővárosban. Ott égett mellettem a tűz, vibráltak a színek és festettek a gyerekek. Csodálatos élmény volt! Én azóta is nagyon szeretem a tüzet. Aki érti a zománc természetét, ahhoz kedves és barátságos. Egy ideig egymás mellett futott a két vágány, rajzot tanítottam az iskolában, kevés szabadidőmben tűzzománc dísztárgyakat készítettem. De egy furcsa kis kitérő tovább színesítette, gazdagította az életemet. Pszichológiát tanultam, s Mérey tanár úrhoz jártam, a hipnózisról hallgattam előadásokat és gyakorlatokat is végeztem. Mindenkinek ajánlanám, hogy foglalkozzon vele, mert a mélypontokból való felemelkedésben segíti az embert. A tűzzománc mestere, Kátay Mihály tanár volt az én igazi tanítóm. Kecskeméten nyolc évig az ő műhelyének ösztöndíjasaként tanulhattam a szakma titkait. Minden nyáron ott dolgoztam e kiváló közösségben. Évente kiállításokat rendeztünk, örültünk egymás sikereinek. A műtárgyak technikájáról röviden: Fémrétegeket rakunk egymásra, zománc díszítéssel, s az égetés eredményeképpen kialakul a tervezett szín és forma. Volt olyan estém, mikor ötszáz lemezt kidobtam, mert rosszul sikerült minden. Az első, második és harmadik égetés a kívülállónak még semmit nem mutat, a negyedik rétegnél még csak az alapozás dominál, az ötödiknél elmosódottan megjelenik a kép, majd a különböző színű és anyagú díszítésekkel befejeződik a munka. Ugye milyen bájos női arc? Nagyon kell vigyázni a színezésre, mert a tűz segítségével harsogó színeket lehet alkotni. A giccs hamar létrejön. Én az őskori, mitikus világot szeretem, emberalakjaim is nagyon egyszerűek. Az ősi kultúrát tisztán jelképezik, őszintén. Sikereim szerény bizonyítékai a Képcsarnok Vállalat kiállításai. Győr- ben, Budapesten, Pécsett, Kecskeméten, Zalaegerszegen és itthon, Nagykanizsán is bemutatkoztam már. Ilyenkor megmutathatom magam, minden tárgyam helyettem beszél. Gondjaim nagyok, terveim szépek. Egy kis házat építek a Honvéd utcában. Műtermében és udvarán barátságos találkozóhelyet, otthont szeretnék teremteni művésztársaim számára is. Közösséget szeretnék érezni, kiktisztelik és segítik egymást. Járási Ildikó művésznő fáradhatatlan. Négy-öt éjszakán át dolgozik, nincs megállás és szünet. Csodálatos ez a belső energia! A tűz, mely forrón csap ki a villanykemencéből, ott ég az ő lelkesedésében, munkaszeretetében. D. L. k 1989. november . ( kanizsa ) Jusztitia segédje Jusztitiának, az igazság istennőjének van dolga bőven ezekben az időkben. Hogy őt magát nehogy elfogultsággal gyanúsítsák, - vagyis, hogy az a bizonyos mérleg valóban az igazság oldalára billenjen, - pontos műszerre van szüksége, l/ass László mérlegjavító és -készítő kisiparos 1974-ben került Nagykanizsára feleségével együtt, a Borsod megyei Sajólászlófalváról. Volt honnan ellesnie a szakma fortélyait, már édesapja is mérlegkezelőként dolgozott a Berentei Szénosztályozó Műnél. Miután a szakmát kitanulta, a miskolci Mérleggyárba került. Egy ott dolgozó zalai barátja javasolta azt, hogy próbálkozzon Zalában, mert ott kihalóban van ez a szakma. Később belépett a kisiparosok sorába. Szepetneken vásárolt egy családi házat, annak udvarában alakította ki a műhelyét. Hogy nem döntött rosszul, azt bizonyítja az a rengeteg javításra váró mérleg, amely a műhelye körül sorakozik. Az ajtón belépve tömény festék- és olajszag csapja meg az orromat. Szinte továbblépni sem tudok a különböző nagyságú mérlegektől. Amikor a szakma érdekességéről kérdezem, Vass László elmosolyodik és a következőt mondja: _ - A kívülálló bizonyára csak ezt a rendetlenséget, -ami nekem természetesen nem az- a csavarok savanyú szagát és az én olajfoltos kezemet és arcomat észleli. Ennek ellenére mi a szép ebben a munkában? Az, hogy óriási precizitásra, nyugalomra, pontosságra nevel és ösztönöz. A mérleg - ha nem is úgy tűnik - rendkívül érzékeny műszer, nagyon finoman kell vele bánni. A pontosságot súlyokkal állítom be és ha nem sikerül, megpróbálom újra és aztán újra. Kitartást igényel minden mérleg rendbetétele, hiszen általában nagyon rossz állapotban kapom meg ezeket. A megye hét ÁFÉSZ üzletei folyamatosan gondoskodnak arról, hogy legyen munkám. - Vásárláskor gondolom más szemmel figyeli a mérleget, mint a többi vevő. - Hogyne. A mérlegmutató mozgásából én már mindent tudok. Bizonyára nem állnám meg, hogy ne figyelmeztessem az eladót, de nem szeretek veszekedni, így nem is én vásárolok, hanem az asszony. Az asszony, Marika éppen vacsorát főz a családnak. A mai világban négy gyermeket nevelni nem mindennapi dolog, de a Vass házaspár erre is vállalkozott. - Laci szintén nagycsaládban nőtt fel, ők is négyen voltak testvérek. Az fel sem merült nálunk, hogy én ennél kevesebbet szüljek. Nem mondom, biztosan nehezebb, mint a kiscsaládosok-nál, de én akkor sem cserélek. A gyerekek közül a legnagyobb 14 éves, a legkisebb 8 éves és úgy lettek nevelve, hogy mindenkitudja a dolgát a ház körül. A fiúk az apjuknak segítenek iskola után, a kislány pedig nekem. Egy kisiparosnak könnyű négy gyermeket nevelni - öt- lik fel az olvasóban. Hogy ezt megcáfoljam, ne feledjük, Vass László és felesége egyedül, minden külső segítség nélkül vágott neki az új élethez és a négy gyermek az albérletben született akkor, amikor a családfő még állami cégnél dolgozott. Soha semmiféle támogatást nem kértek és nem kaptak senkitől. Mindent saját maguk, a szorgalmukkal értek el. A faluban már nem számítanak idegeneknek, - ottani emberektől tudom -mindenki a szívébe zárta a családot. - Ez valószínűleg azért van - igazol a családfő -, mert mi is sokan vagyunk itthon, így eggyel több, vagy kevesebb nálunk nem számít. Mi mindenkin segítünk, akin csak tudunk. A gyerekek is ezt látják tőlünk, hiszen az életben nagyon fontosnak tartom a testvérek összetartását. Vassék házát a végtelen egyszerűség jellemzi. Valami varázslatos van ebben a családban: a nyugalom, amiről maga a családfő is beszélt. De valami mégis csak nyugtalanítja: nevezetesen a szakma jövője. Mivel ez eddig is apáról fiúra szállt, szeretné, ha nagyobbik fia is ezt a mesterséget tanulná ki. Tudomása szerint a szakmunkásképzőben nem indul ilyen szak. Vass László mindenesetre megteszi a magáét, továbbra is szorgos és pontos javítója marad Jusztitia mérlegének. Dónay Nóra PANNÓNIA CIPŐIPARI SZÖVETKEZET (Nagykanizsa, Szabadság tér 8.) NŐI DOLGOZÓKAT kétműszakos munkarendbe, teljesítménybérbe FELVESZ Jelentkezni: a fenti címen a munkaügyön. qö ( kanizsat 1989. november 3. Népművelők dilemmái Juhász Imréné és Fehér Imre nem tegnap került a szakmába. Pontosan tudják, mennyit ér a népművelés és a népművelő ma, hogy probléma akad száz, jövő azonban csak egy van, s itt és most ereszti gyökereit az ingatag talajban. Juhászné: A MÁV Kodály Zoltán Művelődési Ház mindig a közösségi élet színtere volt. S mai gondja is ez: a közösség formálása. De az 50-es évek „lendületes" kultúrpolitikája már a 60-as évek elejére kifulladt, az intézmények elnéptelenedtek, kiürültek a formák, felbomlottak a nagycsoportok, s fékeződött a szellem-i mozgás. A kultúra hullámvölgybe került. Én úgy gondolom, hogy a ma adott értékrendszerben a műveltségnek egyre kisebb a rangja, s nem kevés erőfeszítésbe kerül a holtpontról elmozdulni. Fehér: Annál is inkább, mert buktató, hogy örökségünk a szakszervezeti-válla-lati működtetés, de az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Háznak lakóterületi feladatokat is el kell látnia. Ezt várja a tanács, az anyagiakat azonban csak a Hevesi Sándor Művelődési Központnak biztosítja. Juhászné: Nehézségeinket jelzi, hogy egy hónappal ezelőtt vezérigazgató-helyettesünk bejelentette, hogy 1990-ben huszonnégy intézményt már nem támogat, s ha mi is e csoportba kerülünk, az közel egy millió forintnyi elvonást jelent majd, tehát a perspektíva könnyen átlátható. Fehér: Esetünkben ez a fenntartói-támogatói viszony már megszűnt. A KFV korábbi, 90 ezer forintos támogatását elvonta, s tudomásunk szerint ezt az összeget is a HSMK használja. 2 millió 300 ezer forintból gazdálkodunk, s ha nem volna a DKG 900 ezres juttatása, nem tudnánk a működés feltételeit megteremteni. Addig létezünk, amíg ez a vállalat prosperál. Juhászné: A MÁV például 1990-től veszteséges, pedig a vállalatok a művelődési intézményeket csak a nyereség terhére támogathatják. A vasút egyébként is szolgáltató vállalat, nem haszonérdekeltségű. Mi a Iegrosz-szabbal, a felszámolással is számolunk. Fehér: Nem beszélve arról, hogy esetünkben a DKG csak céltámogatást nyújt: a fúvószenekar létét biztosítja. Ezért volt súlyos hiba a többi olajos vállalat visszavonulása. Juhászné: Ami bevételt hozna, egy-egy nagyrendezvény szervezése, ma már képtelenség. Két hivatásos művész tiszteletdíja húszezerforint körül van, tehát ele- ve lemondunk róluk. Nincs kompenzációs lehetőség. Fehér: Az anyagiak hiánya persze a tartalmi munkát is érinti. Bevallom, olyan műsorokbevételeivel próbálunk talpon maradni, melyekkel -kimondva, kimondatlanul - a valódi értékek szintje alatt vagyunk. Diszkót szervezünk, vendégül látjuk a Beat-ricé-t, de „nem ilyen lovat akarunk." Igaz, hogy pódium-műsorainkban - a bevételekforgatása révén - meghívhattuk dr. Paizs Istvánt, Moldova Györgyöt, készülünk Koncz Gábor fogadására, de a belváros kulturális igénye és a mi lehetőségeink között szakadék van. Juhászné: A „Kodály" elöregedett városrészben áll, ehhez kell igazodnunk. Igyekszünk ezért a szükségből erényt kovácsolni: visz-szakanyarodunk a régi közösségi formákhoz. Ismeretterjesztő és klubmunkánk a kisközösségekre épül. Nyelvtanfolyamokat, számítógépes, gépíró, szabó-varró tanfolyamokat szervezünk, s igyekszünk nyugdíjasaink társaság-igényét is kielégíteni. Ezek bevételi források is, de a folyamatos működtetés mégis csak zökkenőkkel jár. Hadd utaljak arra, hogy például a klubok évi 10 ezer forintnyi támogatást kaphatnak csak, s ebben a klubvezetők bére is benne van. Nagy szó ezért, hogy kertbarát klubunk, debreceni és pécsi kiállításával, országos sikereket is elkönyvelhet már. Fehér: Ami a napi munkát igazán nehezíti, hogy oda szociális gondok is betolakszanak. Mi azonban szívesen segítünk. A vállalatok hétvégi műszakjai idején foglalkozunk a gyerekekkel, segítjük a kisnyugdíjasok étkeztetését, börzéket szervezünk; olcsó árukat kínálunk, bálás ruhát, burgonyát. Nem kimondottan népművelői munka, de szükséges. Juhászné: Mégis tudunk értéket teremteni. Várótermi tárlataink Ősze András műveivel, a házsongárdi panteon és Keszei Sándorné szőtteseinek bemutatójával, sikeresek voltak. A MÁV Dél-Zalai Táncegyüttes - az ÁFÉMSZ és a Zefag támogatásával - pedig már európai hírű. Fehér: Fontos, hogy nyitottak maradjunk. Befogadtuk az aiternetívokat, s nagy hatású akciónk volt Dinnyés József Erdély támogatására kezdeményezett egyhetes programja. Az Országos Béketanács elismerő oklevele is közéleti munkánk sikerét igazolja. Juhászné: A legnagyobb dilemma mégis a fennmaradás. Fehér: Ha a művelődési intézmények munkájának városi szintű egyeztetése is megtörténik, ha a tanácsi túl-szabályzottság megszűnik, s követelés helyett támogatást is remélhetünk, a kis művelődési házak közösségi munkája is betöltheti a maga szerepét. P.P. 1989. november 3. ( kanizsa t 11 Szupertrabant Aligha van fiatalember, aki ne szövögetne álmokat életének egy bizonyos részében csodálatos, áramvonalas, szupergyors autóról. Aztán eltelik az álmodozások kora, és örülhet, aki végül hozzájut egy Skodához, Ladához, Wartburghoz. Kováts Tamás, a Rózsa úti Barkács-bolttulajdonosa még ennél is lejjebb kezdte. A hetvenes évek közepén vásárolt első autója egy 1961 -ben gyártott Trabant 500-as volt. 1978-ban, egy balesetet követően komolyabb járművet vásárolt, egy Trabant 600-ast. Ez az autó ma már 25 éves, mégis csodájára járnak a kanizsai autó-barátok. - Az Autósélet című újságban olvastam arról, hogy Trabantba Fiat-motort építettek. Ez keltette fel az érdeklődésemet. Egy budapesti járműtervező mérnöktől vásároltam aztán meg a dokumentációt, és az alapján végeztem el idén nyáron az átalakítást. Tavasszal még egy 22 lóerős, kétütemű motorú Trabanttal jártam, most pedig egy 47 lóerős, négyütemű Trabantom van. Levelek M-nek Egy . ez a motortér kicsit más, mint a megszokott Papíron 140 km/óra a végsebessége, de ennél többet tud. Ez az autó most jobban gyorsul és a végsebessége is nagyobb egy széria Zsigulinál. - A motorcsere mellett még milyen változtatásokat kellett végezni az autón? - Köztudomású, hogy a Trabanton nincsen fék, csak lassító berendezés. Erre a kocsira egy Wartburg 353-asnak a fékje van felszerelve, ez rendesen megfogja az autót. Azzal, hogy más lett a fék, változott a kerék felfüggesztés is. Egy új típusú Trabant kerékagyát szereltem fel, erre került a fék, így nagyobb a kerék távolsága. Elől és hátul is kellett változtatni a kerékdőlésen is. Máshová került a benzintank, a fenéklemezbe süllyesztettem egy 38 literes Zasztava tartályt. - Szó volt már Fiatról, Wartburgról, Zasztaváról. Van még, ami eredeti ezen az autón? - A kézifék kar. De nem kellett változtatni a karosszéria elemeken sem. Az alját kellett csak egy kicsit megerősíteni, mert ez most már végül is egy 25 éves autó. Egyébként a korábbi, 500-as Trabantom használható alkatrészeit elraktam, ebből pótolom, ha valamire szükség van. - Hallott már az Önéhez hasonló járműről? -Tudomásom szerint ilyen típusú autót nem alakítottak olyan módon át, mint ahogy én tettem. De van Kanizsán egy 601 -es Trabant, amelyben szintén Fiat motor van. Erről azérttudok, mert a gaz-dája nálam érdeklődött, hogy hogyan lehet ezt az átalakítást elvégezni. - Tizenegy éve van önnél ez az autó. Azóta szinte folyamatosan alakítgatja, változtat rajta. Most készen van a nagy mű. Ezek után csak utazgat vele, vagy esetleg eladja, újból vásárol egy régi Trabantot, és élőről kezdi az egészet? - Nincs szándékomban eladni akkor sem, ha majd lesz másik autóm. Hozzám nőtt ez már nagyon. -molnár- Kamaszkorunk legszebb ősze volt. Az ég egyetlen tág lobbanás, s lombok telten, súlyosan, ahogy a szilvalekvár édes illata zúdul rájuk, s én loholok az osztályba, tíz perccel nyolc előtt mindig. Micsoda október volt, Magda! A fiúk ott álltak aznap is, de a szavakban a tizenkét nap kihűlt. Riadtak voltak és némák. Anti bizonykodott csak, hogy segítségért kiáltott a rádió reggel, Gábor hadarta, hogy igazoltatták, s én, hogy tankok mellett préseltem át magam, s hogy megvagyok, isteni szerencse, hiszen a házbeli hűséges utánam rikkantotta, hogy katonaköpenyben láttak öt napja, tudja. Néztem a többieket, és hittem: nem a félelem, a holnap vacogtat újra. Tanárainkat aztán sorra gazembernek mondták, bolonddá tett nemzedéknek minket, s tavasszal már ellenforradalmi bandának, s tetteinket bűnnek. Gyanakvás vett körül, fenyegetettség. Ami fájt, titokká dermedt halkan. Krónikát Irtunk a forradalomról akkor, padlásra rejtettük, matracok alá, pedig nem volt benne más, mint azok dicsérete, akik hinni tanítottak, kiket bíróságok aláztak meg sorra, s kikért gyertyát gyújtottunk halottak napján - bújva. Később, az iskolából kiverve, ország cőavargói lettünk, tizen. Mégis itt vagyunk, mégis élünk! S hogy kamaszkorunk legszebb ősze volt, már tudjuk, s hogy újmódi zsarnokságok mocska föl nem érhet hozzá soha. Ezért, ha gyertyát gyújtasz este, ne a múltakért, a jövőért égesd, Magda! 1989. november 3-án Pék Pál Kovács Tamás és a szupertrabant. 12 ( kanizsa 7 1989. november 3. Fogalom? Landler Jenő Gimnázium-fogalom. Fogalom azoknak, akik különböző okok miatt nem járnak, nem járhatnak ide, és fogalom azok számára is, akik itt tanulnak, dolgoznak. Már hót éves koromban tudtam, hogy gimnáziumban fogok tovább tanulni. Az sem volt vitás, hogy melyikben. Hiszen dédapámtól a nővéremig, nagyanyámtól a nagynénémig szinte az egész család az iskola köveit taposta. így tehát érthető, hogy nagy izgalommal vártam az évnyitót, s az első napot. Annak ellenére, hogy szomorúan vágyakoztam volt osztálytársaim után, kíváncsisággal telve léptem be az új osztályba, abba a világba, ahol négy évig együtt leszünk jóban-rosszban, s próbáljuk megismerni osztálytársaink természetét, elfogadni, megszeretni őket „bogaraikkal" együtt. Az első hét könnyű volt... Csak puhatolóztunk, ismerkedtünk egymással és a tanárokkal. A második héten döbbentünk csak rá, hogy bizony most már tanulni is kell. Mint már említettem, a nővérem is itt tanult. Őt 4,8-as átlaggal vették fel ''az iskolába, engem 4,6-al. Nagyon boldog voltam, amikor megjött a levél, hogy felvettek. Aztán egyre több (volt) osztálytársam örvendezett, hogy ő is „landleros" lesz. Amikor néhányan odajöttek hozzám és mondták: lehet, hogy osztálytársak leszünk, azt hittem rossz vicc az egész. De aztán kiderült, hogy ez nem vicc, hanem nagyon is komoly. Az EMLÍTETT TANULÓK ATLAGA nem érte el a 3 egészt. Hová süllyedt a fogalom, a régi színvonal, a Landler nevezetessége, miszerint ide csak jó tanulók járhatnak!? Vagy a pótvizsga mindennapos dologgá válik? Az én osztálytársaim közül is vannak néhányan az előbb említett szinten, máris észrevehető, hogy kezdenek leszakadni. Egészében az iskola nagyon jó benyomást tett ráfn, s remélem mégiscsak megtudja őrizni azt a legendás, régi színvonalat, amiért én idejöttem, s egyszer talán majd büszke leszek rá, hogy én is a Landler Jenő Gimnáziumba jártam. Talán... H. J. BONGÓ! - mondta a kisnyuszi az elefántnak, és várakozó álláspontra helyzekedett. - Nem veszek - mondta az elefánt, és megpróbált összezsugorodni, de félúton abbahagyta - Te figyelj - így a nyúl - ez egy fantasztikus üzlet. - Tudom, - válaszolta az elefánt, és visszanőtt. - Ideadsz egy ezrest - fokozta a nyúl. - Nagy túróst - reagált az elefánt és menekülni próbált, de a nyúl elállta. - Fő a gyorsaság és a becsület - közölte lakonikusan a nyúl. -AHA...-vélte az elefánt, - ...és ha az ezrest ideadod, megkapod a névsort... - ...hrrrr ....hrrrr - mondta az elefánt, és lilulni kezdett az a nagy állat. - Rosszul vagy? - faggatta a nyúl-gyere, igyunk egy sört, támaszkodj rám... - Anyu! - zihálta az elefánt, de a nyúl könyörtelen volt: -Aztán az első névre feladsz kétszer 500 forintot... - ...nem adok fel! - ...de feladszt, mert megverlek! - szögezté le bátran, határozottan, szinte megalkuvás- mentesen a nyúl, és toppantott! Ekkor az elefánt a nyúlra hs-lyezkedett, és ezt nem hagyta abba egykönnyen. - ... már az első fordulóban • visszakapod a pénzed - igazította meg füleit a nyúl. - Na, hol az a sör? - kérdezte az elefánt. - Bongó! - mondta a nyúl. Az elefánt erre összetépte, ízekre szedte, miszlikbe aprította, sapkát csináltatott belőle, feltette a fejére, letépte, leköpte és otthagyta. Akart venni egy újságot. - Bongó! - mondta az újságárus menyét. Haza akart menni. - Bongó! - mondta a taxisofőr ürge. - Bongó! - mondta a hamburgeres. - Bongó! - mondta a rendőrlámpa. - Bongó! - mondta az esőkabát. - Bongó! - mondta a cipőfűző. - Bongó! - mondta a dongó, és szúrt! No, hát ezt már nem! - sikíto-ta az elefánt, és beállt a sorba! Béres cseppekért. Tiszai Szilárd Egy műemlék halála Kanizsa városának értékes műemléke (lehetne) az Inkey-sírbolt, amit 1768-ban építettek, és közvetlenül a Zalaegerszegre vezető forgalmas főút mellet áll egy dombocs-kán. A késő rézkorban az egész Kárpát-medencében elterjedt az ún. „Péceli kultusz". Többek között ennek az emlékeit is megtalálták az itt végzett ásatások során. (Érdekességnek megemlíthetünk egy bikát ábrázoló bronzkori agyagszobrocskát). Ma jellegzetesen barokk külseje van az épületnek. Kis magasságú fal veszi körül. Messziről nézve, a kis sírbolt tényleg impozáns látvány. Viszont ha közelebb megyünk... A sírkápolna és az azt körülvevő fal között meílmagasságig érő gyomnövények fajainak serege található. A legszembetűnőbb mégis az a kőszobor, ami e vasrácsos „bejárati kapu"mögött áll közvetlenül. Ki tehette oda? És miért pont oda? A műemlék körül - gaz által benőtt -legalább fél tucat kőszobortöredéket fedezhet fel a figyelmes nézelődő. Ennyit a külsőről. A kápolna kőkockás „padlóján" körös-körül téglák, törmelék, szemét, üvegcserép. Pont az „ajtóval" szemben a falnak támasztva áll az a rozsdás vaskapu, aminek a sírbolt bejáratánál kellene állnia. A meny-nyezeten alig észrevehető fest- ményrészlet látható, valamelyik szenttel. A vakolathullás tönkretette, megsemmisítette (!) a falfestményt. Ha a kápolna belsejében szétnézünk, megakad szemünk a gondosan leterített szalmán no meg a hamun. Legalább ez a haszna megvan ennek a szerencsétlen építménynek. A csö-ves(ek), aki(k) itt lakik (laknak) örülhetnek, hogy „fedél" van a fejük felett. Ezzel azonban nem elégednek meg. A belső fal telis-tele van Írogatva 20-30 cm-es betűnagyságú trágár kifejezésekkel. Ezek a kifejezések persze nem azt taglalják, hogy a műemlékek védelme és felújítása helyett miért a Helyőrségi Klub épületét tatarozzák 3 év 3x365 napján. Ilyen eszközökkel akár neki se álljanak a többi műemléknek. 1989. november . ( kanizsa „Szól a szív"-ért szól a zene Tünde „Őszintén akarok élni, és csak annyit elérni, Hogy jókedvem senkit se bántson, És ha fáj a szívem valamiért, Ne nagyon fájjon." Igazság - szeretet - béke! Szépen hangzik, de egy kicsit giccses. Hiszen hol van ma a szeretet és a béke, amikor már a 2-3 évesek is „puskával, pisztolyokkal" játszanak. S példaképül'' Schwarze-neggert, Stallonet választják. Tőlük tanulnak igazságot is! Tünde ahétvégén a „vallás" feliratú palackot törte össze Nagymaroson. -Úgy érzem nem hiszek Istenben - kezdi Tünde -, de sokszor még jómagam sem tudom. Az egyik barátom elvitt Kiskanizsára, ahol péntekenként összejövetelt tartanak a hivők. - Nem érezted magad furcsán közöttük? - Az elején kicsit. De segítettek: ugyanúgy szóltak hozzám, mintha én is közéjük tartoznék. Még arra a Nagymarosra is meghívtak. - Ott milyen programotok volt? - Volt egy szentmise. Aztán különböző alapítványok tagjai szólaltak fel.. -Például? - Hú! Hát pl. a magzatvédők. Jó volt hallani, hogy más is úgy gondolkodik, ahogyan én. Hogy ha valaki elveteti a gyerekét, ugyanolyan bűnt követ el, mint ha megölne valakit. Mert hiszen az embrió ugyanolyan lény, mint Te vagy Én, csak más stádiumban. És Magyarország ne az abortuszairól, öngyilkosságairól legyen híres. Itt a családokban kell keresni a hibát. Mert a mai családokban hiányzik az összhang, a megértés, az őszinte szó, a szeretet. - Valami politika, vagy ilyesmi? - Á nem. Semmi köze a vízlépcsőhöz. De sokan mondták -tudod így - gúnyosan: „Na, mi van? Mentek tüntetni? Pedig nem. Ez vallás - hit - Isten. Nem Magyarország-Csehszlovákia-Ausztria. Mindenki egyforma volt. Tényleg, mintha már évek óta ismertük volna egymást, mint a testvérek. És olyan felemelő érzés volt a zuhogó esőben, kéz a kézben..., és énekeltünk. Ha bármi bajom lett volna, bárkihez fordulhattam... - De ha nincs semmi bajod, csak a hecc kedvéért mentél ki? - Ezt én nem mondtam! Nem érzem egészen jól magam, itt ebben a világban. De hogy a fiatalabbaknak jobb legyen, sokat lehetne tenni. Szerintem a vallás egy jó irányítópont lehetne. De sokan csak a káromkodásokból ismerik Istent. - És Te hogyan képzeled el a kifogástalan környezetedet? - Hát... „Ahol a szemekben tiszta fényt nem látsz, Ne keress engem sosem" - énekli a Piramis. Én is valahogy úgy gondolom. - Említetted a gondjaidat is. Azokkal mit kezdesz? - Kisebb koromban vallásos voltam - no nem olyan nagyon. Most már a zenében keresek vigaszt. - Tehát neked a zene az istened? - Megint félreértettél! Ez a világ -nem tudom te hogy látod - szerintem félelmetes. És ilyenek, hogy hazugság, vagyis a képmutatás - undorítóak. Van aki ezek elől a halálba menekül, van aki a kábítószerbe -én a zenébe. - A kábítószer is olyan, mint a vallás, ugye? - Hiszen az is, meg ez is „csali" egy menedék! - Ahogy vesszük. Nem ítélem el a kábítósokat, nem is tartom őket undorítónak. Magatartásukat csak megelőzni lehetne. Ehhez viszont előbb teljesen meg kéne változnia minden embernek. Ezek Tünde gondolatai... De hol is kezdtük? Igazság - szeretet - béke! Vajon Tündét - s minket is - ki tanít meg az igazságra? Nóvák Anikó Színház? Egyszerűen nem tudok közelebb kerülni a színpadhoz, messze vagyok tőle, sok a hang, hosszúak a széksorok, rengeteg fej mutat nekem hátat. Mondatfoszlányok tapadnak a szemembe, nem hagyják látni az értékes mozgást. Értelmetlen így itt ülnöm és néznem a fényeket, az agyagból gyúrt figurákat, h« kezük nem ér el a lelkemig, ha szavuk nem szorongatja meg az arcom a velük összekeveredő, őket eltaszító, széksorokból felbugy-gyanó nevetések miatt. Akkor mit ér a színház, ha nem hagyják élveznem és befogadnom? K. E. 1987. tavaszán - Balogh Tibor elnökletével - létrejött egy alapítvány a vak gyerekek segítésére. Tagjai között találjuk a vakok általános iskolájának igazgatóját - Hercsfai Katalint, valamint még két intézeti tanárt. A „Szól a szív" a Zeneművészeti Főiskola előkészítős növendékeivel és a bécsi főiskola növendékeivel közösen terjeszti a művészeti zenét (komoly zenét). Egy ilyen „terjesztő" koncertet Kanizsán is hallhattak volna sokan, pénteken 13-án. Lehet, • hogy szerencsétlen nap volt, de a művészek kitettek magukért, s a színvonalas produkció még némi haszonnal is járt. De még mindig nem tudjuk, hogyan segíthetünk a vakokon a húszasunkkal? Vagyis: mi a célja az alapítványnak? - A fő cél - mondja Németh Tamás zongoraművész - egy uszoda építése a vakok általános iskolájában. De ezenkívül olvasókészüléket is szeretnénk beszerezni. Bár 7 darab már van, a cél, hogy minden gyereknek legyen. Ezt Optaconnak hívják, és egy darab ára: 360.000.-Ft. Valamint beszélő computerek is jól jönnének. - Ezt a pénzt a belépőjegyek árából össze tudják szedni? Hiszen olyan kevesen voltunk! - Ez egy visszatérő jellegű látogatás lesz. Az ország különböző városaiban járunk, és hogyha már megismernek bennünket - amihez a televízió műsora is segíthet - akkor egyrészt az alapítvány érdekében, másrészt a muzsikusok kedvéért legközelebb többen leszünk. Úgy tartjuk: sok kicsi, sokra megy. És nem csak kérni szeretnénk, hanem valami élményt is nyújtani. - Tehát összejön az a 300 gyerek szorozva 360.000 Ft és az uszoda is? - A komolyzenei koncertek elsődleges célja-veszi át aszót az elnök, Balogh Tibor - nem az, hogy az itteni bevételből épüljön az uszoda. Itt egy propaganda munka folyik, plusz a művészi zene megszerettetése. Tehát azzal, hogy mi most itt járunk, ezek a szórólapok elkerülnek a nagyobb cégekhez, ahonnan ezres, tízezres nagyságrendben jönnek az adományok. És ha ezt beszorozzuk olyan 15 várossal, mint pl. Veszprém, Eger, Szolnok..., és a tévének is sikerült eladnunk 6®y produkciót. Ez a koncertkörút jelenleg 35.000.-Ft-os haszonnál tart. Az alapítvány számláján a 2 év során adományokból, koncertekből közel 3 millió forint van. Ezenkívül van egy autóbu- szunk, amit a gyerekek kirándulásaira használunk. Illetve ha koncertezni nagy csapattal megyünk - a buszba ülünk be. Valamint van még egy személygépkocsink is, és - ahogy Tamás is mondta - azok az eszközök, amik a gyerekek beilleszkedését, tanulását segítik. - Említette, hogy sok magyar városban voltak már. És a továbbiakban mik a terveik? - Amire büszkék vagyi/hk: a kezdeményezést meghívták november 25-én New Yorkba, és még két amerikai városba. Bostonban a vakok intézetét fogjuk megtekinteni, ahol Hercsfai Katalin fog egy együttműködési szerződést kötni. Ez remélhetőleg komoly segítséget jelent nekünk is. És ezt először ti fogjátok propagálni! - Milyen anyagi kereteik vannak az útra, hiszen gyűjtenek - és a repülőjegy drága? - Egy ilyen külföldi utat sponzorál-nak, tehát egy svájci légitársaságnak megéri, hogy az irodájukat reklámozzuk - folytatja Balogh Tibor. És ezt a koncertprogramot fogjuk lepróbálni november 11-én Miskolcon. - Nem tudom, maguk hogy látják, de szerintem igen kevesen voltunk. És a kivezényelt osztályok sem jelenthetnek hosszú távon megoldást! - Valamit türelmesen ki kell várni! Ha nagyon könnyen ki akarom védeni a kérdést, ázt mondanám: egy komolyzenei koncerten 100 ember az azért elég, mert a többi köhög, prüszköl, zavarja az előadást, művészeket. Végül is az alapítvány célja nem az, hogy ebben a kérdésben tiszta vizet öntsön a fejekbe. Mi a szerződést megcsináltuk, idejöttünk. A produkciót művészi szinten végig vittük. Jövőre már biztos nem kivezényelt osztályok lesznek, hanem akik tényleg szívvel lélekkel a koncertre jönnek. Vagyis építkezünk! És ebbe belefér az is, hogy ma nem kaptál maltert, holnap esetleg cementet nem kapsz... De egy kis társadalmi munkával minden megoldható! Vagy nem? Pl. ha minden kisdobos és úttörő őrs csak 1 Ft-ot ad, az is már 65.000.-Ft. És ha minden Magyarországon élő ember? 1 Ft miatt még senkinek sem kellene egész hónapban kuporognia! A jelszó továbbra is József Attila „Rejtelmek" című művének egyik sora? .....és szól a szív..." Ehhez egy számlaszám is tartozik: 218-98141-3762 „Építkezzünk!" 14 ( kanizsat 1989. november 3. Pillanatok a nyárvégi MHSZ napról Rádiózni is lehetett. A repUlés és az ejtó''ernyó''s bemutatón Is kellemesen szórakozhattunk. (Fotó: Szakony Attila) Kedves barátaink Az MSZMP XIV., illetve az MSZP I. kongresszusa nem hozta meg azt az eredményt, amelyért harcba szálltunk, és amelyért az MSZMP-ben küzdöttünk a reformköri mozgalom tagjaiként. A kongresszuson az MSZMP világosan és egyértelműen nem vált szét irányzatai és áramlatai mentén, nem hozott létre a benne feszülő politikai ellentétek megtestesüléseként több új politikai pártot. így azok az egymást kizáró, de egymás útját lépten nyomon keresztező áramlatok jelenleg is benne feszülnek. Afentiek miatt a reformkörök az országban sok helyütt elvesztették önazonosságukat. A baloldali mozgalmakhoz való viszonyuk tisztázása, illetve a kongresszus munkájának megvitatása céljából feltétlenül szükségesnek tartjuk országos reformköri találkozó összehívását. Meg kell vitatni, hogy az MSZP tagjaként, független reformkör mozgalomként, vagy új radikális szocialista párt létrehozásával, egy hiteles új baloldali mozgalom híveként kívánunk harcba szállni - az ország reális helyzetéből kiindulva - a nemzet felemelkedéséhez. Az országos találkozót Nagykanizsán javasoljuk megtartani 1989. november 11-én, szombaton délelőtt 10 órától. (Szállást pénteken, szombaton igény szerint biztosítani tudunk.) Kérünk benneteket, hogy jelentkezéseteket lehetőleg létszám megjelölésével (nov. 6-ig) a következő címre eljuttatni szíveskedjetek: Cím: Jászberényi László igazgató 8800 Nagykanizsa, Petőfi u. 5. 406. sz. Polai János Ipari Szakmunkásképző Intézet Kollégiuma Telefon: 06-93/14-173 Nagykanizsai Reformkör Jászberényi László dr. Drill Gábor, választmányi tag dr. Izsák Attila, választmányi tag. A tűzoltó kosárból sok gyerekkel együtt, ml Is megnéztük... ...hogy milyen a kilátás. 1989. november . kanizsa Visszapillantó Labdarúgás Olajbányász-Sopron 1-0 (1-0) Góllövá: Zrínyi (ll-esbdl) Végig küzdelmes, változatos mérkőzést láthatott az a két és félezer szurkoló, aki a hazai siker reményében kilátogatott az olajbányász pályára. A piros-kékek kezdtek jobban és Hegedűs hamar megszerezhette volna a vezetést, de túl nagy gólt akart lőni - 8 méterről nagyot is lőtt - de sajnos fölé. László buktatása után a biztos ítéletvégrehajtónak számító Zrínyi egy pillanatra kétségbe ejtette a szurkolókat, 11-esből lőtt labdája épphogy befért a bal kapufa mellett Keszei Ferenc a soproniak edzője, a szünetben: - Egészen a gólig csak a saját kapunkat védtük. Utána viszont a csapat elkezdte játszani azt, amit tud. Helyzetekben és játékban is egyenlőek voltunk az „olajjal". Madár Gábor az Olajbányász edzője, a szünetben: - Rendkívül könnyed, lezser a játékunk, ebben vannak pozitív elemek, de úgy érzem, ez a teljesítmény kévés lesz a győzelem megszerzéséhez: A pihenő után a vendégek lőhettek volna gólt, majd ismét Hegedűs volt az, aki a felső lécre leadott lövésével behorpasztotta a kapufát Ezután felváltva maradtak ki a helyzetek. Madár Gábor a mérkőzés után: -A második félidőben a csapat lelkesedése, küzdeni tudása javult Helyenként gyorsítottuk a játékot, azonban a beadások sok esetben az ellenfélhez kerültek. Voltak jó néhány mélységből indított támadásunk, ezeket viszont nem tudtuk értékesíteni. összességében úgy érzem az egy gólos győzelmet megérdemeltük. Keszei Ferenc a mérkőzés után: - Egyszer hibáztunk, és ezt az Olajbányász kihasználta. Utána teljesen nyílt lett a játékés meggyőződésem, nekünk is voltak arra lehetőségeink, hogy ezt a mérkőzést legalább x-re kihozzuk, ami amúgy a játék alapján is ehhez állt közel. Takács Valér a DKG dolgozója:-A mérkőzésről, már ami a szinvona- lat illeti, sok jót elmondani nem lehet Változatos mérkőzés volt, elég nagy irammal, de sajnos nagy hibaszázalékkal játszott a csapat. (K.Z.) Kézilabda A város minőségi csapatai közül legtovább az Olajbányász SE NB I B-s női csapata jutott el az 1989/90. évi Magyar Népköztársasági Kupában. A kanizsai lányok a legjobb 16 közé jutásért mérkőztek, akik az NB I-es Vasas együttesét fogadták az „olajos" munkacsarnokban. A találkozóra kétszázötvenen voltak kíváncsiak- a bajnoki mérkőzéseket általában 100-150 néző tekinti meg és látványos játékot vártak az egykori neves, sokszoros magyar bajnoktól. Nos ezúttal inkább a játék küzdőjellege domborodott ki és csak a hírmondónak megmaradt egykori válogatott Hajdú tűnt ki a fővárosiaktól. A MNK találkozót követően Szlo-boda Józsefet, az olajosok technikai vezetőjét kértük egy rövid összegzésre: - A mai kézilabdázása már más, mint amit pár éve láthattak a sportágat kedvelők. Sajnos a színvonal jelentősen visszaesett. A korábban itt szerepelt Sterbinszky, Gódomé, Angyal, György, Ráczés kitűnő társaik utódlására még vámi kell. A mai Vasas-állomány még nagyon messze van az elődöktől. Ami a mai csapatunkat illeti, arról annyit, hogy a fiatal társaság - a többség ifjúsági játékos - megtette a magáét. Sőt a második 30 percben, a befejező 5 percet leszámítva felváltva estek a gólok, vagyis abban a szakaszban egyenrangú ellenfele voltunk az élvonalbeli piros-kékeknek. Vasas - Olajbányász 29:19/14:6/ Legjobb dobók: Hajdú /12/, illetve Mátyás /8/. Vízilabda A Magyar Népköztársasági Kupában ezúttal második alkalommal rajtolt a Kanizsai Vízmű SE csapata (ezelőtt két évvel Cseh Sándor edző vezetésével debütáltak az MNK-ban, de akkor szabadtéren). - Az OB ll/B-ben szereplő csapattal neveztünk be az 1989/90. évi küzdelmekbe, amelyre a bajnoki küzdelmek befejezése után került sor. Éltünk a lehetőséggel, ami újabb játékra, tapasztalatszerzésre adott nagyszerű alkalmat - mondta Molnár István, a Vízmű SE úszó- és vízilabda szakosztályának vezetője. A fiatal kanizsai csapat az MNK selejtezőben vett részt, melynek játékosedzője Szölősi Csaba. A „B" selejtező csoportban 5 együttes szerepelt egyfordulós, körmérkőzéses rendszerben. - A fedett uszodában fogadtuk Kecskemét és Cegléd csapatát, míg a fővárosban mérkőztünk a Tipográfia és a Csatornázási Művek SK ellen. A mi csapatunk volt a legfiatalabb, így ellenfeleink még jóval előbbre tartanak. Bár valamennyi találkozón vereséget szenvedtünk, de a játékosaink mégsem okoztak csalódást, - hangoztatta Szabó György, a csapat technikai vezetője. Az MNK küzdelmei során a kanizsai csapatban a következők szerepeltek: Leposa, Kertész, Gruttó, Szölősi, Szegi, Kálovics, Szemerédi A, Végh, Törgyekes, Szemerédi J., Csetneki. A játékosok közül kitűnt a 7 góllal legeredményesebb Gruttó, Kertész valamint a kapus Leposa. (balogh) Búcsú az Ettu Kupától Az ETTU Kupában rajtolt kanizsai csapat. Alinak (balról-jobbra): Bizó (tartalék), Szabó, Jurik Gyuláné edző", Mausz, Gazsi. Soproni Tibor felv. Az Ettu Kupa második fordulójának kanizsai mérkőzése bensőséges ünnepséggel kezdődött. A felsorakoztatott vezetőket és játékosokat Zsoldos Ferenc, városunk tanácselnöke köszöntötte, majd C. Vincenso, Vittoria város fiatal polgármestere válaszolt a kedves szavakra. A közel 3 órán tartó mérkőzést követően - az olaszok jutottak tovább - így vélekedtek a megkérdezettek: C Vincenso, polgármester, csapatvezető: - Kedves, barátságos volt a fogadtatás és nagyon sportszerű, színvonalas a kupatalálkozó. Mi nagyon sokat áldozunk erre a proficsapatra. Természetes, hogy igen boldog vagyok a fölényes győzelem eléréséért. A mi csapatunkat ,jdobogós" helyre várom. Czuppon Árpád SK-elnök, csapatvezető: - A jobbik csapat nyert. Mi nem tudtuk felvenni a versenyt a nagyszerű Vriesekóppal, aki mellé felnőtt Zampini. Mindent egybevetve a mi csapatunknak kellett volna nyerni 5:4-re, de elúszott két győzelem. F. Quartarone, az olasz csapat edzője: - A holland játékosunk igazi - sztárvendég, - aki igazolta, az előzetes várakozást. Remekelt ós az olasz bajnok Zampinivel örömteli órákat szerzett a sportszerű kanizsai közönségnek. A mi játékosaink labdabiztosak voltak, remekül szerváltak, ami a kedves magyar barátainkra ezúttal nem voltjellemző. Jurik Gyuláné a Bútorgyár edzője: - A látottak alapján lett volna esélyünk a nagyon szoros mérkőzésre. Szerintem atovábbjutás a kupatalálkozó közepén úszott el, amikor Gazsi meglepő vereséget szenvedett. Az is igaz, hogy Mausz is közel állt a bravúrhoz, de a döntő pillanatban „gyorsított", s ez megbosszulta magát. Gratulálok az olasz csapatnak, akiket a döntőbe várok. 16 ( kanizsa t 1989. november 3. Üloröplabda bajnoki forduló Kanizsán Az 1989/90. évi üloröplabda országos bajnokság ,A" csoportjában az őszi idény harmadik fordulóját holnap és vasárnap rendezik meg, Nagykanizsán. Az idei bajnokságban, a minőségi első osztályban 5 csapat rajtolt, köztükcsapatunk, az Nk. Hamburger.SK együttese. A bajnoki küzdelemsorozatot többszakaszos rendszerben bonyolítják le, elsősorban takarékossági szempontok figyelembevételével. így azután a résztvevő csapatok székhelyén összevont fordulókra kerül sor. Mi, az előző bajnokságban ezüst érmesek voltunk, most sem adjuk alább, sőt merész terveink is vannak. Titokban arra készülünk, hogy „elkapjuk'' a bajnok Nyíregyházát. — hangoztatta Czimmermann József, a kanizsai csapat és a magyar válogatott egyik erőssége, aki eddig 68 alkalommal szerepelt címeres mezben. A Cserháti SZKI sportcsarnokban holnap 17.30 órakor a nyitómérkőzést Nagykanizsa vívja a szombathelyi Vasakarat ellen, azt követi a Nyíregyházi Piremon-Pécsi Lendület találkozó. Vasárnap 8.30 órától sorrendben a következő mérkőzéseket bonyolítják le: Vásárosnamény-Nagykanizsa-Szombathely, Szom-. bathely - Vásárosnamény, Nagykanizsa - Nyíregyháza. Rákérdeztünk: Kosárlabda: NB II - önköltségen Nem árulunk el veje titkot, amikor leírjuk: a MÁV NTE jelenlegi gazdasági helyzete cseppet sem irigylésre méltó. Ennek ténye drasztikus lépések megtételére késztette az egyesület elnökségét. A döntés egyik „eredménye", hogy az NB ll-ben szereplő férfi kosárlabda csapat a jövőben önköltséges alapon küzd a bajnoki pontokért. Kósa Lászlóval, a vasutasok ügyvezető elnökével arról beszélgettünk, hogy mit is takar valójában ez az elnökségi döntés. - A férfi csapat viszonylag gyenge rajtját mennyiben befolyásolta az elnökség döntése? - Az elmúlt években is előfordult a gyenge rajt, bár kétségtelen, hogy bizonyos negatív lélektani hatása van kényszerű döntésüknek. - A csapat hogy fogadta a döntést? -Természetesen nem tapsoltak örömünkben, de fegyelmezetten tudomásul vették és nagy lelkesedéssel láttak munkához. -A működés féltétel-rend-szere, hogy oszlik meg az egyesület és a csapat között? - A költségeket közösen viseljük. Az egyesület biztosítja a teremlehetőséget edzésre és mérkőzésre, valamint kifizeti a játékvezetői díjakat. Az étkeztetés, az egyéni felszerelések költségeinek előteremtése önköltségi alapon történik. - Vagyis a csapat tagjai maguk rendezik ezeket a kiadásokat? - Igen. - Es hogyan történik a mérkőzésekre való utazás? - A csoportban szereplő csapatokhoz a legtöbb esetben el lehet jutni vonaton, s lévén vasutas csapat vagyunk, így ingyenes az utazás. -A szakmai munka irányítása biztosított? - Mindkét edzőnk, - Simon László a felnőtt csapat irányítója és Silló Zsolt az utánpótlást viszi - társadalmi munkában látja el a feladatokat. - Ez a felállás hosszú távon ad-e garanciát a férfi szakosztály továbbéléséhez? - Természetesen nem. Döntésünk ideiglenes, ha lesz lehetőségünk támogatásra, akkor abból a férfi kosarasok is részesednek majd. - kz - Kanizsai válogatottak tamaaam iiiiiiiummhibiiiii i ■■ n !»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Csáki László Kepe Tibor Skublics Győző (Soproni Tibor felvételei) Az MLSZ egyik kezdeményezése volt, hogy bizonyos időközönként ne csak az első osztályban szereplők kapjanak lehetőséget a különböző válogatottakban való szereplésre, hanem az alacsonyabb osztályban játszók is. így jött létre a labdarúgó NB.II. két csoportjának találkozója, ahova meghívást kapott az Olajbányász három kiválósága Csáki László kapus, Kepe Tibor és Sklubics Győző mezőnyjátékosok is. Velük beszélgettünk. - Hogyan szereztetek tudomást arról, hogy a ti játékotokra is számítanak a keret összeállításánál? - Az MLSZ vezetése az Orqgzlány edzőjét, Tomyi Barnabást bízta meg a keret összeállításával. így ő kért fel bennünket, hogy vegyünk részt a közöátnunkában - mondta Csáki László. - Számítottatok a meghívásra? - kérdezem Sklubics Győzőt. - Nem számítottunk rá, de feltétlen nagy örömöt okozott mindhármunknak. Úgy érezzük, a mi meghívásunk csapatunknak a nyugati mezőnyben betöltött meghatározó szerepét is jelzi. - Nyilván nem a mostani teljesítményünk keltette fel a válogatók érdeklődését, hanem a tavalyi bajnokságban produkáltak - veszi át a szót Kepe Tibor, a csapat középhátvédje. - Hol volt a mérkőzés, és hogy készültetek fel a találkozóra? - A mérkőzésre 20 fős keretet jelöltek ki és a keret tagjai egy alkalommal találkoztak Siófokon, ahol az NB.I.-es csapattal játszottunk előkészületi mérkőzést. A találkozót múlt szerdán Budapesten, a Hungária körúton játszottuk. -mondta Skublics Győző. - Az eredmény ismert, 1:1 -re végződött a találkozó, vagyis nem bírt egymással a két csapat. Az eredménytől függetlenül, hogy láttátok melyik csapat képezett jobb játékerőt? Kepe Tibor: - Nem „haza" beszélni akarok, de a látottak alapján bátran állítom, hogy a mi csapatunk volt a jobb. Egyébként végig támadtuk a mérkőzést, de nem sikerült a győztes gólt belőnünk. -A mérkőzés krónikájából nem derül ki, hogy a mérkőzés folyamán volt-e olyan esemény, amelynek főszereplői voltatok? - Mezőnyfölényben Játszottunk. Ugyan érvényes gólt nem szereztem, de egy ízben sikerült a kapuba találnom, amit a játékvezető - szerintem tévesen - les címén nem adott meg - említi az olajosok csatára. - Lesz-e folytatása a mostani találkozónak? - Ismereteink szerint a jövőben kialakítanak egy egységes NB.I l-es csapatot, és külföldi mérkőzésekre is sor kerül. Úgy tudjuk, még ez évben az NB.I és az NB.II. ligaválogatott is összeméri tudását - fejezte be a beszélgetést Csáki kapus. (kápolnás) Futószalagon A „Sporttal az egészségért" akció következő állomása holnap lesz a Mindenki Sportpályáján. Az őszi túra próbáján a résztvevőknek 15 kilométert kell teljesíteni, a szintidő 3 óra. A családok és a 14 éven aluliak szintideje természetesen alacsonyabb (10 km-2 órán belül). Az akció befejező száma után a szervezők 20 különféle díjat sorsolnak ki azok között, akik az eseménysorozaton rendszeresen indultak. November 11-én indul és várhatóan jövő év márciusában fejeződik be az a segédedzői tanfolyam, amelyre 37 fő adta le je- lentkezését. A tanfolyamra jelentkezők tegnap a városi tanácson felvételi vizsgát tettek és a felvételi követelményeknek megfeleltek kezdik meg tanulmányaikat az ifjúsági és sportosztály által tervezett tanfolyamon. Alighogy befejeződött a városi kispályás labdarúgó bajnokság, máris útjára indul újra a labda - ezúttal teremben. A városi teremlabdarúgó bajnokság küzdelem sorozata várhatóan november 11-én indul és előre láthatóan jövő év februárjában lesz az ünnepélyes díjkiosztó. Kanizsa - várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Felelős szerkesztő: Mihovics József és Takáts Sándor. Tervező szerkesztő: Császár Zoltán és Pánczél István. Szerkesztőség: 8801 Pf, 74. Nagykanizsa , Ady u. 1. II. em. Telefon: 11-150. A szerkesztő bizottság tagjai: Horváth Tamás (elnök, a várospolitikai rovat gazdája), Kápolnás Zoltán (sport), Pék Pál (művelődés politika), Szakony Attila (fotó) és Z. Tamás István (gazdaságpolitika). Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Computertechnika: SZÜV, Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz:B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. I. évfolyam 3. szám 1989. november 10. Ára 9.60 Ft. Megjelenik minden pénteken KANIZSA VÁROSI HETILAP Szűnjenek meg a megyék! Egy felhívás elő- és utóélete Az ezen az oldalon olvasható felhívás, melyet a HNF nagykanizsai városi elnöksége szeptemberben hozott nyilvánosságra, meglehetősen nagy visszhangra talált országszerte. Po-lai Józseffel, a HNF városi elnöksége tagjával, a felhívás értelmi szerzőjével az indítékokról, az azóta érkezett reagálásokról beszélgettünk. - Amikor az ember egy Ilyen változtatást kezdeményez, konkrét példákból indul ki. Ön régóta tanácstag. Fel tud-e Idézni az elmúlt évekbó''l olyan helyzeteket, amikor vélhe-tó''en másként alakul a város sorsa, ha az Önök által elképzelt, megyék nélküli Önkormányzati rendszer már műk líd ik? - Gondoljunk csak arra, hogy 20 évet kellett várnunk az uszodára, míg Zalaegerszegen új kórházi szarnyak, középiskolák sora, tudomány és technika háza, színház, épült. Ugyanakkor Nagykanizsán majanem összedőltek az iskolák. Nekünk meg kellett elégednünk az alá-dúcolással, nem jutott újak építésére. Egy másik példa: általában elmondható, hogy a megyei testületekben döntő súllyal vannak jelen a megyei, megyeszékhelyen élő vezetők. Nem egyszer fordult elő, hogy Kani-zsan is megyei vezetői, nevezetesen a volt megyei tanácselnököt is a helyi vezető testület tagjának kellett választani, vagy éppen kanizsai országgyűlési Képviselőnek. Mindezek ellen a jó érzés tiltakozott elsősorban, nem pedig, ahogy ezt egyesek megfogalmazták, a „nyakas kanizsaiak . A jóérzés azért, mert hogyan várnató el attól a vezetőtől, aki máshol él, hociy a mi érdekeinket képvisel- De beszélhetek arról is, hogy ón voltam az a tanácstag, aki egy közelmúltbeli tanácsülésen felvetette: a megyei tanács elnöke számoljon el a megye pénzével. Joga van mindenkinek tudni, hogy ez a pénz hová kerül. Milyen arányban és milyen indokkal osztotta el a megyei tanács, vagy végrehajtó bizottsága amiben mint említettem, túlsúlyban voltak a Zalaegerszegen élők. Sajnos mind ez idáig nem kaptunk erre a kérdésre választ. pedig a kanizsai tanácstestület határozatban kérte az elszámolásra a megyei tanácselnököt. ugyan ígéretet tett erre, mondván, neki nincs takargatni valója. De az elszámolásra eddig mégsem került sor. - Ez a helyzet, amit most vázolt, nem egyedi, nem zalai sajátosság. Erró''l árulkodnak a felhívásra érkezett válaszlevelek. - A felhívást valamennyi népfront bizottságnak elküldtük és az Országos Sajtószolgálat révén megjelent a napilapokban is. Nagyon sok reagálás érkezett telefonon, levélben. A HNF országos kongresszusán sokan megkeresték a kanizsai küldötteket. Véleményük az volt, hogy ezt a javaslatot önálló napirendi pontként kellene megtárgyalnia a kongresszusnak. A kormány jelenlevő képviselőinek rábeszélése nyomán az vé-gülis nem történt meg, de a kongresszus úgy foglalt állást, hogy felhívásunkat mindenkép- §en figyelembe kell venni az nkormanyzati törvény megalkotásakor. Miután a sok egyetértés, támogatás ellenében mindössze egy tiltakozás jött, úgy gondoljuk, termékeny talajra talált a felhívásunk. Az egyetlen tiltakozó levél Salgótarjánból érkezett. Ez meg is jelent a Zalai Hírlapban, ugyanakkor - bár az összes országos napilap közölte - felhívásunknak nem volt hely a megyei lapban. Jópáran megkérdeztek tőlem, ugyan mi ellen tiltakozott a salgótarjáni Népfront-bizottság, illetve miért Ront ennek adott teret a Zalai írlap. A kérdés második részére nem tudtam válaszolni, de az első részére van elképzelésem. Salgótarján megyeszókhely. Ráadasul abban a megyében hasonló a helyzet, mint nálunk. Ami itt Nagykanizsa és Zalaegerszeg, az ott Balassagyarmat es Salgótarján. Nyilvánvalóan a salgótarjániak is féltik a saját pozíciójukat, anyagi helyzetü-ket.Továbbra is kiemelt fejlesztési lehetőségeket szeretnének maguknak, a többiek rovására. Ügy érzem, ennek a jövőben nincs létjogosultsága. Molnár László Felhívás csatlakozásra A Hazafias Népfont nagykanizsai városi elnöksége az Országos Sajtószolgálat útján felhívással fordul az ország összes Hazafias Népfront bizottságához. A nagykanizsai elnökség a korábbi évek állásfoglalásával összhangban úgy ítéli meg, hogy a lassan alakuló politikai és társadalmi életünkben a továbbfejlődés elengedhetetlen feltétele a közigazgatás, államigazgatás jelenlegi rendszerének megszűntetése, a falvak, községek és városok teljes államigazgatási és gazdasági önkormányzatának megvalósítása. A népi akarat, a települések harmonikus és igazságos fejlődése kikényszeríti a jelenlegi megyerendszer felszámolását. Ezek, a jelenleg oligarchikus centrumok a nemzeti jövedelem sokadszori újraelosztói, a települések eddigi fejlődésének akadályozóivá váltak. Ez az ország sem gazdaságilag, sem társadalmilag, sem az irányítás szempontjából nem bírja el a 19 önálló életet élő, önmagát mindenek fölé helyező hatalmi központot. A településfejlesztés természetes igénye azt követeli, hogy egy ilyen országban mindössze 6-8, amúgy is természetes és kulturális centrumként működő tartományi székhely működjön csak. A tartományokon belül meg kell valósítani valamennyi település (kicsi és nagy) törés nélküli fejlődését, a központi erőforrásokhoz való arányos hozzájutást. Ez az elosztás meghatározott normatívák alapján történjen, és azt semmilyen „felsőség" ne korlátozhassa. Mindezek megvalósításáért a Hazafias Népfront nagykanizsai városi elnöksége: eljuttatja felhívását a HNF Országos Tanácsához és a Belügyminisztérium illetékes helyetteséhez, valamint a parlament elnökéhez. Felhívjuk az országgyűlési képviselőket is, hogy az új irányítási rendszer megvalósítását támogassák. Kérjük, hogy a csatlakozói szándékot, az egyetértést a HNF nagykanizsai városi bizottságának címére, Nagykanizsa, Ady E. u. 1., is juttassák ei. Hazafias Népfront nagykanizsai városi elnöksége írásunk a 12. oldalon ( kanizsa t 1989. november 10. - Megszüntették a megyerendszert - A világútlevél és a törökök tömeges kivándorlása - Milyen szemmel tekintenek Bulgáriában hazánkra? már meglehetősen jó a kapcsolat kulturális téren. A következő lépés egy reális gazdasági együttműködés lenne. Nemrégiben Zsoldos Ferenc tanácselnök vezetésével kanizsai küldöttség tartózkodott Nagykanizsa bolgár testvérvárosában, Kazanlak-ban. Ekkor további két évre szóló együttműködési szerződést írt alá a két város tanácselnöke, melyben kulturális és sportdelegációk kölcsönös látogatásáról és gyermek, illetve családi csereüdültetésről állapodtak meg. Arról is döntöttek, hogy egyes várospolitikai kérdésekben szakértői konzultációkra is sor kerül. Az együttműködési szerződés aláírása után kértünk intenút Hriszto Kopcsevtől, Kazanlak tanácselnökétől. - Bulgáriában két esztendővel ezelőtt hirdették meg az átépítést, a peresztrojkát, ami számunkra, magyarok számára is tartalmaz érdekes elemeket Ilyen például a közigazgatás reformja. Mint ismert, önök megszüntették a megyerendszert. 28 megyéből kilenc régiót hoztak létre! Mik az első tapasztalatok? - Bár arra nem vállal-kozhatom, hogy az egész országra általános érvényű tapasztalatokat mondjak, de Kazanlak-ban elégedettek vagyunk. A lényeg: azóta önállóan oszthatjuk el azokat a javakat, amiket a város termel meg. Korábban bizonyos nehézségeket okozott a város mezőgazdasági termékekkel történő ellátása, emiatt a következő néhány évben sokkal nagyobb súlya lesz költségvetésünkben e területnek. Szeretnénk szélesíteni a termékskálát, néhány új kisvállalatot is létre kívánunk hozni. És még egy dologi A tanácsnak igen nagy az eszközbázisa, amit karban kell tartani. Eddig erre alig jutott. De kérem, vegye azt is figyelembe, nogy egyelőre még csupán a folyamat kezdeténél tartunk. Ám nagyon remélem néhány Interjú Hriszto Kopcsevvel Kazanlak tanácselnökével éven belül meggyorsul az új lehetőségek adta fejlődés. - Idén jelent meg Bulgáriában az 56-os számú minisztertanácsi rendelet, ami a gazdasági pluralizmus jegyében teret nyit a .magántulajdon előtt is. Erezhető-e már az intézkedés hatása? Támogatja-e a tanács a maqánkezdeményezése- - Már azzal is segítünk. ha nem zavarjuk a munkájukat...! Komolyra fordítva a szót! Azt már említettem, hogy például kölcsönöket nyújtunk azoknak, akik az élelmiszerellátás területén kívánnak tevékenykedni. Műhelyépítéshez is tudunk adni tanácsi telkeket. De említhetném azt is, hogy kereskedelmi hálózatunk több mint 30 százaléka már magánkézben van, szerződéses alapon. Ezek a cukrászdák, éttermek és kávézók a tanácsnak is nagyobb bevételeket biztosítanak, de jobb színvonalon is működnek, mint korábban. Persze érezzük, lesz ezeknek az intézkedéseknek negatív következménye is, de még nem tudjuk felmérni ezek hatását. - Idén nyáron a törökök tömeges kivándorlása kapcsán Bulgária meglehetősen gyakran szerepelt a világsajtóban. Kazanlak térségében is közel négyezer mohamedán vallású bolgár állampolgár él, s több százan ki is vándoroltak. Hol látják e probléma gyökerét, s mi lesz ha a törökök ismét megszüntetik a vízumkényszert? - Már régóta jellemzője a török magatartásnak, hogy mindig akkor indítanak ellenünK kampányt, amikor hazánkban jelentős események tör- ténnek, felgyorsulnak a változások. Idén - érdekes módon - az apropót a világútlevél bevezetésé adta. Egy dolgot azért még mindehhez hozzá kell tenni: egy kissé alábecsültük a vallás erejét. De kíváncsi lennék, fel-teszi-e nekem azt a kérdést is, miért költöznek sokan ismét vissza Bulgáriába? - Igen, hallottuk a városban, hogy vannak visszatelepülő családok is... - Azt hiszem, akik kimentek nem voltak tisztában a török valósággal. A kivándorló bolgárok módos emberek voltak, 4-500 milliónyi ievát vettek ki az OTP-ből. Eladták két-háromszintes családi házaikat abban a reményben, hogy odakint hasonlót vehetnek majd. Amikor látták, ez nem megvalósítható, visszajöttek. Éppen emiatt az állami vezetésnek ma nagyon fontos feladata, hogy megértesse az emberekkel: nem olyan szép a valóság, mint ahogy azt a török sajtó beállítja. Nyilván önök is tudják: Bulgáriát 500 évig tartották megszállva a törökök. Ugy vélem, ami most történik, az a török hatás utolsó eleme. - Nagykanizsa Kazanlak testvérvárosa. Miért fontos Önöknek, hogy két határral arrébb Tegyen egy város, amely-lyel partneri kapcsolatban állnak? - Más országokban is van ilyen kapcsolatunk, de a kanizsai a legrégibb. Ebben fontos szerepe van annak, hogy a második világháborúban több kazanlaki katona is harcolt Magyarország területén, a Pécs-Nagykanizsa vonalon. Sokan áldozatul is estek e harcokban. Egyébként ma Más kérdés persze az, hogy milyen szocializmust építettünk eddig és milyet szeretnénk a jövőben. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a két ország, a két város egymás mellett, s akár egymásért tudjon dolgozni. - Nagykanizsa élete beágyazott hazánk társadalmának életébe, s Magyarországon az elmúlt másfél évben nagyon felgyorsultak a politikai folyamatok. Ez egyes szocialista országokban egyetértést, másutt pedig ellenérzést váltottak ki. Bulgáriában milyen szemmel tekintenek hazánkra ma? - Azt hiszem, ami a tempót illeti, nálunk is elég gyorsak a folyamatok, a struturális változás, még ha nincs is annyi pikáns, szenzációs elem, mint Magyarországon. Lehet, emiatt nem ismerik annyira a nálunk zajló változásokat a nagyvilágban. De a mi rendszerünk is régóta várt a most megindult változásokra. Nálunk az volt a döntés, hogy mindezt a Bolgár Kommunista Párt vezetésével kell végrehajtani és továbbra is a szocializmus útján kívánunk járni. Igy nagyon érdekel bennünket mindaz, ami ma Magyarországon történik. Hozzá kell tennem, hogy a bolgár nép reális információkkal rendelkezik az Önök országáról. Ez Ka-zanlakra is jellemző. Mindig örülünk, amikor magyar vendégeink érkeznek, akiktől friss információkat is kaphatunk. Egy átlagos kazanlaki embernek több ismerete van Magyarországról, mint egy átlagos bolgárnak, s ez hozzájárulhat ahhoz is, hogy eredményesebben tudjunk együttműködni. 1989. november 1. ( kanizsa ) - A kórkép később következik - Négyzetméterenként 18-22 ezer forintos ár - A hétezer tulajdonosból hatezer tartozik - Megszólal a fiók vezetője is A lakás ma Magyarországon nemcsak fedél a fejünk felett, talaj a lábunk alatt, hanem vagyontárgy és presz-tizs-szimbólum is. Ha valaki ma nulláról indul Magyarországon, körülbelül 12 esztendei átlagbérrel tudja egy lakás árát kifizetni. A leggazdagabb országokban ez az idő 5-7 év. Hogy takarékoskodni miből lehet egy átlagos fizetésű embernél, ez örök talány. Mit tesz az, akinek van pénze? Ingatlanba fekteti, hiszen ez ma a vagyongyűjtés egyik legbiztosabb módja, mert áthidal minden inflációt. Nemcsak Magyarországon, hanem a világ minden részén. Ennek következtében a szabadpiacnak igen komoly árfelverő hatása van, s árait követi az OTP is. Ha jól körülnézünk, a lakásáremelkedés indexe nem nagyobb, mint az átlagos áremelkedési index. Normális életkörülményeit mindenki szeretné megteremteni magának, ennek pedig első lépése az önálló lakás, illetve otthonteremtés. Nem kórképet óhajtok adni városunkban élő állampolgárok lakáskörülményeiről (ezt majd egy későbbi számban tervezem), hanem az OTP nagykanizsai fiókjának a lakásépítéssel, támogatásával, kölcsönével és terveivel kíván foglalkozni. - Hány OTP lakást értékesítettek tavaly városunkban és mennyi volt a lakások átlagára? - kérdezem Giber Zoltánnét, az OTP nagykanizsai fiókjának hitelosztály vezetőjét. - Az elmúlt évben 196 új lakást, valamint 175 használt lakást értékesítettünk. Az idérvszeptember végéig 72 új lakást értékesítettünk, december végéig még várható- an 34 lakás kerül átadásra az észak-keleti városrészben. A tavaly eladott lakások átlagos nettó ára új lakás esetén: 1 millió 172 ezer forint. Az idei lakásár már 1 millió 275 ezer forintra módosult. Az emelkedés azzal is magyarázható, hogy az idén nagyobb alapterületű, vagyis 90-93 négyzetméter alapterületű lakások épültek. Átlagosan 18 ezertől 22 ezer forintig terjedő pénzösszegért adjuk a lakásokat négyzetméterenként. Egyébként a lakásárakat nem engedjük elfutni a csillagos égig, hiszen az nekünk sem érdekünk, hogy rajtunk maradjanak. Persze az OTP-nek eddig még nem voltak olyan gondjai, hogy ne tudtuk volna eladni a lakásokat. Szerintem a munkaerőt meg kell fizetni, a munkaerő árában bent kell lenni a lakáshozjutás lehetőségének. Tehát a különféle kedvezményekkel csak foltozzuk a zsákot. - A fiatal házasok lakáshoz jutását mennyire segíti az OTP? - A korábbi garzonházas rendszer megbukott, mivel drága volt, és ha a család létszáma gyarapodott, nagyobb lakásra volt szükség. Arra törekszünk, hogy a fiatal házasokat meggyőzzük a használt lakások előnyeiről, hiszen lényegesen olcsóbbak, 600-900 ezer forint körüliek. - Mennyiért vásárolja vissza az OTP a lakásokat és mennyiért értékesíti azokat? - A leadott lakások tulajdonosainak mindig a jelenlegi forgalmi értéke szerinti árat ajánljuk. Nagyobb áron vásároljuk vissza a szociális kedvez- ménnyel értékesíthető lakásokat. Visszavásárlás után újbóli értékesítés során 6 százalék haszonnal dolgozunk. Ez úgy érzem, tisztességes megoldás. - Jelen pillanatban hány OTP lakás van Nagykanizsán és hány család tartozik az OTP-nek? - Közel 7 ezer OTP értéke-sítésű lakásban élnek az ál- lampolgárok és körülbelül 5 ezer 800 - 6 ezer lakásból tartoznak. A mostani gazdasági helyzet megkívánja, hogy számoljunk a munkanélküliséggel is. így, havalaki igazolja, hogy hosszabb ideje nem tud elhelyezkedni, kérhet egy év törlesztési felfüggesztést, vagy pedig javasoljuk, hogy vegyen fel újrakezdési kölcsönt, amely kamat nélküli. Véleményem szerint fel kellene számolni azt az illúziót, hogy aki megvásárol egy 2-3 szobás lakást, élete végéig ott lakjon. Ugyanis számtalan ok jöhet közbe, ami indokolná a cserét, így válás, gyerek születése, illetve nem születése, szülőkkel való együttélés. Nyugaton például egy család átlagosan háromszor cserél lakást, mindig a megváltozott körülményekhez, igényekhez igazítja a mércét. - Hány lakásigénylőt tartanak nyilván? - Ebben az időszakban ezer kérelmezőnk van, ebből ötszázan valamilyen oknál fogva nem tudnak jelen pillanatban lakást vásárolni. Javasoljuk nekik a használt lakások megvételét. A fennmaradó kérelmezők igényeit a már említett észak-keleti városrészben épülő lakásokkal próbáljuk kielégíteni, ezenkívül a következő két- három évben az Eötvös téri foghíjat, valamint a Rozgo-nyi utcát és a Tanép telephelyét kívánjuk beépíteni. Ezenkívül a keleti városrész lezárásaként a palinihoz hasonló, magánerős családi házak építését tervezzük -mondta Giber Zoltánné, a hitelosztály vezetője. Polay Józseftől, az OTP nagykanizsai fiókjának vezetőjétől egy rövid átfogó la- káshelyzet-elemzést kértem. Elmondta, hogy városunkban nem lehet panasz a lakásállománnyal kapcsolatban, hiszen sokkal jobban állunk ezen atéren az országos és a megyeszékhelyi helyzethez képest. A lakásárak is jóval alacsonyabbak, mint máshol. Igaz ugyan, hogy volt egy hullám, amikor majdnem kicsúszott az OTP kezéből a koordinálás, ez pedig az adózást megelőző fél évben történt, amikor is mindenki menekíteni akarta a pénzét és magánkézből keltek el a lakások. Ekkor tény és való, hogy elszaladtak a lakásárak, azóta viszont újra normalizálódott a helyzet. - A távlati lakásgazdálkodási és lakásépítési koncepcióval kapcsolatban Polay Józseftől megtudtam, hogy háromféle szempontot érvényesít az OTP. Az első és legfontosabb az, hogy a jelenlegi ezer lakásigénylő minél előbb lakáshoz jusson. A második: figyelembe veszik a város tanácsának érdekeit is, vagyis a város belterületének megfelelő, esztétikai szempontokat is kielégitő beépítést. A harmadik szempont szerint érvényesüljön az OTP anyagi érdekeltsége is, tehát olyan mértékben építenek, amelyre van kereslet. Dónay Nóra A lakáshelyzetről -az OTP szemével ( kanizsai 1989. november 10. így látom (III.) A Magyar Néppárt nézetei a gazdaságról Mint minden szerveződő párttömörülés, a Magyar Néppárt programjában is jelentős helyet kapott azon elvek összessége, amelyek alapján, véleményük szerint, működőképessé, mobillá lehet tenni a magyar gazdaságot. Pék Pált, az Országos Nagyválasztmány tagját arra kértük, hogy vázolja az elképzelések főbb pontjait. -Azzal kezdeném, hogy szerintünk nem járható a föntről szervezett és kezdeményezett .„nagy reformok" útja. A váítozás csak a szabad állampolgári akaratból építkező helyi reformokkal indítható el. Az a meggyőződésünk, hogy a feltételrendszer központi megteremtése után, a települések, településtársulások pénzügyi önállóságával lehet megvalósítani az elképzeléseket. - Városi, mondjuk Nagykanizsa vonatkozásában ez konkrétan mit jelent? Hogyan lehet biztosítani az önállósághoz szükséges anyagi eszközöket? - A tanács teremtse meg a városi vagyonalap létrehozásánakfeltételeit, és vegye számba azokat a módozatokat, amelyek révén a város birtokában lévő vagyont a jövedelemérdekelt, egymással is versenyző másodlagos vagyonkezelő intézményekre bízhatja. Egyúttal határozza meg a városnak közvetlen hasznot hajtó kis- és középüzemek azon körét, amelyekre a település gazdasági önállóságának megteremtésében elsődlegesen támaszkodhat. Dolgozzon ki tervet arra vonatkozóan, hogy a városban működő állami vállalatok vagyonának egy része, de legalább 10 százaléka, miként kerülhet a dolgozók javát szolgáló helyi foglalkoztatási és szociális alap tulajdonába. Kezdeményezze, hogy a gazdasági társasággá már átalakult vállalatok esetében ezt a megfelelő érdekeltségi hányad átadásával hajtsák végre. A tanács gondolja végig, hogy miképpen lehetséges a személyi jövedelemadó arányos hányadának városunkban tartása, s általa a településfejlesztés közvetlen és gyors elősegítése. Illetékes helyen kezdeményezze a normatív adókedvezmények megadását a belföldi és külföldi magántőkének egyaránt, ha azzal a város ipari szerkezetének átalakítását és a vegyes típusú gazdaság megteremtését szolgálhatja. Szükséges lesz egy gazdasági tanácsadó bizottság létrehozása, amely elemzésekkel, alternatív javaslatokkal se- gíti a város gazdasági autonómiájának megteremtését. - Kanizsán és más városokban is működnek mezőgazdaságinagyüzemek. Ezekkel ml a teendő? -Fel kell mérni a termelőszövetkezetek kezelésében lévő földek értékét, s kezdeményezni, hogy a termőföld közösségi őrei a helyi önkormányzatok legyenek. Központi szabályzók hiányában is, a jogszerű kereteket megtartva, el kell érni, hogy a földek optimális hasznosításának módját a jövőben megszervezendő új, önkéntes társulások szabják meg. Ez ügyben teljes önállóságot kell biztosítani Kiskanizsának és a városkörzet falvainak. - Az ország gazdasága részekből tevődik össze, azonban az egész mégis több, mint a részekpuszta összessége. A fen- tebb vázolt alapokon, milyen „nagy" gazdaságot valósítana meg a Néppárt? - Szerintünk gazdasági téren is újra kell értelmeznünk a „harmadik út" elméletét. Nem arról van szó, hogy tehát, egy mindkét létező gazdasági formációból mindent el kell vetnünk, s helyette egy teljesen új magyar gazdasági modellt kell kialakítani, hanem sokkal Inkább arról, hogy mindkettőből át kell venni azt, ami jó és hasznosítható, s ezeket kell ötvözni a magyar specialitásokkal.,. - Úgy tudjuk, Önök nem hívei a korlátlan szabadpiacnak. - Nem, mivel a korlátlan szabadpiac a valóságban korlátozza az egyén érvényesülését. Nem minden ember rendelkezik tőkével, földdel, kevés a munkaalkalom, hiányoznak a piaci ismeretek és a vállalkozási ké- pesség. Ezek miatt a korlátlan szabadpiac fokozná a társadalom differenciálódását, mélyítené az egyes rétegek között amúgy is meglévő szakadékot. A lényeg a mobilizálható tőke fontosságának elismerése. Ezt működtetheti egyén, mint magántulajdont, de közösség is, pl. szövetkezeti tulajdon formájában. Az állami tulajdont is át kell alakítani különféle közösségi, szövetkezeti, községi, alapítványi, részvénytársasági formává. Ezért el kell választani az államhatalmi szerveket az állami vagyonért felelős szervektől, az állami költségvetést az államkincstártól. Mi humanizált piacgazdaságot akarunk, amelynek része a társadalmi, emberi humánum. A gazdaság mindenben az embert, az egyént szolgálja. Z. T. I. Megújult az üveg-porcelán bolt eladótere 6-8 milliós ráfordítással előbbi bolt már visszaköltözött és üzemel, a divatáru üzlet november második felében nyit. Az Ady Endre utcában teljesen felújítottuk a Lakástextil és a Papír-írószer boltot. Ezekkel végeztünk, mindkettő a régi helyén árusít. Jelenleg folyik a Lenin út 1. szám alatti Illatszer bolt teljes rekonstrukciója és berendezés cseréje, a tervek szerint december elején újra nyílik. - Úgy tudjuk, hogy nemcsak az Illatszer bolt esetében, hanem máshol is végeztek berendezéscserét. - A felújítás egyik célja a boltok esztétikai színvonalának emelése, Szépülő, bővüld boltok a Zalaipar kernéi Nagykanizsa belvárosában az utóbbi 2-3 évben egyre-másra zártak be időlegesen a különböző iparcikkeket árusító boltok, hogy aztán több-kevesebb idő elteltével, megszépülve, esetenként nagyobb területen újra a vásárlók rendelkezésére álljanak. Kondákor Sándor igazgatótól a felújítások céljairól, az eddig befejezett munkákról, valamint a tervekről érdeklődtünk. - A jelenlegi piaci helyzet nem igényli a bolthálózat bővítését, tehát új üzletek kialakítását. A jelenlegiek mennyiség és választék szempontjából megfelelő iparcikkellátást tudnak biztosítani a vásárolni szándékozók számára. Jogos volt azonban az igény a meglévő boltok felújítására és korszerűsítésére. Ez az igény találkozott azzal az elképzelésünkkel, hogy egységeinkben jobb működési feltételeket kívánunk kialakítani, új, korszerű eladási for- mák bevezetésével magasabb szintre emelni a szolgáltatást. Éppen ezért a város belső területeinek rekonstrukciójával egyidőben és összhangban hozzákezdtünk az itt található üzleteink rekonstrukciójához is. Ez a Béke, Ady és a Lenin úton lévő egységeinket érintette. Az előbb elmondottakon kívül a városi tanáccsal együttműködve majdnem minden esetben lehetőségünk nyílt a boltok raktárterületeinek nagyob-bítására, több esetben az eladótér bővítésére is. - Hogyan indult a felújítási folyamat, milyen eredményeket értek el? - 1987-ben a Béke út és a Deák tér sarkán lévő épület tatarozásával párhuzamosan hozzákezdtünk az ott lévő divatáru üzlet felújításához, majd közvetlen ezután a közelében lévő üveg-porcelán bolt átalakításához. Ez utóbbinál jelentős mértékben növekedett a raktárterület. Az és ehhez hozzátartozik a berendezés korszerűsítése, szebbé tétele. Az is nyilvánvaló, hogy az új eladási formák bevezetése szintén megköveteli az eszközök, bútorok, állványok cseréjét. Ebben a munkában igyekeztünk külföldi partnereket is bevonni. A Lenin úti Hangszerbolt berendezését pl. a jugoszláv Alpos cég végezte és ugyancsak tőlük vásároljuk az 1990-ben a Lenin út 8. sz. alatt nyíló üzletünkhöz szükséges berendezéseket. - Milyen összeget használtak fel a munkálatok elvégzésére? - A felújítások, berendezéscserék mintegy 6-8 millió forintjába kerülnek a vállalatnak. Vállalati eredményeink 1989-ben is jónak ígérkeznek, így a jövőben is rendelekzé-sünkre áll a korszerűsítéshez szükséges összeg. 1989. november 10. ( kanizsa j" - Vegyszerek, amik csak könyvre vásárolhatók - Murakeresztúron, Galambokon és Szepetneken van érdeklődés - Hogy kevesebb mérget permetezzünk ki - A 65 éves Pista bácsi is beül az iskolapadba? Az 5/1988. (IV.26.) MÉM rendelet szerint „feltételes forgalmú" minősítésű növényvédő szert árutermelő, mezőgazdasági kistermelő-kizárólag saját célra - akkor vásárolhat és használhat fel, ha engedéllyel rendelkezik. Az engedély megszerzéséhez vizsga szükséges, az erre előkészítő tanfolyam elvégzése kötelező. Mind a tanfolyam, mind a vizsga térítésköteles. Eddig a rendelet, amelyet nem fogadott osztatlan lelkesedés, főként a kisárutermelők körében nem. Kupó Józseftől, a nagykanizsai növényvédelmi és agrokémiai körzeti főfelügyelőtől azt kérdeztük, hogy mi tette szükségessé ezen rendelet kiadását. - A közhiedelemmel ellentétben nem a növényvédő szerek által okozott balesetek számának növekedése -válaszolta. - Inkább arról van szó, hogy az utóbbi években a nagyüzemekben is feltételekhez kötött, és csak ott használt növényvédő szerek átkerültek a kisüzemi felhasználásba. Ezeknek a használata fegyelmezettebb technológiát követel. A nagyüzemekben voltak olyan szakemberek, akik rendelkeztek a követelmények betartásához szükséges képesítéssel, a kistermelők többségének viszont nincs semmiféle képesítése. Ezt a hiányt igyekszünk pótolni. - Olyat is hallottunk, hogy ezentúl a kistermelő könyvre vásárolhatja a feltételes forgalmú növényvédő szereket, és csak a művelt területnek megfelelő mennyiséget kap. - A könyv igaz. A bizonyítvány mellé minden sikeres vizsgázó kap egy növényvédő szer vásárlási könyvet, amelybe az eladó bejegyzi a vásárolt szer ne- vét és mennyiségét. Mivel a szerek egységcsomagokban vannak, s ezek megbontása tilos, ilyen fajta mennyiségi korlátozást nem lehet bevezetni. - Milyen eredményt várnak a vizsgáktól? - Elsősorban azt reméljük, hogy a felhasználási fegye- - Időben és pénzben nem sok ez egy kicsrf? - Mi is soknak tartjuk, de a tematikát is és a kalkulációt is készen kaptuk. Ráadásul a tanfolyamot és a vizsgát öt évente meg kell ismételni. Az öt év is érthetetlen egy kissé, hiszen a növényvédő szerek évente változnak, tudna elképzelni a cél elérése érdekében? - Véleményem szerint nem kellene kötelezővé tenni az előkészítő tanfolyamon való részvételt. A kistermelő otthon tanulna, aztán mondjuk 100 Ft díj ellenében a bizottság levizsgáztatná. Növényvédelmi vizsga - háromezerért em javulni fog. Szeretnénk elérni, hogy a kistermelők a szereket rendeltetésszerűen használják. Arra gondolunk, hogy ne dupla vagy tripla adagokat permetezzenek ki, mert ez egyrészt pazarlás, másrészt egyéb nemkívánatos következményekkel jár. - Még egy kérdés. Nem lenne-e célszerűbb olyan tanfolyamokat szervezni -kis térítési díjjal, vagy anélkül ahol a gazdálkodókat a megelőzés, vagy a biológiai védekezés hasznosságárólgyőznék meg? - Ilyen tanfolyamaink régóta működnek. Elsősorban a prevencióra, a megelőzésre biztatjuk a felhasználókat. Arra, hogy lehetőleg minél kevesebb növényvédő szert használjanak és csak akkor használják, amikor erre valóban szükség van. Atanfolya-mokat a TIT városi szervezete működteti majd. * - A városi TIT szervezeteket a megyei növényvédő-sök tájékoztatták a tanfolyam megszervezéséről és céljáról - mondta Horváthné Polay Mária, a nagykanizsai szervezettitkára. - Megjegyzem, ott is az volt az alaphang, hogy a rendelet ilyen formában nem helyes. Maga a tanfolyam 80 órás, és a térítési díj előreláthatóan 2900-3400 Ft között alakul. újak jelennek meg, másokat kivonnak a forgalomból. - Úgy tudjuk, hogy azoknak a bolti eladóknak, akik ilyen szerek eladásával foglalkoznak, szintén le kell tenniük a vizsgát. '' - Az eredeti elképzelés az volt, hogy csak a növényvédelmi szakközépiskolai végzettséggel rendelkező eladók árusíthatják a „feltételes" forgalmú növényvédő szereket. Mivel ilyen viszonylag kevés van, később úgy módosították a rendelkezést, hogy bármilyen középiskolai végzettségű eladó árusíthatja. A probléma az, hogy főként vidéki viszonylatban ilyen is kevés van. - Mik a szervezés tapasztalatai? -Vidéken, elsősorban Murakeresztúron, Galambokon, Szepetneken van érdeklődés, Nagykanizsán már kisebb. Minimum 20 fővel indíthatjuk atanfolyamot, jelenleg 10 jelentkező van. Kiskanizsáról, pedig zömmel ott élnek a kistermelők, kevés a jelentkező. - Milyen más megoldást Varga Józsefnek a nagykanizsai mezőgazdasági bolt vezetőjének tudtunk újat mutatni, amikor elétesszük a „feltételes forgalmú" szerek listáját. - Láttam már ugyan egy felsorolást, de csak messziről mutatták meg. Azon sokkal kevesebb növényvédő szer volt felírva. Most látok egy sor olyat, amit mással nem is lehet helyettesíteni, ezekből többezer kilót adtunk el évente. - Az önök dolgozóinak van növényvédelmi szerek árusítására vonatkozó vizsgájuk? - Van, de csak alapfokú, s ez nem jogosít fel a „feltételes forgalmú" szerek eladására. Legalább két olyan eladó kellene, aki rendelkezik a szükséges képesítéssel. Lenne is rá emberünk, de gondot jelent, hogy még nem kezdődött el a tanfolyam. A nyolcvan órát alapul véve, legkevesebb fél évről van szó, s addig nem árusíthatunk ilyen szereket. Nekünk eladóknak korábban kellett volna letenni a szükséges vizsgát. Ez a helyzet jelen pillanatban. Azt hisszük, joggal kételkedünk abban, hogy a 65 éves Pista bácsi hajlandó 80 órára beülni az oktatópadba, s még fizetne is hozzávetőleg 3000 Ft-ot. Marad tehát a kiskapu, megkérni a vizsgával rendelkező szomszédot, ismerőst, hogy szerezze be a szükséges „feltételes forgalmú" szert. De ezt is csak úgy, ha lesz aki kiadja a boltban. ( kanizsa t 1989. november 10. Emeldgépgyártó Vállalat: új szervezeti formában Ui nevet kell megtanulni azoknak, akik a város gazdasági egységeit veszik számba: Emelőgépgyártó Vállalat. A név az EPGEP nagykanizsai gyárát takarja. S itt nemcsak egyszerű névváltásról van szó, hanem komoly tartalmi és szervezeti módosulásról is. A kanizsai egység kivált a nagyvállalat kötelékéből, a továbbiakban önállóan működik. A közelmúltban megalakult a vállalati tanács, amely elfogadta az új szervezeti és működési szabályzatot, megválasztotta a tanács elnökét és helyettesét, valamint az igazgatót. Ez utóbbi - egyhangú szavazással -Tütto István lett, aki három éve áll az üzem élén. Vele beszélgettünk a gyár életében bekövetkezett változásokról. - Az új forma, mennyiben változtatta az igazgató nely-zetét? - Bár három éve a gyár igazgatója vagyok, a választás, mondhatnám, alapvetően megváltoztatta helyzetemet. Három évvel ezelőtt ugyanis még a nagyvállalati tanács nevezett ki, és ez nem jelenetett garanciát arra vonatkozóan, nogy az itteni kollektíva is egyértelműen elfogadott. A mostani választás után elfogadottnak érezhetem magam. Ez természetesen nagy felelősségetjelent. - Vannak olyan vélemények, melyek szerint a vállalati tanácsi irányítási forma kifutóban van, nem a legmegfelelőbb a vezetésre. Miért éppen ezt választották? - A vállalati tanács irányítási formát a minisztérium áltál kiadott létesítő határozat szabta meg, igaz, hogy előtte konzultáltak velünk. Mi úgy ítéltük meg, hogy a 13 fos testület megfelel a vállalat nagyságrendjének. Ez szükséges es elégséges a vállalat irányításához. - Milyen a vállalati tanács összetétele? - A tanácsba hét főt a dolgozók választottak. A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott szervezeti egységek vezetői közül kerüít ki negy fő. rajtuk kívül az igazgató jelölt ki két embert, tz utóbbiak nem állandó tagok, a megtárgyalásra kerülő témáktól függően a terület szakemberei. Az igazgató nem tagja a tanácsnak. - Milyen szervezeti átalakulást eredményezett az önállóvá válás? -Az új szervezet kialakítása jelenleg van folyamatban. Az eddigi szervezet is rendelkezett minden olyan egységgel,funkcióképességgel, ami a teljes önállóság viteléhez szükséges. A változtatást az ésszerűbb működés feltételeinek kialakítása in- - A vállalati tanács választotta meg az tíj igazgatót - A feladatokhoz keresik az új embereket - A dolgozók - egyelőre várakozó állásponton dokolja. A legfontosabb talán az, hogy a műszaki és gyártmányfejlesztés eddig Rozponti feladat volt, most szükségessé vált egy műszaki fejlesztéssel foglalkozó osztály kialakítása. Ennek a kezdeti időszakban a fő feladata az emelőberendezések részegységének kipróbálása lesz. Növekedni fog a termelési osztályhoz tartozó egységek száma. Feladatunk lesz a termelés feltételeinekteljeskörű biztosítása, beleértve az anyag és raktárgazdálkodást is. - Több területen a tevékenységi körök összevonására kerül sor, ezzel a hatékonyabb munkavégzést és az egyéni képességek jobb kibontakoztatását kívánjuk elősegíteni. Lényeges az is, hogy a munkakori leírások-bóikiszűrjük az átfedéseket és az egyes munkakörökre a feladatokat jól elhatárolva rögzítjük. A változások során nyilván személyi kérdéseket is meg kell oldanunk. A feladatokhoz keressük az embereket és nem fordítva. A produktív területen a létszám bővítése a cél. Ezzel együtt lehetőségeinkkel összhangban növelni kívánjuk a kvalifikált munkaerő, a szakmunkások arányát. - Az új szervezeti felállás egyik célja az érdekeltségi rendszer erősítése. Milyen változásokat terveznek ezen a téren? - A komplett érdekeltségi rendszer kialakításához szükséges az, hogy minden egység konkrétan ismerje féladatát, annak költségkihatásait, egyszóval tudjon gazdálkodni: Ennek megfelelően a gazdasági elemző munka nagyobb szerepet kap az eddigieknél. A kapacitás lekötés biztosításánál szintén az érdekeltséget kívánjuk előtérbe helyezni. - A változásokat követően milyen a hangulat a gyárban? - Az emberek bizakodóak, és van egy bizonyos fokú várakozás bennük, de ez nem csodavárás. Bíznak abban, hogy a jobb és több munka gyümölcsét helyben tudják éívezni, de tudják azt is - és ezt a vezetés is tudja-, hogy az új körülmények között tudatosabban és nehezebb feladatokat kell megoldani. Ez csak úgy lehetséges, hogy mindenki maradéktala-nuívégrehajtja a rábízott feladatokat, és munkája közben arra is gondol; a minőség nemcsak a saját, hanem a kollektíva jóhírét, életképességét és egyben saját remélt jövedelmét is meghatározza. Z. T. I. Határainkon túli magyarok és a matematika Találkozások Örömmel köszöntöttem Oláh György barátomat qs kollegámat a Landler Jenő Gimnáziumban az a -gebrai és számelméleti kopferenc -an. Korábban ritkábban találkozha -tunk, hiszen o Komaromban é, Csehszlovákiában, ahonnap mindeddig legfeljebb kétszer jöhetett hozzánk, A baratság akkor kezdődött, amikor Cseke Zoltán barátommal és kollegámmal nagyon tudatosan kerestQRa kapcsolatot ahata-rainkon tul elo magyarokkal. Es történt mindez még akkor, arrjikor igencsak „számpn tartptták, mit telefonoztunk s mikor, miért, kinekv., ós n%m sejfhettük, mikor lesz elég ok elokotorni ezt a kartotékot". Őrömmel köszöntöttem Oláh György baratomat nálunk. Boldogan szorítunk kezet, felszabadul-fan, természetesen. Két kollégájával jött. Kqlácsk? József Komárom-bol, Mészáros József Galántáról érkezett. Terrrjeszetes, hogy megkérdeztem, mit jelent szamukra £z a konferenc a. Oláh. György mindannyiszor résztvevő volt, o. válaszolt él: oször. Fontosnak tartja a szakmai kapcsolatot, Csehszlovákiában ilyén magas szintű tanácskozás nincs, golctapasztalattal térnek haza, amit hasznosítani tudnak tanítási gyakorlatikban. De ami ide vonzza, az igaziban a kapcsglatterem-tés. g Ijeszelgetések, kötődések el-melyitese. Mészáros József kiemel- ten szólt arról a hatásról, amit egy tudományos konferencia nyújt az alkoto, gondolkodo matematikusnak. A nailottak inspiráló hatassal vannak rá, ugyanakkor van mit tovább adni a tanítványoknak. Ka-lácska József is a szakmai színvonal értékét hangsúlyozta. A matematika nemzetközi nyelven szól. Most ertettem meg igazan, hogy az érzelmi hovatartozást ez a nyelv fejezi ki. Oláh György elmondta, hogy feladatmegoldó szakkörével nyolc éve rendszeresen dolgozik a Matematikai Lapokbp, tanítványa Filakovszky Peter második he-yen végzett. Kalácska József ós Mészáros József büszkén említet-e, hogy tanítványaik 75 %-a §lvé-elt nyernek a - szlovák foisko akra, Szóltak módszertani munka ukról is, amelyet a Kerületi Pedagóg ai Intézet megbízásából végeznek. matematika oktatás '' ----- sén fáradoznak. beszélgetésünket a következő előadás Kezdete szakította meg. Nem, búcsúzkodtunk, végül is megkérdeztem, mit szolnak a nálunk történő váltpzásokhoz. Azt mondták, amit mai" régebben el- Eiondtak Dobos Lgszlótársaságá-an: Npkik egy .erős Magyaroszág az igazi hatter. Es ez így igaz! Tennünk kell azért - értük is -, hoay eros legyen ez az ország, ez a nép. A magyar. Lehota János Kalácska JÓz$ef, Oláh György, CsskeZDltÖnés Mé^ros József beszélget" (Fotó; Szakony Attila] 1989. november 10. ( kanizsa y a hétköznapok világához, a falusiak derűjéhez. Lencsémet szívesen irányítom az újra, a fejlődésre, a munkaábrázolásban pátoszmentességre törekszem. Mindig megragad a táj szépségtartalma: minden évszakban más és más formában tárulkozik elénk - örök megújulást látok benne. A nehezebb műfajok közé sorolom a port-rézást: nem könnyű egy-egy arc kiragadásával általánosítani. Elbűvöl az állatok ösztönös bája is: állatfotóimban gyermekkori emlékeimet idézem fel. Kedvenc témám a sport, legyen szó akár a sakk statikus feszültségéről, akár a futballpálya mozgalmasságáról. Rezsek György fotós: „Vonzódom a hétköznapok világához" matematika-fizika szakos tanár, három - sportban ügyes - gyerek édesapja, öt évvel ezelőtt ment nyugdíjba iskolaigazgatóként. - A fotó szeretete végigkísérte pályafutásomat, s átnyúlt nyugdíjas életembe is -mondta a napokban történt Eleinte csak képeit ismertem: a kiállításokon látott fotókat, amelyek alatt ott állt a név, Rezsek György, no és mellette a helyezés száma, többnyire az „1"-es, vagy a különdíj megnevezése. Későbbtudtam csak meg, hogy a tehetséges kanizsai fotós beszélgetésünkkor. - A fotográfia művelése esztétikai, irodalmi, képzőművészeti ismeretanyaggal és sok-sok örömmel gazdagította életemet. Szeretek alkotni, képeimmel valamit kifejezni. S hogy mely témák állnak szívéhez közel? - A témákat egyenrangúaknak vélem - szögezte le. -Vonzódom az emberekhez, - A sikeres totó elkészülésében mekkora szerepet tulajdonít a technikának? - Nem túlzóm el a technika szerepét! Elvem: nem a gép, hanem a kép a fontos! A kép, amely életünk egy-egy szeletének megjelenítője, gondolatok hordozója, amely valóságot jelenít meg, esztétikumot sugároz, ízlést formál - és nevel! Beszélgetés Gadanyi Laszloval - Az eddigi gyakorlat alapján csak párttagok lehettek ifjúsági vezetők. Másnak fogalma sem lehet e nevelési területről? - Természetesen lehet. Ma, amikor az ideológiai nevelőmunka hagyományos tartalma megváltozik, változik azok köre is, akik e munkába bevonhatók. - A NADISZ azonban változatlanul politikai szervezet? - Egyértelműen. Bár, akárcsak a DEMISZ, még nem képes szakítani a múlttal. Tagságunk a KISZ-ből jött, ezért nem zárható ki a kommunista kötődés sem. Mindenesetre: tiltásokat nem fogalmazunk meg, saját karakterünket keressük. Úgy tapasztalom ugyanis, hogy az alapértékek megfogalmazásával és a kedvezőtlen tendenciákkal van a legtöbb gondunk. Alapvető értéknek mondjuk a család biztonságát, az önmegvalósítást, a szolidaritást egymással és minden magyarral, az őszinteséget, a közélet tisz- taságát, a békét. Folytathatnám... Fontos, hogy őrizzük a baloldaliság értékeit: a fejlődés, a társadalmi igazságosság, a szabadság és a részvétel elvét. Ha kell, különbözünk az MSZP-től is. - Akkor miért ül a DEMISZ elnöke az MSZP felső vezetésében? - Nagy Imre kongresszusi küldöttként választó és választható volt. Személyi felelőssége, hogy mit tart magára nézve érvényesnek. - Igen ám, de ha az ifjúsággal kapcsolatos ajánlásokat elfogadja, és a testületi fegyelem alapján azokhoz igazodik, akkor az MSZP politikáját bontja le saját szervezetében. Hol itt az önállóság? -Azt akarjuk, hocjy az ifjúságra vonatkozó döntesek a parlamentben szülessenek. Parlamenti jelenlétre törekszünk. Nem zárjuk ki egy választási szövetség létrehozását sem. [Filmlevél Jancsó Miklós: Jézus Krisztus horoszkópja A NADISZ - a KISZ nagykanizsai jogutódja - még a helyét keresi. Ballasztként hurcolja az MSZMP politikájának örökségét, s bár 1980-tól határozottabban képviselt egy új, bontakozó értékrendet, mára nemcsak nevét, tagságának zömét is elvesztette. Gadányi László e zért töprengve keresi a válaszokat: - Az egypártrendszerű struktúrában a KISZ-nek nem volt önálló mozgástere. Az ideológiai munka, még a 80-as években is összhangban maradt a korábbiakkal. A kommunista jelző egyértelműen a marxizmusleninizmus elveit jelentette. - Az ifjúság akkor már az ellenzék mozgására figyelt. - Ez a társadalomban végbement változásokkal magyarázható. Leginkább azzal, hogy a pártpolitika monolit jellege miatt képtelen volt kielégíteni a gyorsan változó érdeklődést. A KISZ az események után kullogott. - Válasza mintha elmosná a lényeget. A marxizmus a közös-séai nevelésre teszi a hangsúlyt, de ha az ember arra gondol, hogy a közösségek egy-egy brigádban vagy iskolai osztályban már adottak, akkor a marxizmus csak a meglévőt motiválhatta, s nem éppen vonzó módon. - Ezért indokolt elhagyni a misztifikált ideológiát. Az általunk is kárhoztatott rendszer egyik fő hibája az volt, hogy feltételezte: a munkahelyen - éppen a struktúra zártsága miatt -mindenki egy véleményen van. Az alulról jövő kezdeményezéseket éppen csak megtűrték. Ez vezetett oda, hogy tagságunk csupán végrehajtó szerepet kapott. De ez a felépítmény alkalmatlanságából következett. Az iskolai akcióterv sem volt más, mint a központi program lebontása. - Egy autokrata ifjúsági vezető vagy patronáló tanár tehát valósággal kioltotta a mozgalmi munkát? - Igen. - Csakhogy a patronáló tanár mellett ott „működött'' az IKB, amely elmondhatta és el is mondta a véleményét. A dolgok mégis másként történtek. Miért? - Tetejében a gyerekek tudták, hogy semmibe veszik őket, mégsem tettek semmit. - Talán azért, mert az iskola alá-fölérendeltségi viszonya volt a meghatározó. Fontos, hogy a NADISZ közösségei markánsan különüljenek eí a munkahelyi viszonyoktól. Nem igazán kiérlelt alkotás. Hiányérzetünk a forgatókönyv esetlegességeiből, a szabadjára engedett fantázia realitást szürrealizmussal keverő csapongásaiból fakad. A filmnek nincs igazán szerkezete, hacsak a sajátos jancsói stílust nem tekintjük annak. De számonkérhető-e bármilyen rendező elv egy olyan alkotástól, amelynek nehezen követhető cselekménye egy darabjaira hullott, kiismerhetetlen, sajátos kö-zép-kelet-európai miliőben játszódik? A történet a krimi elemeire épül, bár inkább vízió, az eszméiben, hitében csalódott, és isten által is magára hagyott emberiség drámája. Ám Budapesten játszódik, s a párhuzamot lehetetlen nem észrevennünk. A meghatározhatatlan célú, zömében értelmiségiekből álló csoportosulás összejövetelein, ahol Geyer Flórián dalai épp úgy előjönnek, mint Sztálin, Trockij idézetei, egy méltóságában kijátszott, ideáljaitól megfosztott generáció illúzió-vesztése fogalmazódik meg. A szavak szavak maradnak, igazságtartalmukat ellopták az eszmét lejára-tók. Egy negatív kor negatív lenyomatát láthatjuk. A dolgok itt megtörténnek velünk, sorsunkat ismeretlen erők irányítják. A film főhőse - feltehetően költő - lehetne akár Kafka híres regényének visszajáró szelleme, de hihetnénk az égi hatalmak küldöttének, esetleg egy politikai szervezkedés irányítójának is. A káoszban kétségbeesetten kutat valami bizonyosság, kapaszkodó után. A szétesett világban azonban nem csak személyisége hullik darabjaira, hanem a film is. Követhetetlenül, értelmetlenül történnek a dolgok. Az apokalipti- - Kikkel? Az ellenzéki pártok kijelentették, hogy nem kívánnak az egykori MSZMP örököseivel szövetkezni. Mégis az MSZP-t célozza ez a terv? - Ha a tagság úgy ítéli, igen. - De egy politikai koalícióban lehetőség van a kölcsönös visszalépésekre. Ha például a NADISZ az MSZP javára visz-szalépne, akkor érdekeit az MSZP fogja képviselni. Az ilyen önállóság fából vaskarika. Egyébként hány tagot képviselnek? -Jó esetben 150-200 főt. Remélem azonban, hogy ez az aktív mag sikeres választási kampányt folytathat. Mi a felnőtt társadalommal egyenlő esélyt akarunk. A mód azonban kidolgozásra vár. A NADISZ tehát nagy ugrásra készül. Előtte a politika mély vize, lábán a múlt kolonca. Az úszni tudók serege viszont már messze jár. Pék Pál kus látomás kevés egy jó filmhez. A stílusban viszont felfedezhető a következetesség. A zártságot, feszültséget teremtő körkörös mozgatás, a zene, a gesztusok párhuzamossága, az ellenpontozás erősíti a film gondolatiságát. A videotechnika alkalmazása pedig túlmutat önmagán, dramaturgiai funkciója van. J. K. - az események elszenvedője, s egyben krónikása - videóján hol késlelteti, hol előre mutatja a történéseket, s az idősíkok váltásával sajátos ritmust kölcsönöz a filmnek. A zárójelenet után kérdések tolakszanak elő: Kik vagyunk? Milyen hatalmak játszanak velünk? Mi lesz ezután? S egy utolsó: Kedves Jancsó Miklós, az effajta filmekkel mire megyünk? Horváth Gábor Az erkölcs arcai (II.) Karakter nélkül - tovább? 1989. november 10. ( kanizsaT KANIZSAI KÉPEK Árkádok alatt (Fotó: Szakonv Attila) „Játszom, ez a feladatom" Medgyesi Mária és Straub Dezső a kanizsai Vigadóban A Helyőrségi Klub hívta őket, s most itt vannak. Straub Dezső éhes, ezért vendégül látjuk. A büfé előterében azonban már körbefogják az érdeklődők. - Járt már Kanizsán? -kérdezem. - Többször is, és jól éreztem magam. Kellemes visszajönni. - Más ez, mint a pesti fellépések? - Többet kell utazni. De komolyra fordítva a szót: a vidéki közönség hálásabb, de az elismerésért jobban meg kell dolgozni, mint Pesten. - On operettekben játszik... Nem vagyok ope-rettszlnész. Talán azért gondolják ezt, mert volt pár operett-szerepem a tv-ben. Az operett könnyen eladható műfaj, ami az értékeiből persze semmit sem von le. Az emberek odafigyelnek rá. - Lehet személyesebb kérdésem? - Persze, de világrengető dolgokat nem tudók mondani. - Mit szól a művészek mai elismeréséhez? Kerényi gesztusáról, amint visszautasította a kitüntetést? - Erről nem tudok, nem Is akarok véleményt nyilvánítani. Vannak olyan művészek, akiket nem érdekel, milyen körülmények között élnek. Az anyagiakat értem. Nézze, van, aki megteheti, hogy visszaadja a díjat, s ez önkifejezésének egyik módja. En játszom, ez a feladatom. A rántott csirkét is elfogadtam az előbb, nem? - Éhes még? Kulturális hírek A Kaposvári Csiky Gergely Színház november 6-7-én Jo-seph Stein - Jerry Bock világhírű zenés drámáját, a Hegedűs a háztetőn-t mutatta be a HSMK színpadán. Ugyanott november 8-9-én játszotta a Hevesi Sándor Színház Molié-re Scapin furfangjai című vígjátékát. A HSMK kiállítótermében november 19-ig tart nyitva Nem-csics Antal festőművész tárlata. November 5-én az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Házban EDDA-koncert volt. - 8-án Koncz Gábor önálló estéjére került sor. A Helyőrségi Klub Mini Galériájában november 6-30-ig Simon Jenő amatőr festő tárlata látható. A Stúdiómoziban november 7-8-án Gárdos Péter A hecc című filmjét vetítették. Medgye - A közönségre. És van két gyermekem, ez sem elhanyagolható tényező. S mar indult is a színpadra. Az öltözőben aztán /esi Máriával fogadott. \ kanizsai közönség igényes - mondja Medgyesi Mária. - A taps most sem maradt el. - Köszönöm a dicséretet. Kérem, művésznő, válasz-szon: miről ne kérdezzem? - A pályakezdésről. - Rendben. Hogyan látja az utánpótlás helyzetét? - Ma könnyebb kezdőnek lenni. Engem Geiiért Endre indított el a pályán. Kemény kézzel tanított a szakma fortélyaira. De a tehetség a legfontosabb. S mintha csökkent volna a technikai képzés rostáló szerepe. - Sok a dilettáns? - Sajnos. A főszereplő a pénz, a lakás, a kocsi... (Straubbal egymásra nézünk.) - A művésznőt bántja, ha ezekről a dolgokról beszélgetünk? - Nem, nem, szívesen válaszolok. - Azt mondják, a magyar színészet sokat vesztett az 56-os és a 68-as kivándorlókkal. Igaz ez? - Azt hiszem, nem. A nyelv, ami itthon adott, odakint béklyóz. Ha nem magyarul játszott a színész, képtelen helyzetbe került. A nyelvvel a nép lelkét is meg kellett szólaltatnia, s ez szinte lehetetlen. Bár itthon sem beszélünk azonos nyelven. Tudja, avval kell politizálnunk, hogy dolgozunk. - A színházban - szól közbe Straub Dezső - kétféle színész létezik. Van, aki megformál egy figurát, önmaga is lehet, és azt kölcsönzi a szerepeinek, van, aki pillanatok alatt képes azonosulni a különböző szerepekkel. Talán ez a profi. A másik... A két színész összenéz, s én arra gondolok: íme, az emberré lett színészek és a színésszé lett emberek feloldhatatlan dilemmája.. Ma kinek szólt a taps: a profinak vagy az embernek? Hercz Gábor Az Emelőgépgyártó Vállalat felvételt hirdet felsőfokú műszaki végzettségű munkavállalók részére: Létesítmény-felelősi munkakörbe, azonnali belépéssel. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: a személyzeti vezetőnél. Cím: Nagykanizsa, Alkotmány u. 54. Mai cégér 10 ( kanizsa y 1989. november 10. Dr. Juhász János gyűjteménye Mintha Bach - muzsikát hallgatna az ember. Juhász János főorvos úr beszélget valakivel az Ady Endre úton. Meg- én fillérekért megmentettem 35-40 kötetet a megsemmisüléstől. Aztán életutam során egy pár évet a Nyírségben, Fogadó Krúdyhoz szokott kép: türelmesen hallgatja társát, majd elindul, de pár lépés után újra megszólítja egy idősebb néni. Városunk polgárai ismerik, tisztelik Ot. Nekem is élményt nyújtott az a néhány perc, amikor otthonában hallgathattam. Szívvel, lendülettel szólt. - Több mint 40 éves gyógyító munkám során igyekeztem mindig reális célokat kitűzni magam elé. Szabad időmet is értelmesen próbáltam eltölteni, népművelési feladatokat vállaltam. Előadásokat tartottam a TIT-ben egészségügyi témában, de egy-egy alkalommal szívesen fogadták hallgatóim diavetítéssel kísért úti élménybeszámolóimat is. Tudom, ön az én Krúdy-gyűjte-ményemre kíváncsi. Nos, ez is az én nagy kalandom, a legérdekesebb „úti élményem". Menekülési vágyból született, a mindennapi élet szürkeségét kívántam elfelejteni. Ez egy varázslatos világ. Mikor Krúdy Gyula műveit olvasom, színes virágcsokrot látok magam előtt. Mintha muzsikát hallgatna az ember, olyan finom ez a líra -romantikus és szentimentális. Szinte elbűvöli az olvasót széles körű érdeklődésével. A magyar történelem legszebb korszakai, a modern főváros furcsa figurái, a külvárosok szánalmas alakjai elevenednek meg műveiben. Páratlanul tudott azonosulni a meggyötört szegényemberekkel. Krúdy szerelmei gyönyörűek! A vöröslámpás házak lányaitól a falusi udvarházakban élő kisnemes kisasszonyká-kig megőriztem mindegyikük emlékét. Gyűjteményem első darabjait 1950-ben Jászberényben szereztem. Szegény könyvek bezúzásra vártak a nyomdában, s Krúdy szülőföldjén töltöttem. Láttam azt a tájat, éreztem azt a levegőt, melyről oly nagy szeretettel írt. A nagy író halálának 10. évfordulója kapcsán megismerkedtem leányával, Krúdy Zsuzsával. Azóta is meleg, baráti kapcsolatban állunk, hetente írunk egymásnak, akkor a kiállításra könyveket kért tőlem, szívesen segítettem. Levelezek hazai és külföldi gyűjtőkkel, jó barátokkal, ismerősökkel is. Kérem őket, hogy segítsenek valamelyik művének megszerzésében. Most küzdök a Vörös postakocsi egyik francia kiadásáért, sajnos kevés eredménnyel. De sikerről is beszámolhatok: valahol egy dél-olasz kisvárosban barátom megtalálta ugyanezt a művét, s a napokban elküldte postán. Pillanatnyilag 250 kötet sorakozik Krúdy műveiből könyvespolcomon. Ugy tudom, hogy Kozocsa Sándor budapesti könyvtáros állománya után az én gyűjteményem a legteljesebb az országban. Legrégibb az eredeti kiadású Ifjúság című elbeszéléskötet, 1889-ből. A századforduló évében adták ki a Margit története című könyvét is. Egy egész generáció növekedett fel a Szabadság csillaga, A vörös sapkások és a Nagy idők nagy tanúi című regényein. Megmutathatom azokat a történeteket is, melyek nagyapáink legkedvesebb olvasmányai voltak. Ugye milyen csodálatos ez a könyvborító: Egy kisfiú magyar zászlót lobogtat, s közelében a dombokon pásztortü-zek égnek. A nyugalom és béke hangulata tölti el az olvasót. Juhász főorvos úr Krúdyban bízik, én az emberségében, abban az adományban, mely Kanizsán példaképpé avatta őt. D. L. A történelem sodrában (I.) A K 509-es története Karakay Ferenc a buchenwaldi néma iszonyatban lépett mellénk: - Én tudom, mit jelent ez. Több, mint nyolc évet töltöttem a lágerekben. Tudom tehát. Igaz, nem itt, a Szovjetunióban raboskodtam. Itthon találkoztunk újra. Akkor tudtam meg a teljes nevét, s hogy 1945. április 18-án ítélték el és 1953. november 20-án tért haza. Amit most olvasni fognak, az <5 szívszorítóan igaz története. Diákból fogoly 1945-ben a kereskedelmi iskola másodéves tanulója voltam. Fiatal, lelkes leventeként, tanáraink irányításával szívesen vállaltunk hazafias cselekedeteket. Szentül hittük, hogy magyar hazánkért, a haza boldogulásáért tesszük, amit teszünk. így volt ez április 8-án Is, amikor a vasút építésén dolgoztunk egész nap. Este ideiglenes lakásunkra mentem, amely a háború miatt, a Fő út egyik középületének pincéjében volt. Édesapám tinóm pogácsáját ettem volna éppen, amikor váratlan vendég érkezett. Felszólított, hogy kövessem. Ma sem tudom, milyen Ize volt annak a pogácsának, bele se haraphattam, mennem kellett. Az utcán ez a Bakán nevú lengyel átadott egy fegyveres orosznak, aki a Kazinczy utca valamelyik lakóházának pincéjébe vitt. Itt talán már tizenöten voltak. Közöttük egy kék-re-zöldre vert idős ember, Németh bácsi. Azt mondta: - Jól nézz meg engem! Ha nem akarsz ilyen állapotba kerülni, ne sokat tagadj! Intelme akkor is a fülemben csengett, amikor tizenegy óra felé felvittek. Feladtak néhány kérdést, amelynek eredménye egy tlzoldalas jegyzőkönyv lett, oroszul. Azt mondták, írjam alá. Felötlött Németh bácsi képe, és aláirtam. Erőltetett menet Néhány nap múlva nyolc fogolytársammal együtt húsz fegyveres őr kíséretében Sormásra hajtottak bennünket. Onnan lovaskocsival Lentibe szállítottak. Itt az iskola pincéjében napokig tartottak fogva, miközben minden éjszaka kihallgattak. Közben a foglyok száma ezer fölé nőtt, köztük németek, oroszok Is voltak. Aztán elszállítottak ben- nünket Ausztria felé. Orihodoson mindenkit kopaszra nyírtak, majd megkezdtük három napos menetelésünket. Aki a tiltás ellenére kilépett a sorból, vagy lehajolt, a rúgás keménységéből állapíthatta meg, milyen súlyosan hibázott. A menetelés idején napi 45 deka kenyér volt az élelmünk, és valami kegyetlenül sós leves. Vizet nem kaptunk. Hogy kínzó szomjú-ságunkat enyhítsük, a pihenők során szedett sóskával tömtük meg a kabátujjunkat, és azt rágcsáltuk. Az ítélet Szentgotthárdon, Glelsdorfon keresztül Grácba érkeztünk, ahol a szovjet katonai bíróság elé kerültünk. Az ítélet tíz óv kényszermunka volt. A poloskákkal teli szoba falára a többiekkel együtt én is felírtam a nevemet és az ítéletet. Évekkel azután tudtam meg, hogy a bátyám, aki illegálisan hagyta el Magyarországot, megtalálta falra Irt üzenetemet, és szüleimmel tudatta a fájdalmas hírt. Egy hónap utazás 1945. június 21-én 80-100 társammal együtt tehervagonokba tereltek. A rádióból Karády-nóta szólt, és velünk, miután ránk zárták az ajtókat, elindult a vonat. Senki sem tudta, hova. A réseken kémlelődve, kitaláltuk, hogy Magyarországon járunk. ezért az állomásokon próbáltunk a vasutasokkal érintkezésbe lépni. Valahol már a román határ közelében lehettünk, amikor egy vasutastól megtudtuk: a Szovjetunióba visznek. Ezért a hírért a nyomorult ember nagy árat tizetett. Félholtra verték. Miután világossá vált, hogy kivisznek bennünket az országból, hozzátartozóinkat akartuk értesíteni. A nálunk lévő kevés kis pénzt papírba csomagoltuk, amire ráírtuk családunk nevét, olmét, és az állomásokon kidobáltuk a vagonokból. Ma is melegség önti el a szivemet, amikor arra gondolok, hogy idegenek, kockázatot vállalva továbbították ezeket az értesítéseket. Meri az én szüleim is megkapták az üzenetemet. Horváth Mária (Folytatása kivetkezik) Juhász főorvos otthonában. 1989. november 10. ( KANIZSA ) 11 Lukács Zoltán versei Szoliva János versei Egy este a Centrál Bárban. Madarak jönnek Madarak jönnek, tovarepülnek, szárnyuk alatt gyászhírt visznek. Károg a szél, mérget hányna. Hajdan fehér - -Epersárga. Noé-bárkám korhad, fája Isten jussa, merül sárga - - Vezessen hát fiam álma - -Menekülök mosolyába. Szerelemkút Dünnyög a légben a felhő, foszlik gyászfeketéje. Fénygömb nyakamat nyalja, éled a szem legelője. Fűnek tócsa a tükre, csendje bogarat altat, pázsit, kedvesem ágya testölelő puha hajlat. Szemérmes Napom ma elbújt - -Pezsdül bennem a véred, gyönyörű mandulaszemed szerelemkútba réved. Állapot Álomhatárkőhöz értem régi új sebekkel Egyik lábam pocsolyában másik a semmiben Piócák mindenütt vannak Apám Táltos lován messze jár már. Felszántja a Hold udvarát, felhő-földbe csillagot vet. In memóriám F. N. Nyári este indultál a télbe, kihűlni örökös éjszakákra, koronát cserélni legendás múmiákkal, hogy farsangidőben asszonyfejek próbálgassák felidézett maszkodat. Ecce homo Világ világa, virágnak virága! keservesen kínzatol, vas szegekkel veretel. (Ómagyar Mária-siralom) Partra vetett a koldus idő... Csillagtestvéred fényévnyit zuhant, el nem érheted. Hiába mutatod sebhelyed, Földanyád se ismer fogadott gyermekére, kiátkoznak antikrisztusok, nem értik jelbeszédedet. 1 ( kanizsa 1989. november 10. Talpra, ifjúság! A ma történelmi Magyarországának fiatalja életszínvonalbeli javulást nem tapasztal. Nem elég számunkra az, hogy a módosított alkotmány jogszabályban rögzíti azt, hogy a Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. Ezt tartalmazza az ifjúsági törvény is, amely igaz, már elévült, de helyette új még nincs. Tettekre van szükség, hogy ezek mielőbb megvalósuljanak. A mai fiatalok többsége közömbös, nem látja értelmét, értékét a munkájának, életének! Miért? Mert eddig azt tapasztalta, hogy az egyénnek nem lehet önálló gondolata, véleménye. Ma már mondani sok mindent lehet, de ez nem elég, hinni kell benne, és megvalósítani. Épp ezért itt az ideje, hogy végre kilépjünk. Elvállaljuk, nyíltan képviseljük gondjainkat. Mi, fiatalok, fogjunk ösz-sze, mert eljött a mi időnk. Nekünk megadatott, hogy beleszóljunk a jövőnk alakításában. A Che Guevara békeklub Nagykanizsa, Béke út 14. (péntek - szombat 18 órától) Koronczai Erzsébet Hit Hit, oly kedves és őszinte szó féltve őrzött, értékes emberi tartozék, vagy felületes, elfelejthető, eldobható gondolatsor. Csupasz képzelet, és nincs fantázia, saját szellemi létrehozatal, saját kinyilatkoztatott hiszem, vagy önmagunk belső, lüktető titka. Hinni valakiben, valamiben - a csillagokban, magadban, a jövőben, Istenben - ez egy tökéletesen reményteljes ön ámítás. De nagy - nagy nyugodt biztonság! I A Kögáz fölvesz számítástechnikai osztályára végzettségű szakembert. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán, Nagykanizsa, Somogyi B. u. 2. Áldozatok emlékműve Három évvel ezelőtt - az országban elsők Között - a Hazafias Népfront Honismereti körének ülésén Boros Antal és dr. Cseke Ferenc középiskolai tanár kezdeményezésére indult el a II. világháború és a fasizmus áldozatainak tiszteletére emelendő emlékmű tervezése és építése. A milliős értéket képviselő alkotás minden központi anyagi támogatás nélkül, jó érzésű emberek, vállalatok, intézmények és a városszépítő egyesület támogatásával készült el, társadalmi munkában. Rétfalvi Sándor szobrászművész és Csiky György építész alkotásának avatására október 31.-én került sor a városi temető egyik központi helyén. Temesvári Andor, a HNF városi titkára megnyitó beszédében köszönetet mondott a mű elkészítésében kimagasló tevékenységet kifejtő személyeknek. Az önzetlen alkotók mellett többek között dr. Tolnai Sándor városi tűzoltóparancsnoknak lelkes szervező munkájáért, főtisztelendő dr. Schőner Alfréd főrabbinak és Hevesi Sándornak a MIOK igazgatójának, akik a nagy értékű gránit oszlopot adományozták. Továbbá a DKG, a Kögáz, a KFV, a Domus, a Magyar Hitelbank Rt., a Sörgyár, a Bútorgyár, a Közúti Igazgatóság, a Volán Vállalat, a Városi Tűzoltóság, a Magyar Néphadsereg 4730 sz. alakulata, a Határőrség, a KIOSZ helyi szervezete, a MÁV pályafenntartási főnöksége, a Kanizsai Ruhaipari Szövetkezet, a Dél-zalai Vízmű vállalat, a Városgazdálkodási Vállalat kollektíváinak és nem utolsósorban Hege Tibor öntőmesternek, valamint még számos segítőnek. Zsoldos Ferenc tanácselnök avató beszédében felelevenítette a múltat, a II. világháború poklában elpusztult több százezer magyar emlékét - köztük több ezer kanizsai lakosét - és azokét is, akiket a háború utáni rossz politika hurcoltatott el. Fájdalommal jegyezte meg, hogy sajnos, csak most tudunk tisztelettel fejet hajtani emlékük előtt, s azok, akik nem tudják halottaik hol pihennek, csak ezután helyezhetik el az emlékezés koszorúit és gyertyáit a jeltelen sírokban pihenő szeretteik emlékére állított kegyeleti helynél. A katolikus, református és evangélikus egyház képviselői imát mondtak az emlékműnél, és megáldották azt. A város, a különböző pártok és társadalmi szervezetek részéről megannyi koszorút helyeztek el az obeliszk lábánál, majd valamennyien gyertyát gyújtottak; az emlékezés gyertyáit. Sose húnyjon ki emlékük fénye. Bacskay Zoltán Bátran javaslom Bár a lemez már tavaly megjelent, mégis időszerű, hiszen több társával egyetemben, csak most került a magyar hanglemezboltokba. Kissé késett ugyan, de már ez is figyelemre méltó eredmény. Jő hangzású, hangulatos lemez. Úgy tűnik a zenekar már teljesen kiheverte azokat a megrázkódtatásokat, amelyeket frontemberük, az azóta szép szólókarrlert befutott Roger Hodgson kiválása okozott. Pontosítok Válasz Nóra és Szalai László írására A Kanizsa városi hetilap 1989. október 27-i számában „Ünnepelünk? - három változatban" cfmű írásokhoz sajnos további pontosításokat, kiogészítéseket kell tennem, mivel a beszélgetések magnófelvétele egymás után készült. Szövegszerkezetből kiragadott mondatok összeszerkesztését tartalmazza, mely további félreértéseket okoz. Az írások szerzőitől kérem, hogy a jövőben az érintetteknek is bátran mondják el véleményüket, akár személyesen Is. Konkrét kiegészítéseim (Németh Nóra és Szalal László írásához) Kedves Nóra! Nem a rendezvényeken jelenlévőknek kell szégyenkezniük, hanem azoknak, akik távol maradtak mind az MDF, mind a NA-DISZ-KADISZ által szervezett október 6-i megemlékezésekről. Kérdezed: - „Miért kell még az ünnepeket Is egymástól elhidegülve - ahány párt, annyi felé szakítva - ünnepelni?" Véleményem szerint azért, mert igazából még nem kerültek méltó helyükre történelmünk sorsfordító évfordulói. A többpártrendszer viszonyai között a leendő helyi önkormányzatok felelőssége lesz, hogy miként sikerül összehangolni a közös, méltó helyi megemlékezéseket. Ez ma még elmaradt. Meggyőződésem, hogy a választásokat követően ha előbb nem Is - a tisztes szándékok találkozni fognak és nem lesznek többé vélt vagy valós előítéletek, a „kl-klt keressen meg" tétovasága. - Nem a DEMISZ hirdette meg a teaházi programot (NADISZ és KA DISZ, a házigazda a Hevesi Sándor Művelődési Ház volt.) - „Türelmem veszítve veszem a kabátom" - sajnálhatod, mert a türelmesek (ott maradók) véleménye szerint szenzációs volt Andreas Georglu és Szabó Sándor gitárművészek koncertje. Kedves Szalai László! Senki nem várta, hogy Jót írj az október 6-al rendezvényről, különösen akkor, ha meggyőződésed szerint ez „lehetetlen". Jó lett volna viszont, ha nemcsak saját helyzetedből elemzed rendezvényünket és nem ebből általánosítasz. Végig sértő módon úgy tűntetted fel mintha parancsuralmi módszert alkalmaztak volna a szervezők. Ez sértő és egyben ellentmondásos, mivel Te magad cáfolod meg, amikor a szereplők számtalan igényét hallgatva megállapodtunk abban, hogy önállóan, öntevékenyen, igényeiteket figyelembe véve alakftsátok ki a végleges programot. A kívülállók szerint ez sikerült is. Személyem - úgy érzem - annyiban került előtérbe, mint amennyire a kanizsai diákszövetség, a szereplők képtelenek voltak önállóságukkal élni. Egyébként már előzetesen megköszöntem a szereplőknek, hogy vállalták a megemlékezésünkön a közreműködést. Szövetségünk nevében valamennyi szereplőnek, érdeklődőnek megköszönöm részvételüket. Nagykanizsa, 1989. október 30. Tisztelettel: Gadányi László a NADISZ elnöke Rlck Davis billentyűs nem Jött zavarba a súlyos örökségtől, gyönyörűen énekli a régi dalokat, hiszen a lemezről nem hiányozhat a „Breakfast Is America", az „Oh, Darling" vagy a „Crime of the Century". Az új dalok, az „It''s Allright" és a „Not The Moment" is remekül szólnak. Kiforrott hangzás. Igényes hangszerelés Jellemzi a lemezt. Bátran javaslom meghallgatásra korosztálytól és zenei elkötelezettségtől függetlenül bárkinek- Horváth Zsolt Diák rockszínpad Ha nem akarsz diák lenni, legyél színész! Hogy hol? Sajnos, nem az iskolában. Nálunk, a Helyőrségi Klubban! Téged, de a többleket is, akik elhivatottságot éreznek ez élettel szemben. Színész akarsz lenni? Segítünk! A Diák Rockszínpad lehetőséget ad Neked ahhoz, hogy alapokat szerezz a felvételidhez. Ha jössz, többes számban beszélj! Mi, szfnpadosok minden'' szombaton négy órától a Helyőrségi Klubban vagyunk. Várunk téged Is! Akik már elkezdték Köszönet Cserháti Sándor Mg.-I és Gépészeti Szakközépiskola, Janzsó Antal igazgató r. Az Izraelita hitközség temetőgondnoksága nevében engedje meg, hogy köszönetünket fejezzük ki a Cserháti Sándor Mg.-I és Gépészeti Szakközépiskola tanulóifjúságának és tanári karának azért a társadalmi muhkáért amit a temetőkert és a síremlékek ápolásában kifejtenek. Nagykanizsa, 1989. október 24. Gaál Zoltán gondnok 1989. november 10. ( kanizsa t 13 Ha már behangoltuk a gitárt, esetleg megpróbáltunk néhány köny-nyebb dallamot is eljátszani, ideje, hogy komolyabban is megismerkedjünk a hangok világával. Legelőször is a C-dúr skálát szeretném bemutatni, ami talán a legalapvetőbb, hiszen ez a skála képezi az európai hétfokú zene alaphangjait. Elnevezésük sorrendben: C, D, E, F, G, A, H. Ha végigértünk a skálán, a ciklus újra kezdődik (természetesen egy oktávval magasabban). A dúr skála jellegzetessége, hogy az egymást követő hangok közötti távolságok a következőképpen alakulnak: két egész, egy fél, három egész, egy fél távolság. Hasábjainkon sajnos nincs lehetőség a zeneelmélettel behatóbban foglalkozni, viszont annak, aki többet szeretne ezekről tudni, ajánlom dr. Kesztler Lőrinc „Összhangzattan" című művét (Zeneműkiadó, Budapest). A C-dúr skála és a hangok egymáshoz viszonyított távolságai az I. ábrán láthatók. Természetesen ezeket az alaphangokat a gitárunkon is megtalálhatjuk. A félhangtávolságnak egy bund távolság felel meg, az egész hangénak kettő. így a gitár fogólapján az egyes hangok a 2-es ábrán látható lefogási helyekkel egyeznek meg. Az ábrán a hú- rok, és a fogólap csak addig van ábrázolva, míg el nem érjük az adott húr alaphangjának oktávját, ami után a ciklus újra kezdődik. (Tehát a 13. bundnál lefogva az E6 húrt újra F hangot kapunk.) A 3. ábrán az alapfekvésben használatos C-dúr skáiagyakorlat látható. A kotta alatti bekarikázott számok azt a húrt jelölik, amelyiket lefogunk és megpengetünk, a kotta feletti számok pedig azt az ujjunkat, amelyikkel (bal kézzel) az adott húrt lefogjuk. (1= mutató, 2= középső, 3= gyűrűs, 4= kis). Ebben az esetben a számok azt a bundot is jelzik, amelyiknél le kell fogni a húrt. Fontos figyelmet fordítanunk arra, hogy először lefelé pengessük meg a húrt, aztán a következő hang megszólaltatásakor felfelé, majd szigorúan ezt a váltakozást megtartva folytassuk a skála gyakorlását. A váltott pengetés e gyors játék alapja, a skálagyakorlás nélkül pedig nem lehet igazi haladást elérni. Jó gyakorlást! Galamb Zoltán A Rocktörténet fejezeteiből I. Rainbow, avagy a szivárvány Sorozatunkat egy olyan zenekarral kezd|Qk, amely a ''70-es évek második leiének egyik meghatározó hard-rock csapatának számított. Már megalakulásakor Is hatalmas volt az érdeklődés, hiszen vezetőlét, a legendás Deep Purplo gitárosát, Ritchie Blackmore-t a kor első számú zenészel között tartották számon. A gitáros szólólemezeként megjelent Ritchie Blackmore''s Rainbow c. lemez többi közreműködő]e azonban a névtelenség homályából került a felszínre. Énekesük pedig, a névtelen kis olasz, Ronnie James Dio mindenkit meggyőzött, méltán kopogtat a világhír kapu|án. A lemez annak ellenére, hogy stílusában semmi újat sem hozott, ma már a rockzene alaplemeze) közé tartozik, hiszen tökéletesre csiszolta mindazt, amiért ezt a műfaji oly sokan kedvelték és kedvelik ma Is. A nyers gitárriffek, a virtuóz, sokszor klasszikus zenei megoldásokra épülő gitárszólók, az elemi erejű, mégis érzékeny ének számos kezdő együttes számára szolgál követendő példaként. A lemez minden dala Igazi csemege, míg a „Man of the Silver Mountaln", a „Catch the Rainbow" és a „Temple of the Klng" hosz-szú évekig fémjelezték a zenekar munkáját, és azok számára is kedvencé váltak, akik nem igazán rajongtak a műfajért. Mindezek meggyőzték Blackmore-t, érdemes folytatni. ÚJ társak után nézett, egyedül a fantasztikus hangú énekesét tartotta meg. A dobokhoz Cozzy Powell, a billentyűkhöz Tony Carey került, míg a basszust Jimml Bain kezelte. Ezzel létrejött a zenekar történetének legerősebb felállása, és elkészült egy újabb maradandó alkotás, a Rlslng. Horváth Zsolt A Nagykanizsai Építőipari Szövetkezet 1990. évre vállal a.) generálkivitelezésben - épületek teljes vagy részleges felújítását - új épületek építését b.) asztalos-lakatos egyedi termékek gyártását c.) önálló munkahét - festő-mázoló-tapétázó - villanyszerelő - víz-gáz-központifűtés-szerelő - parkettás munkákat. Kérjük amennyiben igényt tartanának kivitelezésünkre, úgy keressék meg szövetkezetünket az alábbi címen: Nagykanizsa Építőipari Szövetkezet 8801 Nagykanizsa, Űrhajós út 1. Tel: 14-480 Gitáriskola (II.) A C-dúr skála 1 ( kanizsa 1989. november 10. Miklósfán Nem tudni, ki/mi/kit/mit/ fegyelmez: a gazdi a kutyát, vagy a hűséges eb a gazdit. Alighanem kölcsönös a dolog, s mindkét félnek hasznos. A MEOE nagykanizsai szervezetének kezdeményezésére a helybéli kutyatulajdonosok részvételével kiképző tanfolyamot indítottak el a derék négylábúak részére. A különböző fajú és korú kutyák beidomítása őrző-védő feladatok ellátására nem könnyű dolog, míg az eb elér addig, hogy a kapott parancs teljesítése neki - kutyakötelessége. Nagy figyelmet, türelmet igényel a póráz mindkét felén lévőtől. A miklósfai focipályán hetente két alkalommal készülnek föl a kutyák és gazdáik az őrző-védő vizsgára. Szakony Attila képriportja 1989. november 10. ( KANIZSA ) ~15 Csemege! A 15 és 10 km-es táv megtételére indulnak a túrázók. Túrázók A MÁV NTE labdarúgói második félidei Jó játékukkal fölé-nyes győzelmet arattak a Pápai SE ellen. Képünkön a kitörő Várit buktatják a 16-oson belül. A megítélt büntetőt Kozma I. biztosan rúgta a kapuba. Látcső Tömegsport .Sporttal az egészségért" őszi túra Csőgör Jánosnó próbázó, a kőolajbányászati Szakközépiskola tanára, aki a családjával együtt vett részt az akcióban: - Az iljúsági ós sportosztály ebben az évben a .Sporttal az egészségért" akciósorozattal váltotta tel a korábbi olimpiai ötpróbát. Az őszi túrán családommal együtt - férjemmel és két fiammal - vettem részt és valamennyien szintidón belül teljesítettük a távot. Családunk az elmúlt 6 évben rendszeres résztvevője az Ilyen jellegű akcióknak. A mostani kezdeményezést jónak tartom, hisz az embereket valamilyen módszerel rá kell szoktatni a rendszeres testedzésre. A jövőt Illetően ezt az akciót még bővíteni lehetne, gondolok itt az iskolák közötti versengésre, vagy más játékos programok beiktatására. Persze azt is látom, hogy az iskoláknak a Jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a mozgósításra. Asztalitenisz Tungsram SK - Pécsi Kinizsi 5:11 Kanizsai győztesek: Beck (3), Zbóral (2) Mikola József, a Tungsram SK asztalitenisz szakosztály vezetője, a gyár dolgozója: - Az NB. Il-es bajnokságban csapatunk jelenleg a 7. helyen áll. Mostani ellenfelünk pontveszteség nélkül vezeti a A sportrovat sztárvendége, a világhírű Vriesekoop Néhány nappal ezelőtt városunkban vendégszerepelt ETTU Kupa (a volt Vásár Varosok Kupája) nemzetközi női asztalitenisz kupamérkőzésen az A. S. Vittoria Ragusa együttese, amely a Bútorgyár élvonalbeli csapatával küzdött a továbbjutásért. Az olasz, pontosabban a szicíliai proficsapatot olyan kiválóság erősítette, mint Bettina Vriesekoop, akinek döntő érdemei voltak abban, hogy az olaszok 5:2 arányban nyertek, miközben a világhírű versenyző mind a három találkozóját könnyedén megnyerte. A kupamérkőzést követően beszélgettünk a sztárvendéggel, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre. - Mikor kezdett el pingpongozni? - Meglepő amit mondok, ugyanis aránylag későn álltam az asztal mellé, hiszen már elmúltam 12 éves. A sport, a mozgás azonban jóval előbb kezdődött. - Mit tart első nagy sikerének? - Három évi sportági „ismerkedés" után megnyertem hazámban az ifjúsági bajnokságot. oajnokságot, így esélyeinket szerényen mérlegelve, a döntetlenben reménykedve léptünk pályára. Sajnos elképzeléseinket nem tudtuk valóra váltani, bár Beck és Zbórai közösen ugyan ötször nyert, de a másik két játékosunk Mikola és Losonczl - ezen a találkozón nem tudott mérkőzést hozni. Az Igazsághoz tartozik, hogy ha minden .összejön", sem tudtuk volna a jó képességű pécsleket legyőzni, a legjobb eredmény - számításaink szerint - a 8:8 lehetett volna. - Fejlődése töretlen volt? - Igen. Ezt azonban nagyszerű edzőimnek köszönhetem, akik rengeteget követeltek tőlem, sokszor kíméletlenül megdolgoztattak. Néha nagyon haragudtam rájuk, de aztán az eredmények mindenért kárpótoltak. - Erősségei? - Hű, micsoda kérdés, hiszen láthatta, hogy elfogadható a labdabiztonsagom, ravasz az adogatásom, erőteljes és „pontos" mind a fonák, mind a tenyeres. No tudom a gyengéimet is, de legyen ez az én titkom... - Hol él? - Hollandiában, pontosabban Amszterdamban. - Amikor nem játszik, akkor mit csinál? - Orvosi egyetemre járok, ahol negyedéves hallgató vagyok. - Hazájában milyen sikereket ért el? - A sok-sok eredmény közül megemlítem, hogy tízszeres felnőtt holland bajnok vagyok és eddig 125 alkalommal szerepeltem a holland válogatottban. - Hány világ- és Európa-baj-nokságon indult s mik voltak a legjobb eredményei? - A mintegy 15 év alatt 7 világversenyen, 8 Európa-bajnokságon szerepeltem. A vb-ken csapatban voltam bronzérmes, egyéniben a legjobb nyolcig jutottam. Az Europa-bajnoksagok sorából viszont kedves emlék fűz az Önök országához, hiszen Budapesten 1982-ben megnyertem az Európa-bajnokságot egyesben és vegyespárosban is. - Mire a legbüszkébb? - Hát, talán arra, amikor a világranglistán a 12., az európain pedig a 2. helyen rangsoroltak., - Úgy tudjuk, hogy éveken át férfi csapatban is szerepelt. Ez mit „hozott" Önnek a játékba? - igen, ez így volt. Mintegy 10 éven át a fiúk között játszottam. Ez a szerelemben nem hozott változást, hiszen még most is hajadon vagyok, de a játékban, a fejlődésemben döntő volt. - Eddigi pályafutása során kik voltak nagy ellenfelei? - A számos versenyző közül kiemelem az angol Hammers-leyt, a csehszlovák Hrachovát_, a szovjet Popovát és a kitűnő magyarokat. Köztük Magos, Oláh, Bátorfy és a mostani ellenfelemet, az egykori Európabajnok Szabó Gabit, akikkel az elmúlt 10 évben mindig nagy csatát vívtam. - Miként került az olasz proficsapatba? - Eredményeimre felfigyeltek a kisváros asztaliteniszt kedvelői, akik „nagy" csapatot hoztak össze, hiszen rajtam kívül még kínai éljátékosok is vannak. Tisztessegesen megfizetnek, nekem pedig az eredményeket kell „szállítanom". - Meddig szól a szerződése, miként ösztönzik? - A szicíliai csapattal egy éves szerződést kötöttem. A pénzről csak annyit, hogy valutában fizetnek. Elégedjen meg azzal, hogy megfelelő elismerésben részesítenek, többet nem mondhatok. - A Ragusával együtt készül a kupamérkőzésre? - Dehogy. Én Amszterdamban keményen edzek és csak a versenyekre utazom. Ott találkozom a többiekkel. Igy volt ez most is. Küldték a repülőjegyet, én jöttem és megtettem a magamét. Egyébként nagyon kedvesek voltak a kanizsaiak, akik Ferihegyről leszállítottak, illetve Szabó Gabiékkal megyek vissza a fővárosba. - A rendelkezésre álló szabad időt hogy tölti el? - Az egyetemi tanulmányok, a sport, a verseny sok időt követel. Igy aztán kevés idő jut a szenvedélyemre, a zenére, filmre. - Hallhatnánk-e magánéletéről? - Eddigi életem, szerelmem a pingpong, nekem ez mindent jelentett. Azt viszont elárulom, hogy van barátom, akivel a tanulmányaim befejezése után összeházasodunk. - Jövőbeni tervei, elképzelései? - Profi-szerződésem lejárta után vissza szeretnék, kerülni a holland válogatottba. Úgy tervezem, hogy 2-3 évig meg szerepelek a nemzetközi küzdőtérem, majd befejezem az aktív versenyzést, de a sportágtól nem akarok megválni. - Köszönjük az interjút! - Én köszönöm az érdeklődést, a kitüntető figyelmességet. Balogh Antal ( KANIZSA ) 16 Labdarúgás Vasárnap az NB. I! Nyugati csoportjának egyik bajnokesélyesét fogadja az Olajbányász. A találkozó választ ad arra, hogy a piros-kékek folytatni tudják-e a bajnokesélyesek elleni sikersorozatot. Mint tudjuk, eddig három olyan csapat (ZTE, Dunaújváros, Mohács) volt kénytelen pont nélkül távozni Nagykanizsáról, akik jelenleg is a tabella első felében foglalnak helyet. Az elmúlt bajnokságban a két csapat egymás ellen mérlege 50-50 %-os volt. Az első találkozón Budapesten a Volán nyert 3-0-ra, míg a visszavágón ugyanilyen arányban az Olajbányász. A pesti találkozó érdekessége volt, hogy az azóta Nb.l-ben (U.Dózsa) játszó Bácsi -miután belefejelt Iványi arcába - kiállítása után a mérkőzés 4. percétől 10 emberrel játszott a Volán, de így sem volt vitás fölényes győzelme. A tavaszi mérkőzésen már nagyon jól játszott az Olajbányász, színvonalas, játékot produkált és a rúgott gólok tekintetében is sikerült a re-vans. A két csapat mostani találkozóján a piros kékek a tavaszi játék ismétlésére készülnek. Kosárlabda Az 1989/90. évi kosárlabda élvonal „B" csoportjában a hétvégén rendezik meg az őszi idényzárót, amelynek során a MÁV NTE női együttese hazai környezetben fejezi be az „első félidőt". Az új szakvezető, Lázár Béla együttese a 10 csapatos „B" csoportban a középmezőnyt célozta az évad elején. A vasutasoknak a terv megvalósításához, pozíciójuk megerősítéséhez most is lesz az alkalom, akik az eddigi győzelmet aratott Sa-bária SE csapatát látják vendégül. -A pécsi lányokkal megerősített együttesünk, a Szeged elleni kanizsai mérkőzést kivéve, hozta a várt eredményeket. Ezt a „kisiklást" egy bravúros győzelemmel kijavították, amikor a listavezető AR Építők csapatát megfosztottákveretlenségüktől. Az akkor nyújtott kitűnő játék megismétlését várom, amelyen kötelező a hazai győzelem - vélekedett Mester Józsefné, a szakosztály új vezetője. Az őszi idényzárót vasárnap a MÁV NTE munkacsarnokban rendezik meg, eléggé szokatlan időben (kezdés: 11.00 óra), amiért joggal bosszankodnak a sportágat kedvelő szurkolók. Diáksport A Magyar Diáksport Szövetség az 1989/90. évi tanévre is meghirdette a Diákolimpia versenysorozatot. Az általános és középiskolák részére folyamatos versenylehetőséget biztosító program indítását városunkban megelőzte a városi diáksport bizottság újjászervezése. Alakuló ülésükön az iskolák képviseletében megjelentek Nagy Istvánt választották meg elnöknek, míg a két titkár Pátkai József és Szántó Zoltán lett. Az általános iskolák versenyprogramjának kialakításáról Pátkai József titkár a következőket mondta: - A szervezési munkánk során a már bevált módszereket alkalmaztuk. Mivel a diákolim- pia felmenő rendszerű, igy a program kialakításánál a megyei versenyek időpontjait figyelembe kellett vennünk. A város és a városkörnyék részére külön versenyeket terveztünk, más-más helyszínekkel. A mindenki sportpályája belépésével jelentősen javult a rendezés feltételrendszere, hisz valameny-nyi - nem termet igénylő - versenyt egy helyen sikerült lebonyolítanunk. A városkörnyéken körzeteket alakítottunk ki, majd a döntőket már a Kaán Károly utcában rendeztük. Az őszi időszakban atlétika, kézilabda és nagypályás labdarúgás sportágakban voltak ver- senyek. Atlétikában az ötpróba került megrendezésre, melyre a 13 városi iskola közül 11 küldte el versenyzőit. A több száz gyereket megmozgató viadalom mind a fiúk, mind a lányok mezőnyében a papírforma érvényesült - a testnevelés tagozatos Péterfy iskola aratta le a babérokat. A városkörnyéken már minimális volt az érdeklődés, mindössze 4 iskola nevezett az ötpróba versenyére. Kézilabdába a lányok és a fiúk mezőnyében egyaránt 4-4 iskola indult, itt is Péterfy-s sikerek születtek. A foci népszerűségét jelzi, hogy a nagypályás játékra hét városi iskola nevezett, közülük a két Rozgonyi iskola vívta a döntőt és a győzelmet tizenegyesekkel a Rozgonyi II. csapata szerezte meg. Az őszi versenyek tapasztalatait Pátkai József így összegezte: - Úgy látom, hogy a diákolimpia népszerűsége - a tavalyi gyengébb fogadtatás után - valamelyest nőtt. Ezt bizonyítja, hogy a megrendezett három versenyszámban megfelelő volt az érdeklődés, sőt a városi öt-próbára a vártnál is többen neveztek. Sajnos, ugyanez nem mondható el a városkörnyékre, itt az indulók száma erősen csökkent. A tavaly útjára indított városi alapfokú versenyrendszer tovább folytatódik. Ennek a versenyformának az a célja, hogy 1989. november 10. a diákolimpia versenyen kívül más sportágakban is legyen lehetőség a játékra, mozgásra. A mostani tanévben a felmenő rendszerű versenyeken túl természetjárással, kerékpártúrával azstalitenisszel, kézilabdával és labdarúgással bővül a program. A Diákolimpia eredményei: Atlétika (ötpróba) lányok: 1. Péterfy (Pintér, Szloboda, Győrfy, Lenkovics, Ölvei, Leho-ta) 2. Hevesi 3. Szabadság téri Fiúk: Péterfy (Kurucz, Somogyi, Iváncsics, Kálóczi, Kandár, Pusztai) 2. Zrinyi 3. Hunyadi Egyéni összetett: lány: 1. Pintér Barbara (Péterfy) 2. Szloboda Judit (Péterfy) 3. Bános Judit (Hevesi) Fiúk: 1. Iváncsics András (Péterfy) 2. Miszlai Ákos (Zrinyi) 3. Ferenc Tamás (Hunyadi) Nagypályás labdarúgás: 1. Rozgonyi II. (Nagy, Hoffman, Troma, Rácz, Burka, Tóth, Fodor, Szabadi, Molnár, Mészáros, Végh, Zámbó, Vörös) 2. Rozgonyi 3. Tanácsköztársaság téri Kézilabda lány: 1. Péterfy (Skoda, Boncz, Siti, Boda, Si-monka, Kis, Szloboda, Szerdahelyi, Németh, Nagy) 2. Hunyadi 3. Rozgonyi II. Fiúk: 1. Péterfy (Kandár, Sziva, Kálóczi, Kulcsár, Horváth, Pusztai Sz., Je-rausek, Somogyi, Söjtör, Pusztai Cs., Tomasics) 2. Zrinyi 3. Tanácsköztársaság téri (kápolnás) Rákérdeztünk Miért esett ki az Olajbányász OSK győztes csapata? A kézilabda utánpótlás eredményességét számos országos, területi és megyei siker jelzi. A kimagasló teljesítmények elérésében gyümölcsöző együttműködést valósított meg aPéterfy Általános Iskola és az Olajbányász. Különösen a lányok mezőnyében értek el sikereket, amit az 1988/89. évi küzdelemsorozatban megnyert Országos Serdülő Kupa is fémjelez. A kupát nyert csapatban olyan kiváló játékosok szerepeltek, mint Németh Helga és Siti Bea, akik mártöbbszörös ifjúsági válogatottak. Az OSK új küzdelemsorozatában a címvédő Olajbányász gyengén rajtolt és a Z. Caola elleni oda-visszavágó mérkőzé- sen nem tudott előnyt szerezni, így mára selejtezőben elbúcsúzott a további küzdelmektől. A fiaskó hátteréről kérdeztük Baranyai István, az Olajbányász SE ügyvezető elnökét, aki a következőket mondta: - Az eredmény csak azok számára meglepő, akik nem ismerik koncepciónkat. A szakmai vezetéssel egyetértésben elemeztük az 1988/89-es bajnoki év tapasztalatait és arra a megállapításra jutottunk, hogy játéKosaink erősen leterheltek. A lányok több frontos küzdelemben vettek részt, közülük többen az Nb.l/B, az Országos Ifjúsági Bajnokság, az Országos Serdülő Kupa és a középiskolás bajnokság küzdelmeinek mindegyikében játszottak. Ezt az óriási igénybevételt az új bajnokságban megszüntettü k és úgy határoztunk, hogy játékosaink csak egy bajnoki osztályban, ajobbak így az NB.I/B-ben szerepelnek. Ezzel a lépéssel a gyerekek túlterheltségét kívántuk csökkenteni. így a mostani bajnokságban egy teljesen új OSK csapat indult, amely jobbára úttörő korcsoportú játékosokra épül. így történhetett meg, hogy az OSK győztes csapatunk elbúcsúzott az idei küzdelmektől, de biztos vagyok abban, hogy a mostani gárda rövidesen az elődök nyomdokaiba lép. (bg) Mindenki sportpályája Kanizsa - várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Felelős szerkesztő: Mihovics József és Takáts Sándor. Tervező szerkesztő: Ferencz Gyó''zó''. Szerkesztőség: 8801 Pf.: 74. Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Telefon: 11-150. A szerkesztő bizottság tagjai: Horváth Tamás (elnök, a várospolitikai rovat gazdája), Kápolnás Zoltán (sport), Pék Pál (művelődéspolitika), Szakony Attila (fotó), Tiszai Szilárd (ifjúság) és Z. Tamás István (gazdaságpolitika). Kiadja a Zala Megyei Lap- ós Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Computertechnika: SZÜV, Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, félévre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. mmmmmmmm—m—mmmmmmmmmmmmmmmm KANIZSA V 4 B 0 S I HETILAP Fejtó'' Ferenc köszöntése Fejtő Ferenc, a filozófiai hajlandóságú (ró, a Szép Szó egykori szerkesztője, a progresszív irodalom szellemi támasza, a népi demokráciák igaz szavú kritikusa, Neuilly remetéje „érzelmes utazásának" nyolcvanadik mérföldéhez érkezett. A legnagyobb szabadság birtokosa ő: függetlenül gondolhatja, amit gondol, láthatja, amit lat és tévedhet is. Isten éltesse sokáig! Kanizsa gratulál szülötte fiának polgármesterünk nyári szép szavával, s most frissiben alapított újságjának nyomdaillatával, nyomdászok, lapkiadok elhíresült utódjának. Hisszük, hogy ő - ahogyan kívánta - mára megtalálta munkája nyugalmát. Köszönjük a városnak írt levelét, koszönjük, hogy publikálhatjuk. Ki a szegény, ki a gazdag? Csak „grófgyerekek?" A tanítványaim azt mondták: Az a gazdag gyerek, akinek márkás pólója, cipője, dzsekije van, aki csak úgy odaajándékozza a 100 forintos tollát, mondván: .íjtekem egy csomó ifyen vacak tollam v^n." írásunk a 9. oldalon Fakanál és kapanyél „Nálunk a nyáron átadták az új önkiszolgáló vegyesboltot. Az örömünk mégsem teljes, mert tőkehúst nem kap a bolt. Sok nyugdíjas és gyesen lévő kismama él itt. Egykét szelet húsért fel kell öltöznünk, s be kell bu-szoznunk a városban. Most ez még nagyobb gondot okoz, mert novembertől áprilisig ritkítják a buszjáratokat." írásunk a 7. oldalon Mi az, ami nőttön fogy? Körkérdés Kanizsán „Valaha, nem is oíyan régen volt egy elnök és két helyettes. Aztán maradt egy elnök és egy helyettes, most pedig csupán egy elnök áll a városi tanács élén. Vajon melyik változat a helyes és melyik lenne a legjobb megoldás? Minthogy a téma pillanatnyilag igencsak időszerű - hiszen Nagykanizsa éppen a kérdés megoldása előtt áll - összegyűjtöttünk és közzéteszünk néhány véleményt." írásunk a 2-3. oldalon I. évfolyam 4. szám 1989. november 17 Ára 9,60 Ft. ik minden pénteken Politikai pezsgés Mozgalmas hétvége zajlott le városunkban november 10-én, 11-en. Két politikai csoportosulás is. Országos tanácskozás Az MSZMP reformköri szárnya országos értekezletet tartott, mert keveselli mindazt, ami eddig történt az MSZMP jogutódjában. Már maga a meghívó és a lapunkban is közölt célmegjelölés is olyan ultimátumszerű kitételeket tartalmazott, hogy viharos tanácskozásra volt kilátás. Hogy milyen lett valójában? Erről szól tudósításunk. Für Lajos városunkban Az egykoron Lakitelken Pozsgay Imre (is) megalapította Magyar Demokrata Fórum vezéralakja és köztársasági elnökjelöltje, l-ür Lajos történész, egyetemi tanár városunkat is fölkereste és gyűlésen fejtette ki az MDF kongresszus utáni álláspontját. Tudósításunk erró''l szól Néhán^ adalék a kanizsai sajtó múltjához Hári Sándor Rózsa Ferenc-díjas újságíró hozzászólása cikkünkhöz a 2-3 oldalon olvasható A lengető Barac A labdarugó UEFA Kupa II. fordulójában magyar bírói hármas dirigálta a 2algiris Vilnius - Crvena Zvezda találkozót. A visszavágót a Litván fővárosban rendezték meg, ahova a jugoszláv „plávik" 4:1-es győzelemmel érkeztek. A három „feketeruhás" egyike voit a nagykanizsai, 44 éves Kovács I. László, a „Barac", a hazai élvonalbeli bírók egyik legmarkánsabb képviselője. A korábbi FIFA sípmester ezúttal Hartman-nak „lengetett". Hozzászólás ( kanizsa T 1989. november 17. Néhány adalék Tisztelt Szerkesztőség! Nagy örömmel vettem kezembe és forgattam a Kanizsa első számait. Zsoldos Ferenc városi tanácselnökhöz hasonlóan magam is meghatottan vettem tudomásul, hogy végre ismét saját lapja van szülővárosomnak. Tudom, hogy a város lakóiban az elmúlt négy évtized során a mindig is élt egy önálló városi újság igénye, sőt mint városlakók, méltóságukon esett csorbaként hordozták magunkban a városi napilap megszüntetését: azt, hogy a Zala, a város napilapja 1949-ben megyei lappá alakult át, szerkesztése és kinyomtatása is elköltözött Nagykanizsáról. Osztozom azoknak a remémyében, akik az új hetilapot nagy lé- pésnek tekintik azon az úton, amelyen végül is odáig jut el a város, hogy gazdag sajtótörténeti múltjához méltóan, ismét saját napilapja lesz. Az önálló, független nagykanizsai városi lap megjelenése az örömön és meghatottságon kivül nosztalgiákat is ébreszt bennem. Arra emlékeztet, hogy az 1945 után megjelent Zala című nagykanizsai városi lapnál ismerkedtem meg az újságírói munkával. Itt kezdtem 1947 decemberében meglehetősen viszontagságos pályámat, amelyet végül, hivatalosan, mint a Zalai Hírlap főszerkesztő helyettese fejeztem be. Ezért talán megbocsátható, ha különös érzékenységgel fogadom a Zala történetére vonatkozó adatokat és szeretném helyesbíteni, némileg kiegészíteni a Kanizsa első számában A Nagykanizsa sajtó történetebői címmel megjelent cikket. Zsoldos Ferenc tanácselnök beköszöntő szavaiból ítélve, a Kanizsa „elődei szellemét, hitvallását, a város érdekeinek képviseletét a Kanizsa kitagadja elődei sorából a Zalai Világosságot, amely 1947. június 1-től 1948. áprilisáig, a két munkáspárt egyesüléséig, mint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megyei napilapja jelent meg, Nagykanizsán. Az újságot Dombay János országyü-lési képviselő jegyezte felelős szerkesztőként, a kanizsai sajtó múltjához és szolgálatát vállalja." Legyen szabad ebből a megállapításból arra következtetni, hogy a Kanizsa elődjének tekinti az 1945. április 7-én megjelent Zalát, amely április 20-ig dr. Soltész Imre, majd ez időtől kezdve Bencze Jenő szerkesztésében, mint a Nagykanizsai Nemzeti Bizottság hivatalos lapja, később mint demokratikus politikai napilap jelent meg, mindvégig a Közgazdasági RT kiadásában. Arra sincs semmi ok, hogy szerkesztője Zsitvay Imre volt, kiadója ugyancsak a Közgazdasági RT. Az idézett cikk tehát, amely a felszabadulás után Zala első számát 1945. októberére datálja, s „a nagykanizsai egyesült baloldali front hivatalos lapja"-ként jelöli meg, ezekben az adatokban nyilvánvalóan téves. Itt szeretném megjegyezni, hogy a felszaoa-dulás utáni Zala mindvégig a Magyar Kommunista Párt oefolyása alatt Nőttön fogy? aki az általános tanácselnök-helyettes eddigi tevékenységét különösebb törés nélkül át tudja venni. Ugyanekkor nagyobb hatáskört, fokozottabb önállóságot kellene adni a szakigazgatási szervek vezetőinek, amely saját szakterületük felelős, még pregnánsabb képviseletét jelentené. Azt illúziónak tartom, hogy társadalmi munkában legyen valaki polgármester, még az önkormányzati törvény megalkotása után is. A tanácsi tevékenység fokozatosan felértékelődik, már lyükben megfelelően tudják képviselni. A népképviseleti és önkormányzati szerep -eddigi jogosítványok híján -szinte csak látszólagos volt, ám jelentősége minden bizonnyal erősödni fog. Ezt a két tennivalót mindenképpen egy embernek - nevezzük elnöknek vagy polgármesternek - keií ellátnia, képviselne. Ha mint álla-molgárnak betekintésem lenne a jelenlegi titkárság „üzemmenetébe", akkor meg tudnám mondani, ho^y ez megfelelő hátteret jelen''.-e az elnök sokirányú fel-adatainafcegltségéheAmeny- Szükséges-e elnökhelyettes, s ha igen, milyen? Valaha, nem is olyan régen, volt egy elnök és két helyettes. Aztán maradt egy elnök és egy helyettes, most pedig csupán egy elnök áll a nagykanizsai városi tanács élén. Vajon melyik változat a helyes, mi lenne a legjobb megoldás? Mivel a téma pillanatnyilag igencsak időszerű, hiszen Nagykanizsa éppen e kérdés megoldása előtt áll, összegyűjtöttünk és közzéteszünk néhány véleményt. Külső, ám a közélet iránt fogékony személyeket éppúgy megkérdeztünk, mint a tanácsi osztályvezetőket, s legilletékesebbként magát a tanácseinököt. ime: Papp Ferenc. A HSMK igazgatója A tanácsok munkája iránti érdeklődés az elkövetkező időszakban növekedni fog. A többpártrendszer már városunkban is jelen van. Egy ilyen településen mint Nagykanizsa, a tanácselnök mellett szükség van egy függetlenített helyettesre, valamint továbbra is vb titkár. Ha - mint ezen esetben - az elnök humán beállítottságú, akkor a helyettesnek olyan gazdaságpolitikai, településfejlesztési és pénzügyi ismeretekkel rendelkező, köztiszteletben álló szakértőnek kell lennie, csak azért is, mert a tervek szerint a megyei tanácsok szerepe, jelentősége csökkenni fog. Dr. Tolnai Sándor városi tűzoltóparancsnok Bármilyen szervezeti formában lehet dolgozni, ugyanakkor azt is példakkal lenetne bizonyítani, hogy a bonyolultabb és az egyszerűbb vezetési forma is akadozhat. Nagyon fontos az, hogy miiyen képességű, személyiségű, lendületű személy látja el az adott feladatokat. A tanácsnak hármas szerepe van. Az államigazgatási feladatokat az osztályvezetők szemé- nyiben az elnök az érintett személyekre biztonsággal támaszkodhat, abban az esetben nem szükséges külön elnökhelyettes alkalmazása. Én az egyszemélyes vezetésre voksolok, alárendelt, szakképzett, dinamikus segítők közreműködése mellett. Dr. Nemesvári Márta, az egészségügyi osztály vezetője Nem érzem hiányát az elnökhelyettesnek! Egyrészt azért, mert az osztály felügyeletét korábban ellátó személy ma a tanácselnök másrészt, mert a korábbinál sokkal nagyobb önállósággal dolgozhatunk. Ehhez 1989. november 17. ( kanizsa 7 állt, Bencze Jenő, a jó tollú publicista a kommunista párt tagja volt. A lap egyértelműen baloldali, munkáspárti álláspontot foglalt el. Az 1947-es választásokat követően, amikor a szici-áldemokraták elsőbbséget szereztek a városban, a Zala átmenetileg megszűnt. Majd néhány hónapi szünet után újra indult, feltehetőleg immár kifejezetten a Magyar Kommunista Párt anyagi segítségével. A két lap közötti együttműködés és verseny számomra, aki ebben az időben kezdtem, pártonkívüli fiatalemberként a pályát, életre szóló tanulságot adott a plurális viszonyok értékeiről, újságíró-szakmai érdekességéről. Nagy szeretettel emlékszem ebből az időből kollégáimra: Hársfai Istvánra és Szabó Imrére a Zalától. Az előbbi a pécsi Dunántúli Naplónál, az utóbbi egy budapesti üzemi lapnál folytatta a szakmát. András Lászlóra és Molnár Károlyra, a Zalai Világosságtól. Az előbbi az egyesült Zalánál, majd a Vas Népénél, a Pest megyei Hírlapnál folytatta munkáját haláláig, az utóbbi a Magyar Rádió munkatársa volt, jelenleg az Új Tükörben publikál, Bencze Jenő akinek, harcos, szókimondó publicisztikáját szívesen tekintem számomra példaadónak, 1949 január 3-ig jegyezte a lapot, aztán Budapestre költözött, ahol az olajipari tröszt lapjának, az Olajmunkásnak lett felelős szerkesztője. 1949. január 4-től Szántó Jenó vette át a lap irányítását. Később, amikor a Zala magába olvasztotta a zalaegerszegi Új Zalát, és Keszthelyi Újságot s mint az MDP megyei lapja, szerkesztését, nyomását Szombathelyre költöztették, a Vas Népe és a Zala együttes felelős szerkesztője lett. 1956 óta a Népszabadság vezető munkatársa, jelenleg is ott publikál. Talán nem szerénytelenség, ha a Kanizsa elődjekent ajánlom elfogadni a Délzalát, amely 1956. november 4-e után, az MSZMP ideiglenes városi intézőbizottsága lapjaként, az én szerkesztésemben jelent meg, és időszakos lapként, kilenc megjelenést ért meg 1956 decemberéig. Létrehozására még délye kellett. Megjelentetésében a múlt századi technikai színvonalon megrekedt kanizsai nyomda dolgozói igazán áldozatos munkával voltak segítségemre, hiszen nem kis részt kéziszedéssel állították elő a la- a Városi Nemzeti Bizottság hozott határozatot és megbízást október végén, ae az első szám megjelenéséhez már a szovjet katonai parancsnokság, személyesen Sapovalov őrnagy enge- pot. A Délzalánál ismerkedett meg a szakmával két katonatiszt: Tímár Ede és Vékony Gyuia, akik később a Zalai Hírlap munkatársai lettek. Hári Sándor Körkérdés Kanizsán természetesen felelősség is társul. A szakigazgatási szervek közelebb kerültek egymáshoz, mi osztályvezetők véleményt fűzünk egymás munkájához, összefüggéseiben látjuk a tanácsi munkát. Most már valóban vezetői kollektívának érezzük magunkat. Tény viszont, hogy a tanácselnök roppant túlterhelt. Emberileg érthető, ha igényeiegy helyettest, aki tehermentesíti, akivel ésszerű munkamegosztásban dolgozhatnának. Am az ágazatok önállóságának mindenképpen meg kell maradnia! Kovács Zoltán, a termelés-ellátásfelügye-leti osztály vezetó''je A tanácsi munka jelentősen megváltozott az utóbbi években. Míg korábban a tanácsi apparátus többségében hatósági feladatokat látott el, ma egyre jobban előtérbe kerül a gazdálkodás. Az ilyen jellegű tevékenység következtében megnőtt az osztályok közötti együttműködés jelentősége. Ugyanakkor él még az a szemlélet, hogy minden osztály a saját erdekeit tartja legfontosabbnak, képtelen azt alárendelni a többi-ekének. Az összehangoláshoz, az eredményes együtt- működéshez kellene egy olyan személy - nevezhetjük tanácselnök-helyettesnek -, aki a munkát koordinálná. Hogy erre ott az elnök? Nem, neki más a feladata: A protokoll-jellegű és diplomáciai feladatokat kell ellátnia, magasabb szintű tárgyalásokon keli részt vennie, képviselve a várost, és a nagyobb horderejű gazdasági feladatokat kell kézben tartania. Mindezek mellett az ő vállán nyugszik a többpártrendszerből fakadó politikai terhelés is. A helyettesnek viszont olyan menedzser típusú személynek kell lennie, aki jártas a tanácsi munkában, közgazdasági ismeretekkel rendelkezik, aki szakmailag képes átlátni a gazdálkodási tevékenységen résztvevő osztályok munkáját. Az osztályvezetőknek nem az a gondjuk, hogy saját területüket nem tudják elnökhelyettes nélkül ellátni - szép is lenne! Itt másról van szó! Arról, hogy most, amikor már nem csupán egy meglévő pénzösszeg értelmes felhasználásáról kell gondoskodni, hanem a szükséges fedezet megteremtéséről, akkor legyen egy megbecsült és kö- zéleti ember, aki ebben hathatós segítséget tud nyújtani, elsődlegesen a város pénzügyi és gazdasági feladatára koncentrálva egyezteti az osztályok munkáját és segíti a tanácselnök tevékenységét. zsoldos Ferenc tanácselnök: A közigazgatásban különböző vezető posztokon szerzett tapasztalataim alapján számomra nem kétséges, hogy elnökhelyettesre szükség van. Meggyőződésem, hogy a tanácsok önkormányzati jellegének valódi tartalommal történő felruházása, betöltése érdekében már a közeljövőben újra kell fogalmazni a tisztségviselők jogállását, feladat- és, hatáskörét, felelősségét. Úgy vélem, radikális hatáskör-tisztogatást kell végrehajtani. Mindenekelőtt ezzel is ki kell szűrni, melyek a valós és melyek a formális feladatok, hatáskörök. Sőt tanácsi szintekre vonatkoztatva egyértelműen rögzíteni kell az önkormányzati- és az államigazgatási (vagyis a kormányzati célkitűzéseket közvetítő) feladatokat, hatásköröket és felelősséget. Ennek kapcsán tekintettel kell lenni a többpártrendszer működéséből adódó vonzatokra is. Véleményem szerint mindez nem képzelhető el a jelen- leg hatályos tanácstörvény keretei között és ezért átfogó jogszabálymódosítás szükséges. Csak utalni szeretnék arra, hogy a többpártrendszer keretei között az önkormányzatokban a testületek normális élettevékenységeként szükségképpen megjelenik az, aminek eddig is jelen kellett volna lennie; a különféle érdekorientációk, közösségi programok, párttörekvések versengésének. Ez a fajta ér-dekosszehangolás a tanácselnök tevőleges közreműködését tételezi fel, akinek az önkormányzati testületekhez való kötődése egyértelmű és nyilvánvaló. Ugyanakkor elsősorban a tanácsi gazdaság napi operatív irányítása, szervezése és összehangolása a jelenleg hatályos tanácstörvény rendelkezéseivel is összhangban. - a felkészült és megbízható osztályvezetők mellett is - a tanácselnök akadályoztatása esetén csakis másik felelős tisztségviselővel oldható meg. Mindezek mellett a vb.-titkár jogszabályi feladatainál fogva elnökhelyettesi tisztet nem tölthet be, s ebből is adódóan a már említett indokokra is tekintettel szükségesnek tartom, hogy a tanácstestület elnökhelyettest válasszon. P. É. ( kanizsa i 1989. november 17. Válasz a kihívásra DKG: Több a tőkés a piacra 45 évvel ezelőtt olajipari kutatási- és beruházási eszközök, berendezések gyártására alapították a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárat, mely a város egyik meghatározó gépipari üzemévé vált. 1700-1800 fő, zömében kvalifikált dolgozójának nyújtott biztos megélhetést, magas kereseti lehetőséget. A gyár fő profilja olajipari kutatási- és beruházási eszközök és berendezések gyártása, ezen túlmenően szállít beruházási javakat az atomerőművek, hőerőművek, vegyipari üzemek részére is. A termékek zömében belföldi igényeket elégítenek ki, a nem dollár elszámolású export az összes termelési értéken belül 8-10 %. Országosan a beruházások erősen visszafogottak. A belföldi beruházási piac élénkülésével reálisan nem számolnak. A pénzügyi kormányzat eddig nem tudott szabadulni a restrikciós törekvésektől, attól, hogy a mindenkori gazdasági év újratermelődő deficitjét további szigorításokkal igyekezzen mérsékelni. Ehhez járul hozzá, hogy a belső infláció minden hatása a végtermékgyártóknál csapódik le, eredményüket rontja, piaci pozícióikat nehezíti. Az alapanyagok, energiahordozók áremelkedése miatt a késztermékgyártókra nehezedő prés Tovább szorul. A belföldi felvevőpiacot a pénzszűke jellemzi, a szocialista piac ellehetetlenül, a tőkés pedig nem ismeri el az áremelési próbálkozásokat. A vállalat számára nem marad más lehetőség, mint a tőkés export, melynek fokozására már az elmúlt években határozott intézkedéseket tettek. Három országban - India, Ausztria, Kanada - vegyes-vállalatot hoztak létre, Tunéziában közös értékesítési irodát alapítottak. Hatásuk már érződik, mivel a korábbi évekénél sokkal több számú ajánlatkérés érkezett a gyárhoz. A tendereken elért dobogós helyezés azonban még nem jelent automatikus megrendelést is, mivel az új vásárlók egy része próba-szállltásoktól, eredményes üzemi próbáktól teszi függő- vé vásárlási szándékát. Mindezekkel együtt e területen jelentős előbbrelépés-sel számolnak. A vállalatnak tehát stratégiáját a hosszabb távú együttműködésre, szorosabb kényszerkapcsolatokra kell építenie. Ilyenek: a saját telephelyen történő ve-gvesvállalat(ok), vagy részvénytársaság alakítasa. Az erre irányuló tárgyalások folynak főbb lehetséges partnerrel, de végleges döntés még nincs. A külföldi tőke óvatos, csak akkor lép, ha a tervezett működési területen stabil politikai-gazdasági helyzetet talál, a számára is elfogadható anyagi érdekeltség mellett. Talán ellentmondásnak tűnhet, de a vállalat helyzetét a termékszerkezet-váltásban, az új termékszerkezet kialakításában nehezítik az évtizedek alatt kialakult, lényegében pozitív körülmények. Nevezetesen a kvalifikált szakembergárda, az ennek megfelelő magas keresetek, a korszerű géppark. A gyártó profil-, illetve struktúraváltás tehát egyértelműen csak az úgynevezett húzóágazatok irányába történhet, melyhez jelentős saját vagy külföldi tőkére van szükség. Az ezirányú vállalati törekvések gátja a magyar hitelpolitika, illetve az állami források teljes hiánya (pl.: gépkocsigyártási együttműködés). A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár vezetésének tehát az eddigieknél jóval nagyobb erőfeszítésekre van szüksége ahhoz, hogy e jól képzett, ma korszerűnek mondható eszközökkel ellátott gyárat a fenti gondok ellenére hosszútávon feladatokkal, munkával ellássa. Az 1989-es gazdasági év céljainak eredményes megvalósításával számolnak, A jövő kép alakítása azonban a gyári erőfeszítések mellett feltétlenül szükségeli az ország politikai-gazdasági helyzetének konszolidálását és a határozott piacteremtő, élénkítő gazdaságpolitika elindítását. Tombor Istvánné A VAROSCIMER HISTORIAJA (I.) Majdnem három évszázaddal ezelőtt, 1690-ben szabadult fel Nagykanizsa a kilenc évtizedes török uralom alól, és megkezdődhetett a törökdúlás utáni reorganizáció jelentős munkája. Meg 1690-ben ecjy háromtagú királyi bizottság erkezett a felszabadított városba, hogy „a várat a várossal ós határával együtt újra a magyar szent korona birtokába vegye" - írja a város monográfusa, Barbarits Lajos. Canisa - ahogy a korabeli források említik a dél-zalai város nevét - 1705-ig a bécsi udvari kamara kirendeltségének kezelése, felügyelete alatt állt, ez a hivatal szedte be az adót, gyakorolta a földesúri jogokat. Ez a tény rányomta bélyegét az ismét felállított önkormányzati testületre, ennek működésére, sőt az egész város társadalmára. Lényeges változás történt 1690 után a lakosság összetételében is - a németek javára. A város vezetése teljesen német nyelvű lett, következésképp a városi adminisztráció nyelvével együtt; a városi tanács jegyzőkönyveit 1755-ig németül vezették. Köszönhetően a fejlett igazgatási struktúrával és komoly iratkezeléssel bíró kamarának, Kanizsán röviddel a városi magisztrátus újjáalakulása után jelentős írásbeli fejlődés mutatkozik. Ez a fejlődés viszont magával hozta azt az alapkövetelményt, hogy kiadmányaikat a hitelesítés eszközével, a testület, a város pecsétjével lássák el. Nincs nyoma annak, hogy Kanizsa magisztrátusa a város 1600-as eleste előtt használt-e pecsétet. Valószínűleg nem, hiszen a Zala vármegyei mezővárosok pecsóthasználata az 1600-as évek második felére alakul ki, akkor, amikor Kanizsa még török uralom alatt állt. Igy a XVII. század végén a hivatalszervezeti fejlettség olyan fokán történt meg a városi adminisztráció megszervezése, amikor a pecsét használata már általános követelmény volt. Ebben az időben - talán éppen a kamarai fennhatóság miatt - Canisa polgáraiban - és valószínűleg német magisztrátusában - az az illúzió élt, hogy megkapják a „szabad királyi város" rangját, ami rendkívüli előnyöket jelentett volna, de amiről természetesen szó sem volt. Hogy ezt a folyamatot „elősegítse" Nagykanizsa 1695-ben úgy vésette meg pecsétjét, hogy azon a „CIVITAS" szó szerepelt, ami egyértelműen a szabad királyi városra utal. Az elkövetkező évtizedekben aztán a mezőváros megvésette azt a pecsétjét, amelyet több évszázadon át használt, s melynek körirata: SIGILLUM PRIVILEGIATI OPPIDI CANI- SAE 1695, vagyis KANIZSA KIVÁLTSÁGOS MEZŐVÁROS PECSÉTJE 1695. (1. ábra) Ezen a pecséten fejét jobbra fordító, csőrében olajágat tartó, kiterjesztett szárnyú sast látunk, mely jobb karmában a fogyó holdat, bal karmában gabonakalászt tart. A sas feje felett stilizált osztrák császári korona lebeg. Amikor 1903-ban Nagykani- zsa városa a községek törzskönyvezése során kérte címerének elismertetését, a felterjesztésben megemlítette a polgármester, hogy „1700-ban dühöngött tűz a városházát elhamvasztotta, midőn a város levéltára elpusztult..." Valószínű tehát, hogy az 1690 után megvésett pecsét akkor pusztulhatott el, továbbá „A Hercze-gi uradalom a pecséteket is sokszor elkobozta, ezért eredeti pecsétünk nincs is, a város tanácsa azonban mindig újakat csináltatott, melyekre a régi 1695 keletet reá vésték." -folytatódik a polgármester felterjesztése. Éllenkezőjét bizonyító adatok hiányában ezt az érvelést el kell fogadnunk, miután nem ritka a címeradomány nélkül ön-jogúlag felvett címerek esetében az új pecsét vésésekor a régi ábrához ragaszkodni; ezzel is tradíciót teremtve, a régihez ragaszkodni. Nincs okunk feltételezni, hogy a több mint két évszázadon át használt címerábra jelentősen változott volna az új-ravésések során, a sas pedig címeralakként az egyik leggyakrabban előforduló ter-meszetes alak, családi és testületi címereknél egyaránt, mely előkelőséget, hatalmat, erőt sugallt. Uralkodói családok - gondoljunk csak pl. a Habsburgokra vagy a Romanovokra - is előszeretettel alkalmazták; ós előfordul a sas napjainkban különböző államok címereiben (többek között Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Lengyelország, Liechtenstein, Német Szövetségi Köztársaság címereiben) is. Feltehető, hogy ezek az akkori közgondolkodásban nem kis szerepet játszó kérdések nagyban motiválták a címeralak megválasztását. Dr. Halász Imre (Folytatjuk) 1989. november 17. c kanizsa y Reformkörös egyezség MEGLEHETŐSEN NAGY volt a bizonytalanság a kongresszust kővetően a reformkörök háza táján. E mozgalom komoly erőt képviselt az MSZMP-n belül. Szerepük volt abban, hogy a kongresszust egyáltalán összehívták októberben és megindulhatott a mindenható állampárt lebontása. E legfelsőbb pártfórumon a reformkörök tagjai nem megszokott szervezeti formájukban, hanem egy heterogénebb nézeteket valló, úgynevezett Reformszövetségbe olvasztva szerepeltek. Ez is oka lehet, hogy a mozgalom egy részében tanácstalanságot okozott a kongresszus egynémely döntése. Ilyen volt a munkahelyi szerveződés kérdése, az egyedüli jogutódlás ügye, valamint a munkásőrség fel nem oszlatása. De ide sorolható még a pártva-gyonnal kapcsolatos tisztázatlan kérdések halmaza is. Az sem csökkentette a reform körökön belüli megosztottságot, hogy sem a kongresszuson sem pedig azt követően még nem esett szó arról, mi legyen a jövőben a kö/ök sorsa., A TISZTÁZÁS SZAN-DEKA volt hát az, ami a kanizsai reformkör tagjait arra ösztönözte: szervezzenek Szeged és Budapest után országos tanácskozást Nagykanizsán. Választékot is kínáltak. Dr. Izsák Attila -a kongresszus eredményeit Kevesellve - egy hitelesebb, Radikális Szocialista Párt életrehívása mellett érvelt. Kelemen Z. Pál az MSZP európai szocialista programjára és a demokratikus alapszabályára hivatkozva azt szorgalmazta, hogy túllépve a meglévő nézetkülönbségeken a reformkörösök teljes erővel szálljanak be az MSZP szervezésébe, hiszen e párt olyan lehet, amilyenné formálják. Juhász László egy pártoktól független baloldali mozgalom megszervezésében látta volna a kívánatos jövőt. E mozgalom helyi kérdésekre összpontosíthatna, s ezzel jelezhetné baloldali jelle- 9^''m szavazásra végül is nem került sor és elmaradt az új párt látvá- Elmaradt a pártalapítás Nagykanizsán nvos megalakítása is. Mindennek oka, hogy a megjelent mintegy 150 reformkörös többsége az MSZP szervezése mellett foglalt állást a hosszú, nem egyszer szenvedélyes vitában. Innentől már csak az volt a kérdés, mi legyen azokkal -országosan mindeddig a reform körösök 60 százaléka lépett be az MSZP-be - akik nem kívánnak az MSZP tagjai lenni? Eltúnik-e emiatt a mozgalom szervezettségével, hagyományaival együtt? Javaslatok sorát vetették el a tanácskozáson, míg Keserű Imre szentesi tanár indítványára megszületett a kompromisszumos megoldás. Maradjanak meg tehát a reformkörök, ae tagjai maguk döntsék el, belépnek az MSZP-be. Akik igen, azok szervezzék a szocialista pártot, maguk mögött tudva a reformkorok támogatását is, hiszen abban a tanácskozáson mindenki egyetértett, hogy szükség van egy erős baloldali pártra. Akik nem kívánnak belépni az MSZP-be - s akár más pártok baloldali szárnyának tagjai - a reformkörökben is fejthessen ki tevékenységet. Uj párt nem alakult hát, csak a reform körök égisze alatt kialakult egy köztes mozgalom. E csoportosulás nívei úgy vélik - okkal, joggal-e az kérdéses - hogy a hazai élet palettáján csak kevesen vannak ma ott, ahol lenniük kellene. Egy-egy ma működő pártba zárva, egymástól meglehetősen távoli nézeteket valló szárnyak is léteznek, amiket csak a választásokra készülődés láza tart össze. Am egy új kormánnyalakítás után a programok megvalósítása során könnyen kiderülhet, az időleges kiegyezés nem bírja ki a gyakorlat próbáját. Néhány hónap múlva újrarendeződhetnek a politikai kaleidoszkóp mozaikjai, s akkor fog kiderülni kik vallanak baloldali né-zeteket Egyezség született tehát szombaton Nagykanizsán, ami a többségnek és a kisebbségben maradottaknak is tartalmaz előnyöket. Hogy igaza lesz-e az egyik budapesti hozzászólónak, miszerint a reform körök voltak és nem lesznek, vagy e működési forma múkö-désképesnek bizonyul-e a jövő dönti el. Rikli Ferenc Tolmács voltam... Rózsáp J£nos színes, érdekes egyenisege, g JMagykanizsai Sörgyár kpílektivajanaK. Udvari-assaga, es hatarozottsaga, a 3iun|Ca iránti szeretete cseleke-et^inek mozgatorugojq. Tizenöt eve tölt be tolmacsi feladatokat a sörgyarban. Mynkalko-dasa masfei evtizedere igy emlékszik: ay - A Kanizsa Butorgyajban dolgoztam 13 evig. A bels.o ellenőri munka mellett nemetorosz tolmács vpltam. lylindket nyelvből felsofoku államvizsgám ván. Oroszbol külö/i tolmács vizsgám. Az, elet ugy ho^ta, logy mindkét , nyelvef s,zeles cöfben tudtam eletero sp/an alkalmazni, a hadifogsag jo tanu-oigkola vqlt...!? A Kanizsai sörgyárrá! meg a, bútorgyári munkaviszonyom alkalmaval sikerült a kontajjtus megterpmtese. Az első .időszakban vallalati reg-cjezv.enyeken, a külföldiek gyári latogatasgkor segítettem a sgripari vezerkar) az eligazo-dasban. A tempó 1984 őszen gyorsult fej, amikor a gvari rekonstrukció uj , szakaszába Je-pett. Akkor mar nyugdíjasként doJgo?tam a sörps csapat aílo-manyaban. Tolmácsoltam a bolgároknak oroszul, az NDK-sok-nak nemetüj, A Holsten peggej kotott szerzpdesek k§pcsgn valt folyanjatossa a, „muködesem . A gyar fejlesztesevel párhuzamosan a Holsten. a Krone^, a H. Kappert, az,Alfa-Laval es a Linde ceggel,,valtak folyamatossá a tárdyalasok. A sorbol a Steinecker cég sem maradhat ki. Intenzív a tevékenységem, ezt allgpította meg a nemet partner is. Sok g telex, a levél, a fordítás. Havi átlagban a 100-120 muszqki fprdftás is beletartozik a „musoridobe". Jaj, majdnem elfelejtettem, hogy ehhez jön még a havi rendkívüli fordításra v£ró anyaa. A szóbeli tolmácsolás havi átlagban eleri az 50-60 órat. a é ~tá ^ItSSól''? ^8 3 - Dinamikus fejlődéinek lehettem tanúja. A sze/zodések a vállalat s^álpája előnyösek, A jövő a minőségi sörök szeles skálájának a megteremtéséé, M[ndéz a sorozatos műszaki fejlesztések eredménye, Hamarosan átadom a stafétabotot egy fiatal kollégának, de pár honapon keresztül még segítem a beilleszkedeset. Bödör Béla Levél az olvasókhoz Ma a tagadás korát éljük, hiszen tagadni egyszerűbb. Ujat létrehozni nehezebb. Helykeresésünkben a dolgok felvállalása, a személyes részvétel csak ideig-óráig kerülhető ki, valahová tartoznunk kell. A politikából kiábrándultunk, szenzációkra figyelünk. Néha úgy tűnik, belefáradtunk a hirtelen jött változásokba, értékelésükhöz sem időnk sem kedvünk nincsen. Megértem, de el nem fogadhatom a „nem érdeker, a „hagyjatok békén" magatartast, mert a helyzet megítélése helyett maga a helyzet érdekel. Te optimista vagy? - szegezik nekem a kérdést a gyermekeim. Lehetek? Szabad-e kiskorú, ám néha meglepően érett gyermekeimet gondjaimmal terhelni? Mennyit keli tudnia egy gyermeknek ahhoz, hogy tisztán lássa a szülő emberfeletti küzdelmét a mindennapiért? Sokat emlegetett életszínvonalunk megőrzésének látszata sem őrizhető, különböző lehetőségeink egyre nyilvánvalóbbak. Ha valaki, a gyerek veszi legkorábban észre, s teszi szóvá a maga természetes, néha szemtelen módján. De bárhogy fogalmaz is, a mondandó igaza a szülőt mindig szíven üti. Az eszmék vagy eltűntek, vagy felerősödtek, a politikus utak pedig mára programokká realizálódtak. Még is úgy tűnik, igazából kevesen politizálnak. Az emberek érdeklődése, saját helyzetük miatt, a védekező reflexként Nagykanizsán is, önmaguk felé fordult. Az eligazodás igénye elemi érdekként is él. Az ehhez szügséges tájékozódáshoz új forrást kínál városunk önáló lapja, de ez csak akkor lesz a miénk, ha a napi gondokkal küzködő kanizsaiak is így akarják. Nélkülük bármely szerkesztőség légüres térben mozogna. Lapunk első száma főbb évtizedes hiányt pótolt, keresettsége azt bizonyítja, hogy a város polgárai várták ezt az újságot. Még sincs helye az illúzióknak. Az első lapszámok után már tudjuk.hogy elevenebb, színesebb, informatívabb hetilapot kell szerkesztenünk. Ehhez kérjük olvasóink javaslatait, ötleteit és bírálatát. Szerkesztősegünk nyitottsága azt jelenti, hogy örömmel veszünk minden segítő szándékot, amely a valóság hitelesebb megjelenítésére buzdít. Erre vállalkoztunk. Kérjük hát a kanizsaiakat, írjanak a szerkesztőségbe, telefonáljanak! Hívjanak a színhelyre és mi megyünk. Vállaljuk a keményebb, érdekesebb hangot is. ha a nyilatkozó igaza hitelesíti. Mert ez a lap még nem ió újság. Csak az utca emberének segítségével ,''ormálható azzá. Nem vagyunk hivatásos újságírók, szándékunk azonban egyértelmű: Nagykanizsáról aka-r.unk írni a nagykanizsaiaknak. Hívjuk, várjuk Önöket! A nyilvánosság erejére alapozva az egyes ember gondjaiból az ál''alánost felvillantva gondolkodtatni, cselekvésre inspirálóan - közös érdekünk. Horváth Tamás ( kanizsa 1989. november 1. Az eladó lány érzése Csakhogy mi a fontosabb? A pillanatnyi - néha csak látszat - egységet őrizni, Elöljáróban csak annyit: tisztelem Für Lajost, mert olyanra vállalkozott, melyre az ezt megelőző negyven évben senki. Mi eddig ahhoz szoktunk, hogy egy frissen megválasztott, kinevezett politikusról funkcióba kerülése után rövid, semmitmondó miniéletrajzot közöltek az újságok, személyiségének egyéb jegyei már valahol a pletykák, bizalmas hírek körébe tartoztak. Für Lajost köztársasági elnöknek javasolta az MDF, s mert a megpályázott cím a legmagasabb közjogi méltóság, úgy Illendő, hogy lehetőség szerint az ország minden pontján megismerjék a jelöltet. Körbejárja tehát a megyéket, nagyobb megyéket, nagyobb városokat. Papokkal, az állami, és gazdasági és kulturális élet helyi vezetőivel konzultál, nagygyűléseken találkozik a leendő választókkal. A választók pedig - négy évtizeden keresztül ezt sem nagyon lehetett - nemcsak lelkesednek, hanem véleményt is nyilvánítanak a látottakról, hallottakról. Kora délután magát megnevezni nem kívánó hölgy hívja fel telefonon a szerkesztőséget. Kiabál, fel van háborodva, magyarázatot követel. Magyarázatot arra, hogy vajon az a városszéli nemzetiszínű-zászlós fogadtatás, melyben Für Lajos részesült, mennyiben különbözik attól, hogy évtizedeken keresztül várták a megye és város határokban az MSZMP-áilam vezetőit? Nincs idő megmagyarázni, hogy Für Lajos elé az MDF-esek vélhetően önként, belső indíttatásból mentek ki, míg a korábbi évtizedekre ez korán sem biztos, hogy igaz. Mindezt elmondani nincs idő, mert a névtelen telefonáló lecsapja a kagylót. Kérdés a gazdasági vezetőkkel folytatott eszmecserén: Für Lajosnak mi a véleménye a jelenlegi közigazgatási rendszerről, a megye rendszer esetleges megszüntetéséről? Ha a köztársasági elnökjelölt tudta volna, hogy Zalának ebben a részében erre a kérdésére adott logikus, indo- Für Lajost a város határában fogadják. zásával, hanem saját érdemeik, értékeik, lehetőségeik hangsúlyozásával jussanak célba. A tisztességtelen hangnemre hallottunk egy példát is: van olyan baranyai falu, ahol az MDF-eseket lefasisztázták. Jogos a felháborodás a Fórum részéről, de .... A kanizsai nagygyűlésen Csengey Dénes elmondta, hogy amíg más párt elnökjelöltje Londonban, Amerikában, Kanadában, Finnországban korteskedik pártja és maga mellett, addig az MDF jelöltje ezt itthon teszi. Kár, hogy a nagygyűlésen nem Für Lajos szólalt fel először. A tisztességes politizálásáról szóló eszmefuttatása után Csengey Dénes talán eltekint az előbbi összehasonlítástól. Für Lajos bemutatkozó Kérdőjelek egy bemutatkozó látogatás kapcsán kokkal megerősített válasszal választókat lehet nyerni, másként reagál. Kanizsán nem a politikus, hanem a történész foglalt állást, hogy kár lenne az idestova 1100 éves, Szent István által kialakított megyerendszerért. Hogy ez egy közigazgatási reform során nem érv? Persze, hogy nem az. Ezért sajnálom, hogy nem adta át a válaszadás jogát jól felkészült szakértőinek, akiknek minden bizonnyal szakszerűbb gondolatmenetük van a kérdésre. A Kanizsán töltött nap során jónéhányan megkérdezték Für Lajostól, mi a véleménye a köztársasági elnökválasztás körül kialakult helyzetről, a népszavazás körüli huzavonáról? A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy az MDF Országos Elnöksége elképzeléseinek nem kedvezett az aláírásgyűjtés. A köztársasági elnök, illetve az új parlament megválasztásával kapcsolatos MDF vélemény logikus, sokak által elfogadható. Kérdés, hogy ez a vélemény miért nem látott akkor széles körben napvilágot, amikor az SZDSZ gyűjtötte az aláírásokat? Igaz, egy ilyen akció ártott volna az ellenzék egységének. vagy a hosszú távú célokért dolgozni? Ha az MDF - tudatában saját erejének -időben szól, akkor lehet, hogy november végén nem négy kérdésről, hanem csak egyről szavazna a nép. Arról, hogy ki legyen az ország első embere. Örülök, hogy Für Lajos a HSMK-beli nagygyűlésen szóba hozta a tisztességes politizálást. Rettenetesen nagy szükség lenne arra, hogy a következő hetekben, hónapokban a különböző pártok ne egymás besáro- körútjával megadta az elnökválasztás előtti kortes-hadjárat alaphangját. Újabb jelöltek várhatók tehát a következő hetekben, akiknek szintén fontos lesz, hogy bemutatkozzanak a Pesten kívüli Magyarországnak, a kanizsaiaknak is. Úgy érzem magam, mint az eladó sorban lévő leány, aki több kérő közül választhat. Még nem tudom, ki lesz az igazi, de egy biztos: nem adom magam könnyen. -molnár- Az elnökjelölt felszólalása közben. (Szakonyi Attila felvételei) 1989. november 17. ( kanizsa t Fakanál és kapanyél Messze van-e a várostól - a város? Mert például Sánc a város része. Mindenoen? Ellátásban? Sáncban a kaposvári úton Hajdú Józsefné Ivett unokáját és annak kis barátnőjét kísérte ki a kapun. Szombat délután, kora őszi napfény novemberben. Alkalmas idő a beszélgetésre. - Hogy mit tudok a várospolitikáról? - kérdezte elgondolkodva, közben a versenykerékpárra ülő lányoknak integetett. - Otthon egész éjjel videóz- beteges, a kerti munka csak rám vár. A nyugdíjunkból félre tudok tenni egy keveset az unokáknak cipőre, ruhára. Muszáj segíteni őket. Nem csodálom, ha nem akarnak 2-3 gyereket szülni a mai fiatalok! A családi ház előtti virágos kertben a krizantém és a rózsa mellett ezekben a napokban kivirágzott az ibolya is. A virágok elrendezésén látni, nogy hozzáértő, gondos kéz ápolja a kert növényeit. tak eljöttek hozzám egy kis almás pitét enni, s elaludtak. Hát ilyenek a gyerekek. Az ember elégedetten veszi tudomásul, hogy épül, szépül a város. Sorra magasodnak itt, Sáncban is az emeletes családi házak, - annak ellenére, hogy hír szerint az emberek-nek nincs pénze. - Epül az egyén. És a közösség? - Nálunk a nyáron átadták ezt az új önkiszolgáló vegyesboltot. Az örömünk mégsem teljes, mert tőkehúst nem kap a bolt. Sok nyugdíjas, gyesen lévő kismama ér itt. Egy-két szelet húsért fel kell öltöznünk, s be kell buszoznunk a városba. Most ez még nagyobb gondot okoz, mert novembertől áprilisig ritkítják a buszjáratokat. - Eta néni mióta nyugdíj as£ - En a nyártól vonultam véglegesen nyugdíjba, a szociális foglalkoztatótól, 64 éves vagyok. A saját munkaeszközeim, - a fakanál és a kapanyél -, egész napos elfoglaltságot adnak így is. Szüleim idősek, a férjem a másikat követi, s azután jön a hosszú várakozás! Rokonszenves fiatalember a Németh Miklós miniszterelnök, ahogy elnézem a tv-ben. Amit egyszer a fejébe vesz. azt véghez is viszi. Nem akar ő rosszat. Azt akarja, hogy minél több legyen a munkába lendülő kéz. Meg kell nézni a város túfsó felén a sáskákat. Ok évtizedek óta furfangos ész- járással dolgoznak. Amikor nem fogyott a piacon a zöldség, rögtön más növény termelésébe kezdtek, de sosem hagyták gazdátlanul, parlagon a földjüket. - Hűha! - kiáltott fel Etus néni, amint véletlenül órámra néztem. -Már megint elbeszélgettem az időt. A pörköltem biztosan odaégett! Bakonyi Erzsébet - Pihenést, kikapcsolódást hol talál magának ezen a környéken egy nyugdíjas? - Nekem, de azt hiszem másoknak is, a tv-nézésen kívül a Csónakázó tó adja az egyetlen kikapcsolódást. Erdész volt az édesapám. Télennyáron kijárok az erdőre, a tópartra. Lehet, hogy hazabeszélek, de az a környék Kanizsa egyetlen gyöngyszeme, s ezt a természeti adottságot jobban ki kellene aknázni! A város apraja- nagyja kijár ide hétvégeken. A Tó vendéglőt tavaly bezárták, mert nem volt nyereséges. A fiatalság pedig ki tudna használni itt egy menedékházat, sőt az átutazó külföldiek sem kerülnék el. Duruzsoló kandallóval, forró teával, pirítós kenyérrel lehetne fogadni a szánkózó, síelő gyerekeket s felnőtteket. - Magányos a mai ember? - Nem szabad mindenben a hasznot, a nyereséget nézni? De mondok egy ellenpéldát is! Ugy látom, a magyar nép vár valamire. Egyik tárgyalás Felnőttünk ÉH! önállósáshoz November 4-én rendkívüli közgyűlést tartott a Mozgássérültek Zala Megyei Egyesületének Nagykanizsai csoportja. Az alakulásuk óta eltelt több mint 8 év alatt megerősödött sorstársi közösségük, s mivel a megyei szervezettel való viszonyuk az utóbbi időben nem volt felhőtlen egyhangúlag úgy döntöttek, hogy jogi, cselekvési és gazdasági önállósággal rendelkező városi egyesületet hoznak létre és a megyei helyett az Országos Szövetséghez csatlakoznak. - Milyen tervekkel, elképzelésekkel vágnak neki az önálló életnek - kérdeztem a közgyűlés után a régi-új elnököt Debreczeni Attilát. - Megnyugvással tölt el, hogy a 220 fős tagság egyhangúlag támogatta a vezetőség elgondolásait. Az elfogadott alapszabályban rögzítettük a szervezeti és gazdálkodási tevékenységünket, a jövőben nekünk ennek szellemében keirélnünk és dolgoznunk. Továbbra is fő feladatunk lesz, hogy tagjainkat társadalmi környezetbe helyezzük, ám a társadalmi kapcsolatok rendszerét újra kell gondolni, még nyitottabbá kell tenni szervezetünket. Központi támogatásra a mai helyzetben nemigen számíthatunk, ezért minden lehetőséget megragadunk. hogy rentábilis egyesület legyünk. A tagsági díjat felemeltük évi 2Ü0.- Ft-ra, a pártoló tagsági díj 300.- Ft lesz. Bevezetjük a jogi tagságot, illetve tagdíjat, s várjuk intézmények, vállalatok jelentkezését, támogatását. A gazdasági és jogi önállósággal élve tervezzük vállalkozói tevékenység beindítását. Olyan egyesületet szeretnénk, ahol a közösségi szellem az uralkodó, igényes szintű érdekvédelem folyik, ahol a tagság önművelődését, kulturált szabadidő eltöltését megtalálja, de egymás gondjaiban is osztozik és annak megoldásahoz segítséget nyújt. - A MEOSZ vezetése hogyan fogadta a kanizsaiak lépését és milyen segítséget tud nyújtani - kérdeztem a közgyűlésen is megjelent dr. Ga-dó Pált, a MEOSZ főtitkárát. - Az országos vezetés eleinte aggodalommal figyelte a helyi csoportok önállósodási törekvéseit. - Tudniillik nem Nagykanizsán történt ez először - ma már nagyobb szimpátiával fordul a helyi kezdeményezések felé. Ezek a helyi csoportok régebben is gazdag klubéletet éltek, kirándulásokat szerveztek. Ez fontos és reméljük a továbbiakban is meglesz. A mozgássérültek társadalmi beilleszkedésének esélyeit ennél nagyobb szabású programokkal tudjuk csak biztosítani, és az a kérdés, nogy a kis egységeknek lesz-e ereje bátorsága munkatársi gárdája, hogy nagyobb feladatokat is felvállaljon. Nem akarok hízelegni a kanizsaiaknak, de ők nagyon jól állnak, jó szakembereik, aktív társadalmi munkásaik vannak, és látjuk a kibontakozás lehetőségét. Az erkölcsi, szakmai segítségen kívül igyekszünk anyagi segítséget is adni, ennek mértékét még nem tudjuk, várjuk beterjesztésünkre a kormányzat válaszát. Bacskay Zoltán Családi körben 8 ( kanizsa ) 1989. november 17. Egész Kanizsa az otthonában! LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐJE A KANIZSA VÁROSI HETILAPNAK! A Magyar Posta, a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat, valamint a KANIZSA Szerkesztősége a nagy érdeklődésre való tekintettel lehetővé teszi a KANIZSA előfizetését. Aki szeretné, hogy minden pénteken otthonába vigyék a lapot, az a postahivatalban vagy a kézbesítőknél jelezze előfizetési szándékát. A lap előfizetési díja egy hónapra 35.- Ft, negyedévre 105.- Ft, fél évre 210. -Ft, egy évre 420.- Ft. Várjuk Önt is a KANIZSA előfizetői táborába. HIRDESSEN A KANIZSÁBAN! Tájékoztatjuk kedves olvasóinkat, hogy a KANIZSA című hetilap szerkesztősége és kiadója bővíti hirdetési szolgáltatását, lehetővé teszi lakossági apróhirdetések megjelentetését is. Hirdetéseket a KANIZSA Szerkesztőségében Nagykanizsa, Ady út 1. II. emelet, valamint Ady út 26. szám alatt veszünk fel. Várjuk szíves megrendelőinket hirdetésfelvevő helyeinken. KANIZSA Szerkesztősége Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Tel.: 11-150 Zala Megyei Lap és Könyvkiadó Vállalat Január elsejével induló nagykanizsai MAGYAR-NÉMET IPARI VEGYESVÁLLALAT négyszáz fős kollektívájába hív gyakorlott kreatív munkaerőket: - GAZDASÁGI VEZETŐT (közgazdasági egyetemi vagy főiskolai végzettséggel), - KERESKEDELMI UTAZÓT, - SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOZÓT. Érdeklődés, felvilágosítás: a 93/14-447 sz. telefonon, teljes diszkrécióval. KARÁCSONYFADÍSZEK kaphatók. Ajánlunk még ROBOTRON elektronikus írógépet 6120 6125 6130 minőségben. Várjuk kedves vásárlóinkat. Lakossági apróhirdetések díja 20 szóig 100 Ft. Közületi hirdetések díja: egy oldal 20.000.- Ft fél oldal 10.000.- Ft negyed oldal 5.000.- Ft A P I É RT - PAPÍRBOLTBAN (Nagykanizsa, Béke u. 4. szám alatt) nagyon szép, olcsó, import 1989. november 17. ( kanizsa t 9 Ki a szegény, ki a gazdag? Csak „grófgyerekek?" Á tanítványaim azt mondták: Az a gazdag gyerek, akinek márkás pólója, cipője, dzsekije van, aki csak úgy odaajándékozza a 100 forintos tollát, mondván: „Nekem egy csomó ilyen vacak tollam van." - Ilyen nincs-vágtam szét a lelkesült szóáradatot. Szó szót követett azonban, s még különbeket is hallhat- tam. Az osztályfőnök azt mondja: -Ne a ruháról, a lakásról ítélj! A drágább holmit, - látva a másikét, - kikényszerítik a gyerekek, de a kopott bútort, olcsó szőnyeget, vagy az anya tizenötéves kabátját eltakarni nem lehet. Inkább az OTP-nek tartozzon a család, csak a kirándulás díját befizethessék. Ha a szülők sohasem jutnak el moziba, - sebaj! A gyerek bérletére azért összekaparják a pénzt. Nemrég szégyenlősen Az igazgatóhelyettes már túl van az év eleji szociálpolitikai pénzek elosztásán. Százezres nagyságrendű az az összeg, amit a vonatkozó rendelet nyomán füzetekre, tankönyvekre, étkezésre szétosztanak. Növekszik az igénylők száma! Azoké, akik néhány éve még szégyenlősen kopogtattak be az iskolába segélyért, s ma már a jogosultak listáján szerepelnek. - Az iskolában nincs szegény gyerek - mondja a konyhai dolgozó. - Ide csak „gróf gyereke" jár. - Nocsak! Miért? - hitetlenkedem. - Miért? Ha sok lenne a szegény, megennék az ízletes ebédet. Ez a sok alma, bukta, az egész sült csirkecombok nem tömnék meg a moslékos vödröket. Kovács-anyuka csak két dologról nem akar beszélni: a párttagságáról és a sze- génységről. Az elsőt értem. De a másikat? A kétszobás lakótelepi lakásban négyen élnek, a Trabant is elviszi akárhova a családot, s a két szakképzett szülő csak megkeresi a kenyerüket. - Azt igen - mondja -, a kenyér meg a ruha megvan, aztán semmi más. Évek óta nem nyaraltunk, külföldön soha nem voltunk, a lakás meg a bútorrészlet elviszi a fizetés zömét. Ki a szegény, ki a gazdag? Ez a két fogalom néhány éve történelmi kategória volt, ma sokáig leplezett, tolakodó tény, devianciák forrása. Engem viszont a probléma pedagógiai vetülete érdekel. Miért érzi a márkás „cuccban" járó gyerek, hogy különb a többinél? Miért fonto-sabbafélrehajigáltolvasmá-nyok helyett a pad alatt suttyomban körbejáró százforintos magazin, vagy az elektronikus játék? Pótcselekvés az ingyen A gyermeki lelkületet nem az iskolaköpeny és az olcsó tornafelszerelés előírása nyomorítja meg, hanem az engedékeny, felemás iskolai házirend! Pótcselekvés az a szociálpolitikai intézkedés, amelyik válogatás nélkül ad ingyen tankönyvet szegénynek, gazdagnak! Elfogadhatatlan az a szülői kivagyiság, amely számolatlanul juttatja zsebpénzhez a tanulót, vélve: ez a nevelés alapja. A jeles húsz forint, a négyes tíz...? Tudom, a bérből élők helyzete egyre rosszabb. A többség vergődik. A probléma azonban megfordítható: a szerzésvágy szinte ránő a világra. Pedig ijesztő, ha a „mid van" kiszorítja az emberszabású álmokat. A számítógép vagy a videó csak eszköz, hogy a gyermekemberből - a család és az iskola egységes követelményei alapján - kiművelt emberfő lenessen. A jövő nevében kérdem: ki a szegény és ki a gazdag? Bé Levelek M-nek Veszekszünk, Magda! Anatéma bélyegét ütjük itt a MÁSra, tisztaságot követelünk, rendet egy „kompország''-világban, hol a „meg-nem-gondolt gondolat belezabál" mit kifőztünk, hol leleplezés és viszály ékesít vitákat, hol a kiegyezés bölcsessége szégyellni való holmi-- Igy leszünk egy kiszorítós játék figurái, pedig kinyújtott kézbe fogózhatnánk, százba! Csoóri - alig múlt egy hó tán - elszéledt szavait indult ösz-szeszedni, mert nem normális ország, hol író politizál, tudta! Körülöttünk, mégis, jóra érdemesből hány van, ki utolsó fullasztó igéit kiköpve egyetlen igazát, igazunkat kiáltja a Holdba, mert ördögi rendszer kényszeríti szólni, s fontoskodó fa-pofák, félállású senkik, egy diktatúra kreatúrái robbantják dühét, bár szelíd volt és csöndes, és hitt az emberi szóban, de körülvették a szürkeség lovagjai, a tanácsban ülő tanácstalanok, a Kárpát alji szómocsárba veszve, azt se tudta, Náze-rete hol van! Kettő = A politikus ember legyen, Magda, hisz purifikátori gesztusa, ma semmi. Mert nem a hit, mi nemesít egy pártot, a közért vállalt tett az. De egy nemzet kiürült kemencéjében ki akarhat friss kenyeret sütni? Hisz a feddhetetlenek veszekszenek újra. Ezernyi hittel áldott, százezernyi könnyű. Harminchárom párt, harminchárom semmi. Múltat ígér minden. Az ére-telmiség álarcait vetkezi csak sorra, s ón borzadok, hogy nincs mögöttünk távlat. Forradalmunk évnapján is lekozmált eszme hányszor emelt hordószónok senkit! Pedig a létezőkről kellene csak tudni. Hallgatni a csöndet, a várakozás csöndjét, a földből támadó morajt. S útközben is az egész célját tudni. Mert erkölcs és politikai érzék hiánya egy nép magaslatai alatt nehezít a sárba. 1989. november 17-én Pék Pál ( kanizsa ) A gyerekek mosolyáért 10 - Nagyon szeretem a vándortáborait - Óriási túrák, közös főzések... - Mindig elmegyek! A hangulat, az élmény fantasztikus! Nem lehet kihagyni! - Remekül érzem magam, eszem ágában sincs abbahagyni! Mindezt a tanítványai mondták Lengyák Istvánról, a nagykanizsai Hevesi Utcai Általános Iskola tanáráról, aki az elmúlt tanév végén megkapta a gyerekek altal adományozott „A gyermekek mosolyáért" kitüntetést. Meglett férfiként, diplomás könyvtárosként kezdett újra tanulni, hogy technikarajz szakos tanar lehessen. - Valóban, elég kacskaringós volt az utam az iskoláig - mondja - de bármennyire is közhelynek számit, én mindig pedagógus akartam lenni. Akárhol dolgoztam, mindig csak a gyerekek között éreztem igazán jól magam. Családom anyai ágán nem egy pedagógus volt. Ám az igazi példaképem nagyapám, aki kántortanító, afféle polihisztor volt... Amióta csak az eszemet tudom, hozzá akartam hasonlítani. Aztán a nevelőotthoni éveim, tanáraim is ösztönzően hatottak rám. Nevelőotthoni élmények? Ugy hittem, azokat feledni akarják a volt növendékek! Nekem szerencsém volt. Az Erdészeti Főigazgatóság Nagykovácsi Nevelőotthona Kellemes emlék. Úgy emlékszem rá, mint a Zsolnay-féle képességfejlesztő iskola egyik előfutárára. Olyan nevelőtanáraim voltak, mint dr. Szabolcsi József, Barócs László. Mellettük szinte valamennyi képességünket kipróbálhattuk, fejleszthettük. - Mégsem pedagógusképző főiskolán folytatta tanulmányait. - Nert) ám! Mert nem vettek fel! Igy aztán nagyapám unszolására esztergályos, majd hivatásos gépkocsivezető lettem. Utána könyvtáros Nagyrécsén, és a MÁV-nál, majd 1973-ban a HSMK-ba kerültem művészeti előadónak. Itt már volt kapcsolatom a gyerekekkel. Elkezdtük a ma is élő játszóházak szervezését a „Gyere kapsz egy bohócot" sorozatot, majd megalakítottuk az óvónőkből álló bábcsoportunkat. Ezek a rendezvények mind a gyerekekhez szóltak. - Városi gyermekkönyvtárosként már nemcsak Kanizsán ismerték. Az óvodás korban elkezdett könyvtári foglalkozásokról megyeszer-te beszéltek. Ezért a tevékenységéért nívódíjat kapott. Mégis eljött a könyvtárból. - Harmincöt évesen nem volt nehéz a váltás? - Nem kínlódtam. Napközis nevelőként - először az voltam - a népművelőkönyvtáros ismereteim átse- gítettek sok mindenen. Fél ev múlva már bemutató foglalkozás tartására kértek fel. Ugy érzem, hamar vettem a gyerekek hullámhosz-szát. - Közben technika szakos tanár lett. S idén rajzból is diplomát szerez. Áz iskolában bábszakkört vezet, a Hevesi DSE-ben meg turisztikai szakosztályt. A : 1989. november 17. bábosokkal rendszeresen szerepel megyeszerte, évente legalább kei vándortábort szervez. Es ott vannak még a játszóházak. Hogyan lehet ennyi mindent csinálpi? - Élvezem valamennyit, ezért nem fáraszt. Még Sopronba, Szolnokra is elmegyek foglalkozást tartani. Ugyanis amióta megjelent az „Ollóvágta" című füzet-sorozatom, sokfelől kapok meghívást. Lengyák István keze nyoma az iskolán is meglátszik. Az udvarra játékokat készített, a Hevesi Napok tiszteletére emlékoszlopot faragott. Most éppen padokat készít, hogy tovább szépítse a gyerekek környezetét. - Valaki kitalálta - mondja. - Jó ötletnek tartottam, az iskola vezetőjétől támogatást kaptam, hát megcsinálom. Biztos, örülni fognak a gyerekek! Tudja, azt akarom, hogy ne csalódjon bennem az a kis lurkó, aki egyszer megfogta a köpenyem sarkát, és azt mondta: „Pista bácsi, ugye te nem leszel sohasem igazi felnőtt!" H.M. A történelem sodrában Pontosan egy hónappal a bevagonírozás után, 1945. július 21-én szálltunk ki a vonatból, Odesszában. Egy félig lebombázott börtön lakói lettünk. A betonpadlójú egyetlen hodályb.an kétszázan lehettünk. Éjjel-nappal feküdnünk kellett. Szalmazsákunkon, párnánk, takarónk nem volt. Olyan sokan voltunk, hogy csak oldalunkon fekhettunk, és vezényszóra fordultunk. Hogy WC-re se kelljen kimennunk. a sarokba beállítottak egy bádog hordót, ezt használtuk mindannyian. Társaságában fogyasztottuk el 35 deka fekete kenyérből, és teának nevezett löttyből álló reggelinket és ebédünket, a sós levest. Egy hónap múlva a betonon fekvéstől, a csfpőmről lejött a. bőr. Később csúnyán kisebesedett, a hús rothadni kezdett. Fájó sebemre kenőcsöt kértem, kaptam is, de nem gyógyultam tőle. Nem csoda, a száraz, kemény kenőcsben még üvegdarabok is voltak. Hogy kínzó fájdalmamat enyhítsem, magam lettem a magam orvosa. A vizeletemmel mosogattam egyre mélyülő sebeimet, igazából sosem gyógyultam meg. A mai napig csak bőr borltja a cstpocsontomat. A K 509-es története, 2« re s z Az odesszai börtönben Végre ágyon Három hónap múlva a IV. számú láger lakója lettem. A börtönből a lágerig az utat az ülepemen csúszva tettem meg mert menni már nem tudtam. Igaz, dolgozni sem. Mellbártyagyul-tadást kaptam. Igy aztán megváltás volt. nogy december 6-án, na felnoltan is, kórházban kerültem. Végre ágyon feküdtem! Az a kórház nekem a megváltást jelentette. Voít ott egy lengyel származású doktornő; ma sem tudok meghatottság nélkül gondolni ra. Olyan áldozatkészen. olyan gondosan ápolt, hogy lassan felépültem. Persze nap mint nap tapasztaltam, hogy fogoly vagyok. Egyszer "három napig nem kaptam enni, mert gyarlóságomban két betegtársam babkonzervét is megettem a magaméval együtt. A kórházban sok volt a halott. Amint meghalt valaki, a lábára kötöttek egy fadarabot, amelyre ráírlak a nevét, az ítéletét, s beletették az egyetlen koporsóba. Kivitték az épületből nem messzi, aztán bele a hóba. A koporsót visszahozták, mert kellett a következő hullának. Akit kint hagytak,- nem sokáig maradt a hó tetején, jöttek a farkasok... Lágerből lágerbe A Zala meayényi területen harminc láger volt. Egyben körülbelül ötezer ember lakott, külön a nők, külön a férfiak. A táborokhoz tartozó üzemekben dolgoztattak bennünket. 1946. április 8-án elbocsátottak a kórházból, és egy ilyen lágerbe kerültem. 1953-ig a IV-es, az V-ös, a Vl-os és a XIV-es láger lakója voltam. Mindegyikben más munkát kellett végeznem. Az egyikben a halászháló köfesét tanulhattam meg, és gyakorolhattam reggel hattól este hatig. A napi norma 3500 csomó volt. A hetesben megtanultam a sakkfigurák készítését, egy másikban erdőt irtottam, vasútat építettem. Nem tudom, hol volt rosszabb, hol meg rosz-szabb az életünk. Napok, hónapok, évek teltek, ml pedig egyre keserűbben végeztük a ránk szabott munkát. Minden talpfáért egy magyar adta életét. H.M. 1989. november 17. ( kanizsa ) ~tt Kulturális hírek November 8-tól tart nyitva a Városi Képtárban a „Dél-Zala népművészete" című kiállítás, mely a magyar címer hatását mutatja be vidékünk népművészetére. * November 17-én nyílik az Erkel Ferenc Művelődési Házban Bálits Kálmán vásárlással egybekötött kiállítása. * November 18-án a Helyőrségi Klubban ifjúsági nap lesz, fórummal a város politikai szervezeteinek képviselőivel, Gerendás Péter és a Ladánybene 27 nevű zenekar felléptével. * A Stúdiómozi Francia új hullám-sorozatának következő előadása november 20-án Truffaut Jules és Jim című filmje. Nagy Zoltán versei Golgotai álom Gyémánt tört fénye játszik arcomon és lángba borul a parttalan rét a telt kalászos búzatábla s amint forró anyaggá olvad a gáttalan-perzselő láva vagy acéllá pendül az elhagyott folyam úgy lesz fehér ingemen törvény a csizmatalpak nyoma s hátamon a krisztusi kereszt ahogy anyaóvatossággal visz le a hegyről Pilátus elé míg a mosolygó arcokról rozsda pattog rám újra In memóriám T. T. A szerelem fény-ereklyéjét tartom kezemben Markomból kihullnak az éjszakák - - Párnák csöndjén mindenüres magányunk vesztegel az örök pillanat vetkező trónusán Látomásaimat próbáltam megfesteni ''.''■Xvl''X''lwi''^ Festményeiről sejtelmes világ tárul elénk. Az élet születésének pillanatát, a teremtés rejtelmeit vitte vászonra. A lágy, érdekes formák szinte lüktetnek, érezzük növekedésüket, terjeszkedésüket a fantasztikus környezetben. - Az élet keletkezése emberben, a tengerek mélyén, a kozmoszban... gyermekkorom óta foglalkoztattak ezek a rejtelmek - mondja Ludvig Zoltán. Képzeletem szüleményeit, látomásaimat próbáltam megfesteni. Sok kísérletezés után így szület- tek meg ezek a formák. Hosszú időbe telt, amíg a formához megtaláltam a jó technikát. Ebben segítségemre volta szakmám is. Kiváló mesterségbeli képzést kaptam a pécsi művészeti gimnáziumban. Ott végeztem, reklámgrafika szakon. Munkahelyemen pedig, - a Béke Moziban dekoratőrként dolgozom tizenöt éve -rengeteget rajzolok. Ez remek edzés számomra, így otthon könnyedébben alkotok. Ma már a körülményeim is jobbak, néhány hónapja önálló műtermem van. Azelőtt lakótelepi lakásunk nappali szobájának egyik sarkában dolgoztam, ott bizony, elég kicsi volt a hely.. - Harmincöt éves korára országszerte keresik képeit, s kiállításai sok látogatót vonzanak. - Tizenöt önálló kiállításom volt Magyarországon és külföldön, Budapesten, Debrecenben, Kaposváron, Gle-isdorfban, Zalaegerszegen. Ebben az évben áprilisban Lendván, júliusban Körmenden mutatkoztam be. Most készítettem elő harminc képet egy nagyatádi kiállításra. A fogadtatás, a kiállítások visszhangja mindenütt kellemes volt. Úgy tapasztalom, festményeim iránt a fiatalok érdeklődnek, de idős gyűjtő is vásárolt már tőlem. Ludvig Zoltán tudatos, érett, művészetében kiteljesedett festő. 1984 óta a Művészeti Alap tagja. H. M. Látogatás Ludvig Zoltán festőművésznél 12 ( kanizsa i 1989. november 17. Gondolatok a színházban HSMK - Hevesi bérlet. .Alkalomhoz illő ruhába" öltözött középiskolások. Civilben 14 -18 éves színház- ós egyéb bérlettulajdonosok. Kihasználom a szünetet, és két jól megszokott csengetes között - kérjük ne asszociáljon - érdeklődni kezdek. Ugyanis egyáltalán nem biztos, nogy mindenki azért van itt, amiért ón. S hogy ón miért vagyok itt? Kiderül a válaszodból: - En azért járok, mert a többiek )s ide járnak, (színház) - En azért járok, mert irodalomból akarok továbbtanulni. - Én azért járok, mert sok lány van, ós érdemes őket megnézni. (Ez egy fiú volt.) - Én azért járok, mert itt végre együtt lenetek a barátnőmmel. - Én azért járok, mert imádom a Kulkát, Koltait, Pogányt, satöbbi. - Én azért járok mert formálja a jellemem. Hozzászoktat az öltönyhöz. - Hihihi: ne engem kérdezz! Hihihi: mit mondjak? Hihihi: itt a barátnőm, majd ő válaszol. Hihihi... stb. Milyen fontos, érdekfeszítően izgalmas, jellemformáló, ma- §asztos dolgok ezek! Most kezem sajnálni azokat, akik nem árnak színházba. Nem is tud-ák, hogy mit mulasztanak. Vlost már tudom, hogy én miért vagyok itt. Te például jársz színházba? (Kedves olvasó, az előadásról majd valamelyik következő számunkban olvashat?) Szalai László Könyv top-lista Csaplár Vilmos: Kurva vagyok Moldova György: Lopni tudni kell Mit szeret a cica? Lőrincz L. László: Gyilkos járt a kastélyomban Kisgergely József: Éjjeli pillangók között Süteményeskönyv 366 és tucat mese Európa Szabó György: Tanácsadó a nők elcsábításához LiJü: A szerelem imaszőnyege Stróbl Gábor A CIPÓMÉRT Nem azért, hogy valaki megsajnáljon, hisz a huszadik században élünk. Fizetést kapok, és más is fizetést kap -annyit amennyit, mindegy. Tudom, hogy sokan hasonló lábbeliben járnak, bár nekem elég nagy lábam van, viszont nem ezen élek. Bocsánat, én nem humorizálni akarok: nekem tényleg nincs cipőm. Van barátnőm, van barátom, van munkahelyem, és 44-es lábam. Itt közlöm, ha valaki azt mondaná: talpra magyar! Én miben álljak talpra? Hisz nincs alapom, múltam, jövőm ós cipőm. Kölcsönt nem fogadok el. Az ón cipőm legyen a sajátom. Lehet bárhonnan való, bármilyen, de értsen velem egyet - legalább számozásban. Nem 56-os lábam van, még-csak nem is 68-as, tehát eleve nem törhet. Hogy mennyire általános a problémám: nem tudom. Ön hanyas? Nem mindig volt ekkora lábam. Istenem - megnőtt. És vele együtt nőtt a felelősségem - nemcsak a lábam iránt. Egy szép nap reggelén arra ébredtem, hogy választópolgár vagyok. Ha valakit érdekel, ez egy tavaszi reggelen volt. Most ősz van, és a választások közelednek. Nehéz idők jönnek. Én a cipőre szavazok. (Szerkesztő Úr, Ön mennyit szavaz nekem?) Hercz Gábor Kedves Olvasó Elnézést a hangnemért Lapunk első számában „Szökött katonák között" címmel nagy vihart kavaró anyag jelent meg Hercz Gábor tollából. Az írást szerkesztés előtt csak én (Tiszai Szilárd) láttam, javítottam, ajánlottam közlesre, ebből következően mindenfajta tévedésért vállalnom kell, és vállalom is a felelősséget. Persze - mondhatja bárki - ez így leírva nagyon jól hangziK, de az írás már megjelent, és vérig sértett egy idős embert. valóban. Mélyen és iaa-zán sajnálom, nogy hibámból ez megtörténhetett. Nincs mit mentegetőznöm, nem is lehet - a szerző és ómagam nem vettük figye-embe, hogy az írás ilymó-don is értelmezhető. Bocsánatot kéfünk Szglai Józseftől. a sanci kulturhaz igazgatójától a hangnemért, s a megfogalmazás módjáért, valamint Zsoldos Ferenc tanácselnöktől, mert kritika nélkül adtunk helyet egy vele kapcsolatos, megalapozatlanul személyeskedő, sértő állításnak. Vannak azonban nyitva hagyott kérdések, amelyekre nem érkezett válasz, s ezek közül legfontosabb az, amely a sánci fiatalok további helyzetére vonatko- zik. Mert a cikk kemény, sértő és morbid, de a problémafelvetés alaptalanságát nem fogadhatjuk el. Azért ugyanis, hogy egy idős és befeg ember ilyen lehetetlen helyzetbe került, nemcsak Hercz Gábor és én vagyunk a felelősek, hanem azok is, akik hagyták a dolgokat idáig fajulni. Nehéz dolog olyasfajta szókimondást a nagy nyilvánosság előtt egy ifjúsági rovatnak felvállalni, amelyet más, idősebb korosztálynak kellene, kellett volna. Azt hiszem, a tény, hogy ez a hálátlan feladal rán1< maradt, nem minket, hanem a körülményeket, a környezetünket jeílemzi. Elkötelezettség? Nekünk nincs, és nem is igazán lehet jól kialakult, minden oldalról megtámad-íatatlan vélemenyünk. a vi-ágról. Ml CSAK KERDE-ZÖNK. Es azt ígérjük, hogy látásmódunkkal - mely néha kedvesen, néha bántóan, de naiv - színesítjük azt a palettát, amelyből ez az újság is festeget. Vállaltuk, nogy megpróbáljuk alakítani sorsunkat, ötleteinket és tévedéseinket is felvállalva nyíltan befolyásolni a körülményeinket. Olyan embereket kerestem hát, akiknek a tehetségükön kívül még némi bátorságuk is akad ahhoz, hogy identitást és kontinuitást keressenek ebben a városban. Nem rombolni, építeni jöttünk. Arra kérem a kedves Olvasót, hogy a szándék tisztaságát lássa, és ne legyen elnéző a hibákkal szemben, de segítsen bennünket ezeken túllépni, viszont tudja, és fogadja el, hogy ilyen hibák néha becsúszhatnak. Mi a legjobb tudásunkkal és szívünkkel azon leszünk, rWé ne csl^sszana''< ke Rovatunk - mint ahogy bármely rovat, lap, III. újság - nem kívánhatja az „Egész" Ifjúságot képviselni. Akik azonban ezekre az oldalakra írnak, a teljes nevüket adják minden egyes szóhoz, és nyitottak vagyunk bárki előtt, aki ezt a szabályt hajlandó elfogadni. 16-20 éves fejjel és tiszta szívvel nem lehet, és nem is szabad 50 évesként érezni és gondolkodni. Ha néha fogytán a türelmünk, az éppen a nem túl rózsás helyzetünknek köszönhető. Annak a helyzetnek, amit -bár nem mi teremtettünk -vállalunk, és jobbítani próbálunk. Ezt a jogot a lehetőséget kérjük, semmi többet. A szavaink igazak. Tiszai Szilárd az Ifjúsági Rovat gazdája A Szabadság téri általános Iskola tanulójának sorai. 1989. november 17. ( kanizsa t 13 JEAAAAH! Itt vagyok. Miért? Mit keresek én itt? A hír hallatán - hogy jönnek - feltörő ujjongó érzés mostanra elcsitult bennem. Örülök, de néha valami furcsa szorongás Is hatalmába merít. Kik vagyunk mi? Ez a szakadt, mámoros tömeg. A társadalom negatív mellékterméke - mondod te. De én érzem és hiszem, hogy valami több más. És ki az a Nagy Feró?! Egy műveletlen, útszéli őrült, aki 40 éves korára végre megkomolyodhatna, beilleszkedhetne az igaz, becsületes emberek társadalmába? Nekem, nekünk több, más. Ő az, aki kimondja a szót, amire szükséged van, bevallja, ha nem tud mit mondani, nincs mellébeszélés. De nem hős, csak egy ember, és mint ilyen, téved is. '' Itt vagyok hát. Áhítattal bámulok a szfnpadra. Végre! Zene. Fütty. Sikongatás. Elindul a tömeg, a fal mellé kerülök. Most valahogy egészen kívülállónak érzem magam, s furcsának, értelmetlennek a helyzetet. ,Az őszinte szó kevés, az őszinte szó nehéz" - ének- li, s vele együtt a tömeg. A zenekar tagjai buzgón ugrálnak, Feró is bedobja magát. A hatás nem marad el. Megbabonázva nézem a dal ütemére előttem hullámzó sokaságot. A zenekar csak karmester. Ők játszanak a hangszereiken. Egy emberként érzik a zenét, ez az, ami összeköti őket. Ebben rejlik az erejük. Ők azok, akik felvállalják, hogy megveszik a csillogást, hogy ők a társadalom szélére szorult réteg, közösek a gondjaik, s ha kell, akkor együtt vannak. Mert igenis összetartoznak, másképp gondolkodnak, mint az átlag. Milyen furcsa. Itt állok a falnál, figyelem őket. A mosolyukat, a szemük sarkában bujkáló cinkosságot, az összetartozásukat. S hirtelen belém hasit valami. Hiszen én is közéjük tartozom! És elindulok feléjük, bele a tömegbe. Most már én is része vagyok az egésznek. Ha csak néhány percre is, de meggyógyulok, s velük együtt énekelem: „Hidd el, engem a legjobb szándék vezet, de az értetlenség fala körbevesz..." - Somogyi Nóra - IFJÚSÁGI NAP A helyőrségi klubban Mindenféle ellenkező híreszteléssel ellentétben: ingyenes! November 18-án szombaton délután fél háromtól éj-féligl Programok: 14.30-tól filmvetítés a színházteremben, 16.30-tól a kanizsai IGRICEK együttes műsora & presszóban. 18 órakor a színházteremben a mikrofonnál: Gerendás Péter. Este fél nyolctól egy különlegesen jó csemege a SKA zenét játszó LADÁNYBENE 27 zenekar koncertje, és táncestje. Egész nap büfé, videó, teaház, folyóiratolvasó, és sok apró program vár mindenkit. Belépőjegy, bármikor érkezel: 00.00 forint! A szervezó''k HEK NADISZ Sokunknak voltak kedvencei a tavasz óta a csónakázótóra telepített hattyúk. Ám most mégis elmentek. Csak reménykedhetünk, hogy tavasszal ismét visszajönnek. (Fotó: Szakony Attila) Megváltó Béres csepp LENNI, VAGY NEM LENNI Az általános regenerálódás jegyében -ballabadaba gondoltam veszek magamba béres cseppeket, mert rozzant vagyok. Igy tettem 1989 novemberében, egy télibe forduló, tavaszias délelőtt, a főnököm tudta nélkül, mindegy. Állok, mert az élet így hozta, hatást akarok elérni, kl kell várni tehát az ehhez lllo alkalmat. Mosolyog a Nap, autók húznak el mellettem, felettem felirat: GYÓGYNÖVÉNY. Egy-szercsak valaki karon ragad. - Na nézd, egy régi femerős! - Nocsak - nyitom tágra a szemeim - a Városi Könyvtári Hát Te hogy kerülsz ide? - Ez nem kérdés. Az a kérdés, hogy miótal - felöli, és nem boldog. - Nézz rám, hogy nézek kl... Az általános regenerálódás jegyében - de hisz te is tudod - talán ezek a cseppek rajtam Is segftenek... - Szó, ml szó, Rád fér... da nem akartalak megbántani. Viszont úgy tudom, tataroznak Téged már ezek nélkül Is. - Látoa te ennek valami jelét? - Tehát maradnak a cseppek. Fogy a sor, nő a sor. Csak az összetétel változik. Egyszercsak valaki jó bokán rúg. - Hogy az a ... szervusz Zsinagóga! Te Is? - Na tessék. Az újságírót bokán kell rúgni, hogy észrevegyen. Nem szégyenled magad? Egyél béresti • Ne haragudj, el voltam mélyülve, kedves Zsinagóga. - Micsoda? Kl nem mondd megegyszer, hogy zsinagógai Múzeumraktár lettem kedvesen a világnak csúfjára! - Nem szabad ennyire türelmetlennek lenni. Készülnek a tervek, hamarosan hangversenyterem leszel. Próbálj meg annak örülni, ami van. Az udvarodat hamarosan rendbe teszik, Téged is felújítanak... - Csak nehogy már késő legyen. Kezdek lassan mogbomolnl... ezért is áiltam be a sorba. Száll a délelőtt, mint valami madár, mikor egy manószlnű objektum határolja el magát a járdától. - Jeé, a Helyőrségi Klub! Hát Te miért vagy ilyen zöld? - Mert valaki okos kitalálta, hogy a katonai művelődéshez a kíhlakl szín a legmegfelelőbb. - És? Nem tiltakoztál? Mikor? Kinek? Hol? Hozták az ecsetet, aztán nesze! Adjunk neki! A város központjában, 1989-ben - Állítólag működik valami városszépítő egyesület... - Tudod mit? Add át nekik őszinte jókívánságaimat. - Átadom. Vajon még kivel hoz össze ma a sors? Na nézd, Zsidó Temető. A kidöntött sírköveivel, meg a HSMK előtti parkoló... menekülni kezdek, de a piac elállja az utam. - Hova futsz? - szemtelen, mint a legyei. - Csak sétálgatok így egyhelyben .. Előttem az Ifjúsági Centrum áll. Megszólítom: - Te Is? - Na állj. Engem te nem szólíthatsz meg, legfeljebb az unokáid, mert én még nem Is vagyok. - Akkor ezek szerint akár eléd is állhatnék a sorban... - Nem! Ha egy létező dolognak használ a Béres csepp, akkor nekem, aki nem létezem, miért nem használhatna? Talán segft a kifejlődésben... Teljesen össze voltam törve ezek után. Úgy kell ide a megváltó Béres csepp, mint egy falat kenyér. Ekkor azonban a tömeg hirtelen, valami Isteni sugallat hatására az oszlás útjára lépett. Most vagy az ebédidő ért véget, vagy a Kanizsa újság jelent meg, és mindenki rohan megvenni. Igy aztán végre én is odajutottam az ajtóhoz. Most már mindent értek. Tudom már, hogy ennek a városnak miért nincs könyvtára, zsinagógája, zsidó temetője, vasútállomása, ifjúsági centruma, normális színű és nem bugyilíla házal. Kanizsán egyértelműen bebizonyították, és ezt néhány kirakatban jól láthatóan Írásban is deklarálták: Tiszai Szilárd 1 ( kanizsa 1989. november 1. Olvasói levelek Bedobom a törülközőt... Somogyi László, nagykanizsai lakos írásában az utas szemszögéből veti fel a helyi vasútállomáson a vonatra történő ki és beszállás kényelmetlenségeit, aminek oka a vonatlépcső ós a talaj közti irdatlan távolság. Ennek leküzdése - mint írja - valóságos kínszenvedés és tornamutatvány, főleg az idősebb emberek számára. A befejező sorokat szó szerint közreadjuk: .....Mindezek után tisztelettel bejelentem, hogy „feladom". A súlycsoportok annyira eltolódtak, hogy nincs más hátra; „bedom a törülközőt". Jól tudom, hogy a városi tanács végrehajtó bizottságának már évek óta visszatérő témája a peronok helyzete, a város országgyűlési képviselője pedig már-már törzsvendégnek számít a közlekedési minisztérium illetékes főosztályán, a város és környékének több tízezer fős rászorultja nevében mégis arra kérem a város vezetőségét, hogy folytassa tovább az azonnali jobbítást eredményező intézkedésért vívott szélmalomharcot. Talán hasznát veheti a keszthelyi példának, hogy elérheti azt, hogy a legfontosabb vonatok (mint valamikor) az emelt peron első vágányára érkezzenek és onnan induljanak. Esetleg maradt még valamennyi pénz a biztonságos közlekedés I. díjával járó egy millió forintból és a tanács is beszállna a költségekbe, hiszen ez a téma is a biztonságosabb közeledést szolgálja. Mostanság talán az sem elhanyagolható szempont, hogy a több tízezer ember lehet öreg, sánta vagy kövér, egy dologban azonban mindnyájan megegyeznek; valamennyien választópolgárok." Egy fafaragó kezdeményezése Rorböch Jenő kanizsai fafaragó segítségünket kérve kereste meg szerkesztőségünket. Mondandójának lényegét -hozzájárulásával - az alábbiakban FELHÍVÁSKÉNT tesszük közzé. „Az utóbbi évtizedekben a köz- és játszótereket diszítő vagy praktikus célokat szolgáló alkotásokban a fa természetes anyagként került előtérbe. Megyénk több városa dicsekedhet olyan játszóterekkel, amelyek egy-egy faragó alkotóközösség munkája eredményeként jöttek létre. Esztétikusak, s ami a fő, funkciójukban jobban megfelelnek a játék lehetőségeit kereső gyerekek igényeinek. A város vezetését, a városszépítő egyesületet is foglalkoztatja köz- és játszótereink állapota. Jobbító szándékuk támogatásaként, szívesen résztvennék a város szépítésében, fafaragó társaimmal együtt, de ebből a körből nem ismerhetek mindenkit. Gyanítom, többen vannak mint ahányról nekem közvetlenül tudomásom van. Jó lenne összehívni őket abból a célból, hogy közös erővel maradandót alkothassunk a köz, a gyerekek javára. Ehhez a munkához - ha létrejöhet - a Fa-bik Károly Úttörőház készséges partnerként máris felajánlotta a műhelyét, otthont kínálva a fafaragóknak. Az intézmény címére (Zrínyi M. u. 18/a.) kérem azoknak a fafaragóknak, fúrni-faragni szerető embereknek a jelentkezését névvel és pontos lakcímmel, akik szívesen résztvennének a tervezett alkotói munkafolyamatban. Bízom abban, hogy ebben a kezdeményezésben társakra találok." Rorböch Jenő Egy kanizsai lakos véleménye az előbbiekre: „Közel tíz évig a Keleti városrészben laktam, nyílt rálátással a szemben lévő játszótérre, amely különböző alakzatú fémépítményeivel, ritkán cserélt homokjával, gyorsan tönkretett pingpongasztalaival szolgálta a szabad idejüket itt töltő gyerekeket. Szolgálja ma is. De hogyan? A magam részéről örülök a felhívásnak, kíváncsian várom az eredményt. (Cím a szerkesztőségben) Ülősztrájk A lakásprobléma gyakorlatilag minden családot érint Magyarországon. Azt is, akinek van lakasa, mert vagy másmilyet szeretne, vagy már a gyerekének is kéne. Az ezt megelőző riportomban az ÖTP-lakás-hoz jutás esélyeit boncolgattam, most a tanácsi bérlakásról essék néhány szó. Kik is igényelnek tanácsi bérlakást? A kispénzű, vagyontalan emberek, vagy az egyedülállók, akiknek a szűkös anyagi helyzete egyáltalán nem teszi lehetővé, hogy saját tulajdonú lakása legyen. Bárhogy is vesszük, vagyontárgynak számít az állami tulajdonban lévő bérlakás is, hiszen meghatározott pénzértéke van, arról nem is beszélve, milyen mérhetetlen anyagi előnyt jelent, ha egy fiatálember valamilyen rakás fő-bérlőjeként kezdheti meg önálló életét, s nem évtizedekre szóló eladósodás árán képes lakást szerezni. - Tanácsi bérlakásra jogosult az az állampolgar, aki lakással, értékesíthető ingatlannal nem rendelkezik, valamint a nettó átlagbére a 3000-3500 forintot nem haladja meg. Dolgozunk a tanácsrendelet módosításán és a mindenkori bérminimumot fogjuk javasolni - mondja Osváth Sán-dorné, a városi tanács igazgatási osztályának főelőadója. - Hány lakásigénylőt tartanak nyilván? Évente hány kérelmezőt képesek kielégíteni? - Jelenleg háromszáznál több olyan lakásnélküli igénylő van, aki tanácsi bérlakásra vár. Az elmúlt évben 404 lakást osztottunk el. ebből 365 családnak, illetve egyedülállónak volt kérelme. Tanácsi bérlakáshoz 155-en, tanácsi értéke-sítésű OTP-hez 249-en jutottak hozzá. - Milyen hosszú idő telik el a kérelem beadásától a tanácsi bérlakáshoz jutásig? - Ez változó. Ha fiatal házasok átmeneti elhelyezést kérnek, 1-2 éven belül jutnak lakáshoz, ha végleges megoldásként gondolják, minimum 3 évet kell várni. A nyugdíjasoknál is ugyanez a helyzet. Dr. Lukacsa Erzsébet, az igazgatási osztály vezetője a ná- - lakásért rom hete lakásproblémája miatt ülősztrájkot folytató néni esetét részletezi: - Az egyedülálló, mozgásában korlátozott nyugdíjas néni lakását hét évvel ezelőtt szanálta a malomipari vállalat. A városi tanács igazgatási osztálya lakás-pótlasi kötelezettséget ír elő abban az esetben, ha vállalat, állami cég nem lakás céljára vesz igénybe helyiséget. A malomipari vállalat eleget is tett a kö-telezettségenek, így a néni kérésére az akkor felújított és átalakított Ady u. 5. szám alatti házban biztosítottak egyszobás komfortos lakást, ami az igényeinek akkor meg is felelt. A néni közben meggondolta magát, így az egyszobás helyett kétszobásat követelt. Bíróságra került az ügy, a néni elveszítette a pert I. és II. fokon is. A nyugdíjas néni azonban több mindent követel: saját tulajdonú lakást, amely belvárosi és földszinten legyen. Arra való tekintettel, "hogy mozgáskorlátozott, megígértük neki, hogy ha a közeljövőben ilyen lakást adnak le, mi ezt biztosítjuk csere útján. O erre azt válaszolta, hogy három lakás közül akar választani és addig el nem megy, amíg ezeket meg nem tekintheti. - Milyen a tanácsi bérlakás-helyzet városunkban? - Közel sem rózsás -mondja dr. Lukácsa Erzsébet. majd így folytatja: Jelenleg 5 ezer körül mozog a tanácsi bérlakások száma. Utoljára 1987-ben épültek, a Városkapu körúton adtunk át két, hatvannégy lakásos épületet. A VII. öfé-ves tervidőszak végéig még 34 tanácsi bérlakás épül a Péterfay utcában. - A szociológusok megállapították, hogy mi, magyarok, nehezen mozdulunk eredeti lakásunkból, szakszerű műszóval élve, nem jellemző ránk a mobilitás. Milyen intézkedések serkentik jelenleg a lakáscserét? - Ha a bérlő anyagi helyzete időközben lehetővé teszi, hogy nagyobb szobaszámú OTP lakást vásároljon, vagy családi házat építsen, a hozzánk leadott tanácsi bérlakásért a használatba vételi dlj. hatszorosát fizetjük ki. Tavaly 102 lakást adtak le összesen, idén ez a szám 60-70 körül mozog. Vagyis a hatszoros térítési díj sem ösztönző. Jogszabály lehetővé teszi, ha a bérlő nagyobb lakásért a későbbiek során kisebbet igényel, a korábbinál lényegesen előnyösebb helyzetbe kerül, a használatba vételi dlj háromszorosát kapja és egyszeresét fizeti - mondja befejezésül Osváth Sándorné. Dónay Nóra Virsli, füstölt áru szilveszterre A Zalahús Nagykanizsai Gyára 1989. évi tervét időarányosan 112 %-ra teljesítette. Plusz ötezer tonna húsipari terméket állítottunk elő,- tájékoztatott bennünket Horváth Sándor gyárigazgató. - Az év hátralevő részében készülünk a karácsonyi és a szilveszteri ellátásra, ezen belül 100 tonna virsli és 60 tonna füstölt áru elkészítése is szerepel a programunkban. Szombati és vasárnapi műszakok beiktata-sával végezzük feladatunkat. Az alapanyagellátás folyamatos. Termékeinket Budapesten, Baranya, Somogy és Zala megyék területén hozzuk forgalomba. 1989. november 17. ( kanizsa ) Futószalagon Megkezdődött az 1989. évi városi nyflt sakk egyéni bajnokság, amelyet Nádasi Tamás, a városi sakk-szövetség elnöke nyitott meg. A svájci rendszerű, 9 fordulós és mintegy 10 ezer forint összdíjazású bajnokságon 26 fő rajtolt, akik az l-ll. fordulóban a következő érdekesebb eredményeket érték el: I. forduló: Marosvölgyi (Tungsram) - Bellán (Tungsram) 0:1, Domsa Valéria (Tungsram) - Vlasics (MÁV NTE) 0:1, Földesi (Tungsram) - Hegedűs F. (Tungsram) döntetlen, Szomjas (Tungsram) - Németh (Landler) 1:0, Borsfai (egyesületen kívüli) - Molnár (MÁV NTE) 1:0, Hegedűs Zs. (ek) - Varga (ek) 0:1, Őry (MÁV NTE) - Palsovics (MÁV NTE) 1:0, Takács (Tungsram) - Balogh (Tungsram) döntetlen. II. forduló: Veilák (Tungsram) - Kercsmarics (Tungsram) döntetlen, Kassai (Tungsram) - Takács 1:0, Papp (Tungsram) - Simon (Tungsram) döntetlen, Balogh - Földesi 1:0, Hegedűs F. - Őry 1:0, Sipos (MÁV NTE) - Lenkey (Tungsram) 0:1. * * * A Magyar Ifjúság Centrum Kupa országos versenyének megyei előselejtezőit városunk bonyolította le. A Mindenki Sportpályáján és az Olajbányász pályán serdülő, ifjúsági és felnőtt korcsoportban mérkőztek egymással a kispályás foci kedvelői. A serdülők között Letenye volt a legjobb, míg az ifjúságiaknál kanizsai siker született, a Cserháti Szakközépiskola jutott tovább. A felnőttek mezőnyében a kanizsai TIP-TOP-Bútor csapata veretlenül lett első, így a másik két korosztály győztesével együtt továbbjutóként indulhat a megyei döntőn. Vilniusi füttyös A labdarúgó UEFA Kupa II. fordulóján magyar bírói hármas dirigálta a Zalgiris Vilnius - Crvena Zvezda találkozót. A visszavágót a litván fővárosban rendezték meg, ahova a jugoszláv „plá-vik" 4:1-es győzelemmel érkeztek. A három „fekete ruhás" egyike volt a nagykanizsai, 44 éves Kovács I. László, a „Barac", a hazai élvonalbeli bírók egyik legmarkánsabb képviselője. A korábbi FIFA-Sipmester ezúttal Hartman-nak „lengetett". - Az UEFA vezérkarától kaptuk a küldést, s ez név szerinti volt. A találkozó színhelyén már előző nap megjelentünk, ahova a Budapest - Moszkva, majd a Moszkva - Vilnius repülőjárattal utaztunk. - Milyen körülmények között került sor a találkozóra? - Szakadt az eső egész nap, de a találkozó kezdetére megállt. így aztán telt ház, mintegy 45 ezer néző fogad- ta a pályára lépő csapatokat. A kissé mély talaj ugyan zavarta a játékot, de így is kitűnő 90 percet produkált a két csapat. - Hogyan viselkedtek a játékosok és a közönség? - A két csapat játékosai úriemberek voltak. Keményen küzdöttek, óriási hajtást produkáltak és fegyelmezetten vették tudomásul az egyébként jól bíráskodó Hartmann ítéleteit. Nem színészkedtek, nem fetrengtek. A közönség űzte-hajtotta a hazaiakat, végig sportszerűek voltak, semmi rendbontás nem történt. Az 1:0-ás vendégsikerrel végétért mérkőzés végén nagy tapssal „értékeltek", s erre valójában mindenki rászolgált. Egyébként az ezerfejű Cézár nem mozdult, igaz ebben az is közrejátszhatott, hogy a találkozót követően Lada Samarát sorsoltak. - Volt „munka" a pálya szélén? - Nagy volt az iram, lüktető a játék s így aztán állandó munkában voltam. Az első 45 percben a litván csatársornál gyakran kellett jeleznem, mert a jugók remekül alkalmazták a les taktikát. „Éreztem" a játékot, Hart-mannak egyszer sem kellett felülbírálni. A II. félidőben már könnyebb feladatom volt, mivel a vendégek taktikusan játszottak, .nem rohangáltak. így aztán én is élveztem a kitűnő Stojkovics és Prosinecski játékát. A 35. külföldi szereplésem volt. - Megítélése szerint külföldön vagy itthon könnyebb bíráskodni? - Természetesen ott, ahol színvonalas a bajnokság s így a játékosok a játékra koncentrálnak. Ez pedig sajnos nem a hazai élvonalra jellemző. Idehaza „szenved" a labda, s bizony nekünk is sokkal nehezebb a dolgunk, de reménykedünk a javulásban. Balogh Antal Az Olajbányász-Volán mérkőzésen Skublics a közlekedési védők gyűrűjében._(Soproni Tibor felvétele) Visszapillantó Üveggyár - Z. Tungsram SE 6:2(2432:2319) Legjobb kanizsai dobók: Németh S. 451, Tóth J. 412, Zömbik 400, Kránicz 396 Az NB II. Nyugati csoportiában szereplő újonc teke kanizsai együttes biztosan nyerte a zalai rangadót, amelynek tapasztalatait Igy összegezte Tóth Ferenc csapatvezető: - Az NB ll.-ben való eddigi helytállásunk egy kissé elmaraa a várakozástól. így aztán szorongva készültünk az egerszegi fiúk elleni derbire, akik az előkelő 5. he- lyen tanyáznak. Az első három pár után még az eger-szegiek vezettek, azt követően viszont ugrásszerűen feljavult a fiúk teljesítménye, akik a hallatlanul lelkes és sportszerű közönség támogatásával ledolgozták hátrányukat. A végén pedig a rutinos versenyzőink tették fel az „i"-re a pontot, sorozatban döntögették a bábukat. Ezúttal minden bejött a Csapatnak, amely bravúros és fölényes győzelmet aratott. (Bh) Ü lengető Barac 1 ( kanizsa 1989. november 1. sportolók Kanizsai reménységek Előzetesek Vívás Megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő MÁV NTE vívó szakosztálya, a jubileumi rendezvénysorozat keretében holnap és vasárnap rendezi meg a II. osztályú csapatbajnokság döntőjét. - Mindkét fegyvernemben indítunk csapatot de az erőviszonyokat ismerve, vérmes reményeink nem lehetnek. A fiatal kardcsapattól jó helyezést, míg a párbajtőrözőktől tisztes helytállást várok - vélekedett Kiss György, a vasutas-vívók szakvezetője. A kétnapos bajnokságot a Rózsa úti vívó-csarnokban rendezik. Holnap a párbajtőrözők, míg vasárnap a kardozók lépnek pástra. Teremfoci A szabadtéri kispályás bajnokságban szereplő 50 csapat közül 36 nevezett a 19-én induló városi teremlabdarúgó bajnokságra. A szervezők a nevezett csapatokat három 12 fős csoportba sorsolták, akik egyfordulós bajnokságban játszanak egymás ellen. A csoporton belüli mérkőzések lejátszása után a helyosztókkal további játéklehetőséget kapnak a csapatok. Összesen 254 mérkőzés szükséges ahhoz, hogy kialkul-jon a végső sorrend. A bajnokság színhelye: a MÁV NTE munkacsarnoka. Játéknapok: november 19, 25. december 10. 1990. január 6, 7, 13, 14, 21. február 4, 11, 25. március 4. Kiss Ernő, a városi labdarúgó szövetség titkára a szervezés tapasztalatait így összegezte: - Hagyomány, hogy a szabadtéri bajnokságot követően minden évben lehetőséget kínáljunk a teremben való játókra. Sajnos a nevezési díjat fel kellett emelnünk, de örömünkre ez sem vette kedvét a csapatoknak, így a tavalyi indulók száma nem csökkent. Változtattunk a csoportbeosztás rendszerén is, a csapatok kérésére az erőviszonyokat csak részben vettük figyelembe. A vasár- .nap induló bajnokság tulajdonképpen egész télen át lehetőséget ad a rendszeres testmozgásra. Jó tanulók - Jó Évek óta lehetőség van arra, hogy elismerjék azok munkáját, akik a tanulásban és a sportolásban egyaránt élenjárnak. így volt ez a napokban is, amikor a megyei tanácson az iskolák által eljuttatott javaslatok alapján kihirdették az 1988/89-es tanévben kimagasló teljesítményt nyújtó jó tanulók - jó sportolók névsorát. A díjazottak között négy kanizsai fiatalt is találunk, akik közül Gajcsi Réka (Hevesi Iskola) az általános iskolások között az első, Baj Anikó (Mező Gimnázium) a gimnáziumi tanulóknál a második, Jassó Anikó (Mező Gimnázium) az első és Bogyai András (Landler Gimnázium) a harmadik helyen lett díjazva. A kanizsai tornasport egyik legtehetségesebb tagja Gajcsi Réka, a Hevesi Általános Iskola 5. osztályos tanulója. - Öt éves korom óta tornászom és idén januárban rhár a válogatott keret munkájában is részt vettem. Ötször szerepeltem az ifjúsági válogatottban, míg ez évben a sportakrobati-ka felnőtt magyar bajnokságon második lettem - mutatkozik be a sportakrobatika kanizsai kiválósága. - A hazai szereplés mellett számos külföldi meghívásod is volt. - Igen, az idén Lengyelországban, Szovjetunióban, Bulgáriában és Ausztirában is versenyeztem. - A sportolásban elért nagyszerű eredményeid mellett a tanulásban is jeleskedsz. - Mindössze egy tantárgyból volt négyesem, a többi mind ötös. Egyébként a kedvenc tan- tárgyam a matematika és természetesen a testnevelés. - Mennyi időt töltesz a tornateremben? - Heti nyolc edzésem van, három reggel, négy délután, egy pedig vasárnap délelőtt. Nagyon sokat kell dolgozni ahhoz, hogy a gyakolataink olyan pontszámot kapjanak, amellyel eredményt lehet elérni. - A tornán kívül mivel szeretsz még foglalkozni? - Szenvedélyes bélyeggyűjtő vagyok és van még egy hobbym. Amikor külföldön vagyunk, más ország jellegzetes babáit és kabaláit hozom haza magammal. Ezenkívül minden olyan dolog érdekel, ami a hozzám hasonló korúakat. Baj Anikó, a negyedik osztályos „mezős", jelenleg a Bútorgyár asztalitenisz szakosztályának tagja, aki több NB l-es mérkőzésen szerepelt már. - A tanulásban elég jó eredményt értem el, a tavalyi átlagom 4,8 volt. Ez amellett, hogy sportolok elfogadható eredmény, ami pedig a sportágat illeti, ifjúsági korosztályban második alkalommal is megszereztem az aranyjelvényt. - Ilyen magas szinten hogy tudod összeegyeztetni a sportot a tanulással? - Elég nehezen. A sportoláson ós a tanuláson kívül nem sok mindenre jut időm, bár nagyon szeretek én is moziba, színházba járni és olvasni. - Az azonos korú fiataloktól nem „maradsz" le valamiről? - Dehogyisnem. Sokszor vagyok úgy, hogy amikor az osztálytársaim, barátaim moziba mennek vagy szórakozni, én is szívesen mennék velük, de helyette edzés szerepel a napi programomban. Edzés után pedig este tanulás következik. Persze nem panaszkodom, én akartam, hogy így legyen. - Kedvenc tantárgyaid? - Főként a reál tantárgyak, azok közül is a matek és a fizika. - Jelenleg is tagja vagy a Bútorgyár szakosztályának, de nem játszol a csapatban. Mi ennek az oka? - Szerettem volna a Z. Spartacushoz igazolni, de a Bútorgyár nem járult hozzá a kiadatásomhoz. Most olyan helyzet alakult ki, hogy edzek, de versenyre nemigen járok. - Milyen terveid vannak a jövőt illetően? - Ami a tanulást illeti, Szegedre szeretnék menni egyetemre. Nagyon reménykedem, hogy sikerülni fog. Természetesen a játékot is folytatni szeretném. Szegeden van egy NB ll-es csapat, remélem számítanak a játékomra. (Következő számunkban Jassó Anikóval és Bogyai Andrással készült beszélgetésünket adjuk közre). - kápolnás - Előzetes Teremfoci Szombaton hatodik alkalommal rendezik meg a KIOSZ Kupa nemzetközi tornát, amelyre a MAV NTE munkacsarnokban kerül sor. A többszakaszos rendszerű teremtornán 9 csapat szerepel, köztük 3 jugoszláv, 1 fővárosi és 5 zalai-nagykanizsai együttes. A küzdelmek reggel 8 órakor kezdődnek. Kanizsa - várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Felelős szerkesztő: Mihovlcs József és Takáts Sándor. Tervező szerkesztő: Ferencz Gyéfzéf. Szerkesztőség: 8801 Pf.: 74. Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Telefon: 11-150. A szerkesztő bizottság tagjai: Horváth Tamás (elnök, a várospolitikai rovat gazdája), Kápolnás Zoltán (sport), Pék Pál (művelődéspolitika), Szakony Attila (fotó), Tiszai Szilárd (ifjúság) és Z. Tamás István (gazdaságpolitika). Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Computertechnika: SZÜV, Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dlj: egy hónapra 35, negyedévre 105, félévre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. I. évfolyam 5. szám 1989. november 24. Ára: 9,60 Ft. Megjelenik minden pénteken KANIZSA VÁROSI HETILAP „Kifosztanak bennünket a jugók" 2. oldal Az elátkozott holló 5. oldal Vívás, kosárlabda, foci előzetes 15. oldal Mint oldott kéve Gondolatok az egységről 7. oldal Felfalja a boltokat, uralja az utcát 9. oldal Peterman Károly aktképei 6. oldal Tele a kosár liszttel Kifosztanak bennünket a jugók ( kanizsa t 1989. november 24. Nagyobb a forgalom a boltokban, mint tavaly karácsonykor Nem szerelek mostanában vásárolni. Attól meg egyenesen irtózom, ha arra gondolok, hogy mindez szombatra marad. Egyébként is unom a sorbanállást, idegesít a lökdösődés, de hogy kivétel nélkül mindenütt ezt tapasztaljam, az már fölöttébb bosszant. Megszálltak bennünket a jugoszláv turisták. Visznek mindent, ami mozdítható. Hangosak, erőszakosak, tapintatlanok. Még a benzinkútnál sincs nyugtom tőlük, kannaszámra hordják az üzemanyagot. Természetes mozdulattal fizetnek, nem értik, mi kifogásom lehet ellenük, hálás lehetek, amiért valutát hoznak az országnak. Erre pedig rá vagyunk szorulva, úgy látszik, teljesen mindegy, milyen áron jutunk hozzá. Jó, jó, volt ido, amikor mi mentünk hozzájuk. Akkor mi vittük helyükbe a kávét, a sajtot, a diobelet. Mindezt azért, hogy legyen elég pénzünk cipőre, sporteszközre, italra, aranyra. Akárhogyis nézem, ezek nem alapvető szükségleti cikkek. Ettől biztos, hogy nem lettek szegényebbek a jugoszlávok. Mert felőlem aztán vihetnék ők is a 4500 forintos csizmát, a 3200 forintos pulóvert, a 180 forintos női alsóneműt, a 270 forintos harisnyát ós a bevásárlás okozta izgalmak után felhörpinthetnének 15 forintért egy teát. De nem teszik - lehet, hogy ezek még nekik is épp olyan drágák, mint nekünk - hanem az élelmiszereket vásárolják fel. Ha megrohamoznak egy-egy boltot, pillanatok alatt lecsupaszítják a polcokat. A munkaidő lejárta után a háziasszony már csak ezekkel nézhet farkasszemet. A nagy semmit meg nem viheti haza vacsorára. Persze, nem felejtem el azt sem, amikor mi szálltuk meg Ausztriát. Mennyi bosszúságot okoztunk az ottlakóknak. De ez leginkább a kulturálatlan viselkedésünkből, mint a hirtelen rájuk zúduló áruhiányból fakadt. Ezzel korántsem védem magunkat, de ha már sorra kiárusítjuk az országot, legalább legyen meg a mindennapi betevőnk. Itthon és nem másutt. Miután jól kidühöngtem magam, közreadom azt, amit üzletvezetőktől hallottam. Szabó Lászióné, a Dél-Zalai Áruház élelmiszer osztályának vezető helyettese: - Közel három hónapja tart a jugoszláv invázió. Azelőtt átlagosan 600 ezer forint körül mozgott a napi bevétel, most már 1 milliónál tartunk. Különösen a tejtermékeket, így a sajtot, a margarint, valamint húst, fűszer-, vegyiárut, olajat, mézet, kávét vásárolnak. A cukrot, lisztet zsákszámra hordják. Ha kirakunk ezer üveg étolajat, egy órán belül elviszik. Szom- batonként 15 mázsa sajtot tárolunk a hűtőpultokban, ez a mennyiség a reggel 6 órai nyitás után 10 órára elfogy. A pénztárban többen hagynak itt 5-6 ezer forintot. Az is előfordult már nemegyszer, hogy elfelejtettek fizetni. Ha figyelmeztetjük őket, hogy ne a táskába, hanem a kosárba tegyék az árut, úpy csinálnak, mintha nem értenek, amit mondunk. A szombati rohamokat már egyre kevésbé bírják az eladók és a magyar vásárlók. Reggel 8 órakor már elfogy a kosár, így bezárjuk az ajtót. Jelen pillanatban nincs étolaj, cukor, sajt, a hentesáruból is alig akad választék. A mostani napi forgal- munk megegyezik a karácsonyival. Kozári Géza, a Húsáruház vezetője: - Nálunk körülbelül egy hónapja tart a jugoszláv invázió. Vevőink hatvan százaléka jugoszláv turista. Az átlagos havi forgalmunk 6 millió forint, jelenleg már 10 milliónál tartunk. Csak összehasonlításul: tavaly karácsony előtt, tehát decemberben 7 millió forintnak megfelelően árultunk. A pecsenyesütő részlegen eddig 6 ezer forint volt a napi bevétel, most eléri a 11 ezret is. Tőlünk a füstölt húst, a sajtot, a disznóhúst viszik a jugoszlávok és ha mindez elfogy, azt vásárolják, ami marad. A tumultust ugy próbáljuk kivédeni, hogy az üzletben átlagosan ötven ember vásárolhat egyszerre. Egy eladó áll az ajtóban, aki kifejezetten erre ügyel. Szombatonként végeláthatatlan sorok kígyóznak az üzlet előtt, a magyar vevőket előrehívjuk ós igyekszünk őket minél előbb kiszolgálni. Az eladók rengeteget túlóráznak, a délelőtti műszak 13 óra helyett 16 órakor hagyja abba a munkát. A szabadszombatot már nem ismerik a dolgozók, múlt héten is öten ajánlották fel, hogy feláldozzák szabadnapjukat. megy végbe, az átlag életkor 50 óv. Társaságunk inkább azokat az idősebb korosztályokat tömöríti, akik a 45-56 utáni időszakot átélték. Természetesen szeretnénk fiatalodni. Zala megyei szervezettségünk országos szinten a legrosz-szabb. - Mi a véleménye az MSZMP újjászervezéséről? - Szükségesnek tartom ezt a folyamatot. Az MSZMP mai vezetői is többször elismerték, hogy egy erős baloldali pártnak létezni kell. Célunk az, hogy az újjáalakuló MSZMP-vel szoros szövetségben működjünk, ami nem zárja ki azt, hogy adott esetben más politikai szerveződésekkel is: így például az MSZP-vel ne lépjen szövetségbe. - Mi a véleménye a többpártrendszerről? - Miért mondjak erre a kérdésre mást, mint azt, amit az alkotmányjogi füzetekben erről írtam. Én mindaddig, amíg lehetett, ennek szükségszerűségét megkérdőjeleztem és vitattam, most, mivel a jogrendünk része, elfogadom és az új struktúrának megfelelően politizálok. - Ha nem titok, miként fog szavazni november 26-án? - Négy nemmel. Dónay Nóra írásai Egykori tanarom a Münnich Társaság titkára Érdekes az a pillanat, amikor a volt tanítvány találkozik a tanárával. Kölcsönösen érdeklődnek egymás felől és, kiderül, hogy a volt tanár már más szerepkörben tevékenykedik és a találkozás óta nagyobb átalakuláson megy át, mint maga a tanítvány. Dr. Halász György, az Államigazgatási Főiskola volt adjunktusa A tanácsok szervezete és működése című tárgyat oktatta nekem. Elmondhatatlanul meglepődtem azon, hogy jelenleg aktívan politizál. Tulajdonképpen nem magán a politizálás tényén lepődtem meg -hiszen ma majdnem mindenki közvetett vagy közvetlen módon ezt teszi -, hanem azon, hogy a Münnich Ferenc Társaság ügyvezető titkára lett. Első kérdésemben természetesen erről érdeklődöm. - Hogyan került kapcsolatba a társasággal? - Értékeltem önmagamban a múlt év őszén-telén lezajló politikai folyamatokat. A végső indíttatást az a bizonyos Pozs-gay-beszéd adta, amelyben a politikus értékelte az 56-os eseményeket, eltérően az MSZMP akkori állásfoglalásától. Az országban igen kiélezett politikai küzdelem zajlott, ezzel kapcsolatban nekem is megvolt a saját véleményem. Kerestem azokat, akik hozzám hasonlóan gondolkoznak, ez pedig a Münnich Ferenc Társaság volt. - Mikor jött létre és melyek a célkitűzései a társaságnak? - Múlt év novemberében hívták életre a társaságot. Azzal a céllal, hogy a szocializmus mellett álló politikai erőket tömörítse, összefogja. A szerve- zet baloldali erőket tömörít, tagjai pártállástól függetlenek. - Önökről az a hír járja, hogy erősen szélső baloldali beállítottságúak. - Tartalmilag az információ nem helytálló. Az más kérdés, hogy nem vagyunk a sajtó ked- Együttműködnek az MSZMP-vel vencei, legtöbbször szélsőségesen állítanak be bennünket. Radikális baloldali szervezet a miénk, de tárgyalni akaró, változást igénylő, legfeljebb a változás irányát vitató szervezet. Nem vitatom, sok erő akarja a változás tényét, de a megőrzést már kevesen. Én is részt vettem a politikai egyeztető tárgyalásokon, az alkotmány témakörében. Társaságunk kötelezőnek tartja az új alkotmány szabályait, de nem titkolom, hogy igen erősen ellenálltunk bizonyos részletszabályok kialakulásában. - Mégpedig? - [gy például nem értettünk egyet a szocialista jelleg elvetésében, a népköztársaság ós a társadalmi tulajdoni formák meghatározó jellegének elvetésében. Ahogy az eredmény mutatja, túlnyomó többségben nem a mi elképzelésünk érvényesült. - Hány tagot tömörít jelenleg a társaság? - Tízezer fő körül becsülöm a tagság létszámát. A tagok sorában egy lassú átrétegződés 1989. november . ( kanizsa Nem biztos a szükségessége Szommer Béla a szepetneki tsz elnöke, a megyei agrárreformkörök ideiglenes választmányának elnöke, több fórumon és több esetben kifejtette a szervezet és a saját álláspontját a magyar mezőgazdaság helyzetéről, a lehetséges ós szükséges változtatásokról. Most arra kértük, hogy az agrárreformkör az ország egész mezőgazdaságra vonatkozó elveit ós elképzeléseit a városkörnyékre vonatkoztatva mondja el. - Azzal kezdeném, hogy a megyét ós a városkörnyékét nem lehet kiszakítani az ország egészéből, elszigetelten vizs- gálni, hiszen ugyanazok a hatások érik a mezőgazdaságot Zalában is, mint Somogyban vagy Békésben - mondta a tsz elnök. - Az egész országra, s így a városkörnyékre is vonatkozik, hogy rehabilitálni kell a leértékelődött paraszti munkát. Nehéz megbarátkozni azzal, hogy egy jól dolgozó traktoros bére kevesebb mint mondjuk a DKG portásáé, de általában a hasonló képesítésű dolgozó a mezőgazdaságban hozzávetőleg 1000 forinttal keres kevesebbet, mint az iparban. Ugyanígy nem tudjuk elfogadni, hogy a szepetneki vagy eszteregnyei vásárló, aki másik oldalról előállítja az élelmiszereket 10 óra előtt nem jut friss kenyérhez, vagy az iparcikkek nagy részéért Kanizsára kell utaznia. - A környéken elég kevés az egyénileg gazdálkodó földműves. Napjainkban egyre többet hallani a termelőszövetkezetek művelésében lévő földek felosztásáról. Véleménye szerint, mi történne például akkor, ha a szepetneki tsz földjeit felosztanák? Döntsön a verseny - Az a véleményem, s ezzel nem állok egyedül, hogy egyáltalán nem biztos a termelőszövetkezetek felosztásának szükségessége. Az egyenlő feltételek megteremtése után a szövetkezetek és az egyéni gazdaságok közötti verseny majd eldönti az életképességet. Valószínű, hogy egyes ágazatok- ban, mint például a zöldségtermelés, a kisgazdaság lesz előnyben, ez a jövő útja. Néhány jól gépesíthető, nagy tömegben előállítható és eladható termék szempontjából a nagyüzem a rentábilis. A mindenáron! földosztás követelése elsősorban agglomerációs körzetekben tapasztalható, ahol a főidnek nem mint mezőgazdasági területnek van értéke, hanem a telekkialakítás és eladás szempontjából értékes. Ha majd a Nyírségben vagy Zalában is követelik vissza a földeket, akkor érdemes lesz elgondolkodni ezen. De maradjunk a szepetneki példánál. A terme- lőszövetkezet mintegy kétezer hektár szántóföldön gazdálkodik, ós több mint 200 család tagja a szövetkezetnek. Legalább 50 hektár Úgy gondolom, hogy életképes farmergazdaság kialakításához, ahol a munkából már meg is lehet élni, legalább 50 hektárnyi terület kell. így tehát felosztás esetén mintegy 40 család juthatna megfelelő nagyságú földterülethez. Mi lesz akkor a többivel? De van más aggályom is. Mi és majdnem minden szövetkezet szakmunkásokkal dolgozik, akik a gazdaság egy-egy ágazatához kiválóan értenek, erre szako- sodtak, de a gazdálkodás egészéhez kevésbé. A farmergazdaságokban gazdálkodni kell, s ennek csak része a termelés. Mondhatom tovább. A gazdaság elindításához és folyamatos működtetéséhez tőkére van szükség. Ez ma nem áll azok rendelkezésére, akik fő és egyetlen munkaterületként a mezőgazdasággal kívánnának foglalkozni. Lehet bankkölcsönt adni és felvenni, ez igaz. Döntsön a földtulajdonos Ez viszont röghözkötést, gazdasági kényszert okoz. A gazdálkodó, de talán még a gyermekei is azért művelik a földet, hogy a kölcsönt és annak kamatjait vissza tudják fizetni. Félreértés ne essék, nekem is az a véleményem, hogy a föld tulajdonjogát rendezni kell, de ennek nem az egyetlen lehetséges módja az új földosztás. Egy másik lehetőség az igazi földjáradék fizetése, bár ez is problémákat vet fel. Jelenleg a földjáradék nincs beépítve a termékek árába. Ha beépítik, akkor ez jelentős áremelkedéshez vezet, amely tovább fokozza az amúgy is meglévő belső feszültséget. Egy biztos, a föld sorsáról a földtulajdonosnak kell dönteni, egyik lehetőséget sem szabad az emberekre felülről ráerőltetni. Z.T.I. Olvassa a Kanizsát! Egész Kanizsa az otthonában! A Magyar Posta, a Zala Megyei Lap-és Könyvkiadó Vállalat valamint a Kanizsa szerkesztősége a növekvő érdeklődésre való tekintettel lehetővé teszi a Kanizsa újság előfizetését. Aki szeretné, hogy minden pénteken otthonába vigyék a lapot, az a postahivatalban, vagy a kézbesítőnél jelezze előfizetési szándékát. A lap előfizetési díja 1 hónapra 35 forint, negyedévre 105 forint, fél évre 210 forint, 1 évre 420 forint. Szeretnénk Önt is a Kanizsa eló''fizetó''inek táborában üdvözölni. Egyúttal arról is tájékoztatjuk kedves Olvasóinkat, hogy a Kanizsa szerkesztősége és kiadója bővíti hirdetési szolgáltatásait, lehetővé teszi lakossági apróhirdetések megjelenését is, amint ebben a számunkban már meg is győződhetnek róla kedves Olvasóink. Virágom, Ahogy nyomon követtem az alakuló, újjáalakufó, és átalakuló pártok, szervezetek kongresszusait, örömmel tapasztaltam. hogy az új szimbólumok között megjelentek, vagy mint régi jelképek visszatértek a virágok. Az MSZP a vörös szegfűt, az MSZDP a vörös rózsa és a kalapácsos munkás egybefonódó rajzát választotta. Kimondottan örülök ennek a virág-divatnak, hiszen a virág, mint a természet egyik legszebb ékessége közel áll az emberhez, érzelmeket ébreszt, s talán még arra is ösztönöz, hogy viselője visszafogja indulatait. Ettől a gondolattól meglódult a képzeletem, s bar erre egyetlen párt vagy szervezet se kért fel, szívesen adok néhány ötletet virág-jelképekhez, ezzel is segítve a pártok es csoportok közötti békés virág-párbeszéd kibontakozását. A Magyar Néppártnak feltétlenül az árvácskát ajánlanám, legalábbis addig, amíg az ország állapotában jelentős javulás be nem következik. A kisgazdáknak mindenképpen virágom... pompázó búzavirág, s ennek az a nagy előnye is megvan, hogy ha ezt összegyűjtik a gomblyukukba, máris kevesebb marad belőle a búzatáblákon. A Fidesznek a nefelejcs állna legjobban, no nem a kis virág szerény külseje miatt, hanem mert ők azok, akik leginkább nem akarnak semmit sem felejteni. Az SZDSZ helyében én a kardvirágot választanám (no nem feltétlenül a vöröset), mert ha le is fegyverezték a munkásőrséget, nem árt azért résen lenni. Némi töprengés után az MDF részére a nagyon kedves és sokszínű hajnalkát tudnám elképzelni már csak azért is, mert ők ébredtek legkorábban öntudatra, no meg az sem Baj, ha időnként egy kicsit összecsukódnak. A DEMISZ jelképe lehetne egy szép nagy lótuszvirág, közepében „kisz - lakással, s ez folytonosan emlékeztetné a körülöttük élőket arra, hogy legégetőbb gondjukat eddig kik és mennyire segítették meg- •fi a * 1 ■ Wm ■ H jT Tsz-fold felosztás? Beszélgetés Szommer Bélával a szepetneki tsz elnökével ( kanizsa 1989. november . Az 1903-1949 között használt városcimer, melynek visszaállítása folyamatban van. A múlt század végén Nagykanizsa még ezt a sasmotívumos, önjogúlag felvett címert használja, melyet az utódok a szokásjog alapján vésettek újra. A Thury György Múzeumban található városcímeres pecsétek is döntően XIX. századiak, az egyik még 1881-es dátummal is el van látva, ami biztos támpontunk lehet a várostörténet egyes korszakaiban használatos címerek meghatározásánál. Századunk elején megváltozik Nagykanizsa címere. Éppen a már idézett beadvány kapcsán módosították - körültekintő szakmai vizsgálat után - a város címerét. Ezt a címert (ami egyébként e folyóirat címlapján is látható) a következőképpen írták le (1. ábra): Ezüsttel és vörössel vágott barokkos, kerektalpú pajzs felső ezüst mezőjében jobbra fordított fején koronát viselő kiterjesztett szárnyú fekete sas, csőrében olajággal, bal karmában ezüst félholdat, jobb karmában ezüst pallost tart, mlg a címerpajzs alsó, vörös mezőjében zöld alapon ezüst (vár) kapubástya. A várkapu jobb szárnya zárva, bal szárnya nyitva van. (A címerpajzsot mindig viselője oldaláról kellett nézni, tehát mintha karon lenne a pajzs.) A pajzson középen arany koronás rostélyos sisak látható, a jobb oldali sisaktakaró kék, a baloldali vörös színű. A nagykanizsai címer példát mutatott, hogyan kell az évszázados címertani hagyományok szerint címerét - a város történetében oly jelentős súllyal bíró várral - bővíteni, nem sértve ezzel olyan szabályokat, melyek a heraldika hőskorában alakultak ki, s amelyeket a hetvenes években olyan szívesen rúgtak fel egyes városclmer-tervezők. Ezt a szakemberek által elfogadott városcímert bel- ügyminiszteri határozat emelte törvényerőre, így ezt tekinthetjük a város - ha nem is első, és legrégibb -de mindenképpen első rendelettel megállapított és pontosan szabályozott címerének, amit Nagykanizsa 1949-ig használt, mikor belügyminiszteri rendelet tiltotta be használatát valameny-nyi város és megyecímerrel együtt - mondván, hogy a reakciós régi rendszerre emlékeztetnek, s nem méltók a szocializmust építő, modern városokhoz... 1949 után majdnem húsz évig szünetelt a városcímerek használata Magyaror- rös-ezüst alapszíneket, mert a kék - a kis vonal a bástyakapu alatt - egyáltalán nem domináns szín a pajzson) de együtt szerepeltet ezüstöt és fehéret, valamint egy politikai irányzatra jellemző, de Nagykanizsára egyáltalán nem specifikus vörös csillagot, hiszen ez a városcímerek többségébe belekerült, tehát egyedileg egyikre sem jellemző. (2. ábra) Nem véletlen, hogy a nyolcvanas évek végén városaink egymás után állítják vissza régi címereiket. Csak néhány példa: Szentendre, Baja, Debrecen, szágon. Az 1960-as évek kezdeményei után 1970-ben, majd 1974-ben minisztertanácsi határozat engedélyezte a városok számára, hogy a történelmi múltra és a mai jellegzetességre egyaránt utaló helyi címert alkossanak ami azonban nem helyettesítheti az államcímert. Nagykanizsa 1970-ben alkotta meg tanácsrendeletét a város címeréről és címerhasználati szabályzatáról. Az ekkor megalkotott címerről a Magyar Városok címerei című Könyvben a következőket olvashatjuk: „A város címerében a bástyakapu arra emlékeztet, hogy a település évszázadokig a délnyugati országrész legjelentősebb erődítménye, végvára volt. A város gazdag munkásmozgalmát, szocialista jelenét és jövőjét szimbolizálja a vörös csillag. A címer megjeleníti a város történelmi hagyományú színeit, a kéket és a fehéret is." Nem beszélve arról, hogy a város tradicionális színei - a pajzs alapszínei - a vörös és ezüst (fehér), a városcímer a heraldika (címertan) évszázados szabályait súlyosan megsérti, amikor egyszerre szerepelteti a vörös kapubástya nyitott kapuszárnyai mögötti fehér és a pajzstalp alsó részének ezüst mezőjét. A heraldika szabályai szerint egy címert két fémből (arany, ezüst) és négy mázból (vörös, kék, zöld, fekete) kell megkomponálni úgy, hogy fémre fém, mázra máz nem kerülhet. Tény, hogy a címer átvesz elemeket a régi vá-rosclmerből (négyfokos várbástya nyitott kapuval; vö- Pécs, Szentes, s megyénk-ben elsőnek Keszthely. A Nagykanizsai városvédő Egyesület 1989. június 13-án tartott éves közgyűlésén kezdeményezte a régi városcimer visszaállítását. Övék tehát az érdem, hogy ez a folyamat - találkozva a pártok és a tanács elképzelésével - elindult, s városcimer és a zászló kérdése az október 5-i tanácsülésen is szóba került. A tanácsülés állást foglalt az 1903-as címer visszaállítása mellett, megbízva a tanács illetékes szerveit a megfelelő lépések megtételére. A tanácsülésen két kérdés vetődött fel. Az egyik, hogy miért nem a legrégibb címert szándékozik a város visszaállítani, hiszen a elmer annál nemesebb, minél régibb. Nem vitatkozva ez utóbbi, egyébként helyes megállapítással, ismét figyelmeztetni kell arra, hogy a legrégibb címer, (a sasos) önjogúlag felvett címer, s miután a városnak korábbi datálású elmeradomány leveléről nincs tudomásunk, az 1903-as, belügyminiszteri rendelettel megállapítottat kell az első hivatalos címernek tekinteni. (Több város is így jár el, melynek szintén nincs korábbi adománylevele.) Másik kifogás a címerpajzs fölött látható aranykoronás rostélyos sisakkal kapcsolatos, mondván ez a Batthyány-Strattman családra, Kanizsa egykori földesurára utalna, kik nem segítették elő a város fejlődését. Megint nem vitázva ez utóbbi megállapítás helyességével, a félelem valószínű onnan származik, hogy néhány földesúr címerének motívuma fellelhető a városcímerben. Ennek legjobb példáját Keszthely, ahol a Festetics-család címerének egyik eleme (a darumadár) megtalálható a városcímerben. Ezt az eljárást - mely nem egyszer előfordul - a heraldika oltalomcímernek nevezi. Nagykanizsán azonban szó sincs erről. A sisakon látható korona gyakran előfordul ilyen leveles orom-dísszel, az ún. „ranacím nélküli nemesi koronás ábrázolásnál. Előkelőségre utaló díszítőelem - semmi több. A grófi - általában nem leveles koronaként ábrázolt - nyílt koronán kilenc látható oromdísz van. Ha ilyen lenne a sisakon, az jelenthetne utalást a grófi családra, így azonban semmiképpen. Ugyanakkor a címerábra kell, hogy meghatározó legyen és nem sisakdísz. Miután ezt elvethetjük, kizárhatjuk a Batthyány-Strattman családra való utalást is. Nagykanizsa tehát visszaköveteli régi, tradicionális címerét, színeit és zászlaját, jelentős állomásaként annak a városvédő, hagyományápoló folyamatnak, mely egyre jobban kiteljesedik abban a városban, mely a történelmi Zala vármegyében elsőnek nyerte el 1871-ben a rendezett tanácsú város - tehát a modern értelemben vett város -jogállását. Dr. Halász Imre Az 1970-től használt városcimer. 1989. november 24. ( KANIZSA J Pártosodunk (?) Tagtoborzás a kanizsai pártoknál (I.) Ki gondolta volna, hogy Magyarország belpolitikai állóvize negyven évnyi tetszhalottság utan - leszámítva 1956 sorsfordító napjait - közel harminc féle szellemiségű és érdekta-goltsáaú politikai pártok, mozgalmak es szövetségek csoportjait veti a felszínre? Úgy hiszem senki. Még a szamizda-tokat olvasók szűk köre sem remélte, hogy ilyen sokszínű „ellenzék" kerekedik ki egy maroknyi másképp gondolkodó szellemi műhelyéből. Azt meg végképp nem sejtette senki, hoqy a negyedik köztársaság első választasaihoz egy olyan baloldal áll föl, amely e változásokban teljesen felőrlődött, kongresszusán lebontotta önmagát. Igy azután nem csak az teszi érdekessé a volt baloldal szerveződését, hogy több évtizedes proletárdiktatúra után paradox módon az MSZP és az Uj MSZMP a legfiatalabb párt ma Magyarorszagon, hanem az is, hogy a jövő évi állami támogatások megszervezése normatív úton történik. Azaz nem az ideológiát támogatják, hanem a regisztrált tagrétszámot. Hol tartanak hát? Magyar Szocialista Párt A beszélgetőtársat. Szabó Józsefet az MSZP Nagykanizsai Ideiglenes Szervező Bizottságának elnökét még a volt pártszékház épületében találom. Föntebbi titulusa már társadalmi munkát takar, hiszen fölmondólevele útban van. Ami miatt még itt van, az az. hogy intézze az épület és felszereléseinek a Városi Tanácsnak való átadását. Kérdésem ebből is adódhatna, de inkább arra a találgatásra keresem a választ, vajon miért módosult az október 31 -i dátum december 31-ére? Talán a szűk egy hónap alatt túl kevesen igazoltak át az MSZP-be? - Valóban kevesebben léptek be eddig, mint amire számítottunk - hangzik a válasz. - De hangsúlyozni kívánom, hogy az a körülbelül kétszáz fő, aki átigazolt, a szerveződési időt tekintve megfelelő. Márcsak azért is, mert sokan vannak azok közül, akiket szívesen vártunk és most is szívesen látunk sorainkban. Annak is örülünk, hogy - igaz csak tízes nagyságrendben - beléptek olyanok is, akik eddig semmilyen pártnak nem voltak tagjai. A szerveződésben két kategória emelhető ki. Az egyik azoknak a volt körzeti alapszervezeteknek a nyugdíjasai, akik ezt a pártot választották. A másik egy fiatal értelmiségiekből álló csoport, akik már néhány figyelemre méltó kezdeményezést is elindítottak. Köztudott, hogy Szabó József is azon szazhét szavazó között volt, aki a párt munkahelyről való kivonulása mellett voksolt. Sőt a városban már a kongresszust megelőzően is voltak próbálkozások a lakóterületre való kivonulásra. A parlamenti döntés után ezen a téren hogyan haladnak? - ValÓt >an akkor a leszavazott kisebbséghez tartoztam. Kísérleteink is voltak, de gyakorlatilag ez csak most jelentkezik új vonásként. Említhetem a Zrínyi u. 20. számot, ahol egy nyolc fős, egymást többé-kevésbé jól ismerő ember alakított alapszervezetet, de sorolhatnám az északi vagy a keleti városrészben alakuló alapszervezeteinket, hiszen ezek száma már tíz fölött van. De alakulgatnak még máshol is ezekhez hasonlo lakóterületi alapszervezet-csírák. - Mennyiben igaz az a föltételezés, hogy a volt alapszervezetek megkérdezésekor döntő szerepe van annak, hogy a vezető belép vagy sem: Gondolok itt az OTP-re, ahol Polai József nemet mondott, így senki sem lépett be. - Ezt sem igazolni, sem cá- folni nem tudom. Tény azonban, hogy eddig az intézmények, vállalatok vezetőinek kilencvenöt százaléka nem kötelezte el magát. Nekem meggyőződésem, hogy nem is baj, na egy részük nem ezt a pártot választja. Hiszen egyesek személye es személyisége már az MSzMP-s múltban is taszította az embereket. A nagyobb gondot ott látom, ahol a dolgozók elismerését, bizalmát kivívó, a vezetést sikeresen ellátó igazgatók helyezkednek nem elutasító, de várakozó álláspontra. Mintegy nem észrevéve azt, hogy ezzel jelentős mértékben negatív hatást gyakorolnak azokra, akik elvi meggyőződésből vagy kialakuló szimpátiából már Közelednének ehhez az új párthoz. Ezért a vezetői példamutatást - nem a régi nyájszellem értelmében használva - fontosnak tartom, mert az előbbiekre ellenpéldaként tudom mondani a Vízműt, ahol a vezetők egy részének belépése pozi- tívan hatott az egész kollektívára. - A mai helyzetben még egykét hétre előre is nehéz megmondani, hogy mi fog történni. Ez a párt akkorra fog fölállni, mikor a legnehezebb megmérettetések kezdődnek. Gondolok itt a parlamenti és helyhatósági választásokra. Mivel lehetne elégedett a Magyar Szocialista Párt? - Nekem meggyőződésem, hogy ebben a varosban az MSZP lesz a legnagyobb létszámú párt. Azt is vallom, hogy a diktatórikus, sztálinista vonasokat levetkőzve sokkal több szimpatizánsra teszünk szert, mint tehetett volna az MSZMP. Mindezek ellenére a választások nem az új párt sikerét hozzák. Nem az MSZP alakít majd kormányt, nem az MSZP alakítja ki majd a helyi önkormányzatot, de nagyon remélem, hogy nem is az MSZP nélküli (Befejező rész a következő lapszámban) 1 Az elátkozott holló „GYORS, PONTOS, MEGBÍZHATÓ." Valamikor, a két világháború között állítólag mindhárom jelző elmondható volt a Magyar Postáról. Vajon ma van-e Magyarországon olyan ember, aki tiszta lelkiismerettel akár csak egyiket is használni merné e furcsa birodalom kapcsán? Vajon van-e ember Magyarországon, aki ne tudna legalább egy példát hozni személyes tapasztalatai alapján arra, hogy jelenleg milyen működési zavarokkal küzd ez az óriás hivatal? Bolf Györgynek, a kanizsai posta vezetőjének a Fogyasztók Városi Tanácsa legutóbbi ülésén elmondott tájékoztatójából is az derült ki, hogy már inkább az ott dolgozók le-kiismerete tartja össze e hosszú évekig „szent tehenet", nem pedig a szervezettség, az átgondolt, racionális irányítás. Persze itt is volt az elmúlt időszakban átszervezés, ésszerűsítés, de hogy milyen eredménnyel, azt döntse el az olvasó a következő példákból. VALAMIKOR A NYOLCVANAS évek elejéig az volt a szokás, hogy az újságokat vonattal hozták Budapestről Kanizsára. Aztán elkészült Balatonszentgyörgyön egy nagy küldemény gyűjtő-szétosztó központ. Azóta az a módi, hogy a vonatok csak Balatonszentgyörgyig szállítják a fővárosból a lapokat. Onnantól már gépkocsi hozza Kanizsára. Lehet, hogy ugyanez az autó elviszi balatontlátni azt a helyben keltezett levelet is, melyet mondjuk Sze-petnekre szeretne eljuttatni a feladó. Talán sejtik már, hogy miért akarja a Posta hamarosan felemelni az újságok már ma is irreálisan magas terjesztési árát. Nem? Van még példám! Nagykanizsán jelenleg 13 újsá-gos-paviion üzemel. Egy-egy ilyen, 6-8 négyzetméteres pavilon új ára több mint 400 ezer forint. Ez jelenleg egy használt, negyedik emeleti, közepes méretű lakás árának a fele! Ezért a pénzért már tisztességes méretű hétvégi faházat lehet vásárolni! Csoda, hogy a Postának ráfizetéses a lapterjesztés? A tisztesség kedvéért egy dolgot hozzá kell tennem az előbbiekhez. Minderről azok tehetnek a legkevésbé, akikkel mi nap mint nap találkozunk a hivatalban, az újságos bódéknál, vagy amikor kézbesítik nekünk a levelet, csomagot. Nekik ez az „ésszerűség" legalább akkora teher, mint nekünk. Ok kénytelenek végighallgatni szit-kozódásunkat, amikor késve kapjuk meg kedvenc lapunkat vagy ötödszörre is mellékapcsol a telefon és mi a hibabejelentőt hívjuk. TELEFON. Már „csak" négy évet kell kibírnunk, ós akkor talán nagyobb örömünk lesz ebben a már most is nélkülözhetetlen masinában. A tervek szerint jövő év tavaszán elkészül az új zalaegerszegi központ, ezt követően kerül sor a kanizsaira. Végre múzeumba vihetik a 96 százalékos leterheltsé- gű (80 százalék lenne az optimális) 1951-ben telepített, azóta ötször bővített központot. Ez, a telefonálóknak és á karbantartóknak is inkább bosszúságot okozó, mint örömet szerző berendezés jelenleg havonta több mint 5 millió forintot hoz a Postának. Hát még ha tisztességesen működne! Vannak a városban olyan hírek, hogy az új központ sem fog rendesen működni. Azért, mert nem lesz új. Elterjedt, hogy a Zalaegerszegen most lecserélésre váró berendezést fogják áttelepíteni Kanizsára. Bolf György cáfolta a hírt, mondván, ez műszakilag is lehetetlen, ugyanis a mostani központot nem lehet csatlakoztatni az új egerszegihez. Tehát már csak ezért sem lehet, lehetne így rendezni a telefonhelyzetet. - MEG AZÉRT SEM, mert az elmúlt évtizedek „korrekt" megyei elosztási rendszere után ekkora békát már nem lehetne lenyeletni a kanizsaiakkal. Viszont úgy tűnik, az új központ költségeinek egy részét - ha csak időlegesen is - nekünk kell lenyelnünk. Ugyanis ha már elérhető közelségbe kerül a régóta várt megoldás, Kanizsán is lesz telefonkötvény. Akinek lesz erre pénze, előbb juthat telefonhoz, mint a többiek. Kérdés, hogy két óv múlva hány családnak lesz ilyen célra befektethető néhány tízezer forintja. -molnár- ( kanizsa t 1989. november 24. Férfi pulóver, kardigán Férfi nadrág Férfi kabát, dzseki Női blúz, pulóver Női alj Női steppelt kabát Gyermek dzseki-overál Gyermek nadrág 255.- forinttól 800.- Ft-ig 498.- forinttól 850.- Ft-ig 1394.- forinttól 2400.- Ft-ig 199.- forinttól 515.- Ft-ig 265.- forinttól 625.- Ft-ig 1085.- forinttól 2134.- Ft-ig 668.- forinttól 909.- Ft-ig 391.- forinttól 596.- Ft-ig valamint női, férfi, gyermek cipők, csizmák nagy választékban, amíg a készlet tart. Várjuk kedves vásárlóinkat. Nagykanizsa, Ady E. u. 1. sz. A megtévedt fiatalokért A dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanulói 1989. november 15-én műsorral köszöntöttek olyan embereket a Zala Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben, akik börtönből és javítóintézetből kikerült, bűncselekményt elkövetett vagy rossz családi hátterük miatt vé-dő-óvó intézkedés alatt álló fiatalokkal foglalkoznak. A társadalmi pártfogók jutalmazására hosszú évek óta Nagykanizsán kerül sor. Idén a megye több, mint száz társadalmi pártfogója közül a 18 legkiemelkedőbb - 16 személy és két kollektíva - kapott elismerést. Átadtak egy kiváló és két érdemes társadalmi munkás kitüntetést, valamint két oklevelet. Szakony Gyula, az intézet igazgatója köszöntötte és méltatta az ünnepelteket. Kiemelte munkájuk fontosságát és hasznosságát: azt, hogy segítik a megtévedt fiatalokat beilleszkedni a társadalomba, életüket figyelemmel kísérik, támogatják munkába állásukat. Problémáikkal megértően foglalkoznak, szoros kapcsolatot tartanak velük, s igyekeznek elérni, hogy a fiatalokorú megállja helyét az életben. A jutalmazottak között hét kanizsai volt. Érdemes társadalmi munkás kitüntetésben részesült Klement Lajosné, az OTP városi fiókjának betétosztálya pedig oklevelet kapott. Az ünnepség bensőséges ke- ■ retek között zajlott le. Horváth Ilona Pontosítás A Kanizsa c. lap 1989. november 3-i számában a Népművelők dilemmája c. írásban Fehér Imre^ az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház igazgatója a következőket nyilatkozta: „A KFV korábbi, 90 ezer forintos támogatását elvonta, s tudomásunk szerint ezt az összeget is a HSMK használja." Ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Lehet, hogy a KVF a jelzett összeget elvonta az Erkel Művelődési Háztól, de a HSMK ezt nem kapta meg és így nem is használhatja. A KFV évente 20-40.000 Ft-ot fizet intézményünknek teremhasználatért. Jó lenne, ha a cikk írója legközelebb a másik felet is megkérdezné, mert így írása hitelesebb lenne. Papp Ferenc igazgató A Nagykanizsai Bizományi Áruház ajánlata Cím nélkül ♦ Tanulmány ♦ Viharban ♦ Vonalak Peterman Károly fotói 1989. november 24. ( kanizsa t Karácsonyi előzetes a Dél- Zalai Skála Áruház kultúrcikk osztályán Nagy választékban vásárolhatók import és hazai játékok. Figyelmükbe ajánljuk a Barbie, Lego és Majorett termékeket. Várjuk kedves vásárlóinkat! Jelenet a Scapin furfangjai című darabból. (Fotó: Szakony Attila) Oldott kéve nemzetünk... Egy kortynyi szabadság hatására máris lázban ég a nemzet. Félek, a mérlegelésre, józanságra intő szavak ilyenkor süket fülekre találnak. Mégis vállalom, hogy a mértéktartást, a „másik emberre" való figyelést ajánljam kanizsai polgártársaim emlékezetébe. Tollam erőtlen, ezért hívom segítségül szűkebb pátriánk gyakran megtagadott, de számomra mindig bölcs fiát, Deák Ferencet. Halgassuk őt! Tarányi Józsefnek írta 1861. január 9-én: „... Vulkán fölött ábrándozunk, s mulatjuk magunkat rózsa-álmok viruló képeivel." ..... a baj súlyosabb, semhogy én vagy más abból megmenthetné a hazát, és én magam is szívesen mennék azon ember után, ki erre némi valószínűséggel kecsegtető utat tudna mutatni." „... Sokan azt hiszik, megszűnt a tizenkét évi abszolutizmus, alkotmányosság lépett a helyébe, most már jól fog menni minden. De barátom, a tizenkét évi abszolutizmus megrontotta az állam organikus életének minden műszerét, elköltötte három vagy talán több következő generációnak jövedelmét, kizsarolta az életerőt, földhöz verte az ipart és kereskedést. Most már az alkotmányosság sem képes az utófájdalmakat elhárítani, az elveszett erőt visszateremteni. A súlyos betegség meg van törve, de az elerőtlenedett organizmus képes lesz-e minden kóranyagot, mi még hátra maradott, leküzdeni?" Kell-e magyarázat? Ma kétségeink ellenére csak egyet tehetünk: Minden tisztességes szándékot és erőt egybefogva az oldott kévét össze kell kötnünk. Harkány László Mollére Scapin furfangjai című drámájához gyülekeznek a Péterfy és az And-rejka Iskola tanulói, a Hevesi Sándor Színház beavató színházi sorozatának hűséges nézői. Ahogy körülfognak, régi előadásokról kérdezem őket: - Én a Háry Jánosra emlékszem vissza a legszívesebben - mondja a pé-terfys Varga Eszter. - Akkor megnyerő volt a szereplők kapcsolata a közönséggel. - Nekem a Csongor és a Tünde tetszett - vág közbe Kónya Zsuzsa - Elsősorban Balga és Ilma játéka. Humorosak voltak és kedvesek. Hozzájárult a megértéshez az ismertető füzet is. Örülök az elismerő szónak. Hozzáteszem még: a tantervi anyag életszerű feldolgozásához is sok segítséget nyújtanak az előadások. A bíráló megjegyzéseket sem hallgathatom el: - A rendező ne szakítsa meg az előadást folytonos magyarázataival. A rövid bevezető elegendő támpontot nyújt a megértéshez. - A látvány is fontos. Igényes, szép előadásokat rendezzenek. - Érthetően kell beszélni. Ha ez nem valósul meg, az egésznek nincs értelme. Nos, a Scapin furfangjai előadása mindezt jól illusztrálta. Az el3Ő felvonás utáni szünetben három miháldl tanulót arról faggatok, hogy Színház eldtt után Merő Béla rendező előszava hozzájárult-e a mű megértéséhez. - Igen. Játékos volt, képszerűen mutatta be a színjáték keletkezésének folyamatát és a szereplők kapcsolatát egymással. - Bizonyára furcsa a megjegyzésem -vélekedik az előadás után az andrejkás Artner Katalin -, de a zárókép tetszett a legjobban. Minden szereplő a rá jellemző pózban Jelent meg. Ogyes rendezői fogás volt. - Tetszettek a korhű jelmezek - mondja Varga Bernadett -, a hangulatos zene, és ötletesek voltak a díszletek. Bár a ház-létra jelzésen vitatkoznék a rendezővel. - Argente úr túl harsánynak tűnt, Ge-ronte papa néha túl halk volt, Jácint „sírása" viszont a fülemet hasogatta. Minek ez? - tudakolja Sebestyén Nikoletta. - Én nagyon jól szórakoztam - summázza Kalmár Katalin. - Nagyokat nevettem a kópé furfangjain. Kár, hogy a közönség sokat mocorgott, papírzacskókat zörgettek, beszélgettek. Valóban jól szórakoztunk - vélem magam is, ahogy a jókedvű gyerekhad után nézek. Bizony, jó volna, ha több hasonló előadáson tapsolhatna az ifjú közönség. Aki kamaszkorban ismerkedhet a jó színházzal, megszereti egy életre. Dobó László 8 c kanizsa ) 1989. november 24. Lomhán lebben, zizzen, zörren, sóhajtva száll a falevél, éltető fájától fáradtan földet ér. Most még miénk e látvány, e gyönyörű, de ha bekopog a december, ködkabátba burkolózik, s Föld hátán megpihen. (Kép és szöveg Bakonyi Erzsébet) Kulturális hírek • A Helyőrségi Klub Vigadójában november 24-én Bessenyei Ferenc vendégeskedik. + November 27, 28, 29-én a Hevesi Sándor Színház új bemutatóját láthatja a HSMK közönsége. Thomas-Aldobolyi-Szenes nagysikerű vígjátékát, a Charley nén ét hozza Kanizsára a za a-egerszegi társulat. ▲ A HSMK-ban november 27-től december 30-ig tart nyitva Nagy István fafaragó művész kiállítása és karácsonyi vására. ■ A Béke Filmszínházban november 30 és december 3-a között vetítik Sylvia Kristel híres-hírhedt erotikus filmjét, az Emmanuelle-t. Dezső Ferenc versei Nagyapám Két tehén szekérbe fogva, Vonta vágyait pokolba. Káromkodással telt napok, Padlásra alig aratott. Tenyerébe bújt a múltja, Kezdhetné élőiről újra. (Részletek) I. Csend a csendre licitéi, Mint eltűnt pillanat része, Múltbazárt emlékek között Felvillan valaki képe. III. Belezuhant a csendbe, mint óriás kiáltás. Aztán elhallgatott. Nézett messze, magasra, fői, Nem tudta azt, mi az öröm. Ekeszarvba kapaszkodva Befordult a végső sorba. Most is szánt a tarló-égen, Ott van minden csillagképen, Csend Körülölelte egy ország. Hallani lehetett a borsózó csendet, süket fülekben a jajt. Tűrtük magunkba zárva. S mint tapasztott szájon csüngött az ének, könyörgés, ima. Augusztus Szeretem az augusztusi csendet, Mikor a kasza sarjú között penget. Szeretem a kékegű vitorlát, Mikor rekettye bontja rám a szirmát. Szeretem a kékvillámú fecskét, Rámcsicsergi a bársonyos estét. Holott a nyár már régen itthagyott, Én a múlással egyidős vagyok. S gyűlnek bennem fáradt fecskerajok. Velük majd én is útnak indulok. Filmlevél A Stúdió Mozi jórészt idősebb közönsége döbbent együttérzéssel nézte Tölgyesi Ágnes „...evilágból..." című dokumentumfilmjét. Emberi értékek, sajátos jellemek léptek ki a filmkockákból. Megszólaltak a volt apácák, és most újra fogadalmat tettek. Beszéltek sorsukról, megaláztatásukról, amelyet belenyugvással tűrtek. A rendezőnek sikerült a mértéktartó közlés. Kortörténeti dokumentumot nyújt a néző számára az alkotó. A biológus-genetikusnak készülő és végül rendezővé lett Tölgyesi Ágnes témaválasztása feltétlen dicséretes, hiszen az utolsó pillanatban jutott el a 70-80 éves apácákhoz. (Megjegyezzük, hogy nem a divat vezette, az előmunkálatok már 1986-ban megkezdődtek.) A közeli képek, az imára kulcsolt kezek mély együttérzést váltottak ki a nézőből. A film ritmusa, a filmkockák egymásutánisága tökéletes egységet alkot. A „szereplőválasztás" is dicséri a mű készítőjét. A még élő 3000 apácá- ból a legtöbbet tudók szólaltak meg a vásznon. Vádlón szólnak hozzánk. Nem idealizálnak, nem szépítenek, még csak nem is gyaláznak. dása, ugyanakkor határozott vonalvezetése a pozitívum. A fekete-fehér képanyag szinkronban van a közlendőkkel. A vallásos emberben - első- Hit, szeretet, erkölcsi tartás A rendező célja érezhetően nem a rehabilitálás, hanem a bemutatás. A fő motívumsort az értékek devalválódása adja, és ez a tragikus. Nemcsak a vallásos emberre hat az alkotás, minden értéket tisztelőre. Fegyelmezettség az életben, a segítő szándék és tett egyaránt pozitív értékek. Kiemeljük a szerénységet is, ahogy hajdani tevékenységükről szóltak a volt kedvesnővérek. Az ankét résztvevőiben elsősorban az együttérzés nyert megerősítést. Az apácarendek további sorsa felől faggatták a rendezőt. Érezhető volt a katarzisig jutás. A filmes szakember számára a beszélő képek, a téma tragi-kusságához mért cselekmény, a kiváló operatőri munka, a riporter-rendező háttérben mara- sorban a vásznon elhangzottak - a múlt és a jelen felidézése kelt döbbenetet. Az ateista nézőben a humánum, az elkötelezettség, a tiszta erkölcsi értékek váltanak ki csodálatot. A fiataloknak - ha megnézik ós elgondolkodnak Tölgyesi Ágnes munkáján - a közelmúlt történelmének egy része jelenik meg. Nekik is illik tudni az apácarendekről, működésükről. Segít az alkotás a tisztánlátásban, a múlt feltérképezésében, a helyes értékítéletben. Erkölcsi tartást ad mindnyájunknak. Az .....evilágból..." című alkotás a magyar dokumentumfilmek között jelentős helyet fog elfoglalni. Erre nemes egyszerűsége, hitele, művészi megformálása a garancia. H. Gy. / Takács Balázs (Almanach Kft.): Szeptember hónapban valóban három helyen nyitottunk könyvesboltot. Az ÁFESZ-szel kötött szerződés alapján a kisáruház könyvosztályát vettük át, a Komfort Veszprém megyei vállalattól a pápai ós a várpalotai bolt került hozzánk, így alapterületünk 1000 négyzetméterre növekedett. További tárgyalásokat folytatunk a Művelt Nép Könyvterjesztő vállalattal. Előnyös szerződés alapján további boltokat szeretnénk átvenni, ezek között azonban kanizsai bolt nem szerepel Turi Mária (Virág Benedek Könyvesbolt): Ha az átvétel megtörténne, nagyon rosszul érintene bennünket. De bizonyos fokig meg lehet érteni, hogy az Almanach-nak ilyen szándékai vannak, annál is inkább, mert nyilvánvalóan több ós jobb áruval rendelkezik, mint mi. - Nyilvánvalóan? - Igen. Először is helyzeti előnyben van a Művelt Nép boltjaival szemben. Két-három he- tes előnnyel rendelkezik. Pletyka-szinten tudom, hogy ugyanabból a raktárból, a mi vállala-tunktól szerzi be áruját, tehát a vállalatunk előnyben részesí- ti saját boltjaival szemben. - A kereskedelmi forgalom növelése érdekében... - Biztosan. Nem tudom, hogy Takács Balázs milyen szerződésben van a vállalattal, de azt tudom, hogy míg mi egy keresett könyvből harminc példányt kapunk, addig ő az utcai árusai révén ugyanebből a könyvből több százat forgalmaz. - Tehát mindenképpen nyereséges. - Igen. Lehet, hogy nálunk például szakkönyvekből a vá- laszték nagyobb, az viszont biztos, hogy többet forgalmaz. Mi késésben vagyunk. - A Virág Benedek Könyvesboltnak van egy olyan aggálya, hogy az Almanach elcsabftja a bizományosait. Takács Balázs: Mi eddig sem vettünk át egyetlen bizományost sem. Viszont többen jelentkeztek, hogy szeretnének tőlünk átvenni könyveket. A Kft. az új felállásban (erre lapunk egy későbbi időpontban vissza- tér - A szerk.) ezt a kérést megfontolás tárgyává teszi, hiszem amikor azzal jön a bizományos, hogy rossz ellátással, kedvezőtlen személyi fogadtatással kapja az árut, akkor azért a 6-8%-os, adóval csökkentett kis jutalékért, amit a munkaidőn túl végzett munkáért kap, természetesnek tartaná, hogy a bolt kiszolgáló személyzete megkülönböztetett figyelemmel fogadja őt, annál is inkább, mert az ő forgalma után a bolt részesül nagyobb jutalékban. S ha ezt a megkü- lönböztetett figyelmet nem kapja meg... - Érthető. De az is, hogy a két Művelt Nép-es bolt némi feszültséggel regisztrálja az Almanach munkatempóját és kereskedelmi sikereit. - Úgy gondolom, hogy a körülmények ismeretében, döntse el a vevő, hol kíván vásárolni. Mindenesetre a mi Zrínyi utcai 21 négyzetméteres boltunk napi beterő forgalma tizennégyezer forint. Nem tudom, hogy ezt produkálja-e a másik cég. - A helyi boltok valamelyike nem kíván az Almanach Kft-vel munkakapcsolatba lépni? - A Zalai Hírlapban megjelent hirdetésünkre az egyik könyvesbolt teljes létszámban jelentkezett. Turi Mária: Aha, szóval ő adta fel a hirdetést! A Virág Benedek Könyvesbolt jelentkezett is, de nem kaptunk választ. Ebből gondoltuk, hogy a hirdető Takács Balázs volt. - Ebből gondolták? Az ember azt hinné, hogy valamiféle ellentét van a két cég között. - Most mondjam azt, hogy fél tőlünk...? Nem tudom. - De Önök a levéllel szinte felajánlkoztak. - Végül is, igen. - Ezek szerint minden vonzóbb, mint a Művelt Nép boltjaiban dolgozni? - Ez a helyzet. (P. P.) Kártyanaptár -metszetekkel A kanizsai vár török uralom alóli felszabadításának 300. évfordulójára készülve évek óta szorgos munka folyik a Hazafias Népfront Nagykanizsai Történelmi Emlékbizottságában, Dr. Cseke Ferenc tanár vezetésével. A történelmi évforduló méltó megemlékezésének részeként „Kanizsai vármetszetek" címmel fali és kártyanaptárt adott ki a Bizottság Melega István grafikusművész szerkesztésében. A metszetek a történetiség sorrendjének megfelelően mutatják be az egykor híres kanizsai várat. Képanyaga eddig nem volt hozzáférhető, a város lakossága kevésbé ismerheti, ezért joggal feltételezhető, hogy a hiánypótló kiadvány nagy érdeklődésre tarthat számot. Helyi kiadványként csak Nagykanizsán kapható, a Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban - amelynek tanulói is vállalták a terjesztését - valamint a papírboltokban. Ajánljuk e kiadványt minden érdeklődő kanizsai lakos számára. H. F. Felfalja a boltokat, uralja az utcát Azt beszéli a város... ...hogy az Almanach Kft. igazi kapitalista tempóval halad a maga utján, felfalja a veszteségesen üzemelő könyvesboltokat, tervezi kanizsai boltok átvételét is, s mindenképpen uralja az utcát. Részlet a metszetsorozabdl. 10 ( kanizsaT 1989. november 24. Az állam és az egyház javuló kapcsolatának eredményeként, újra szervezhető hitoktatás az iskolákban. Városunkban azonban továbbra is a templomok a hittanórák színhelyei. - Sajnos, nagyon kevesen vagyunk. - tájékoztat Szabó Bakos Szilárd főesperes úr. -Hat lelkész van a városban. Az általános iskolák száma több, mint kétszer ennyi, és információim szerint kettőszáznyolcvan körülire tehető a tanulócsoportok száma. Az Egyházmegyénkben sem kedvezőbb a helyzet. Négyszázötven helyett kettőszázötven lelkészünk van, s ebben az évben nem szentelünk kispapot sem. Tehát jelen körülmények között nem tudjuk megoldani az iskolákba járást. A délelőttök folyamán az órarendjeikbe az iskolák nem is tudták volna beilleszteni a hittanórákat, pedig ekkor megoldhattuk volna a kijárást. A nap többi részében sok egyéb elfoglaltságunk van. Reggel korán misézünk, délután hivatali órák, öregek, betegek látogatása, temetés köti le az időnk nagy részét. Ezért jobb megoldásnak találtuk a régi formát, maradtunk a templomban. Felvetődött az a gondolat is, hogy hitoktatókat alkalmazunk, ám anyagi okok miatt ezt a lehetőséget el kellett vetnünk. - Emelkedett-e a hitoktatásra járó gyerekek száma az utóbbi időben? - Nem olyan mértékben, ahogyan reméltük. A Jézus Szíve Plébánián hatszáz hitta-nosunk van. Elsőáldozásra az idén hatvan gyermeket készítenek fel. Kilencvenkót tíz-tizen-négy éves tanítványom van, akik hetente egyszer jönnek hittanórára, ők két év alatt készülnek fel az elsőáldozásra. Kétszáz nyolc-tíz éves gyermek jár ugyancsak heti egy alkalommal hozzám a templomba. Örvendetes, hogy a gyermekeket sok szülő is elkíséri. - Nem nehéz ennyi gyerekkel foglalkozni? - Dicsérnem kell őket. Jól viselkednek, figyelnek és tanulnak. Pedig az alapoknál kell kezdenem, sokan keresztet vetni, imádkozni sem tudnak, amikor idejönnek. Sajnos a szüleik - ha hívők is - nem nagyon gyakorolták, vagy gyakorolják a vallásukat, gyermekeiket sem úgy nevelték eddig. - Az elsőáldozás után a hitbuzgóság sajnos gyengül, csökken a hittanórákat látogatók száma - mondja Lukácsi Géza káplán úr, aki a Kórház Templomok csendjében Kápolnában tart keddenként hitoktatást. - Jelenleg nyolc-van-kilencven negyedik-ötödik osztályos gyermekkel foglalkozom. Tavasz felé azonban biztosan többen leszünk, mert körülbelül kétszázan szeretnének bérmálkozni, és nekik is el kell végezni az előkészítő tanfolyamot. Bérmálkozás után tovább foglalkozunk a fiatalokkal. Bibliamagyarázatot tartunk. - A fiatal házasoknak is indítottak tanfolyamot. Azokat hívtuk és várjuk, - veszi át a szót ismét a főesperes úr -, akik még nem voltak elsőáldo-zók, és ezt most pótolni szeretnék, hogy utána templomban is megesküdhessenek. Az első foglalkozást már megtartottuk, körülbelül negyvenen jöttek el. - Nőtt-e az utóbbi időben az istentiszteletre járók száma? - Sajnos ugyanazt kell felelnem, mint a hitoktatással kapcsolatban. Nagyobb gyarapodásban bíztunk. Sajnos az elmúlt negyven év alatt hit /léikül nőtt fel egy generáció. Őket megnyerni nem napok, hetek kérdése. Hosszú misszió. H. M. Szabd Bakos Szilárd főesperes hittanórán. (Fotó: Szakony Attila) Apróhirdetés KÉTSZOBÁS 55 négyzetméteres parkettás, egyedi fűtéses, felújított lakás készpénzért eladó. Érdeklődni Nagykanizsa, Néphadsereg u. 9/a. 2. emelet 6.a. Radics Ez itt az On hirdetésének a helye. A történelem sodrában (3. rész) A K 509-es története Szabadulás - vagy mégsem? 1953 tavaszán, amikor már anyám képét sem tudtam az emiékeze -temben felidézni, hihetetlen dolog történt. A szovjet őröktől hallottuk valamelyik álmatlan, hosszú éjszakán, hogy meghalt Sztálin. - Talán - suttogták -, a ti életetekben is változás következik. Hittük is, nem is. Aztán május 20-án a német rabokat elszállították. Állítólag hazamehettek. Ettől Kezdve a napok csigalassúsággal teltek" Vártuk a csodát de egy teljes hónapig nem történt semmi. Végre egy júliusi napon felsorakoztattak bennünket a láger udvarán. Az őrök -ahogyan máskor is szoktak - durván kiabáltak velünk, és kezdeni akarták a szokásos motozást is. Fásultan tűrtük. Ekkor az egyik rámordult a többire: - Rendesen bánjatok velük! Ezek nem dolgozni mennek! Nem tudtunk szólni: A torkunkat valami nagyon ösz-szeszorította. Alítunk, és némák voltunk. A lelkünkben dúlt csak iszonyatos vihar. Belül ordítottunk. Alig mertük hinni, hogy az közeleg. amiben egyre kevésbé bíztunk. Kristálytisztán emlékszem arra a napra. Lembergbe szállítottak bennünket, ott megfürödhet-tünk. Megnyírtak mindenkit, és tiszta ruhát kaptunk. Később a gyűjtőfogház udvarán sorakoztunk fel. Egy szovjet tiszt a következőt tudatta velünk: megállapítást nyert, hogy tévedésből lettünk elítélve, rövidesen hazamehetünk. Ez a „rövidesen" hat hónapig tartott. Rákosi Mátyás ugyanis nem tartotta szükségesnek, hogy hazatérjünk. Azt mondta, keressünK másik hazát, Magyarországnak nincs szüksége ránk. Erről a hat hónapról, bizonytalan, kilátástalan, csüggedt várakozásról nincs mit mondani. Úgy éreztük, a szenvedést, a megaláztatást, az emberi méltóság semmibevételét nem lehet már fokozni. De tévedtünk. Lehetett. Újra itthon Nagy Imre hatalomra kerülésevei ismét változott a helyzetünk. Jöhettünk haza! Vonatunk 1953. november 20-án ért Nyíregyházára. De régen éreztem a talpam alatt a drága, jó anya-Töldet! Most is beleborzon-ok, ha rágon-olok. Aztán már minden gyorsan történt. A karanténban töltött hetvenkét óra elröppent. Budapesten megkaptuk a zsebpénzünket, 20, azaz húsz forintot, és mehettünk haza. Anyáméknak feladtam egy táviratot, hogy ne érje váratlanul őket a nazatéré-sem, aztán fel a vonatra, irány Kanizsa. Istenem, de lassúnak tűnt az a vonat! De elkövetkezett a pillanat, amire töbja, mint nyolc évet vártam. Újra átölelhettem drága jó anyámat és apámat. Tizenhat éves voltam, amikor elvittek, huszonhárom, amikor visszatértem. Alltunk, öleltük egymást, és a könnyeink egybefolytak. Ez Karakay Ferenc története. Az én fiam most annyi idős, mint ő volt, amikor letartóztatták. Hiszi, hogy amit teszünk, érte, nemzedékéért tesszük. Érzik, olvasóim, ennek a sú-lyáb Horváth Mária 1989. november 24. ( kanizsa t 11 Egy sorozat elé || "Városi liitaidb ■ lg a Pécsi Akadémiai Bizottság helyi munkacsoportjában Tizenkét évvel ezelőtt, 1977. őszén alakult meq a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának Nagykanizsai Munkabizottsága. A csoport a PAB III. szakbizottságának keretén belül működik. Maroknyi, társada- lomtudományok iránt fogékony, érdeklődő tanár, kutató és muzeológus alapította a bizottságot. A szervezésben.. oroszlánrészt vállalt dr. Ördög Ferenc kandidátus nyelvész-tanár, valamint dr. Meixner Béla középiskolai tanár, aki egyben a munkabizottság titkári tisztét is betöltötte 1985-ig, maid 1985-ben a társaság elnöke lett 1986-ban bekövetkezett haláláig. Erdemei elévülhetetlenek, hiszen az ő vezetése alatt izmosodott meg a szervezet, alakúit ki tagsága, vált ismertté a déldunántúli régió, a megye és a város tudományos köreiben. A munkabizottság alapító tagjai voltak: Dr. Ördög Ferenc kandidátus, dr. Meixner Béla tanár, dr. Dobó László tanár, dr. Rózsáné A barátok, ismerősök, munkatársak kőzött szinte üstökösként tűnt tel tehetségével az amatőr festő ifjú Simon Jenő, a KFV túrásellátó üzemegységének dolgozója. Nagykanizsán a Helyőrségi Művelődési Otthon mini-galériájában került sor e hónapban első, önálló kiállítására. Itt találkoztam a 21 éves fiatalemberrel. A falakon lámpák fényében szemet kápráztató színekben festett tájképek. A vásznakon csillogó víz, napfény, háborítatlan csend, egy-egy maroknyi természet. Jól illik közéjük a fantáziát kissé megmozgató alkotás is. Hirtelen választani sem tudnék. A jövő-menő látogatók elismerő szavait hallom, miközben asztalhoz kérem egy kis beszélgetésre. - Hol Is kezdjük ? - előz meg kérdésével. - Szinte alig ismerlek, ezért rád bízom. - Szüleim elmondása alapján talán 4 éves lehettem, amikor nagy meglepetésükre egy Petőfi képet rajzoltam valamelyik kisebb szobráról. Mint a legtöbb gyermek szerettem rajzolgatni, szlnezgetni, de aztán semmi több. Nem kerültem neves mesterekhez, az általános iskolában rajz, vagy festőszakkörre sem jártam. Saját fantáziám után bármit megcsináltam, de ha kellett, mondjuk elém tettek egy vázát, hogy rajzoljam le, szándékosan nem ment. Az általános iskola hatodik, vagy hetedik osztályában vetődött fel először, hogy jó lenne képzőművészeti pályát választanom. Ennek ellenére magam sem tudom miért, a Kőolajbányászati és Mélyfúróipari SzakközéDiskolában kezdtem középiskolás éveimet. - Nem a művésszé válás tipikus eéete. Nem bántad meg, most már mai fejjel gondolkodva? - Nem mondhatnám, végsősoron leérettségiztem és van szakmám, hiszen abban dolgozom. Ahogy Lendvai Anna tanár, dr. Ke-recsényi Edit kandidátus néprajzkutató, dr. Markó Imre Lehel plébános, Zsidi Zoltán nevelésszociológus, Lehota János tanár. Jászberényi László tanar. Később csatlakozott dr. Horváth László régész, dr. Horváth György tanár, dr. Cse-ke Ferenc tanár, dr. Márkus Ferenc tanár. Az elmúlt esztendőben regisztráltuk Kunics Zsuzsa történészt és dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnokot. Az évente egy alkalommal szervezett nagy rendezvényeink kiemelkedő eseményei voltak: Lehota János: Bánk Bán értelmezése. mikor a PAB képviselői mellett főváro- visszaemlékszem a tanulás mellett volt másra is idő. Szívesen rajzolgattam, csináltam fantasztikus grafikákat, csak a saját kedvtelésemre. Emlékszem, Boris Wallejo orosz származású festőművész munkáit tanulmányoztam. Nagyon érdekelt ezek közül az emberi, állati test részeinek, izmainak a megfigyelése, a mozdulatok, indulatok megjelenítése. Itt sem jártam szakkörre, vagy külön órákra. Az utolsó években próbálkoztam először festéssel, de mivel a hozzávaló felszerelés, anyag nekem elég drága volt, (gy si irodalomtörténészek, színházi szakemberek is elmondták véleményüket. 1983-ban Markó Imre Lehel Kiskanizsai szótára került megvitatásra a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében. A néprajzkutató dr. Kerecsényi Edit a horvátságról írt tanulmányát, dr. Horváth László régész pedig a Kis-Balaton térségében végzett kutatásait ismertette. Hallottunk sajtótörténeti, iskolatörténeti tanulmányokat dr. Horváth Györgytől, illetve Jászberényi /.asztóíó/.Tagjaink rendszeresen meghívott előadók országos és regionális helytörténeti konferenciákon. Sikeres publikációs tevékenységet folytatnak dr. Ördög hát nem is készültek valamirevaló alkotások. - Már türelmetlenül várom, mikor is érintett ama bizonyos Múzsa csókja? - Hamarosan eljött az ideje, ennek külön története van. Az érettségi után jöttek a katonaévek -Sormás, Taszár, Egervár, Debrecen, Egerág stb - azok hoztak igazi változást, nagy fordulatot. - Hogy is volt? - A sormási alakulat KISZ alapszervezete hirdetett egy pályázatot: 14 napos részvétel az egervári képzőművészeti táborban, neves művé- Ferenc, dr. Kerecsényi Edit és dr. Horváth László. Bizonyíték ez egyben arra is, hogy a vidéken élés nem jelent kizáró okot a tudományos kutatás országos vérkeringésébe kapcsolódáshoz. (Jelentős alkotóinkat cikksorozat mutatja be - a szerk.) A siker mellett azonban kudarcok is érték a munkabizottságot. Az elmúlt tizenkét évben nem tudtunk megjelentetni egy olyan önálló kötetet, mely munkánkat reprezentálna. Tudjuk, hogy napjainkban az anyagiak csak szűkös keretek között állnak rendelkezésre, de reméljük, hogy a közeljövőben sikerül kivitelezni tervünket, s megjelenik önálló tanulmánykötetünk. Végezetül felhívjuk a városban a társadalomtudományok területén tevékenykedő kutatókat, hogy csatlakozzanak csoportunkhoz. Jászberényi László a PAB- Nagykanizsai Munkabizottságának szek, köztük Dusanek László festőművész irányításával. Ötvenen voltunk, ebből nyolcan amatőrök. Volt itt fát, követ kedvelő szobrász, különböző irányzatot képviselő festő, képző- és iparművész, a grafikus, rézkarcokat készítő mester. Itt kaptam először anyagot, felszerelést, ami kellett. Az olajfestéssel akkor találkoztam igazán, megtanultam ecsettel, festékkel bánni. Aztán még elmeséli, hogy ez év februárjában szerelt le. A KFV nagykanizsai üzemében dolgozik mint vlzkútfúró. Hálistennek van munka, alig győzik teljesíteni a megrendeléseket. Igy kevés az idő, csak a hétvégeken van alkalma, hogy kikapcsolódjon, hódolva kedvtelésének, a művészetnek. A családtól sok segítséget, támogatást kap. Igazi, őszinte és szigorú kritikusa az édesanyja. További kérdéseimre megtudom, hogy eddig kb. 40 olajfestményt készített, ehhez jött még számtalan próbálkozás grafikával és egyébbei. Szívesen fest a helyszínen, de vázlatból is, vagy csupán gondolatból. Kedveli a víz, a nap színeit, az ibolya, a sárga, a vörös, a kék árnyalatait. Realista felfogásban, egyéni Izű kifejezési formával, könnyed stílusban dolgozik. A valóságot viszi vászonra. Képei felirat nélkül is érthetők, szemet gyönyörködtetők - erről szólnak a vendégkönyv bejegyzései is. Életének nagy eseményére, első önálló kiállítására - melyet a megnyitón Ernst Katalin a HEMO vezetője méltatott - egy követendő kezdeményezés kapcsán került sor. Az intézmény mely segíti, pártolja az amatőr művészet minden ágát, már több alkalommal adott otthont hasonló rendezvénynek. Most tehát ifjú Simon Jenő amatőr festő kiállítására várja az érdeklődőket november 30-ig, naponta 15 órától 20 óráig - vasárnap kivételével. Tóth Ferenc A művész, egyik kedvenc festményével. Miívész szíi 1 etik Mit deklarálnak a kanizsaiak? Ez egy kényes kérdés. Mit is deklarálnak ? Ja, igen. A múlt heti számunk tanulságai szerint azt deklarálják, hogy Tiszai Szilárd. Ez ellen én, a megnevezett, tiltakozom. Mivel nem vagyok Béres csepp. En csak megírtam az anyagot, és küldtem hozzá egy fotót is, amely a gyógynövény bolt ajtajáról készült, és a következő feliratot kiáltja világgá: BÉRES CSEPP NINCS ! Bagatell - ez a fotó tartalmazta a poént, az írás megszületésének okát, és célját - ám ezt valaki kicsippentette a lapból. Tudni vélem, hogy az illető nem hattyú volt. Ilyen, és ehhez hasonló tördelési baklövések miatt az ifjúsági rovat szerkesztése (12, és péntek 13 oldal) Nagykanizsán történik ezentúl. Hely: Szociális Foglalkoztató nyomdája, idő: vasárnap délután, személy: Tiszai Szilárd. A tördelőnek pedig további kellemes hattyúkat kívánunk a fennmardó 14 oldalra. - t - Elnézést kérek... No nem a hangnemért. Még csak nem is azért, mert megsértettem valakit, hisz sértődésre nekem volna okom. Miért ? A negyedik számban megjelent egy könyv top-listám. Ezt szegény tördelő - hozzáértés, vagy hely híján - úgy szerkesztette meg, hogy az egész teljesen nevetséges lett. Mi derült ki a listából? Lapozzuk csak fel: A tördelő Moldova Györgynek tulajdonítja a Mit szeret a cica ? című könyvet is. És milyen eredményes szerzőnek mondható Kisgergely József, hisz listámon - a tördelő szerint - négy könyvvel is szerepel. Az éjjeli pillangókról szóló mű mellett kicsit meglepő, hogy ő irta a Súteményeskönyvet, vagy a 366 és egy tucat mesét. Majd a tíz sikeres könyv után a 11.: Stróbl Gábor. MEGTORTENT A diákok eldugták a naplót, hetekig nem mondták meg, hogy hová. Végül az egyik tanár megunja: - Kimegyek a folyosóra, elszámolok húszig, ha addig kirakjátok, nem tesz senkinek semmi bántódása! Kimegy, számol. Mit tesz Isten, éppen arra megy az igazgató. - Na mi van, Gyulám, te vagy a húnyó? Kedves Olvasó! Azt szeretnénk, ha rovatunk olvasása folytán az őszinte őröm hullámai ringatnák lelkét Mielőtt tengeri betegséget kapna, közöljük, hogy keddente fél négy és őt óra magasságában a Helyőrségi Klubban megtalál bennünket Kérjük, észrevételeit ott tegye meg, oda hozza ötleteit, rajzalt, írásait! a Rovat Kiskorpád. Péntek. Fizetésnap. Már sötét van. A kisfalu békés néma magányába csak a tüzelő szukák kiálttják nászukat. Csend az eleje mindennek -Jézus szavai itt mintha képet öltöttek volna. A buszra váró két diák sem töri meg a varázst. Szemükkel végig simogatják a házat, a mozdulatlan fákat és arra gondolnak, hogy sok-sok ilyen falu van még... Csendes csobogás hallatszik... egy elfojtott krákogás, majd a buszmegálló bódéjából egy 40 év körüli hölgy (családanya ?) kászálódik ki alsóneműjét és szoknyáját igazítva - részegen. - Aggyámá tüzet, Te ! A Te", a buszmegállóban várakozó két fiú egyikének szólt. A megdöbbenés azonban a fiú szájára fagyasztotta a szót. - Nem adsz tüzet ? Egy kis tüzet sem adsz te... - a dühös monológot a kicsapódó kocsmaajtó szakította félbe . A kocsmáros az előírásoknak megfelelően járt el, miszerint: Ittas egyéneket nem szolgálunk ki ! Tényleg nem szolgálta ki. Kidobta, csak úgy, ajtóstól. Majd megdicsőülve visszavonult csapja mögé, ahol már öreg és fiatal, heveny és idült, boldogboldogtalan várta a féldeci örömöt... Kiskorpád. Péntek. Fizetésnap. És sok-sok ilyen falu van még... Major Róbert Gitáriskola 3. Az A-moll skálák Miután az elmúlt alkalommal megismerkedtünk a C-dúr skálával, áttérhetünk a másik alapvető skálatípusra, a moíí-ra. A C-dúr hangjaiból felépíthető - azaz párhuzamos - moll skála az A-moll. Legalapvetőbb formája a "természetes" moll, vagy "eol" skála.(l/a. ábra). Ennek összetétele a hangközök figyelembevételével: egy egész + egy fél + két egész + egy fél + két egész. Ettől két eltérő változat is létezik még, az egyik a "harmonikus", (vagy összhangzatos) moll skála, amelynek hetedik hangját G-ről Gisz-re módosítjuk, s így ez vezető hanggá (a záró alaphanggal szomszédos félhanggá) válik. Ez a változat az alapja a moll skálára felépített harmóniarendszernek, de ezt hallhatjuk számos keleti dallamban, vagy a heavy metál gitárosok sok szólójában is. A skála felépítését az 1/b. ábrán láthatjuk: egy egész + egy fél + két egész + egy fél + egy másfél + egy fél hangköz. Az 1/c. ábrán látható a "melodikus", (vagy "dallamos") moll skála felszálló ágában a hatodik és a hetedik hang is félhanggal felfelé van módodítva, leszálló ágában azonban a hangsor megegyezik a "természetes" moll skála hangsorával. Ez a legváltozatosabb, legdallamosabb skála, sok sláger épül erre a változatra. Felépítése: felszálló - egy egész + egy fél +négy egész + egy fél, leszálló: kettő egész + egy fél, + kettő egész + egy fél + egy egész. A második ábrán a harmonikus A-moll skálát láthatjátok, ahogy azt a gitáron kell lejátszani. Ennek gyakorlásakor is vigyázni kell a váltott pengetésre. A harmadik és negyedik ütemben a köny-nyebbség érdekében fekvést kell váltani (ujjainkat nem az első, hanem egy másik -jelen esetben a negyedik - bundtól felfelé kell sorban elhelyezni), ami kezdetben nehézséget okozhat, de kellő gyakorlás után nagymértékben megkönnyíti játékunkat. Akik igazán technikásán akarnak gitározni, azoknak ajánlom, hogy bal kezükkel úgy fogják meg a gitár nyakát, hogy hüvelyk ujjukat a nyak középvonalán támasszák meg. Ez nagyon fárasztó játékmód a kezdő számára, de az igazán gyors játékhoz nélkülözhetetlen. Jó gyakorlást ! Galamb Zoltán Kérdéseitekkel - szerkesztőségünkön keresztül - bátran fordulhattok Galamb Zoltánhoz ! Fizetésnap Divatkereszténység és keresztény ifjúság Holnap Zalakaroson á művelődési házban ezzel a címmel kezdődik Kardos Ferenc előadássorozata. Téma: kereszténység, ifjúság, zene. Az előadások rövidített változatát több héten keresztül mi is közölni fogjuk, ime a bevezető főbb gondolatai. Ma sok ember ajkát hagyja el a szó: "Én keresztény vagyok. Én katolikus vagyok. Én hivő vagyok. Én jó barátságban vagyok a plébánossal.'' Ma sok ember panaszkodik, vagy mesél megkönnyebbülten régi nyomorúságáról, hajdan volt félelméről, arról, hogy büntették a mindenhova elérő kezek, ha templomba járt. Ma sok ember csak az egyházakkal tudja elképzelni társadalmi ünnepeink méltó megtartását. Divat lett kereszténynek lenni. Divat lett Isten és Jézus Krisztus nevét kommunistaellenes cégérként, egyszerű tagadómondatként használni. Divat lett a másoknak tetsző kijelentés mögé bújni, s így egérutat nyerni az emberek jóakaratának, tisztességének, bizalmának kapuin át. Divat lett a rendszer elleni érvek sorának élére állítani: - Látjátok? A kommunista államba született, vallásos családot csak hírből ismerő fiatalok tömege keresi fel a templomokat, zarándokhelyeket. Mert ez a szörnyű rendszer nem adott semmit nekik, vagy ha adott, rettenetes áron és ezért ők boldogságukat, boldogulásukat az egyházban, templomokban és imaházakban keresik. Pedig ez az én/elés, ha van is benne igazság, ugyanúgy figyelmen kívül hagyja a hívő fiatalokat, a keresztény embereket, mint az elmúlt negyven év ideológiai étvelésrendszere. Aki rendszeresen jár egyházi közösségekbe, gyülekezetekbe, az nem lát tízezres nagyságrendű tömött padsorokat -az a hétköznapok kicsiny hívő csapatával találkozik. Igaz, e csapatok száma egyre inkább nő, főleg ott, ahol egyetemek és főiskolák vannak, mert a tanuló fiatalok között egyre több a hívő életét nyíltan élő és mások előtt bátran vállaló keresztény. Csak nagyobb egyházi ünnepek alkalmából duzzadnak fel e közösségek. De miért is tódulnának a fiatalok tömegesen Krisztus egyháza felé? Miszen ők, az új kor Krisztustól elidegenített felnőttjeinek sarjai, nem ismerik a Bibliát, felekezetüket. Nem természetes számukra hinni, közösségben élni, élvezetkről lemondani, a lelket tisztán tartani. Ha ennek ellenére mégis megtalálják e Nagy Káoszban Istent, hívő életüket csak új egyházakban, felekezeteknél, vagy a régi nagy egyházak ifjúsági csoportjaiban gyakorolhatják. De a "történelmi" egyházaink elöregedtek, a fiatalok nem találják helyüket ezekben. Ezért fontos az új felekezetek, a fiatal keresztény zenekarok, a keresztény ifjúsági táborok létrejötte. A legtöbb fiatalnak kapcsolatok híján mégis a legnehzebb utat kell választania: a magányos hívő életét. Róluk keveset tudunk. Róluk, akik nem pusztába kiáltva hirdetik az igét, hanem csendesen, de határozottan beszélnek róla. Róluk, akik istentiszteletekre járnak, de ott, ahol élnek nem találtak gyülekezetre, közösségekre. A keresztény ifjúság nem ideológiát cserélt fel ideológiával, hanem gondolkodásmódét, erkölcsi és szellemi tartást adó hitet választott. Óket nem a kommunista rendszer hajtotta az egyházak soraiba. Megérteni, elfogadni a hívő fiatalokat, segíteni és tanácsokat adni nekik nemcsak az eddig hirdetett filozófiák helyett mást, jobbat keresők szándékával lehet, hanem tiszta szívvel, értékeiket tiszteletben tartva. Akkor nem lesz hamis ha rájuk hivatkozunk, ha Istent emlegetjük. Akkor humanizmusunk hitelt adó és nem kétségeket támasztó híre nekünk is segíthet erkölcsi, anyagi boldogulásunkban. Akkor bátran kiállhatunk a hívő emberek kis csoprtjai mellett, és csak Jézuscégért kiakasztók, a katolikus és protestáns hívők hiszékenységét, bizalmát meglovagolva politikai karriert befutók, a magukat boldog, keresztény család eszményképével népszerűsítők, a tisztességtelen érveléseiket keresztfával alátámasz-tók, a divatkeresztények ellen. Kardos Ferenc Almanach Könyv top-lista 1. Bokor Imre: Kiskirályok mundérban 2. Nils Holgerson 3. Helen Mittermeyer: Szerelmi örvény (Vörös Rózsa sorozat) 4. Nina Coombs: Pusztító szerelem (Vörös Rózsa sorozat) 5. Emmanuelle Arsan: Emmanuelle 6. Leslie L. Lawrence: Neben Het a halottak úrnője 7. Leslie L. Lawrence: A megfojtott viking mocsara 8. Lakner Artúr: Édes mostohatestvérek 9. Leon Uris: Exodus 10. A Nemi Őröm Stróbl Gábor Nyuszika kérdez - Elmenjek szavazni, vagy ne menjek ? - kérdezi nyuszika, aki alapjában véve reformer, bár adatlapjait még mindig piros tintával írja. - Menjek, vagy itthon maradjak ? - kérdezi nyuszika, aki szerette az együttlét örömeit, de ezt most már csak a pár-, és nem a pártkapcsolatokra érti. Ha megyek, mire szavazzak? - kérdezi nyuszika, aki a négy választás után sem jutna ötről a hatra. - Ezt most leirod ? - kérdezi nyuszika, és bamba képpel néz rám, miközben szavazólapját gyűrögeti. - Persze, hogy le - felelem, és indulok szavazni, de félúton visszafordulok. - Te nyuszika, szerinted érdemes elmenni szavazni? - Piros Hó - Következő számunkban: A magyar STING ) UFO VAGYOK Tessék rámnézni. Zöld vagyok, és feketék a fogaim. Autóbuszra emiékezetető repülő csészealjból szálltam ki ma reggel, és bementem a munkahelyemre dolgozni A főnököm kissé meglepődött, de nem szólt semmit. UFO vagyok. Igen, az élet íq> szép, mert lila, mert zöld, mert piros, mert UFO vagyok. Tanulmányozok mindent és mindenkit, és röhögök. Röhögésem nem emlékezetet semmi földi zajra - talán mintha egy halódó légy fémes zizzenetei erősödnének bombamód a város fölé. UFO vagyok, és ebbeni minőségemben köszönöm szépen, egész jól megvagyok. Igy zölden, kéken és feketén élek. Életem nem földi eredetű, de ez nem zavar. Néha színházba járok, esténként tojásos nokedlit zabálok, meg töltött káposztát, vajas kenyeret szalámival Éjszakánként feleségemmel • aki földi eredetű - szeretkezünk. Reggel felkelek, megmosakodok, elmegyek vécére, pisilek, vagy ha kell egyebet is, majd visszamentek a fürdőszobába, hogy reggeli tisztálkodásomat teljessé tegyem. Megreggelizem, majd felöltözöm, beülök repülő csészealjamba, és irány a munkahely.'' Én egy ilyen UFO vagyok. A délelőttöm békésen telik, a munkatársaim viszonylag megértőek, de tudják, hogy más vagyok, mint ők, viszont tapintatosak, és segítenek a beilleszkedésben. Delente együtt ebédelek velük egy étteremben, ahol sorozatos kísérleteket teszek a pincérlány elcsábítására, azt hiszem, jó úton haladok. Délután szintén dolgozok, munka után a haverokicai sörözni járok, néha csapunk egy bulit Haverjaim szintén földi eredetű lények, emberek. Én UFO vaQiok. Az estéimet már ismerik, az éjszakáimról nem akarok bővebbet mondani Köszönöm szépen, jól vagyok, szeretek itt élni Nagykanizsán. Kérem, ha esténként, reggelenként azonosíthatatlan repülő objektummal találkoznak, ne ijedjenek meg. Az csak én vagyok TISz (UFO) 34 ( kanizsát 1989. november 24. A minősítők lassan dolgoznak katrésze van, így azonos szerszámokkal gyárthatják termékeiket, sőt némi üzemfejlesztés után nagyobb erősségű áramforrást is készíthetnek nagyrészt ugyanazokkal a részegységekkel. Az is lényeges, hogy a fedél konstrukciója az eddiginél termelékenyebb szerelést tesz lehetővé és azon keresztül ellenőrizhető a termék minősége, így elenyésző a selejt. A vásárlónak a haszna, hogy a hagyományossal egyben import és gyakran hiánypótló cikk. Talán ezért se szabadna oly lassan, ráérősen bírálni a készítményt. Akikkel eddig megvizsgáltatták az újszerű áramforrást, azok jónak találtak. Akárcsak a vásárlók, hiszen értékesítésükkel a százezerhez közelítenek és a fogyasztói reklamáció elenyészően kevés, nem éri el a két százalékot. Ráadásul „újszülöttként" jó véleményeket mondtak a Három esztendeje is elmúlt, amikor Tihanyi Csaba, a nagyrécsei termelőszövetkezet ipari ágazgatának a vezetője egy újítással jelentkezett: új típusú akkumulátort szerkesztett. A nagykanizsai fiatalember motorkerékpárokhoz készített az eddigiektől eltérő Egy újítás nyomában Nagyrécsén áramforrást, mégpedig hat és tizenkét voltos változatba. Hogy miben különböznek ezek a hagyományostól? Abban például, hogy a két típusnak sok egyforma al- Új osztrák-magyar vegyesvállalkozás A HSMK-ban, májusban, a gleisdorfi cégek nagysikerű műszaki cikk kiállítást rendeztek. A kiállítás egyik célja áruválasztékuk bemutatása, vevőcsalogatás volt, a másik kevésbé közismert, a termékelőállításban és forgalmazásban meglévő együttműködési lehetőségek felkutatása. Igy jutott el a gleisdorfi Lorenz-cea a nagykanizsai Almanach Kft-hez, Közös vállalat létrehozásának javaslatával. A feltételek tisztázása és a két cég belső szerkezetének kölcsönös megismerése után úgy döntöttek, nogy megalapítják a közös vállalatot. Erre került sor az elmúlt héten, amikor is Consensus Kelet-Nyugat Kereskedelmi Társaság néven megszületett az új vállalkozás. A profilról, a célokról és a szerkezetről kérdeztük Takács Balázst az Almanach Kft ügyvezető igazgatóját. - A vallaikozasunk több profilú - kezdte az ügyvezető igazgató. Többek között képesek vagyunk bármilyen nagyságrendű céget számítástechnikai eszközökkel, irodatechnikai gépekkel felszerelni. Tudjuk vállalni bármelyik nyugati cég magyarországi képviseletét, akár egyszeri üzletkötés esetében is. Ezenkívül foglalkozni kívánunk belkereskedelmi ügynöki és szaktanácsadói tevékenységgel, utazási szolgáltatással, gépi adatszolgáltatási rendszerek tevezésevel, szoftver ellátásával és különböző kulturális szolgáltatásokkal. - Ez nagyon sokrétű tevékenységnek tűnik. Hogy készültek fel a szerteágazó feladatok ellátására? - A cég tényleges tevékenysége a jövő évtől kezdődik, az addig hatralévő hónapok a felkészülést szolgálják. Ez alatt az idő alatt kívánjuk megteremteni a működés feltételeit. Az eddigi általános gyakorlattól eltérően mi először a szervizhálózatot építjük ki, csak utána hozzuk a technikát. Csak kvalifikált munkaerőt foglalkoztatunk, olyanokat, akik nem misztifikálják szakmájukat. A mérnöknek értenie kell ahhoz is, hogy kell befűzni az írógépszalagot és adott esetben ezt meg is kell tennie. Abból a célból, hogy szakembereink tudásukat szintentartsák és fejlesszék, dolgoztuk ki azt a rendszert, mely szerint egy hetet itthon dolgoznak egy hetet pedig Ausztriában a Lorenz-cégnél. - Nyilván ezért a szaktudásért jói meg is kell fizetni őket. - Ez természetes. Fizetésük a kiképzési időszakban nettó 15 ezer forint. Ezt követően a Lorenz-cóg rendszeréhez hasonlóan lesz egy tisztességes alapfizetésük és ehhez jön a megkötött üzletek, és a vásárlók visszajelzése alapján a plusz pénz. Persze adott esetben ez lehet levonás is az alapbérből. - Egy utolsó kérdés. Milyen az alaptőke megoszlása? - Az alapító tőke kétharmad részét az Almanach Kft, egyharmad részét Lorenz biztosította. Januártól ez a megosztás változni fog, mivel lesz harmadik tagja is a vállalkozásnak, a HUNSA IMPEX C. C„ amelyik afrikai vállalat. Z. T. I. szemben egy jóval stabilabb és megbízhatóbb, sőt esztétikusabb akkumulátorhoz juthat. E jó tulajdonságok ellenére sem kapott zöld utat még az újítás, a találmányi hivatal máig vizsgálja a Tihanyi-féle akkumulátorokat, miközben a vásárlók, a motorkerékpározók immár évek óta minősítik a nagyrécsei terméket. - Most már esztendőben lehet számolni az eltelt időt, amikor újításomat szolgálati szabadalomként benyújtottam. Elfogadása vagy egyáltalán a véleményezése azóta is várat magára -mondja az újdonságok iránt érdeklődő férfi. Miközben újítási szabadalom alapján gyártják keresett terméküket, ami gyártmányról az Elektrotechnikai Ellenőrző Inté-zetiek, ahol korábban kipróbáláson voltak az első példányok. - A piac elfogadta termékünket, amit az is tanúsít, hogy az idén is mintegy 35 ezer darab értékesítésével számolhatunk - említi Tihanyi Csaba. - Ezek után már csak arra várunk, hogy a találmányi hivatal is ismerje el akkumulátoraink jó tulajdonságait. Szükségünk lenne erre azért is, mert exportra ajánlottuk áramforrásainkat, érdeklődés is van egyes külföldi cégek részéről. Egy országos szerv minősítése, bizonyítványa feltételenül segítené gyártmányunk eddiginél is jobb bevezetését a piacra. N. F. Címkézik a kész termékeket, miközben Tihanyi Csaba sztírdprtíbaszeru ellenőrzést végez. (Szakonyi Attila felvételei) Munka közben az akkumulátorgyárak. 1989. november . ( kanizsa ) Jó tanulók - jó sportolók (A jó tanuló - Jó sportoló pályázaton díjat nyert kanizsai fiatalok közül ezúttal Jassó Anikóval és Bo-gyai Andrással beszélgettünk.) Előzetesek Vívás A MÁV NTE szakosztálya megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére ma és holnap rendezi meg jubileumi rendezvénysorozatának záró eseményét, amelyre a Rózsa úti vlvócsarnokban kerül sor. A szakosztály ünnepi közgyűlése ma délután fél 5-kor kezdődik, amelyen a Magyar Vívó Szövetséget dr. Kamutl Jenő elnök képviseli. A kanizsai szervezők a jubileumi közgyűlésre minden érdeklődőt szeretettel várnak. A népszavazás miatt elmarad a vasárnapra tervezett városok közötti (Zalaegerszeg, Dunaújváros, Nagykanizsa) öregfiúk találkozó. Helyette szombaton 9 órai kezdettel a MÁV NTE egykori vívói, nők és férfiak nosztalgia versenyére kerül sor minden fegyvernemben, amelyre várják az érdeklődőket. Kosárlabda Az NB l-es mezőny „B" csoportjában szereplő MÁV NTE női csapata múlt szombaton kezdte meg az 1989/90-es bajnokság második felvonását, amely holnap délután hazai környezetben folytatódik. A kanizsai lányok a BKV Előre együttese ellen mérkőznek, amelytől szeptember végén 21 pontos vereséget szenvedtek. A vasutasokat fűti a visszavágás, akiknek nagy szüksége lenne a győzelemre. Helyzetűket nehezíti Moró orrcsont-törése, de Szakács sincs teljesen rendben. A csapat házatáján a gondok ellenére bizakodnak, hogy a szombaton 16 órakor kezdődő találkozón megszületik a kanizsalak negyedik hazai győzelme. Labdarúgás Vasárnap idényzáró lesz a másod- és harmadosztályban. Az Olajbányász együttese a Szekszárd csapatát fogadja és győzelmi eséllyel lép pályára. Jó előjelnek számit, hogy a tavalyi bajnokságban mindkét mérkőzésen olajos siker született. Viszont az is igaz, hogy a piros-kékek tavalyi és mostani szereplését nem lehet egy .kalap" alá venni, mégis a hazai csapat látszik esélyesebbnek. Az őszi Idény utolsó mérkőzésén a labdarúgók szeretnének kellemes emlékekkel búcsúzni közönségüktől és győzelmükkel jobb pozícióban várni a tavaszi Idényt. * Az NB. III Dráva csoportjában A Volán-Dózsa hazai környezetben zárja az őszi sorozatot, a jó képességű Kaposvári Honvéd csapatát fogadják szombaton hazai pályán. A Bakony csoportban szereplő másik kanizsai csapat, a MÁV NTE legénysége a Győri MÁV DAC vendégeként lép pályára. Jassó Anikó az Olajbányász tehetséges atlétája azzal kezdi beszélgetésünket, mennyire örült annak, hogy iskolája, a Mező Gimnázium őt is felterjesztette a jó tanuló - jó sportoló díjra. - A tesi tanárom úgy fél évvel ezelőtt említette, hogy megpróbáljuk. Tavaly talán nagyobb esélyem lett volna, de akkor nem kerültem felterjesztésre. Meg mondom őszintén, nem nagyon számítottam a díjra -mondja Anikó, majd nagy lelkesen azt bizonygatja, hogy a sportolás mellett igyekezett a tanulmányi eredeményeivel is kitűnni. Végzősként szeptemberben szeretne tovább tanulni, tanárnak készül és természetesen a szakpár egyik tantárgya testnevelés. A napi edzések és a tanulás szinte minden idejét leköti. Ha mégis van szabadideje, akkor szívesen olvas vagy moziba megy barátaival. - Nekünk sportolóknak több mindenről le kell mondanunk, de mindig azzal biztatom magam, hogy talán megéri majd valamikor, hogy ezt csinálom - vélekedik a csinos sprinter. Úgy látja, hogy szoros napi időbeosztással a sportra és a tanulásra egyaránt tud időt szakítani. Erről így vélekedik: - Beosztom az időmet, bár nyilván többet tudnék tanulni, ha nem lenne edzés, de nem biztos, hogy akarnék is. Szóval ez olyan dolog, ha nem lenne edzés, akkor is elszúrnám valahol az időt, így inkább hasznos dologra fordítom. Amikor újra szóba kerül az iskola és kedvenc tantárgyairól kérdezem, a testnevelés mellett a biológiát említi. Mindjárt hozzá teszi, nem azért mert felvételi tárgy lesz, hanem mert tényleg szereti. Az iskolában sportfelelősként is számítanak rá, feladata többek között az iskolai sportversenyek szervezése, és azok lebonyolításában is segédkezik. Beszélgetésünkkor természetesen a sportbéli sikerek is szóba kerülnek. - Nyolcadikos koromban országos bajnokságot nyertem 200 és 400 méteren, majd két évvel később korosztályomban 2. lettem. Sikerült Budapest Nagydíjat is nyernem, idén pedig a Diákolimpia országos döntőjén 200 méteren lettem ezüstérmes. Eredményeim alapján ismét teljesítettem az aranyjelvényes szintet. - Szedi csokorba legjobb eredményeit Jassó Anikó. Kanizsai kosárlabda berkekben ismerősen cseng a Bogyai név. A család tagjai közül az apa sokáig a MÁV NTE szakosztályánál tevékenykedett, a nagylány Anita az NB l-es csapat tagja, mlg beszélgetőpartnerünk Bogyai András a MÁV NTE másodosztályú csapatban játszik. A Landler Gimnázium 2. osztályos tanulója a sport- tal kötött barátságát így eleveníti fel: - A Péterfy testnevelés tagozatos iskolába jártam és itt Rezsek Győző tanár szerettette meg velem a sportot. Hetedikes koromtól kosárlabdázom, kezdetben Silló Zsolt csapatában, majd ettől az idénytől már a felnőttek között játszom. - Mivel érdemelted ki a jó tanuló, jó sportoló címet? - Amióta iskolába járok, végig ötös tanuló vagyok. Kosárlabdában ebben az évben kezdett beérni a játékom, de szeretném ha ez még jobban is menne. - Az elmúlt napokban az 1992-ben rendezendő ifjúsági EB-re kiválasztó versenyek kezdődtek. A szakemberek a te játékodra is felfigyeltek és helyet is kaptál a nyugat válogatottjában. Hogy ment a játék? - Zalaegerszegen a Közép-csoporttal játszottunk és sikerült nyernünk. Nagyon szokatlan volt a játék, hiszen 5-6 egyesületből verbuválódott a csapat. Úgy érzem nem vallottam szégyent. - Kitűnő tanulóként nyilván sok idődet vesz el az órákra való felkészülés. Jut elég időd a sportra? - Igen, hisz amióta a MÁV NTE megszüntette a csapat támogatását, csak hetente három edzésem van. Ezt könnyen ki lehet bírni, sőt ennyi játék kell is kikapcsolódásként. - A tanuláson és a sporton kívül mi az ami még érdekel? - A sporton kívül külön hobbym nincs. Egyébként ha már nem tanulok, szeretek tévét nézni és az otthoni munkából is kiveszem a részem. - A jövőt illetően van már kialakult elképzelésed a sportpályafutásoddal és a továbbtanulásoddal kapcsolatban? - A férfi kosárlabda vonalán elszomorító a helyzet. Nagyon remélem, hogy a csapatnak sikerül támogatást szerezni és én is tovább játszhatom. A továbbtanulással kapcsolatban nincs kialakult véleményem, még van időm dönteni. - kápolnás - 1 ( kanizsa 1989. november . Kispályások a küzdőtéren (L) Városunkban több mint húsz évvel ezelőtt Indult útjára a szervezett szabadtéri kispályás labdarúgó-bajnokság, amelyet a VLSZ lelkes társadalmi aktivistái „gondoznak". Az első bajnoki évben, 1968-ban még eléggé foghíjas volt a mezőny, de aztán évről-évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kispályás foci. Az érdeklődés fokmérője, hogy több éve már négy osztályban, 12-12 csapattal zajlanak a küzdelmek, amelyek rendszeres és folyamatos tevékenységre adnak lehetőséget a csapatok számára. Induló sorozatunkban bepillantást adnak a bajnoki sikerek hátteréről, bemutatjuk a felsőbb osztályba lépett csapatokat. Mesternégyes a szabadtéren A bajnokság I. osztályában törzsgárdának számító Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat (IKKV) gárdája ritka bravúrt ért el az idei küzdelemsorozatban, hiszen a fiúk sorrendben a negyedik aranyérmet szerezték meg. - Vállalatunknál kiemelt figyelmet fordítunk dolgozóink sportjára, ahol biztosítottak a feltételek, jó az együttműködés a sportért felelős szervezetek, vezetők között. A jól menedzselt kispályás társaság méltán került az érdeklődés középpontjába, a fiúk számos sikert értek el IKKV-s színekben mondta Gábor József sportfelelős, a kispályások csapatvezetője. Az „ingatlanosok" közel húsz éve résztvevői a bajnokságnak. A II. osztályban 1 évig szerepeltek, majd immár 18 éve a legjobbak mezőnyében kergetik a labdát. - Három aranyérem után, az idei bajnoki év elején a dobogós helyek valamelyikének elérését tűztük ki célként. A maximális terv viszont a bajnokság megvédése volt, de jól tudtuk, hogy a bajnokság esélyese a Bútorgyár, mindenki őket várta befutóként. Nálunk amolyan „csakazértis" hangulat alakult ki - Az t. osztály „aranyosai". Guggolnak: Ujovics, Vincze, Szokol, Sacligh. Livicüky. Alinak; Benfcd Ferenc szponzor, Munkácsi, Szabadi Szabd, Sulyok, Horváth, Gábor Jözsef csapatvezető. Sportakrobaták a VB-n A Hevesi Diáksport Egyesület sportakrobatáinak újabb sikerét jelzi, hogy a lengyelországi Katowicében rendezendő ifjúsági világbajnokságon két versenyszámban is kanizsai fiatalok képviselik hazánkat. A november 28-december 3. között rendezendő viaaalon a magyar válogatott vezetője Farkas Zoltán, a HDSE elnöke lesz és a csapattal tart Gajcsi József edző is. A VB-re való felkészülésről az indulás előtt kérdeztük Farkas Zoltánt, a magyar küldöttség vezetőjét: - A válogatott keret négy egyesületre épül, így az Építők, a Gázművek, Cegléd és a Hevesi DSE adja a válogatottakat. Az ifjúsági világbajnokságra is ebből a négy egyesületből válogatták ki a legjobbakat. Nagy örömünkre Kanizsáról Vizlend-vai László, Király András fiú páros és a Takács András, Küt-sön István, Király András, Vizlendvai László négyes képviseli majd a magyar színeket. Rajtuk kívül még női párosban, női és fiú hármasban női négyesben és vegyespárosban valamint akrobatikus ugrásban indulnak versenyzőink. Ami az esélyeket illeti, nehéz jósolni. A kanizsaiak közül a fiú négyestől várunk jó szereplést. A 25 fős magyar csapat november 27-én indul Katowicébe, ahol az előzetes jelzések szerint 20 ország versenyzői találkoznak. - K - kapcsolódik a beszélgetésbe a gólgyáros Horváth Attila. Az új bajnokságra való felkészülésük jól sikerült és erősíteni is tudtak. Hozzájuk került a kanizsai fociberkekben jól ismert Szabó, Ifjovics, Vincze és Liviczky, akikkel jelentősen javult a csapat teljesítménye. A bajnokságban, a várakozásnak megfelelően nagy versenyfutást folytatott a két csapat a bajnoki elsőségért. Hosszú időn át a bútorgyáriak, a tavaszi bajnokok nagyszerűen meneteltek, de a végére megtorpantak s ezt nyomban kihasználták az IKKV-sok. - A rajt-cél győzelmet tervező bútorosokat a hajrában előztük meg, amelynek nagyon örülünk. Mi egyenletes, jó teljesítményt nyújtottunk. A srácok lelkesek, fegyelmezettek voltak, nagyszerű hozzáállást valósítottak meg. Az újabb aranyérem a CSAPAT érdeme, de a névszerinti kiemelésre mégis rászolgál Szokol ka- pus és Horváth Attila gólkirályunk - értékelt Gábor József majd így folytatta: - A „közreműködők" közül feltétlen dicséret illeti a korrekt játékvezetést, a következtes munkát megvalósító fegyelmi bizottságot. Ugyanakkor úgy érzem, hogy ez a bajnoki sorozat nagyobb propagandát is megérdemelne. Az ingatlanosok újabb sikerének kovácsai: Szokol, Vincze, Sulyok T., Szabó Gy., Szabadi, Horváth, Széligh, Munkácsi, Ifjovics, Liviczky. Csapatvezető: Gábor József. - Bensőséges ünneplés, rövid pihenő után nyomban bekapcsolódtunk a városi teremlab-darúgó-bajnokságba. Levezetést s egyben jó felkészülést jelent á február végéig tartó teremfoci, majd nekivágunk a 20. szabadtéri bajnoki évünknek, amelytől ugyancsak érmet várunk - mondta befejezésül terveikről a csapatvezető. Balogh Antal Kanizsa - várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Felelős szerkesztő: Mihovics József és Takáts Sándor. Tervező szerkesztő: Ferencz Győző. Szerkesztőség: 8801 Pf. 74. Nagykanizsá, Ady u. 1. II. em. Telefon: 11-150. A szerkesztő bizottság tagjai: Horváth Tamás (elnök, a várospolitikai rovat gazdája), Kápolnás Zoltán (sport), Pék Pál (művelődéspolitika), Szakony Attila (fotó) Tiszai Szilárd (ifjúság) és Z. Tamás István (gazdaságpolitika). Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Computertechnika: SZÜV, Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz:B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dlj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. |
